Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

Mátraaljai Állami Gazdaság, Pásztó ITcilsbet, jobbat — gazdsissagosaSiban A Mátraaljai Állami Gaz­daság Nógrád megyei élenjá­ró mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozik. Az elmúlt évek­ben nemcsak anyagi-műszaki bázisa növekedett, korszerű­södött, de a szellemi javak­ban is olyan mértékű fejlő­dés következett be, amely meghatáirozójává vált gazdál­kodásuk színvonalának. Céltudatos, tervszerű munkával A Mátraaljai Állami ®az- idaságban évről évre korsze­rűsítik a termelési szerkeze­tet, hogy az adottságaiknak leginkább megfelelő, leggaz­daságosabban termelhető, leg­keresettebb termékekkel je­lentkezhessenek a piacon. Hosszú évek tervszerű, cél­tudatos munkájával sikerült elérni, hogy a gazdaság a megye legnagyobb vetőmag­termelő nagyüzemévé lépjen telő, ami egyben a növényter­mesztésben elérhető legmaga­sabb színvonalait is jelenti. Ehhez — többek között — szükség volt a több éves me­liorációs tevékenységre ép­pen úgy, mint az ésszerű föld­cserék végrehajtására. Mind­ezeknek szerepe volt abban, hogy a gazdaságban az átla­gos tá'blaméret 105 hektár, ami megyei viszonylatban ki­emelkedő, egyben alapvető feltétele az üzemben alkal­mazott nagy teljesítményű erő- és munkagépek gazdasá­gos kihasználásának is. A Mátraaljai Állami Gaz­daság ez évben elnyerte pá­lyázatával az intenzív gabona- termesztési programban való részvétel jogát. Ennek ré­vén jövő évben' már a leg­korszerűbb technika és. tech­nológia segíti a még eredmé­nyesebb gabonatermesztést. Az IGF 3-tól azt várják az állami gazdaságban, hogy nagymértékben hozzájárul egyik legfontosabb elvük, a „többet gazdaságosabban” megvalósításához. Együttműködve a kistermelőkkel A Mátraaljai Állami Gaz­daság nagy értékű állatállo­mánnyal rendelkezik. Sertés- len yé;> zlésének és -hizlalásá­nak méretére jellemző, hogy ez évben —előreláthatólag.— kétezer tonna sertéshúst ér­tékesítenek szakosított tele­pükről. A hústermelő kapaci­tás az előző tervciklushoz képest negyvenkétszeresére bővült, ami jelzi az utóbbi években végbemenő fejlődést is. Ebben nagy szerepe volt vezett háztáji integrációnak, amelynek keretében a gaz­daság a véle szerződést kötő kistermelőkhöz nemcsak ki­helyezi a hízóalapanyagot, de gondoskodik a megfelelő tápellátásról is. így a kis­termelők, háztáji állattartók nagyobb befektetés nélkül jut­nak munkájuk révén jö­vedelemihez. A kezdeménye­zés a környékbeli lakosság körében olyan sikert váltott ki, hogy az állami gazdaság csak nehezen képes a vállal­kozók igényeinek kielégítésé­re. A gazdaság mintegy ötszá­zas tehénállománya évről évre több tejet termel és szín­vonalával az állami gazdasá­gok között is elismerésre méltó helyet vívott ki magá­nak. Igaz, az eredményeket nem adtáik ingyen. A Mátraaljai Állami Gazdaságban öt év alatt 109 millió forintot for­dítottak az alaptevékenység bővítésére, korszerűsítésére. A termelés biztonságának nö­velése mellett jelentős össze­get költöttek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítására is. Emellett a gaz­daságnak arra is jutott ere­je, hogy messzemenő segítsé­get nyújtson Pásztó nagyköz­ség várossá válásához. Dinamikus iparfejlesztés Az alaptevékenység vitat­hatatlan fejlődése ellenére a Mátraaljai Állami Gazdaság közel sem lenne ilyen biztos lábaikon álló nagyüzem, ha nem fordítottak volna kellő gondot az ipari tevékenység fejlesztésére. Még 1979-ben megtettek az első szükséges­nek vélt lépéseket, hogy a mezőgazdasági tevékenység csökkenő hatékonyságát idő­ben ellensúlyozni tudják. Erre egyébként az is ösz­tönzően hatott, hogy a ma­gas színvonalú . gépesítettség következtében újabb és újabb munkaerő szabadult fel. Ugyancsak nem mellékes, hogy tíz községre kiterjedő álla­mi gazdaság vonzáskörzete a megyében legkevésbé iparo­sodott területek közé tartozik, ahonnan naponta több ezren ingáknak munka- és lakóhe­lyük között. Hogy a gazda­ság fejlődése mennyi munka- lehetőséget teremtett az elmúlt években, azt jól szemlélteti, hogy míg 1980-ban a hatszáz főt sem érte el az állományi létszám, addig jövőre már ezerötszázan találhatnak mun­kát a mezőgazdasági nagy­üzemben. Három évvel ezelőtt alakí­totta ki a Mátraaljai Állami Gazdaság kapcsolatát az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel és annak budapesti gépgyárával. Ök voltak, el­ső partnerei a mezőgazdasági nagyüzemnek, s azóta is fo­lyamatosan bővül a mindkét fél számára hasznos együtt-" működés. A fémmegmunkáló tevé­kenység hamarosan fémszer­kezetek gyártásával is kiegé­szült, s a hatékonyabb műkö­dés érdekében ez év január­jától MÁTRAFÉM üzem né­ven végzi tevékenységét. Az üzemben jelenleg nyolcvanan dolgoznak, akiknek többsége a környező településeken él. Az ipari tevékenységen be­lül a legnagyobb létszámú a MÁTRAPACK üzem, ahol 140 fő foglalkozik különböző anyagmozgatási és tárolási rendszerek gyártásával, szere­lésével. A gazdaságnak ez a '„Régi ízek reneszánsza”. Még ez évben forgalomba kerülnek hazánkban ezek a fűszerkész letek annak a kifogástalanul szer­Saját kivitelezésben készült el Pásztón az állami gazdaság új irányítási épülete. munkák végzésére képesek S legdinamikusabban növekvő és féjlődő üzeme, s, hogy szolgáltatásaik iránt milyen nagy az igény az egész or­szágban, azt az is mutatja, hogy az üzemben kezdetben négyen dolgoztak mindössze, ma pedig nála száznegyvenen is kevesen vannak. A MÁTRAiPAOK üzem vál­lalkozási formában foglalko­zik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Rapistan görgőspólya- rendszerének: gyártásával, va­lamint az egész országban a rendszerek helyszíni szerelé­sével, a DEXION—Salgó és DS-Reok állványrendszereit telepítésével, acélszerkezetű tornyok helyszínen történő fel­állításával és elektromos mun­káinak elvégzésével. Külföldön is megjelent — alvállalkozóként — a Mátra­aljai Állami Gazdaság. Jelen­leg Ausztriában, Csehszlováki­ában, Irakban, az NDiK-ham és az NSZK-ban dolgoznak a gazdaság szerelői különböző nagyberuházásokon, megren­delőik ■ megelégedésére. Termékek tőkésexportra w A nagyüzem legújabb tevé­kenysége a petricsészegyár- tás, amely a MÄTRAÜVEG GT-n belül történik. A gaz­dasági társaságot idén hozták létre a salgótarjáni síküveg­gyárral közösen és előrelátha­tólag nagy jövő vár rá. Még ütőképesebbnek ígér­kezik az a gazdasági társa­ság, amely szintén 1983-ban jött létre, és gyógy- és fűszer- növények termesztésével, ter­meltetésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik. A gazdasági társaságban részt kért magárnak a Külkereske­delmi Bank Rt., a MONIM- BEX is a berceli „Vörös Csil­lag” Termelőszövetkezet mel­lett. A MÁTRADROG GT. tevékenysége révén nemcsak a hazai választék bővül, ha­nem jelentős exportárualap értékesítésére is lehetőség nyí­lik. Az idén mintegy 20 mil­lió forint értékben kerülnek a MÁTRADROG termékei tő­késexportra. Ugyancsak a Mátraaljai Ál­lami Gazdaság gesztorsága alatt működik a MÄTRA­IiNVEST GT. A budapesti székhelyű társaság tevékeny­ségi köre építőipari, textil­ipari és nyomdaipari jellegű munkákra terjed ks, de önál­ló szerszámkészítő bázissal is rendelkeznek. ‘ Jelenleg több mint háromszáz főt foglalkoz­táinak, de a jövő évi várható igények kielégítésére már a napokban elkezdik a létszám­bővítést. Megőrizni a versenyképességet A folyamatosan bővülő te­vékenységhez szükség van a szervezeti felépítés, az irá­nyítás állandó fejlesztésére. A Mátraaljai Állami Gazda­ság ma már ilyen szempont­ból a legkorszerűbben, legha­tékonyabban szervezett, és ve­zetett mezőgazdasági nagy­üzemek közé tartozik a me­gyében, Lehetővé tették a kezdeményezőkészség, a vál­lalkozói tehetség kibontako­zását, megteremtették a dol­gozok érdekeltségét Ennek eredményeként nőtt a gazdál­kodási fegyelem, az eredmé­nyes munkáért végzett fele­lősség. A konkrét napi dön­tések ott születnek, ahol az adott munkát el kell végez­ni, s ez úgyszintén kedvezően hat az eredményességre. A gazdaságban már 40 egye­temet, főiskolát végzett szak­ember dolgozik, s irányítá­sukkal egyre kvalifikáltabb dolgozók, mind bonyolultabb feladatok teljesítésére válik alkalmassá a nagyüzem. Ez pedig a versenyképesség meg­tartása, növelése érdekében nélkülözhetetlen. A ter veikben az elsők kö­zött szerepel a rugalmasság fokozása, a piaci igényeknek megfelelően. Cél a termelés gazdaságos bővítése, a még takarékosabb költséggazdál­kodás, az érdekeltségi és ösztönzési rendszer tovább­fejlesztése, a meglevő gazdag sági kapcsolatok erősítése. Eb*i ben éppen úgy helyük van a nagy iparvállalatoknak, intéz­ményeknek, mint a kemerovói „Zárja” Szovhoznak, vagy a szlovákiai Nemeskosztolányi Állami Gazdaságnak. A Mátraaljai Állaírd Gaz­daságban korán felismerték,' melyek azok a lehetőségek, amelyeket a fejlődés érdeké­ben ki kell használniuk. Idő­ben kezdeményeztek és nyH tottak, s ennek eredménye nem is maradt el, sőt ezzel megalapozták jövőjük sikerét is. (X) , Évente mintegy 20 ezer sertést bocsát ki a mezőgazdaság gi nagyüzem, a háztáji integráció jó kihasználásával, , Gabonatermesztésben évek óta a megye élvonalában vannak, idén ebben a gazdaságban ta- Ilyen Rapistan—Salgó görgőspálya-rendszereket telepítenek az országban a MÁTRAPACK kacították be a járásban a legtöbb kalászost. üzem szakemberei, a

Next

/
Thumbnails
Contents