Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

Sikeres évet Hagy maga mögött a huzalmö Tűi szárnyalják doiiárbevéleii tervükéi a kohászok Mikrohengerlés és a tányér Ha a dolgozók élete szoro­san össze van kötve a min­dennapi munkával, akkor az egyszemélyi felelős vezető életében még jobban érvénye­sül az üzem kisebb-nagyobb rezzenéseihez való felelősség­teljes kötődés. S ha Papa- nitz Istvánnak, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárrész­legvezetőjének ezúttal nyu- godtabb karácsonya iesz, az azért van, mert a bonyolult gazdálkodás sokfajta igényeit munkatársaival, a szocialista brigádokkal és az üzem dol­gozóival sikerült viszonylag kedvezően összeegyeztetni. A viszonylagos szó azonban még ezúttal is odakívánkozlik a munka értékeléséhez, hi­szen a mai világban senki sem mondhatja, hogy minden úgy ment, mint a parancso­lat. November 30-án még az -állt a statisztika összesítő lap­jain. ho,gy a huzalmű gyár­részleg az éves esedékes .ter­vét 101,1 százalékra teljesí­tette. Alig tíz nap elteltével azonban a gyárrészlegvezető felelősségteljes számítások után ezt az értékelt mér kény­telen volt 100,7 százalékra korrigálni. S ez az ingadozás az év végi problémáikhoz is kötődik, közöttük egy hang­súlyozott gondhoz. Ilyenkor, év végén, a fokozódó felada­tokkal párhuzamosan a dol­gozók törvényes jogaikkal él­ve, egymás után szedik ki a visszamaradt szabadságukat. Az amúgy is nehéz munka­erőgondokat ez a tipikusan év végi jelenség fokozza. Mindezek ellenére nincs oka bánkódásra a huzalmű gyárrészleg munkás- és veze­tőgárdájának. Az év elején úgy szabták meg, hogy foko­zott figyelmet kell fordítani a piaci igények pontosabb felmérésére. A hazai és az exportrendelés-állomány össz­hangját hozzá kell igazítani a termelés feltételéihez. A gyárrészlegnél az új követel­ményekhez való rugalmas al­kalmazkodás jól szolgálta a sikeres munkát. Az év elején a huzalmű gyárrészleg 10 ezer 400 tonna exportfeladatot kapott. S ép­pen a rugalmas alkalmazko­dás segítette, hogy a mai na­pig több mint 4000 tonnával sikerült túlteljesíteni az ere­deti exporttervet. Sőt, a gyár- részlegvezető kereken kije­lenti, hogy december- 31-ig elérik a 15 ezer tonna expor­tot is. Ügy látszik a tőkésorszá- gokban is fellendült az épít­kezés, hiszen Irán, Hollandia, Ciprus és az NSZK egymás után jelentette be nem re­mélt igényét többletszöghu- zalra, amelyet saját üzemek­ben használnak fel szöggyár- táisra. Ez a többletigény mintegy 3800 tonnával növelte a gyár- részleg eredeti exporttervét. Ezúttal a CO,, hegesztőhuzal­ból sem terveztek exportot, de miután ilyen természetű igény is felmerült, a hegesz- tőhuzal-üzem dolgozói sem hagyták ki ezt a dollárbevé- tel-többietet biztosító lehető­séget. A huzalmű gyár-részleg Pa- panitz István gyár részlegve­zető szerint ez évre 4 milli­ós dollárbevétel' programot kapott. Még nincs pontos fel­mérés, de 5 és fél millió dol­lárbevételre számítanak. Jövőre éppen a tudatos fej­lődés következtében új lehe­tőségekkel is számolnak a huzalműben. Mégpedig azzal, hogy az. 1983-ban bevezetett mikrohengerlés az új és kor­szerűbb technológia folytán valami pluszt beletesz a kö­zös tányérba. De amitől még többet várnak, az a kilenc- hónapos határádőelőnnyel ez év végére befejeződő szeg- gyártás rekonstrukciója, ami a kapacitásbővítés mellett a gazdaságosságra és a verseny- képességre is módot nyújt. Üzletszerző kőrútjukon ta­pasztalták, hogy holland megrendelők igényt tartanak a 7—800 kilogrammos huzal- kötegekre. A hétfokozatú hú­zógépekhez olyan csévélőt építenek be, amely lehetővé teszi a korábbi 100—250 ki­logrammos karikasúly helyett a 7—800 kilogrammos teariírar- súlyokka! való dolgozást. Az üzemben miközben az 1983-as feladatok maradékta­lan teljesítésén munkálkod­nak, már a jövőre is gondol­nak. Nemrégen még a ráfize­téses kategória sajátos gond­jaival küszködtek, de a hu- zalmü gyár-részleg ez évben már gyarapítani tudja a vál­lalat nyereséges kasszáját. Orosz Béla Talajvízmérés gamma-sugarakkal Uj, gyors és eredményes módszer,t alkalmaz a talaj víztartalmának méréséhez a Mezővíz, a mezőgazdasági és vízgazdálkodási meliorációs társaság. 'A magyar szabada­lom alapján kidolgozott — s az idén először alkalmazott — eljárás a gamma-sugarakat használja fel a termőföld .nedvességtartalmának meg­állapításához. A gamma-suga­rak ugyanis — megfelelő mű­szerek segítségével — meg­bízhatóan jelzik a talajban levő hidrogénatomok meny­nyiségét, ebből pedig a szak­emberek nagyon megbízható­an tudnak következtetni a növényeket tápláló vízkészlet nagyságára. A módszer elő­nye, hogy néhány órán belül pontos eredményt ad, felesle­gessé teszi a laboratóriumi vizsgálatokat, s lehetővé te­szi, hogy a vízkészlet csökke­nésének első időszakában — amikor a növény még sem­milyen módon nem jelzi a hiányt — megkezdhessék az öntözést. Az idén négy Fejér és egy Komárom megyei gazdaság­ban próbálták Id a módszert. S mivel a tapasztalatok igen kedvezőek voltak, meglevő mérőkocsijukhoz újabbat vá­sárolnak, A gamma-sugaras mérés nem olcsóbb a hagyo­mányosnál — egyetlen alkal­mazás hatezer forintba kerül —, de mivel segítségével gyor­san megelőzhetők a szárazság okozta károk, hozamkiesések, az eljárás alkalmazása hasz­nos lehet. A Mezővíz jövőre már egy kocsit az Alfőldön, egyet pedig a Dunántúlon ál­lít munkába. M i az a — kérdi fiától az igazgató A számítógép-kultúrának a továbbképzésekkel való fej- NSZK-beti Siemenshez, hogy ksztésérői hangzott el érdekes előadás egy közelmúltbeli gépekei szerezzenek be. És MTESZ-rendezvényen, az észak-magyarországi oktatási sze- ugyan milyen alapon dönt- rmnáriuinon, Miskolcon. Az előadó, dr. Bodnár Pál kandi- hettek volna? Azon. hogy a dáíus, főiskolai tanár a szakmai témakörön belül több olyan gép mennyire ..szép", meny­kérdést is érintett, amely szélesebb érdeklődésre is számot nyíre zörög. És azon. hogy tarthat. A számítástechnikai szakember munkahelyén. a melyik cégnél csináltak a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán fej- géppel kedvezőbb horoszkó- tette ki a részletkérdésekről alkotott elképzeléseit. pót. Ugyanis általában nem azok mentek ki, akik vala­— Mint előadásában mond­ta, a vállalatvezetői tovább­képzésben olyan általános is­meretek átadására kell töre­kedni, amelyek révén alkal­massá válnak a számítástech­nika befogadására, illetve az ezáltal nyert információk ha­tékony felhasználására. Ta­pasztalata szerint van-e kész­ség a vezetőkben ezeknek az ismereteknek a megszerzésé­re? — A Neumann János Tár­saság egyik legutóbbi rendez­vényén, amelyet vállalati em­bereknek szerveztünk, úgy láttuk, van igényük arra, hogy megtanulják az alapvető dol­gokat. Magát a gépet termé­szetesen „fekete doboznak” tekintjük mi is, ők is, néma kezelésre kívánjuk őket ok­tatni. De a többi ismeretet: mire jó a számítástechnika, miben segít, mit kell tenni, hogy bevezethessék munkahe­lyükön, ezt meg kell tanul­niuk. Ezt ők maguk is érzik, mert ebből a szempontból két tűz között vannak. Egyrészt már csak belátható ideig irá­nyíthatnak számítástechnika nélkül, mivel lemaradnának a többi vállalat mögött. Más­részt az egyetemről most ki­kerülő fiatal munkatársak is késztetést jelentenek, hiszen ők már a számítástechnika gondolatrendszerében hasz­nálják az eszüket. Velük kell egy nyelven beszélni a közös feladatok megoldásához. — Elképzelhető-e olyan ok- tatási módszer, amely a ran­gos vállalatvezetőknek vi­szonylag rokonszenves? — Nemrég a Heves megyei Noszvajon tártottani előadást irányítóknak. Ott is meggyő­ződhettem róla, hogy mi a hatásos oktatási forma. En­nek az a lényege, hogy a ve­zetőknek ne kelljen szégyen­kezniük egymás előtt. Ha ilyen kifejezéseket haszná­lunk, hogy taf, online, org- ver stb., akkor természetesen mindegyikük rábólint, de ba­jos kideríteni, melyikük érti valójában. Nem is szabad, hogy ott, a helyszínen kide­rüljön! Majd utánanéz. Van, aki a gyerekétől tanul. Az egyik nagyvállalatunk gazda­sági igazgatójának a fia pél­dául idejár hozzánk. Biztos vagyok benne, hogy az apa otthon a kilobite-okrö! is so­kát beszél a faival. Ez kell is, mert a tankönyv önmagában kevés, gyakorolni is fontos. — Előadásában fölhívta a figyelmet arra, hogy a szá­mítástechnikában a mennyi­ség helyett a minőség kerül előtérbe. Mit jelent ez ezen a szakterületen? — Amikor én elkezdtem a számítástechnikával foglal­kozni, a hatvanas évek ele­jén, akkor a munkahelye­men, egy fővárosi intézet­ben egy Tarái—2 típusú nagy számítógép működött. Körül­belül százötven négyzetmé­tert elfoglalt, mert még elekt­roncsövek voltak benne. Még­sem tudott többet, mint á ma a Videoton egy VT—20- as kisgépe. A gépek mellett a programcsomagok is vál­toznak. Korábban lépésről lé­pésre minden műveletet le kellett írnunk a .komputer­nek. Ma „intelligens” prog- ramnyelveket alkalmazunk. Lassan talán mi is eljutha­tunk addig, hogy a gép az emberi beszédet is értelmezi. — Elmondta, hogy „a talá­lékonyság helyébe a megúj­hodás lép”. Ezen mit kell ér­tenünk? — Röviden talán úgy fog­lalhatnám össze, hogy a meg­újhodáson szervezettségi fo­kot, szakmai kultúrát értek. El kell érni, hogy egy-egy gazdasági szervezet alkalmas legyen a számítástechnika befogadására. A találékony­ság, amellyel a technika al­kalmazását erre is, arra is, amarra a területre is java­soljuk, önmagában kevés. Az alkalmazás nemcsak szubjek­tív szándék kérdése. Hanem az egész gazdasági szervezőt komplex megújhodása szük­séges hozzá. — Figyelmeztetett rá, hogy „a számítógép-kultúra nem já­ték, mint korábban sokan gondolták...” Kik és mikor gondolták ezt? — 1962-ben a Könnyűipari Szervezési Intézetben dolgoz­tam. Az ottaniak a lyukkár­tyás technikában már nagy jártassággal rendelkeztek, de a külföldi fejlődés már „nyom­ta” az intézetet. Akkor volt rá pénz, s lehetett is, így többen kimentek például a francia ICE-hez, vagy az mennyire már értettek a szak­mához, ők csak itthon talál­koztak a géppel. így értük el, hogy Magyarországon 1965- ben. százötven nagy számító­gép működött, s a típusok száma is csaknem ugyanez - nyd volt. Ennek persze, lett egy előnye ist a magyarok át­tekinthették a világ számí­tástechnikáját. És a magyar programozó „csemegének’ számít bárhol, — Közölte elöcKhksában, h<>í?S» a posztgraduális képzésbe ba kell épülnie a számítástech­nikai kutatás főbb irányai» nak, friss c/cdményeinek, köztük a külföldieknek is« Miképp kerülhetnek ezek gyor­san a tananyagba? — Ezzel a javaslatommal azt akartam értésre adnij hogy, ha lépést akarunk tar­tani a fejlődéssé], akkor ah­hoz mindenképpen pénz kell! Nem lehet pusztán tábláról elmagyarázni, hogy milyen egy új számítógép. Á leg­fontosabb, hogy az oktatóid lehetőségeit kapjanak az új­donságok gyors megismerésé-; re, valamint, hogy bizonyos mértékig rendelkezésre álLJ jón az új technika. — Ki lehet-e kézzelfoghatóbb ban (ejteni, mit értett azon! hogy „a mai, környezethez igazodó cselekvést a jövőt for­máló, a környezetet alakité magatartás váltja fél”? •— A számítástechnikába*! is általában azt a stratégiád alkalmazzuk, amit a gazdag ság nagyobb részében? a legJ fejlettebbek nyomon követé^ sét Ez jó stratégia. De a szá^ mításteehnikában nem elégedj hetünk meg pusztán ezzéL! Nézzen körül, és azt latjai hogy ma a személyi számi? tógépekkel éljük át azt a kor Ej ámit húsz éve a nagy számi? tógépekkel átéltünk. Aki teJ heti, veszi. Pedig lehet, hogy nincs is rá szüksége. PerszeJ az is jő, hogy tanulgatja at kezelését. De előrelátóbbnaSj kell lennünk. Arira kell tőre» kednünk, hogy a szakmát! belül legalább egy kisebb háJI nyad mindig a legfej lette bfj technikát kövesse. Így, ha an? nak elterjedése köszönt ráukjj felkészültebben fogadhatjuk. , Molnár Pál 1 Este hétkor kezdődnek a tanácstagi beszámolók, a ko­ra délutáni beszélgetések azonban már jelzik Bujákon, hogy a lakosság és a tanács­tagok találkozóinak némelyike egészen viharosnak ígérkezik. A két műszakos iskolai okta­tást és a nem létező gyógy­szertárat emlegetve valaki egyenesen így fogalmaz: „Sok a baj és mind nagy. Állító­lag bujáid eredetű a mondás”. Ekkor még csak az eredethez fűzhetek megjegyzést: a te­endők seregére utaló mondást Buják bizony ki nem sajátít­hatja magának, a panaszko­dásra hajlamos emberek aj­káról elhangzik az tucatnyi faluban. Több helyszínen egyszerre ajlanak az esti tanácstagi be­zárnotok, teljesen véletlensze- űen az erdészet kultúrházá- an ülök le. A' beszámolót Iruber János tanácstag tart- a. másik két társa — Né- íeth Pálné és Gulyás Vil- íos — nevében is. A kezde- lényezés életrevalóságát ké- őbb értem meg igazán? az gymással határos választó - érzetek megoldásra váró ondjai is közösek, célszerű át az útkereső együttes gon- olkodás. Gruber János elsőként a ivatali munkáról szól, rész- etesen tájékoztatja a tanács- agi beszámoló résztvevőit a anácsülések, illetve a végre- lajtó bizottsági ülések napi- endjeiről. Mindez korántsem laszontalan, hiszen a testületi evékenység hű tükörképét :apja a választópolgár. A élsbrolás végére pedig min- ienkiben bizonyossá válhat, Kritikus szem és higgadtság Pillanatképek egy bujáki tanácstagi beszámolóról környékén; központi fűtést keserű tapasztalatokból táp­szereitek az általános iskolá- lálkozó, mégis higgadt eszme- ban és a tanácsházán. A sor csere azt tanúsította, hogy e ményeii; a közérzetet jelentő- pedig folytatható, hiszen még sürgető teendők megoldása ser. befolyásoló kérdésekkel az idén bővítik a villanyhá- csakis a tanács anyagi ere­hogy a testületek folyamato­san figyelemmel kísérték a lakosság élet- és munkakörül­A válasz megadja a magya­rázatot is. E faluban is épül­nek a fürdőszobák, sokszor emésztők nélkül. A mosópo­dagógusok. Ennek pedig néni örülnek a szülők”. Patkós István tanácselnök szerint: •— Hozzájárult ehhez az isj hogy nem voltak megfeleKä lakásaink. Most átadták a kéö pedagóguslakást, sőt egy har? madik más célra épült lakásJ ban is pedagógus lakik. Ea már segít valamit a „megtarJ tásban”. De sokat várunk új iskolától is. hiszen a mosJ ros szennyvizet pedig kiveze- tani két műszakos oktatás nem együtt A tanácstagi beszá- lózatot a Ságvári utcában, jenek és a lakosság cselekvő tik a patakba és a vízlevezető csábítja hozzánk a pedagógus mólóhoz pedig hozzátartozik ahol új házhelyeket alakíta- Buják „sajátossága”, az eljá- nak ki. ró dolgozók nagy száma is. Erről a következőket mondja Gruber János tanácstag: — A tanács igyekszik kap­csolatot teremteni azokkal a vállalatokkal, ahová a köz­ség lakói dolgozni járnak. Több üzemmel van élő kap­csolatunk, az együttműködési megállapodásoknak kószönhe­__________ _ t cen a gazdasági egységek közlések elejét veszik a to- több százezer forinttal já- vábbi vitának. Végezetül még egy rövid, bár korántsem jelentéktelen tény a tanácstagi beszámoló­ból: 1984 áprilisától rendsze­res fogászati szakrendelés lesz Bujákon, s előre láthatóan 1984. június 30-ig elkészülnek az új iskola tervei. A falu életével ismerkedő idegen pe­társadalmi munkájának össze­fogása révén lehetséges. A maratoni tanácstagi be­számoló hozzászólásainak sok­rétű témáiból íme még né­hány. A megfogalmazás sze­rint régen vajúdó gond a gyógyszertár hiánya, hiszen a recept költségét még 58 fo­árkokba. Az ígéret szerint fo­kozottabb iesz az ellenőrzés, ha kell, akkor hatósági erővel késztetik az érintetteket az emésztők megépítésére. Ezút­tal is sor kerül a válasz nyugtázására. Az egyik vá­sokat. A vita itt a szó szoros érteM mében vita. Valaki kifogáJ solja, hogy hétfőn bezár aal ABC-áruház, a jelenlévők so­raiból pedig elhangzik az eH dig hihetné, hogy e fontos rintös autóbuszjegy is tetézi. A tanácstagokat a valaszadas- ban Patkós István tanácsel­rulnak hozzá a gyermekin­tézményeink működtetéséhez. Ä mostani számvetés sze­rint a tanács az 1983. évi feladatokat eredményesen ol­dotta meg. Rendben elvégez­ték az intézmények karban­tartási munkáit, s ezeket szá­mosán társadalmi munkával segítették. Olyannyira, hogy az idén Bujákon várhatóan 3000 forint körül lesz a sze­mélyenkénti társadalmi mun­ka értéke. Az eredményekre valló lista hosszú; épült űj út; járdalapokat raktak le társadalmi munkában; elké­szültek a sportöltöző alapozá­sával: számos jelentős mun­kát végeztek a községi temető nők is segíti, aki e felvetésre bujákiak nemcsak kritizál­3_ ;gy válaszol: nak. de javaslattal is élnek. — Gyógyszertárunk egyelő- közvilágítás örökös téma. A csalaÖmzásra hosszú re nem jesz_ A fogorvosi ren- ESyra gyakoribb, hogy egész órák alatt kell rájönni, mert kelőben azonban kiválthatók utcák napokig sötétek. Nem lasztópolgár szerint: „így len- lenvélemény is. „Megértés ne helyes. Elvégre, van már környezetvédelmi törvény, s ha másként nem megy, ak­kor alkalmazni kell a bírsá­got is”. S egy példa arra, hogy a a bujáki divat szerint min­denki véleményt nyilvánít a tanácstagi beszámolón. Szá­mos hozzászólást azonban csokorba lehet kötni, ezek a helyi domborzat adta bajok­ból táplálkoznak: sürgető te­endőket ad a vízrendezés, ez­zel összefüggésben pedig az utak és járdák állapotának javítása. A tanácstagi beszá­molón e téma körül kiala­kult vita tanulsága, hogy csakis az átfogó, kellően át­gondolt, megfelelő sorrend­ben elvégzett feladat jelent­het végleges megoldást. S majd az egyszerűbb gyógysze­rek, az erősebbeket pedig a körzeti orvostól lehet meg­kapni. Csupán a „maradék­ért” kell autóbuszozni. A közéleti fórum parlamen­tarizmusát talán nem nagyon sérti, hogy töbo közbeszólás is elhangzik: „Ez már hala­dás, nem vitás.” „Előre lépés, szó se róla”. 5. lehetné-e az ÉMÁSZ-szal megegyezni, hogy a helyben lakó szakemberek egyikének adjon megbízást a hibák javí- „ , , ___- , t ására. Sokkal gyorsabban adnak tanúbizonyságot, menne”. A válaszadó ez eset- Mintha csak megfogadták ben egyet tehet: ígeretet tesz volna Patkó& István tanácsel­kell. Ott is családos asszo­nyok dolgoznak, valamikor ki kell adni a szabadnapot”. 4 7. Végezetül egy kis tallózás a további témákból, a vita sokszínűségének érzékeltetésé-! re. Kifogásolják a bujákiak a gázellátás, az üzlet hét végi kínálatát, sok szó esik a kör­nyezetvédelemről. A szót ké­rők pedig kritikus szemről és mértéktartó higgadtságról a kapcsolatteremtésre. 6. A nyíltság Illusztrálására is idézhetünk a vitából. E sze­még valami: a mindennapi az ember, akkora a bűz”. A bujákiak egy részének or- rint: „A bujáki iskola átjá- rát igencsak csavarja a pa- róház, jönnek-mennek a pe­ták, főként meleg nyarakon. .________________________ „M intha egy derítőben járna j nők szavait, aki az eszmecse­re eleién ezzel biztatta a je­lenlévőket: „Mondják embe­rek a jót és a rosszat egy­aránt, mert az előbbre lépés­hez ez kell”. Kelemen Gábor ! NÓGRÁD — 1983. december 18., vasárnap y

Next

/
Thumbnails
Contents