Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

Vi LAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!' XXXIX. ÉVF., 267. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. NOVEMBER 12., SZOMBAT Á barátság vívmánya Jellemző epizódok nemrit­kán tarkítják magas rangú ál­lamférfiak külországokban tett látogatásait. Ezek minden szó­nál ékesebben beszélnek a kapcsolatok szelleméről. Ilyen értelemben Kádár János mos­tani prágai utazása , során már a különvonat útvonala is szimbolikusnak tekinthető, hi­szen a vonat a magyar—cseh­szlovák együttműködés sok jeles állomását érintette. Nem messze haladt Sturovótól, ahol a hatalmas papírgyár magyar víztisztítóművel működik. Lát­ni lehetett a győri Tiátsóhi- dakkal felszerelt nehéz Tátra gépkocsikat. És nyilván lehet­ne folytatni a sort a magyar építésű pozsonyi Bratislava Szállodával, a kollégiumokkal egészen a prágai új diákvá­rosig, ahol szintén találkozha­tunk magyar építőmunkások­kal. A sok közül ez csak né­hány példája a két nép ba­rátságában gyökerező közös munkálkodásnak, amelyet ez­úttal is méltattak a két or­szág vezetői. Gustáv Húsúk­nak az együttműködésért ki­fejtett fáradozásait ismerte el az a magas kitüntetés, amelyet ez alkalommal nyúj­tott át Kádár János csehszlo­vák vendéglátójának. Vezetőink a két szomszéd ország kapcsolatainak erősí­tése végett gyakran találkoz­nak. Meggyőződésük ugyanis -, amit a mostani látogatás­ról kiadott közlemény is kife­jezett hogy az MSZMP és a CSKP, országainknak a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmu­son alapuló barátsága és sok­oldalú együttműködése mind­két nép javát szolgálja, egy­ben hozzájárulva a szocialista közösség erősítéséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocia­lista építés nehezebb belső és külső feltételei miatt ennek az együttműködésnek számos kínálkozó haszna lehet. Egy­részt gondjaink enyhítését szolgálja a két vezető által is eredményesnek ítélt gazdasá­gi együttműködés, amely amint azt a közlemény is le­szögezte — különösen azok­ban az ágazatokban szélese­dik, amelyek elősegítik a gyor­sabb ütemű tudományos-mű­szaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növelését. Testvéri országokról lévén szó azonban mindezt hasznosan kiegészítheti ha nem éppen ösztönzést is adhat az előbbi­nek — a kulturális, tudomá­nyos kapcsolatok elmélyíté­se, amelyben szintén érdekel­tek vagyunk. Közös jövőnk, sorsközösségünk sarkall ben­nünket arra, hogy tárjuk fel az együttműködés újabb le­hetőségeit, hasznosítsuk itt is a tartalékokat - foglaltak állást ismét Prágában. A csütörtöki magyar-cseh­szlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekintve is. Kádár János és Gustáv Hu- sák kifejezhették aggodalmu­kat amiatt, hogy tovább nö­vekedett a feszültség a világ­ban, mivel az amerikai impe­rializmus ismételt kísérletet tesz az erőfölény megszerzésé­re. A két politikus elítélte az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét és síkraszálltak amel­lett, hogy Genfben megálla­podás szülessék az európai közép-hatótávoiságú atom­fegyverek korlátozásáról. Ká­dár János és Gustáv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek megnövekedett bé­kevágyának adott hangot a prágai várban, amely - és ez is szimbólumszámba mehet - a második világháború utol­só napján szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fon­tosnak érezhetjük a tárgyalá­sokról kiadott közleményből azt a mondatot: „A két párt képviselői hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságnak a Szovjetunióhoz fűződő szoros internacionalis­ta együttműködésének, a szo­cialista közösség országai ösz- szefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelen­tőségét”. Nagy erő ez az összefogás a béke oltalmazásában, a le­szerelés elérésében. Kádár Jáno3 a csehszlovák köztársasági elnök kitünte­tésekor azt mondotta: „Aszo­cializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbe­csülhetetlen értékű vívmá­nyunk”» Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakcp- csolatok sorába jó! illeszke­dőn mondhatni hétköznapi lá­togatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését és további gazdagítását szolgálta. Komornik Ferenc Kádár Dános hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kének meghívására november 10-én baráti munkalátogatást tett Prágában, pénteken ha­zaérkezett Budapestre. Kísé­retében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Kótai Gé­za. a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti-pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc. Ko­rom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminisz­ter, Várkonyi Péter külügy­miniszter, a Központi Bizott­ság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár fo­gadta. (MTI) ...és ön fűd bézikül? A középiskolás korosztálynak a mostani tanévtől új nyelvet kell megtanulnia. Űj nyel­vet, melynek segítségével a számítógéppel tudják megértetni magukat. Megyénkben is minden középiskolában van már személyi számítógép, a SCHOOL COMPUTER nevet viselő, „zenélni” és „rajzolni” is megtanítható masina. A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában az ríj készülék mellett, a lassan már hagyományosnak nevezhető számológépekkel is meg keli ismerkedniük a diákok­nak. Képünk éppen egy ilyen foglalkozáson készült, ahol Balázs Gyöngyi és Hollandi Krisztina valami egészen furcsa dolgot „kért” a programozható számológéptől. (Hogy mit, azt az 5. oldalon levő képes beszámolónkból megtudhatják.) FRANCIA MINISZTERASSZONY SALGÓTARJÁNBAN II környezetvédelem eredményei és tennivalói Dr. Gonda Györgynek, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnö­kének, államtitkárnak a kíséretében Salgó­tarjánba látogatott Madam H. Bouchardeau asszony, a francia köinyezetvedelmi és életminőségi minisztérium miniszterasszony, az általa vezette négytagú küldöttség, va­lamint M. E. Specht, a francia nagykövet­ség tanácsosa. A vendégeket Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke és Havas Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogadta, majd Dev­csics Miklós tájékoztatást adott a környe­zetvédelemben eddig végzett munkánkról és a további tennivalókról. Elöljáróban ismertette a megye településszerkezetét, az ipar kialakulását, majd a szénbányászat visszafej lesz- • rését követő iparstruktúra előnyös, sokirányú változá­sának kedvező hatását. Ér­zékeltette, hogy a generátor- gázról a földgáztüzelésre való átállás, az üzemekben és a lakóházak egy részében, va­lamint a távfűtés megvalósí­tása ugrásszerűen megvál­toztatta a város levegőjét. Megszűnt az ország legszeny- nyezettebb varasa lenni. Ez az előnyös, és jelentős for­dulat a hatvanas évek végén következett be. A jelenlegi helyzet kialaku­lásában fontos szerepe volt azoknak az új ipari beruhá­zásoknak, rekonstrukciók­nak, amlyeknék megvalósí­tásakor több helyütt figye­lembe vették a környezetvé­delemmel kapcsolatos köve­telményeket is. Rátérve a vízellátásra, a talajvíz erős szennyezettségét említette, majd utalt arra, hogy Salgótarján vízellátása az Ipolyból, térségi vízmű­vekből és tározókból törté­nik, amelyeknek létrehozása jelentős pénzt emésztett fel. Szólt arról is, hogy folyó vi­zeink szennyezettségét szá­mottevően nem sikerült ja­vítani, majd a vízellátás tel­jes megoldásként a Dunából való víznyerést jelölte meg. Mivel a lakossági hulladé­kot természetes úton nem le­het megsemmisíteni, a ta­nácsok kijelölték a központi szeméttároló helyeket, meg­szervezték a szemét elszállí­tását. Ami pedig a veszélyes hulladékokat illeti: elhelye­zésük, védelmük jelentős be­ruházásokat igényel. Az ez­zel kapcsolatos feladatokat nem szívesen vállalják ma­gukra az érdekeltek. Megol­dása érdekében országos in­tézkedések vannak folyamat­ban. Befejezésül elmondta, hogy az 1982-ben végzett 405 millió forint értékű társadal­mi munkából 160 milliót kép­viselt a környezetvédelmi cé­lokat szolgáló konkrét segít­ség, majd megemlítette a megoldásra váró gondokat, tennivalókat. Az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézését a hetvenes évek közepétől egy sor új intézkedés, átszer­vezés tette, illetve teszi lehe­tővé. Több oldalú jelzések szerint azonban az állampol­gárok nem használták ki meg­felelően ezeket a lehetősége­ket. Ez hátráltatja a társadal­mi munkaidőalap teljesebb kihasználását, a fegyelmezet­tebb munkát. A Salgótarjáni járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot vég­zett e témakörben, amelybe bevonta a lakosságot is. Há­romszáz kérdőívet bocsátot­tak ki a város-járás terüle­tén, s az így szerzett infor­mációkat ütköztették az ellen­őrzés tapasztalataival. A helyszíni vizsgálódás so­rán megállapították, hogy a tanácsok által végrehajtott szervezeti intézkedések nyo­Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Ügyintézés munkaidőn túl mán javult az állampolgárok munkaidő utáni ügyintézési lehetősége. A tanácsok ennek javítása érdekében szabályoz­ták az ügyfélfogadás rendjét és erről időben megfelelő módon tájékoztatták a lakos­ságot. Am hiába a szabad szombaton és a hét meghatá­rozott napjain nyújtott ügy- félfogadás, a polgárok szíve­sebben intézik ügyeiket a ta­nácsok eredeti munkarendje szerint. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatást végző vállala­tokra is. A népi ellenőrök azt ts megállapították, hogy szegyes munkáltatók nem kezelik sú­lyának megfelelően a mun­kahelyről munkaidő alatt tör­ténő eltávozást. Ezekről még pontqs nyilvántartás sem ta­lálható, s ha van, abból nem lehet kideríteni, hogy a dol­gozó milyen jellegű ügyben és mennyi ideig maradt tá­vol, s hogy erre az időre jár-e munkabér. Pozitívak a tapasztalatok azokon a helye­ken, ahol működik jogsegély- szolgálat. És most nézzünk néhány konkrét példát. A salgótarjá­ni járási hivatal elnöke is­mételten felülvizsgálta a . já­rás területén lévő helyi taná­csok ügyfélfogadási rendjét. A tapasztalatok szerint a nyújtott ügyfélfogadás csak a nagybátonyi tanács igazgatási területén indokolt, egyéb te­rületen a felmérés nem tette szükségessé ennek megszer­vezését. A szolgáltató egységek közül a GELKA fogyasztási szol­gáltató kisvállalat lett, amely munkarendjét rugalmasan kí­vánja alakítani. Az ingatlan- kezelő vállalatnál igazgatói utasítás készült a lakossági igények munkaidőn kívüli kielégítésének további kiszé­lesítésére. A munkáltató és szolgáltató szervek jelezték, hogy dolgozóik munkaidőben történő intézését minimálisra akarják csökkenteni. A népi ellenőröknek nem csupán a helyzetfeltárás volt a céljuk, de tanácsaikkal kí­vántak hozzájárulni a mun­kaidőn kívüli ügyintézés fel­tételeinek javításához, a mun­kaidő teljesebb kihasználásá­hoz. A tájékoztató után a kül­döttség tagjai, a következő kérdéseket tették fel: Honnan érkezik a földgáz Salgótar­jánba? Miként oldják mag a veszélyes hulladékok semle­gesítését? Mi a lakosság óha­ja, kívánsága, az élet minő­ségét jelző környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatban? Dr. Gonda György vála­szában elmondta, hogy a ve­szélyes hulladékok megsem­misítésére eddig három ilyen létesítmény épült. Űjabb ket­tő-három építését készítik elő. A hivatal 500 millió fo­rintot kapott az előbbi cé­lokra. Ezt az összeget kell kiegészíteni' az üzemeknek. Az ország geológiai és hid­rológiai viszonyai nem ked­vezőek a veszélyes hulladé­kok megsemmisítésére. Ha­vas Ferenc közölte, hogy Nógrádban átmeneti tároló megépítésére kerül sor. A megyei tanács ezt azzal se­gíti elő, hogy fedezi a hidro­lógiai és geodéziai kutatással kapcsolatos költségeket. A kivitelezéshez szükséges pénzt az üzemeknek kell előterem­teni. Valószínű társulásos for- ' mában oldják meg. A miniszterasszoriy meg­köszönte a kapóit inforlná- eiókat, majd közölte, hogy hazájában ennek a feladat­nak a megoldásában ők is az elején vamjaik. Náluk is, a fejlesztések során, hosszú ideig elhanyagolták a kör­nyezetvédelemmel kapcsola­tos feladatokat, és most kell helyrehozni az okozott káro­kat. Mint mondotta, a kör­nyezetvédelem nem luxus, hanem a dolgozók egészségé­nek védelmét jelenti. Ezt követően a megyei ve­zetők kíséretében ellátogattak az ötvözetgyárba, ahol dr. Tamáskovics Nándor, a gyár igazgatója adott tájékoztatást á gyár fejlődéséről, a most folyó környezetvédelmi be­ruházásról, amelyet a fran­cia Filter - Medea cég vitelez ki, jó minőségben. A kérdésekre: Ki finanszí­rozta a beruházást? Kikkel tárgyaltak? Miért a francia céget választották? Vannak-e lehetőségek, újabbak építé­sére? Milyen a szélirány? — adott válasz után az igazga­tó a beruházást jelképező grafikát átnyújtotta a mi- nisztenasszonynaik, dr. Gonda Györgynek és Devcsics Mik­lósnak. A francia miniszterasszony és küldöttségének látogatá­sa a Nógrádi Sándor Múze-* um megtekintésével fejező-» dött be. .j t

Next

/
Thumbnails
Contents