Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-18 / 298. szám
Sikeres évet Hagy maga mögött a huzalmö Tűi szárnyalják doiiárbevéleii tervükéi a kohászok Mikrohengerlés és a tányér Ha a dolgozók élete szorosan össze van kötve a mindennapi munkával, akkor az egyszemélyi felelős vezető életében még jobban érvényesül az üzem kisebb-nagyobb rezzenéseihez való felelősségteljes kötődés. S ha Papa- nitz Istvánnak, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárrészlegvezetőjének ezúttal nyu- godtabb karácsonya iesz, az azért van, mert a bonyolult gazdálkodás sokfajta igényeit munkatársaival, a szocialista brigádokkal és az üzem dolgozóival sikerült viszonylag kedvezően összeegyeztetni. A viszonylagos szó azonban még ezúttal is odakívánkozlik a munka értékeléséhez, hiszen a mai világban senki sem mondhatja, hogy minden úgy ment, mint a parancsolat. November 30-án még az -állt a statisztika összesítő lapjain. ho,gy a huzalmű gyárrészleg az éves esedékes .tervét 101,1 százalékra teljesítette. Alig tíz nap elteltével azonban a gyárrészlegvezető felelősségteljes számítások után ezt az értékelt mér kénytelen volt 100,7 százalékra korrigálni. S ez az ingadozás az év végi problémáikhoz is kötődik, közöttük egy hangsúlyozott gondhoz. Ilyenkor, év végén, a fokozódó feladatokkal párhuzamosan a dolgozók törvényes jogaikkal élve, egymás után szedik ki a visszamaradt szabadságukat. Az amúgy is nehéz munkaerőgondokat ez a tipikusan év végi jelenség fokozza. Mindezek ellenére nincs oka bánkódásra a huzalmű gyárrészleg munkás- és vezetőgárdájának. Az év elején úgy szabták meg, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a piaci igények pontosabb felmérésére. A hazai és az exportrendelés-állomány összhangját hozzá kell igazítani a termelés feltételéihez. A gyárrészlegnél az új követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás jól szolgálta a sikeres munkát. Az év elején a huzalmű gyárrészleg 10 ezer 400 tonna exportfeladatot kapott. S éppen a rugalmas alkalmazkodás segítette, hogy a mai napig több mint 4000 tonnával sikerült túlteljesíteni az eredeti exporttervet. Sőt, a gyár- részlegvezető kereken kijelenti, hogy december- 31-ig elérik a 15 ezer tonna exportot is. Ügy látszik a tőkésorszá- gokban is fellendült az építkezés, hiszen Irán, Hollandia, Ciprus és az NSZK egymás után jelentette be nem remélt igényét többletszöghu- zalra, amelyet saját üzemekben használnak fel szöggyár- táisra. Ez a többletigény mintegy 3800 tonnával növelte a gyár- részleg eredeti exporttervét. Ezúttal a CO,, hegesztőhuzalból sem terveztek exportot, de miután ilyen természetű igény is felmerült, a hegesz- tőhuzal-üzem dolgozói sem hagyták ki ezt a dollárbevé- tel-többietet biztosító lehetőséget. A huzalmű gyár-részleg Pa- panitz István gyár részlegvezető szerint ez évre 4 milliós dollárbevétel' programot kapott. Még nincs pontos felmérés, de 5 és fél millió dollárbevételre számítanak. Jövőre éppen a tudatos fejlődés következtében új lehetőségekkel is számolnak a huzalműben. Mégpedig azzal, hogy az. 1983-ban bevezetett mikrohengerlés az új és korszerűbb technológia folytán valami pluszt beletesz a közös tányérba. De amitől még többet várnak, az a kilenc- hónapos határádőelőnnyel ez év végére befejeződő szeg- gyártás rekonstrukciója, ami a kapacitásbővítés mellett a gazdaságosságra és a verseny- képességre is módot nyújt. Üzletszerző kőrútjukon tapasztalták, hogy holland megrendelők igényt tartanak a 7—800 kilogrammos huzal- kötegekre. A hétfokozatú húzógépekhez olyan csévélőt építenek be, amely lehetővé teszi a korábbi 100—250 kilogrammos karikasúly helyett a 7—800 kilogrammos teariírar- súlyokka! való dolgozást. Az üzemben miközben az 1983-as feladatok maradéktalan teljesítésén munkálkodnak, már a jövőre is gondolnak. Nemrégen még a ráfizetéses kategória sajátos gondjaival küszködtek, de a hu- zalmü gyár-részleg ez évben már gyarapítani tudja a vállalat nyereséges kasszáját. Orosz Béla Talajvízmérés gamma-sugarakkal Uj, gyors és eredményes módszer,t alkalmaz a talaj víztartalmának méréséhez a Mezővíz, a mezőgazdasági és vízgazdálkodási meliorációs társaság. 'A magyar szabadalom alapján kidolgozott — s az idén először alkalmazott — eljárás a gamma-sugarakat használja fel a termőföld .nedvességtartalmának megállapításához. A gamma-sugarak ugyanis — megfelelő műszerek segítségével — megbízhatóan jelzik a talajban levő hidrogénatomok menynyiségét, ebből pedig a szakemberek nagyon megbízhatóan tudnak következtetni a növényeket tápláló vízkészlet nagyságára. A módszer előnye, hogy néhány órán belül pontos eredményt ad, feleslegessé teszi a laboratóriumi vizsgálatokat, s lehetővé teszi, hogy a vízkészlet csökkenésének első időszakában — amikor a növény még semmilyen módon nem jelzi a hiányt — megkezdhessék az öntözést. Az idén négy Fejér és egy Komárom megyei gazdaságban próbálták Id a módszert. S mivel a tapasztalatok igen kedvezőek voltak, meglevő mérőkocsijukhoz újabbat vásárolnak, A gamma-sugaras mérés nem olcsóbb a hagyományosnál — egyetlen alkalmazás hatezer forintba kerül —, de mivel segítségével gyorsan megelőzhetők a szárazság okozta károk, hozamkiesések, az eljárás alkalmazása hasznos lehet. A Mezővíz jövőre már egy kocsit az Alfőldön, egyet pedig a Dunántúlon állít munkába. M i az a — kérdi fiától az igazgató A számítógép-kultúrának a továbbképzésekkel való fej- NSZK-beti Siemenshez, hogy ksztésérői hangzott el érdekes előadás egy közelmúltbeli gépekei szerezzenek be. És MTESZ-rendezvényen, az észak-magyarországi oktatási sze- ugyan milyen alapon dönt- rmnáriuinon, Miskolcon. Az előadó, dr. Bodnár Pál kandi- hettek volna? Azon. hogy a dáíus, főiskolai tanár a szakmai témakörön belül több olyan gép mennyire ..szép", menykérdést is érintett, amely szélesebb érdeklődésre is számot nyíre zörög. És azon. hogy tarthat. A számítástechnikai szakember munkahelyén. a melyik cégnél csináltak a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán fej- géppel kedvezőbb horoszkó- tette ki a részletkérdésekről alkotott elképzeléseit. pót. Ugyanis általában nem azok mentek ki, akik vala— Mint előadásában mondta, a vállalatvezetői továbbképzésben olyan általános ismeretek átadására kell törekedni, amelyek révén alkalmassá válnak a számítástechnika befogadására, illetve az ezáltal nyert információk hatékony felhasználására. Tapasztalata szerint van-e készség a vezetőkben ezeknek az ismereteknek a megszerzésére? — A Neumann János Társaság egyik legutóbbi rendezvényén, amelyet vállalati embereknek szerveztünk, úgy láttuk, van igényük arra, hogy megtanulják az alapvető dolgokat. Magát a gépet természetesen „fekete doboznak” tekintjük mi is, ők is, néma kezelésre kívánjuk őket oktatni. De a többi ismeretet: mire jó a számítástechnika, miben segít, mit kell tenni, hogy bevezethessék munkahelyükön, ezt meg kell tanulniuk. Ezt ők maguk is érzik, mert ebből a szempontból két tűz között vannak. Egyrészt már csak belátható ideig irányíthatnak számítástechnika nélkül, mivel lemaradnának a többi vállalat mögött. Másrészt az egyetemről most kikerülő fiatal munkatársak is késztetést jelentenek, hiszen ők már a számítástechnika gondolatrendszerében használják az eszüket. Velük kell egy nyelven beszélni a közös feladatok megoldásához. — Elképzelhető-e olyan ok- tatási módszer, amely a rangos vállalatvezetőknek viszonylag rokonszenves? — Nemrég a Heves megyei Noszvajon tártottani előadást irányítóknak. Ott is meggyőződhettem róla, hogy mi a hatásos oktatási forma. Ennek az a lényege, hogy a vezetőknek ne kelljen szégyenkezniük egymás előtt. Ha ilyen kifejezéseket használunk, hogy taf, online, org- ver stb., akkor természetesen mindegyikük rábólint, de bajos kideríteni, melyikük érti valójában. Nem is szabad, hogy ott, a helyszínen kiderüljön! Majd utánanéz. Van, aki a gyerekétől tanul. Az egyik nagyvállalatunk gazdasági igazgatójának a fia például idejár hozzánk. Biztos vagyok benne, hogy az apa otthon a kilobite-okrö! is sokát beszél a faival. Ez kell is, mert a tankönyv önmagában kevés, gyakorolni is fontos. — Előadásában fölhívta a figyelmet arra, hogy a számítástechnikában a mennyiség helyett a minőség kerül előtérbe. Mit jelent ez ezen a szakterületen? — Amikor én elkezdtem a számítástechnikával foglalkozni, a hatvanas évek elején, akkor a munkahelyemen, egy fővárosi intézetben egy Tarái—2 típusú nagy számítógép működött. Körülbelül százötven négyzetmétert elfoglalt, mert még elektroncsövek voltak benne. Mégsem tudott többet, mint á ma a Videoton egy VT—20- as kisgépe. A gépek mellett a programcsomagok is változnak. Korábban lépésről lépésre minden műveletet le kellett írnunk a .komputernek. Ma „intelligens” prog- ramnyelveket alkalmazunk. Lassan talán mi is eljuthatunk addig, hogy a gép az emberi beszédet is értelmezi. — Elmondta, hogy „a találékonyság helyébe a megújhodás lép”. Ezen mit kell értenünk? — Röviden talán úgy foglalhatnám össze, hogy a megújhodáson szervezettségi fokot, szakmai kultúrát értek. El kell érni, hogy egy-egy gazdasági szervezet alkalmas legyen a számítástechnika befogadására. A találékonyság, amellyel a technika alkalmazását erre is, arra is, amarra a területre is javasoljuk, önmagában kevés. Az alkalmazás nemcsak szubjektív szándék kérdése. Hanem az egész gazdasági szervezőt komplex megújhodása szükséges hozzá. — Figyelmeztetett rá, hogy „a számítógép-kultúra nem játék, mint korábban sokan gondolták...” Kik és mikor gondolták ezt? — 1962-ben a Könnyűipari Szervezési Intézetben dolgoztam. Az ottaniak a lyukkártyás technikában már nagy jártassággal rendelkeztek, de a külföldi fejlődés már „nyomta” az intézetet. Akkor volt rá pénz, s lehetett is, így többen kimentek például a francia ICE-hez, vagy az mennyire már értettek a szakmához, ők csak itthon találkoztak a géppel. így értük el, hogy Magyarországon 1965- ben. százötven nagy számítógép működött, s a típusok száma is csaknem ugyanez - nyd volt. Ennek persze, lett egy előnye ist a magyarok áttekinthették a világ számítástechnikáját. És a magyar programozó „csemegének’ számít bárhol, — Közölte elöcKhksában, h<>í?S» a posztgraduális képzésbe ba kell épülnie a számítástechnikai kutatás főbb irányai» nak, friss c/cdményeinek, köztük a külföldieknek is« Miképp kerülhetnek ezek gyorsan a tananyagba? — Ezzel a javaslatommal azt akartam értésre adnij hogy, ha lépést akarunk tartani a fejlődéssé], akkor ahhoz mindenképpen pénz kell! Nem lehet pusztán tábláról elmagyarázni, hogy milyen egy új számítógép. Á legfontosabb, hogy az oktatóid lehetőségeit kapjanak az újdonságok gyors megismerésé-; re, valamint, hogy bizonyos mértékig rendelkezésre álLJ jón az új technika. — Ki lehet-e kézzelfoghatóbb ban (ejteni, mit értett azon! hogy „a mai, környezethez igazodó cselekvést a jövőt formáló, a környezetet alakité magatartás váltja fél”? •— A számítástechnikába*! is általában azt a stratégiád alkalmazzuk, amit a gazdag ság nagyobb részében? a legJ fejlettebbek nyomon követé^ sét Ez jó stratégia. De a szá^ mításteehnikában nem elégedj hetünk meg pusztán ezzéL! Nézzen körül, és azt latjai hogy ma a személyi számi? tógépekkel éljük át azt a kor Ej ámit húsz éve a nagy számi? tógépekkel átéltünk. Aki teJ heti, veszi. Pedig lehet, hogy nincs is rá szüksége. PerszeJ az is jő, hogy tanulgatja at kezelését. De előrelátóbbnaSj kell lennünk. Arira kell tőre» kednünk, hogy a szakmát! belül legalább egy kisebb háJI nyad mindig a legfej lette bfj technikát kövesse. Így, ha an? nak elterjedése köszönt ráukjj felkészültebben fogadhatjuk. , Molnár Pál 1 Este hétkor kezdődnek a tanácstagi beszámolók, a kora délutáni beszélgetések azonban már jelzik Bujákon, hogy a lakosság és a tanácstagok találkozóinak némelyike egészen viharosnak ígérkezik. A két műszakos iskolai oktatást és a nem létező gyógyszertárat emlegetve valaki egyenesen így fogalmaz: „Sok a baj és mind nagy. Állítólag bujáid eredetű a mondás”. Ekkor még csak az eredethez fűzhetek megjegyzést: a teendők seregére utaló mondást Buják bizony ki nem sajátíthatja magának, a panaszkodásra hajlamos emberek ajkáról elhangzik az tucatnyi faluban. Több helyszínen egyszerre ajlanak az esti tanácstagi bezárnotok, teljesen véletlensze- űen az erdészet kultúrházá- an ülök le. A' beszámolót Iruber János tanácstag tart- a. másik két társa — Né- íeth Pálné és Gulyás Vil- íos — nevében is. A kezde- lényezés életrevalóságát ké- őbb értem meg igazán? az gymással határos választó - érzetek megoldásra váró ondjai is közösek, célszerű át az útkereső együttes gon- olkodás. Gruber János elsőként a ivatali munkáról szól, rész- etesen tájékoztatja a tanács- agi beszámoló résztvevőit a anácsülések, illetve a végre- lajtó bizottsági ülések napi- endjeiről. Mindez korántsem laszontalan, hiszen a testületi evékenység hű tükörképét :apja a választópolgár. A élsbrolás végére pedig min- ienkiben bizonyossá válhat, Kritikus szem és higgadtság Pillanatképek egy bujáki tanácstagi beszámolóról környékén; központi fűtést keserű tapasztalatokból tápszereitek az általános iskolá- lálkozó, mégis higgadt eszme- ban és a tanácsházán. A sor csere azt tanúsította, hogy e ményeii; a közérzetet jelentő- pedig folytatható, hiszen még sürgető teendők megoldása ser. befolyásoló kérdésekkel az idén bővítik a villanyhá- csakis a tanács anyagi erehogy a testületek folyamatosan figyelemmel kísérték a lakosság élet- és munkakörülA válasz megadja a magyarázatot is. E faluban is épülnek a fürdőszobák, sokszor emésztők nélkül. A mosópodagógusok. Ennek pedig néni örülnek a szülők”. Patkós István tanácselnök szerint: •— Hozzájárult ehhez az isj hogy nem voltak megfeleKä lakásaink. Most átadták a kéö pedagóguslakást, sőt egy har? madik más célra épült lakásJ ban is pedagógus lakik. Ea már segít valamit a „megtarJ tásban”. De sokat várunk új iskolától is. hiszen a mosJ ros szennyvizet pedig kiveze- tani két műszakos oktatás nem együtt A tanácstagi beszá- lózatot a Ságvári utcában, jenek és a lakosság cselekvő tik a patakba és a vízlevezető csábítja hozzánk a pedagógus mólóhoz pedig hozzátartozik ahol új házhelyeket alakíta- Buják „sajátossága”, az eljá- nak ki. ró dolgozók nagy száma is. Erről a következőket mondja Gruber János tanácstag: — A tanács igyekszik kapcsolatot teremteni azokkal a vállalatokkal, ahová a község lakói dolgozni járnak. Több üzemmel van élő kapcsolatunk, az együttműködési megállapodásoknak kószönhe__________ _ t cen a gazdasági egységek közlések elejét veszik a to- több százezer forinttal já- vábbi vitának. Végezetül még egy rövid, bár korántsem jelentéktelen tény a tanácstagi beszámolóból: 1984 áprilisától rendszeres fogászati szakrendelés lesz Bujákon, s előre láthatóan 1984. június 30-ig elkészülnek az új iskola tervei. A falu életével ismerkedő idegen petársadalmi munkájának összefogása révén lehetséges. A maratoni tanácstagi beszámoló hozzászólásainak sokrétű témáiból íme még néhány. A megfogalmazás szerint régen vajúdó gond a gyógyszertár hiánya, hiszen a recept költségét még 58 foárkokba. Az ígéret szerint fokozottabb iesz az ellenőrzés, ha kell, akkor hatósági erővel késztetik az érintetteket az emésztők megépítésére. Ezúttal is sor kerül a válasz nyugtázására. Az egyik vásokat. A vita itt a szó szoros érteM mében vita. Valaki kifogáJ solja, hogy hétfőn bezár aal ABC-áruház, a jelenlévők soraiból pedig elhangzik az eH dig hihetné, hogy e fontos rintös autóbuszjegy is tetézi. A tanácstagokat a valaszadas- ban Patkós István tanácselrulnak hozzá a gyermekintézményeink működtetéséhez. Ä mostani számvetés szerint a tanács az 1983. évi feladatokat eredményesen oldotta meg. Rendben elvégezték az intézmények karbantartási munkáit, s ezeket számosán társadalmi munkával segítették. Olyannyira, hogy az idén Bujákon várhatóan 3000 forint körül lesz a személyenkénti társadalmi munka értéke. Az eredményekre valló lista hosszú; épült űj út; járdalapokat raktak le társadalmi munkában; elkészültek a sportöltöző alapozásával: számos jelentős munkát végeztek a községi temető nők is segíti, aki e felvetésre bujákiak nemcsak kritizál3_ ;gy válaszol: nak. de javaslattal is élnek. — Gyógyszertárunk egyelő- közvilágítás örökös téma. A csalaÖmzásra hosszú re nem jesz_ A fogorvosi ren- ESyra gyakoribb, hogy egész órák alatt kell rájönni, mert kelőben azonban kiválthatók utcák napokig sötétek. Nem lasztópolgár szerint: „így len- lenvélemény is. „Megértés ne helyes. Elvégre, van már környezetvédelmi törvény, s ha másként nem megy, akkor alkalmazni kell a bírságot is”. S egy példa arra, hogy a a bujáki divat szerint mindenki véleményt nyilvánít a tanácstagi beszámolón. Számos hozzászólást azonban csokorba lehet kötni, ezek a helyi domborzat adta bajokból táplálkoznak: sürgető teendőket ad a vízrendezés, ezzel összefüggésben pedig az utak és járdák állapotának javítása. A tanácstagi beszámolón e téma körül kialakult vita tanulsága, hogy csakis az átfogó, kellően átgondolt, megfelelő sorrendben elvégzett feladat jelenthet végleges megoldást. S majd az egyszerűbb gyógyszerek, az erősebbeket pedig a körzeti orvostól lehet megkapni. Csupán a „maradékért” kell autóbuszozni. A közéleti fórum parlamentarizmusát talán nem nagyon sérti, hogy töbo közbeszólás is elhangzik: „Ez már haladás, nem vitás.” „Előre lépés, szó se róla”. 5. lehetné-e az ÉMÁSZ-szal megegyezni, hogy a helyben lakó szakemberek egyikének adjon megbízást a hibák javí- „ , , ___- , t ására. Sokkal gyorsabban adnak tanúbizonyságot, menne”. A válaszadó ez eset- Mintha csak megfogadták ben egyet tehet: ígeretet tesz volna Patkó& István tanácselkell. Ott is családos asszonyok dolgoznak, valamikor ki kell adni a szabadnapot”. 4 7. Végezetül egy kis tallózás a további témákból, a vita sokszínűségének érzékeltetésé-! re. Kifogásolják a bujákiak a gázellátás, az üzlet hét végi kínálatát, sok szó esik a környezetvédelemről. A szót kérők pedig kritikus szemről és mértéktartó higgadtságról a kapcsolatteremtésre. 6. A nyíltság Illusztrálására is idézhetünk a vitából. E szemég valami: a mindennapi az ember, akkora a bűz”. A bujákiak egy részének or- rint: „A bujáki iskola átjá- rát igencsak csavarja a pa- róház, jönnek-mennek a peták, főként meleg nyarakon. .________________________ „M intha egy derítőben járna j nők szavait, aki az eszmecsere eleién ezzel biztatta a jelenlévőket: „Mondják emberek a jót és a rosszat egyaránt, mert az előbbre lépéshez ez kell”. Kelemen Gábor ! NÓGRÁD — 1983. december 18., vasárnap y
