Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

ECSEGI SZÁMVETÉS fi nehézségek ellenére teljesítik az alapvető feladatokat A tervidőszak gazdaság- politikai feladataink idő­arányos teljesítését tekin­tette át az ecsegi tanács, a fejlesztési terv és a műkö­dési költségvetés tükrében. Fő célkitűzésnek az elért ellátási színvonal megőr­zését és megszilárdítását, valamint a községek népes­ségmegtartó képességének fokozását határozták meg. Társadalompolitikai szem­pontból a legfontosabb fel­adatok közé tartozik a la­kásellátottság javítása és az ehhez szükséges feltételek — például megfelelő számú és választékú telek — bizto­sítása. Áz utóbbi két évben a telekgazdálkodás, vala­mint a telekellátás javuló tendenciát mutat. A hagyo­mányos családiház-épí- f’és, valamint a községek népességmegtartó szerepé­nek növelése érdekében Ecsegen tíz építési telket alakítottak ki, Csécsén is kellő számú telek áll ren­delkezésre. A társközségek területrendezését és terület- fejlesztését fogja segíteni a most készülő általános ren­dezési terv is. A fejlesztési alapból járdafelújításra biz­tosítottak pénzügyi fedeze­tet, amelynek felhasználá­sára mindhárom községben — Ecseg, Csécse, Kozárd —i «or került. A felújításhoz a tanács biztosította az anya­got, a megépítés pedig tár­sadalmi munkában, lakossá­gi összefogással történt. A képhez azonban az is hozzá­tartozik, hogy az éves ter­vekben elfogadott összeg — a lakosság öntevékenységé­nek hiánya miatt — teljes egészében nem lett felhasz­nálva. A működési költségvetés­ben meghatározott felada­tok végrehajtásának túlnyo­mó része az intézmények fenntartásához és üzemel­tetésükhöz kapcsolódik. Az időarányos értékelésben szó esett arról is, hogy javult az úthálózat minősége, mindhárom községben kor­szerűsítették a főutcák köz- világítását is. Alapvető je­lentőségű a környezetvéde­lem és a köztisztaság javí­tása, egyéb intézkedések mellett mindhárom község­ben rendszeresen összegyűj­tik a - háztartási hulladékot és a szemetet. Fokozott figyelmet fordí­tottak a tanácsi szolgálati lakások karbantartására, a jó ivóvíz biztosítása érde­kében pedig négy közkút tisztítását és fertőtlenítését végezték el. A csécsei taná­csi intézmények vízellátásá­nak megteremtésére 115 ezer forintot használtak fel. Az ecsegi tanács működési területén alkalmazzák a szociális gondoskodás min­den formáját is, a hivatásos szociális gondozói szolgálat ebben a tervciklusban in­dult be. A csécsei öregek napközi otthonában, és az egészség- ügyi intézményekben köz­ponti fűtést szereltek be, hasonló munka most van folyamatban az ecsegi ok­tatási intézményekben. . A megvalósításhoz — kiírt pá­lyázat eredményeként —430 ezer forintos költségvetési juttatást nyertek el. A nap­közi otthonos ellátás tárgyi feltételeinek javítása érdeké­ben ez évben kerül sor az épület felújítására. A középtávú pénzügyi terv időarányos teljesítését összességében úgy értékelték Ecsegen, hogy a tervekben meghatározott alapvető fela­datokat a nehézségek elle­nére is megvalósították. Az idei terv végrehajtása dön­tően befolyásolja a közép­távú terv eredményes vég­rehajtását, ezért fokozott figyelmet fordítanak a nap­közi otthon határidőre tör­ténő befejezésére. Hasonló­képpen a fő fejlesztési cél­kitűzés — az orvosi rende­lő és lakás — megvalósítá­sára, hogy a jelenlegi épü­letben kialakíthassák az ecsegi öregek napközi ott­honát. Keresettek a mezőgazdasági repülők Teljesítette idei tervét 9 MÉM repülőgépes szolgálata, gépel összességébe» 1,3 millió hektár szántőföldön, szőiőül- tetvényen permeteztek nö­vényvédő szereket, és szórtak szét műtrágyát, A légi nö­vényvédelmet mindinkább igénylik a mezőgazdasági üzemek. A repülők jóval előbb végeznek a munkával, mint a hagyományos földi gé­pek. és bár magasabbak üze­meltetésük költségei, a na­gyobb hatékonyság miatt mégis kifizetődő a használa­tuk. Egyre gyakoribb, hogy a szomszédos gazdaságok kö­zösen bérelnek repülőt, ezál­tal egyszeri felszállással több gazdaság tábláján végezhetik el a munkát, s megoszlanak a költségek is. A repülőgépek, helikopte­rek egy része mist is naponta felszáll. Bár a száraz ősz mi­att a földi gépek munkáját sem akadályozza a vendég- marasztaló sár, néhány he­lyen mégis indokoltabb a „légi védelem”. Csór,grad és Bács-Kiskun megyében pél­dául a már kikelt gabonát tá­madja erőteljesen a csócsá- roló rovar, a gyorsan dolgo­zó repülőgépes növényvéde­lem azonban rövid idő alatt megtisztítja a táblákat. Más­hol az elszaporodott pockok, mezeiegerek ritkítására ve­szik igénybe a repülőgépeket a gazdaságok. December vé­géig még dolgoznak a nö­vényvédő repülők, majd jövő év februárjában álínak ismét munkába. A téti időszakba* a nö­vényvédő-pilóták az évenként kötelező szakmai vizsgákra készülnek, s továbbképző tan­folyamokon vesznek "részt. ACÉLGYÁRIAK PIACI MANŐVEREZÉSE Sok kicsi a kivitelben Az év első háromnegyedében időarányosan teljesítette exportelképzeléseit a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. To­vábbi kilátásaik is kedvezőek: a megrendelés felülmúlja a tervezett kiviteli mennyiséget. Az eddigi eredmények és a várható siker körülményeiről faggattuk Kollár Péter ke­reskedelmi főosztályvezetőt. — Idén a vállalat olyan szoros ütemezésű, minősé­gileg igényes exportfel­adatokat is elvállal, ami­lyenekről korábbap le­mondott. Mik kényszerí­tették ki a változást? — Ha visszatekintünk az utóbbi öt évre, azt láthatjuk, hogy 1978-tól 1981-ig egy­negyeddel csökkent tőkésex­portunk tonnában mért meny- nyisége. Tavaly és idén nö­veltük ugyan a kivitelt, de még így is mérhetően ki­sebbek a lehetőségeink. Első­sorban azért, mert egyes ter­mékeink ára mintegy tizenöt százalékkal csökkent a világ­piacon. így a további export már veszteséges lett volna. Helyettük elvállaltuk olyan termékek exportját, amelyek árcsökkenése mérsékeltebb volt. — A termékösszetétel módosítása mellett em- lithetők-e más kényszerű változtatások? — Például bevonatién hu­zalból 150 kilós karikákat gyártottunk. Egy németalföl­di vevő kedvéért elvállaltuk, hogy 800—1000 kilós egysé­gekre csévéljük: az ő sajátos céljainak így felel meg. Ta­valy törtünk be erre a piac­ra, 17 tonnával. Idén már több mint 400 tonna huzalt rendelt tőlünk. Horganyzott huzalból a „normális” 80— 100 kilós karikáknál kisebbe­ket készítünk egy új nyugati vevőnknek, az ottani szőlős­gazdák 20—25 kilós kariká­kat visznek ki vállukon a szőlőhegyre. Tavaly 200 ton­nát, idén már 1050 tonnát igényelt tőlünk ez a cég; per­sze nem mind kis karika­súlyban. Húzott rúdacélból az 50 kilós kötegek helyett 1 tonnásakat állítunk össze, s így nulláról tavaly 1200 don­nára, idén 2400 tonnára nőtt a rúdacélká vitelünk. Fokoz­tuk a rugalmasságot a kiszál­lításban is. Eddig csak va­gontételben adtuk el a kiste- renyei csövet. Most hetente kétszer-báromszor jönnek a kamionok, s pontos határ­időkkel viszik a szállítmá­nyokat. Amit a vevő kér, ha­csak nem irreális a kíván­ság, mi teljesítjük. Milyen feszültségeket okoz a belföldi ellátásban, hogy az idénre szóló ex­portrendelés $ százalékkal magasabb, mint az előze­tes exportterv? — Ezt a problémát egy csa­ládias képpel szoktam érzé­keltetni. Ha tíz gyerek egy­szerre éhes, akkor nem lakat­hatom jól őket sorban egyen­ként, mert mire a végére érek, az utolsó éhen hal. Ha­nem apránként adom mind­egyiknek a falatot. Ezzel az elvvel próbáljuk levezetni az említett feszültség egy ré­szét. Vagyis: ha valamelyik vállalat például 100 tonna árut rendel, azt nem egy­szerre szállítjuk neki. Hiszen úgysem tudná felhasználni, készletezési problémát je­lentene neki. Húsz-huszonöt tonnánként, magyarul: üte­mesen szállítjuk neki az anyagot. A feszültségek má­sik részét azzal próbáljuk le­vezetni, hogy rangsorolunk. Azokat a megrendeléseket, amelyek exporthoz kellenek, élőbbre vesszük. Menet köz­ben tárgyalunk a megrende­lőkkel, mi fontos nekik, mi várhat. Sőt, újabban a meg­rendeléseken jelöltetjük, hogy az egyes tételek közt mi a sürgősség sorrendje. Súrló­dások persze így is vannak és lesznek is. Importot pótol Hidraulikus munkahengerek Miskolcról Hidraulikus muakahenger- családot fejlesztettek ki a Miskolci Mezőgép Vállalat­nál. E fontos, az ipar szinte valamennyi területén haszná­latos eszközök jelentős részét ma még importáljuk. A mis­kolci vállalat a teljes hazai igény kielégítésére akar be­rendezkedni. Az Ikarus autó­buszokhoz máris ők készítik az emelőket. A bár.yaíámok- hoz szükséges hidraulikus munkahengerek sorozatgyái- tását pedig most készítik elő. A munkahengerek iránt az ország valamennyi szénbányá­ja érdeklődik, hiszen ezzel jelentős tőkésimport válik feleslegessé. Az eddigi felmé­rések szerint csak a szénbá­nyáknak évente mintegy 90— 100 millió forint értékű hid- raulikus munkahengeire lesz szüksége. — Tehát minden így van jól, ahogy van ... — Szó sincs róla. Nem szabad elfelejteni, hogy mi sem a levegőből hengereljük a lemezt. Importból, illetve a hazai kohászatból szerezzük be az alapanyagot. A beér­kezés korántsem ideálisi hosszú az átfutási idő. Na­gyon nehéz rugalmasnak len­ni ilyen körülmények között. Mégis megpróbáljuk a gyors igényt gyorsan kielégíteni; ma már nem hárítjuk el a hirtelen megrendelést azzal, hogy: „ezt tudnod kellett vol­na előbb is!” Nemegyszer kockázatot vállalunk, mert anélkül • nem juthatnánk előbbre. Szervezési változ­tatásokkal is élünk: bevezet­jük a folyamatos rendelés- felvételit. — Pillanatnyilag az ex-4 porttermelés 5 százalékkal előzi meg a kiszállítás üte­mét. Mennyire oldható fel ez az aránytalanság? — Tökéletesen soha. A a adásvételiéi kapcsolatos ügy­intézés arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az alkal­mas időben gyorsan szállít­sák el az exportárut. A ké­sedelem nagy veszteségeket okozhat. Ezért szükséges* hogy ésszerű mértékben kész­letezzük a termékeket. Bo­nyodalmat nem is annyira a vagonhiány okozhat. Előfor­dul, hogy a határállomás nem fogad szállítmányt; ez nem a MÁV-on múlik. Mi azt tehetjük, hogy a megha­tározott készletkeretet ex­portárukkal töltjük ki; a belföldi termékeket a lehető leggyorsabban elszállítjuk. ■»*? Van-e kilátás arraj hogy a vállalat a kivitel­ben a mostani közel-kele­ti „egy lábáról” két vagy több lábra áll? — Jelenleg tókéski vite­lünknek négyötöde irányul egy közel-keleti országba. Piaci biztonságunkat növel­né. ha több vevőhöz szállíta­nánk. A külkereskedelmi vál­lalatok közreműködésével fo­lyamatosan keressük az új piacot, s növeljük a kiszállí­tást régebbi vevőinkhez. A próbálkozásoknak már vans eredménye: új megrendelő­ket találtunk a Földközi-ten­ger környékén, az arab vi­lágban és Nyugat-Európábans is. Az igénylések persze még nem egetverőek, de most ná­lunk különösen érvényes aa a mondás, hogy sok kicsi* sokra megy. Molnár Pál Hitfel, helytállással POTHORNIK JÓZSEFRE EMLÉKEZVE Fel világosító, nevelő tevé­Pothornik József Baglyasal-’ ján született, 1903. november 10-én. Édesapja Pothornik Fe­renc és népes családja — há­rom gyermeket neveltek — élte a bányászok nehéz éle­tét, küzdelmes hétköznapja­it. Egyik kezdeményezője és szervezője volt az 1912-es bá­nyászsztrájknak. Volt kitől ta­nulnia az elkötelezettséget, az osztályharcos, bátor kiállást Pothornik Józsefnek. Unoka­bátyja, Pothornik Vencel a Tanácsköztársaság idején di­rektóriumi tag volt Zagyva- pálfalván. Tevékenységéért — több társával együtt — Hatvanban kivégezték a Ta­nácsköztársaság elfojtása után. A fiatal Pothornik József az 1919-es eseményeket kö­vetően érett meggyőződéses forradalmárrá. Az idősebb, ta­pasztaltabb baglyasaljai kom­munisták — Kakukk József, Eppich Ede meg a többiek — feladatok egész sorát bízták rá. A fehérterror közepette mindennap szembenézve a lebukás veszélyével, végez­ték munkájukat a bányász­szakszervezet helyi csoportjá­ban. Tevékenységük túlnőtt az érdekvédelmi feladatokon. Fontosnak tartották a mun­kások politikai nevelését, az ellenforradalmi fasiszta rend­szer leleplezését. A hatalom megsokallta a szakszervezet tevékenységét, s megvonta a legális működés lehetőségét. Ám a baglyasaljai csoportban dolgozó kommunisták ezután sem hagyták abba a munkát. kenységük mellett a bányá­szok tagdíjaiból segítették a rászorulók családjait. A bányászsztrájk szervezé­sében 1924-ben már pártmeg­bízatása alapján vett' részt. Egv évvel később, 1925-ben pedig, amikor megalakult az MSZMP hejyi szervezete, ve­zetésével Pothornik Józsefet bízták meg. Tevékenységük csakhamar kiterjedt az egész iparmedencére. A központból kapott tennivalók mellett ál­lást foglaltak minden fontos, a helyi munkásmozgalmat érintő kérdésben. Szót emel­tek a munkások „politikától mentes” szervezetei ellen. Röplapjaik bírálták a kor­mánnyal együttműködő pe- yerista, s a Csóka Vendel-fé- le, a politikai harcról lemon­dó, csak a gazdasági harcot hirdető szakszervezeti veze­tőket. Falragaszaikban —, amelyek titkon, az éjszaka leple alatt kerültek az utcára — arra figyelmeztették a bá­nyamunkásokat, hogy a ke- resztényszocialista szerveze­tekkel, a vármegye, a bánya­igazgatóság célja: megbonta­ni a munkások egységét, szét­zilálni a szervezett munkások sorait. A Beth len-kormány 1927- ben széles körű támadást in­tézett az MSZMP ellen. Le­tartóztatták Szántó Zoltánt, Vági Istvánt, az MSZMP szá­mos vezetőjét, mintegy 70 tag­ját. A letartóztatottak között volt Házi Ferenc, aki a sal­gótarjáni szervezet munkáját segítette, Oczel János és Po- thornifc József is, akii? az 1926-os salgótarjáni éhségme­net szervezői voltak. Napo- pon át vallatták, de nem si­került megtörni őket. Végül bizonyítékok hiányában sza­badlábra helyezték valameny- nyiüket. Szabadulása után ott foly­tatta a munkát, ahol abba­hagyta. Tevékenyen bekapcso­lódott az illegálisan működő kommunista sejtek tevékeny­ségébe. A magyar munkás- mozgalom fejlődése szempont­jából is kiemelkedő jelentősé­gű esemény volt a Kommu­nisták Magyarországi Pártja losonci konferenciája 1928- ban. A tanácskozás előkészí­tésében és lebonyoh'tásában részt vett Pothornik József is. A konferenciára március 1- én került sor, ’ Herz Sándor kommunista fogorvos losonci lakásán. Kun Béla tájékoztat­ta a résztvevőket a bánya-. munkások helyzetéről, s a résztvevők javaslatára or­szágos bányászsztrájk szer­vezését határozták el. Pothor­nik József azt a feiadatot kap­ta, hogy Pilisvörösváron és környékén ismertesse a bá­nyászokkal a párt céljait, s nyerje meg őket az együttes fellépés, a sztrájk gondolatá­nak. A pilisvörösvárl bányá­szok megmozdulásában, kö­veteléseik megfogalmazásá­ban része volt Pothornik Jó­zsef fáradtságot nem ismerő munkájának, meggyőző sza­vainak is. A KMP kerületi bizottsága 1929 nyarán bányászsztrájk előkészítésén dolgozott. Min­den óvatosságuk ellenére tu­domást szerzett az előkészüle­tekről a budapesti csendőrke­rület parancsnoksága. A Bel­ügyminisztériumba küldött levelükben felhívták a figyel­met Hován Józsefre, Eppioh Edére és Pothornik Józsefre, a bányászsztrájkmozgalom irányítóira, veszélyes felfor­gat ókra. Augusztus 1-én ki­robbant a sztrájk. A csendőr­ség letartóztatta Eppich Edét, Furák Andrást és Pothornik Józsefet. A letartóztatott bá­nyászvezetőket azonban egy idő után kénytelenek voltak 6zabádon bocsátani. Meghát­ráltak a bányamunkások el­szánt fellépése előtt. Még 1929 késő őszén össze­ült Budapesten a bánya- és kohómunkások országos kong­resszusa. A kommunisták igyekeztek megnyerni a kong­resszus résztvevőit egy orszá­gos bányászsztrájk szervezésé­re. Keményen összecsapott a szakszervezeti mozgalom el­kötelezett balszámya és a jobboldal. A szócsatából az utóbbiak kerültek ki győzte­sen: elvetették az országos sztrájk gondolatát. A salgó­tarjáni szénmedence munká­sai azonban nem vették fi­gyelembe a kongresszus állás- foglalását. Sztrájkjuk négy hétig tartott. A hatalom, a bányaigazgatóság bosszút állt, a résztvevőket elbocsátották munkahelyükről, családjaikat kilakoltatták a bányakolóniák­ból. Hajszát indítottak a sztrájkmozgalom szervezői el­len. Pothornik József fejére vérdíjat tűztek ki. Barátai rejtegették napokig, majd Csehszlovákián, Lengyelor­szágon át a Szovjetunióba ér­kezett Több mint másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjetunió­ban, Bányában vállalt mun-í kát, s bekapcsolódott a poli-} tikai tevékenységbe is. A há-j ború idején Németországba deportálták. Itt érte 1945-berii a felszabadulás is. Amikori 1947-ben hazatért, munkából látott. Irányította a bányász-; szakszervezetet, igazgatója volt a Dorog—Tatai Akna- mélyítő Vállalatnak. Majd 1956 decemberében a Nógrá­di Szénbányászati Tröszt igaz-j gatójává nevezték ki. Mun-j Icáját 1973 januárjáig —nyug­állományba vonulásáig — iát-j ta el. A gazdasági tevékenység sem vonta eb a figyelmét á mozgalomtól, a politikától.' Tagja volt a Magyar Szocia-t lista Munkáspárt Központi Bi-i zottságának. Tevékeny részi vállalt az MSZMP Nógrád megye! Bizottsága, a végre-} hajtó bizottság munkájában? Az országos értjeiteket órintd javaslatai, a bányászat fejű lesztése, a bányamunkásod élet- és munkakörülményei-} nek érdekében hozott intézke-i dések végrehajtása melletti egyik szorgalmazója Volt má-> soddk hazája, a Szovjetunió^ val való kapcsolatok ápolásáJ nak, a Nőgrád és Kemerovó közötti baráti kapcsolatod erősítésének. Nyolcvanadik születésnap-; Ján a párt elkötelezett harco­sára, a tevékeny közéleti emi bérré emlékezünk. NÓGRAD — 1983. november 10., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents