Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

yiLÄG' PROLETÁRJÁT EGYESÜLJ ETERI NOGRAD . AZ MSZMP NOG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 265. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Nemzetiségi kongresszusok voíknál maradjunk! $ két kongresszus között a sz erb - horvát óvodák száma 38-ról 50-re, az óvónők száma 75-ról 88-ra növekedett. A kétnyelvű iskolák tárgyi feltételei meg­oldottak. Előrelépést jelent a felsőfokú intézményeknél, hogy a szombathelyi tanárképző főiskolán létrehozták a szlo­vén tanszéki csoportot. A pécsi tanárképző főiskola, amely a délszláv pedagógus- képzés központja, egyetemi rangra emelkedett. Hasonlóan kedvező helyzet­ről számolhat majd be az anyanyelv-oktatási bizottság a német nemzetiségi szövetség kongresszusán is. A német nyelvű oktatásban részt vevő tanulók száma évről évre nö­vekszik, de emelkedik a né­met nyelvoktatásban résztve­vő magyar gyermekek száma is. Tervezik egy német okta­tási központ létrehozását. A kongresszus dönt majd arról, hogy ezt hol állítják fel, szó­ba jöhet több német lakta megye központja, vagy Bu­dapest, Ä szlovák nyelvoktatást is számos új községben vezették be az utóbbi öt esztendőben. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült. Ki­bővítették a békéscsabai szlo­vák diákotthont. Üj tanter­mekkel bővült a nagytarcsai és a vanyarci általános isko­la. S, ami jgen figyelemre­méltó: egyre magasabb szín­vonal jellemzi a szlovák tan­nyelvű iskolák olvasómozgal- máti Sokrétűbbé és színvonala­sabbá vált a nemzetiségek kulturális tevékenysége. Mű­velődési klubok, amatőr szín­játszó csoportok, táncegyütte­sek, énekkarok működnek. A német nemzetiség kulturális tevékenységének egyik legfon­tosabb területe például a klubtnozgalom. A német klub­esteken intenzíven foglalkoz­nak az anyanyelv ápolása mel­lett a néprajzzal, a történe­lemmel és a nemzetiségi kér­désekkel is. A szlovákoknál az énekka­rok, a tánccsoportok és a ha­gyományőrző együttesek mun­kájában nemcsak a fiatalság, de a középkorú lakosság is nagy számiban vesz részt, kü­lönösen a pávakörökben. Gazdag, színes, szemet gyö­nyörködtető a délszláv és a román folklór, országosan, is­mert nevű együttesek és tánc- csoportok, énekkarok ápolják a népi hagyományokat. Nem lenne azonban, teljes a kép, ha nem szólnánk az ál­landó nemzetiségi rádió- és tévéadásokról, a nemzetiségi hetilapok emelkedő példány­számáról és a most kibonta­kozóban levő önálió iroda­lomról. Egyre nagyobb szám­ban jelentkeznek fiatal köl­tők és prózaírók, figyelemre méltó művekkel, önálló köte­tekkel. Mindent összegezve: az el­múlt öt esztendő jelentős fej-, lődést hozott a hazánkban, élő nemzetiségiek életében kul­turális és gazdasági téren egyaránt. A nemzetiségi kong­resszusok feladata, hogy olyan fórumokká váljanak, amelyek kijelölik a továbbhaladás út­ját, segítik az anyanyelvi kul­túra ápolását, az anyanyelvi oktatást és ezzel a nemzetisé­gi öntudat további felemelke- tak. dését szolgálják. Pécsett, az idei tanévben Ehhez kívánunk eredményes kezdte meg működését az or- ős jó munkál a nemzetiségi szag második szerb-horvát kongresszusoknak, gimnáziuma. Hogy a délszlá- Illés Sándor ' Kongresszusra készülnek ha­zánkban a nemzetiségi szövet­ségek. Elsőnek a román szö­vetség -tartja meg tanácsko­zását, november 12-én és 13- án, ezt’ követően a szlovákok, a délszlávok, majd a német nemzetiségi lakosság kong­resszusára kerül sor, ez utób­bi már. december elején. Magyarországon a becslések (Szerint jélenleg 400—450 ezer nemzetiségi lakos él. A nép- számlálás hivatalos adatai sze­rint számuk ennél valamivel kevesebb. A legnépesebb cso­port a németeké, számuk több mint 200 ezerre tehető, ^ a szlovákok száma 100 ezer’ a délszílávoké 80—100 ezer, míg a románoké 20—25 ezer. Ez az ország összlakosságának 4—4,5 százalékát jelenti. A nemzetiségi kongresszu­sok nemcsak arról adnak majd számot, hogy a két kongresz- szus közötti időszakban, tehát az utóbbi öt esztendőben mi­lyen mértékben fejlődött to­vább a gyakorlatban is a le­nini nemzetiségi politika ha­zánkban. de ugyanakkor meg­határozzák a tennivalókat a következő öt esztendőre is. Magyarországon a nemzeti­ségi jogok érvényesítése a nemzetiségek létszámától és számarányától független, elvi kérdés. Az MSZMP XII. pártkongresszusának határo­zata kimondja: „Pártunk a lenini nemzetiségi politika ér­vényesítését változatlanul fon­tos feladatnak tekinti. A nem­zetiségek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nem­zetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kul­túrájukat. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszé­dos országokban élő magyar­ság jelentős mértékben hoz­zájárulhatnak népeink barát­ságának és együttműködésé­nek elmélyítéséhez. A nemze­tiségi kérdés internacionalis­ta megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok - szabad fejlő­dése...” I k A hazánkban élő nemzeti­ségek egyenrangú állampolgá­rokként vesznek részt a szo­cializmus építésében és a po­litikai életben. Számarányuk­nak megfelelő képviseletet kapnak a vezető politikai, ta­nácsi és társadalmi testüle­tekben, szabadon használhat­ják anyanyelvűkét, ápolhat­ják nemzeti kultúrájukat, amelyhez minden segítséget megkapnak. Megőrizhetik nép­szokásaikat, hagyományaikat, gyermekeiket anyanyelvi is­kolákba járathatják. Ezek a nemzeti sajátosságok hazánk kultúráját is gazdagítják. Az elmúlt öt esztendő fej­lődése bebizonyította, hogy a Magyarországon élő nemzeti­ségek életében, munkájában, törekvéseiben érvényesül a politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári egyenjogúság. Ennek jegyei a kongresszus óta újakkal bővültek. Több mint száz község kapott nem­zetiségi helységnévtáblát, né­metet. szlovákot. délszlávok románt, attól függően, hogy milyen nemzetiség él ott na­gyobb számban. Mindenütt bővültek az anyanyelvi okta­tás lehetőségei. Több tante­rem épült, új iskolák is nyíl­Mai számunkból: HITTEL, HELYTÁLLÁSSAL 01 ARCOK BALASSAGYARMAT FŐUTCÁJÁN AZ OLVASÓK FÓRUMA MEGYEI BAJNOKSÁG A tél közeledtével fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsik műszaki állapotára. A salgótarjáni Autójavító Kisvállalatnál ezekben a hetekben szintén megnövekedett a for­galom, a járműtulajdonosok hibamegelőző karbantartásra viszik gépkocsijaikat. Kü­lön munkacsapat foglalkozik a garanciális gépkocsikkal, amelyekből az év első tíz hó­napjában háromezer-kétszáz fordult meg a kisvállalatnál. Örvendetes, hogy a szovjet au­tógyárak, valamint a Trabant, Wartburg, Dácia cégek magyarországi képviselői ne­gyedévenként megjelennek a tarjáni üzemben, és figyelemmel kísérik a típusok meghibá­sodását, felmérik a garanciális helyzetet, észrevételeiket jelzik a járműgyártóknak. Képünkön Oravecz István művezető és Takács György autóvillamossági szerelő Trabant gépkocsi téli felkészítését végzik. — kulcsár — Kádár János tegnap este Prágába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára Gustáv Busáknak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitká­rának, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének meghívására szerda este ba­ráti munkalátogatásra Práeáh» iiiyoii Kí­séretében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kőtai Gé­za, a KB külügyi osztályának 'helyettes ve­zetője« Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pálya­udvaron Aczél György. Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai. Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak vezetője és Urbán Fajos közlekedési minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vete. Politikai könyvnapok Nógrádban A könyv a gondolatok megújulásának f° rrasa A politikai irodalom jeles ünnepe volt szerdán Salgótar­jánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­sége és a lapkiadó vállalat a Bányász Művelődési Házban rendezte meg a politikai könyvnapok megyei meg­nyitóünnepségét. A bányász- férfikórus alkalomhoz illő műsora után Vincze János, a salgótarjáni városi pártbizott­ság csoportvezetője mondott bevezetőt, majd Füzesi István, az oktatási igazgatóság tan­székvezetője emlékezett meg ünnepi beszédében a politikai könyv napokról. Bevezetőjében utalt arra, hogy megélénkült az érdeklő­dés a politika és a politikai irodalom iránt. S ez igy van rendjén, mert a könyv meg­határozó szereppel rendelke­zik a politikai műveltség el­mélyítésében, valamint a hi­teles kép kialakításában, hoz­zásegít az összefüggések meg­értéséhez. Az ünnep szónoka a továb- Diakban arról beszélt, hogy a politikai ismeretterjesztés el­választhatatlan a politikai könyvkiadástól. A gondolatok megújulásának forrása a könyv, és ez igen fontossá te­szi a jól működő terjesztői hálózatot is. Alapvető, hogy milyen kapcsolattal rendel­kezik a munkahelyekkel a Kossuth Könyvkiadó terjesz­tési hálózata. A Nógrád me­gyei kirendeltség ezt a mun­kát jó színvonalon oldja meg: évről évre nő az értékesítés, újabb és újabb rétegeket nyer­nek meg a politikai iroda­lomnak. Fontos pártmegbí­zatásként hatszáz ember fog­lalkozik a megyében ezzel a teendővel, s munkájuk ered­ményeként egy évben 2.5—3 millió forint értékű politikai témájú könyv talál gazdára. A számoknál természetesen sokkal fontosabb az a hatás, amit a politikai irodalom a közgondolkodás formálásában elér. Füzesi István részletesen is szólt a Kossuth Könyvkiadó legfrissebb újdonságairól, s örömmel említette: a mosta­ni, 22. politikai könyvnapok egyik nevezetessége, hogy er­re az alkalomra jelenik meg a megyéket bemutató sorozat­ban a Nógrádról szóló könyv. Az ünnepi megnyitón elis­meréseket, jutalmakat adtak át azoknak, akik a terjesztők között a legkiválóbb munkát végzik. Mét-h Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazga­tóhelyettese a Kiváló terjesz­tő plakettet adta át Sándor Pálnak, a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ter­jesztőjének és Zsélyi József­nek, az öblösüveggyár terjesz­tőjének. Számosán kaptak arany- és ezüstjelvényt, illet­ve elismerést 20 éves terjesz­tői tevékenységért. Az Egy diák — egy könyv verseny­ben a középiskolák között a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola került az élre, a szakmunkás- képző intézetek között pedig a salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző intézet lett az első. A magyar nyelvű szovjet ki­adványok terjesztésében a vándorserleget második al­kalommal nyerte el a rétsági járási pártbizottság. Az ezzel járó elismerést, valamint az üzemi lapterjesztők legjobb­jainak járó jutalmakat. Tóth Jánosné, a megyei pártbizott­ság munkatársa adta át. A megnyitó után az érdek­lődők népes serege tekintette meg a Kossuth Könyvkiadó új köteteiből, valamint a ma­gyar nyelvű szovjet lapokból rendezett kiállítást. A poli­tikai könyv napok rendez­vénysorozata az elkövetkező napokban szálmos esemény­nyel folytatódik a megye üze­meiben és intézményeibe», Tízéves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Városfejlesztés! miniszter Is. A jubileumi ünnepségei; Vlagyimir Bazovszkij, a Szóvá jetunió budapesti nagykövetei méltatta a szovjet—magye- barátság elmélyítésében kif magasló eredményeket ej,éit\ központ munkáját»-*' ’ Fennállásának 10. évfordu­lója alkalmából szerdán ün­nepséget rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A Szovjetunió budapes­ti nagykövetsége, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a kulturális központ szervezte eseményen megjelent Sarlós István., az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, valamint Lakatos Ernő és Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője, továbbá Áb­rahám Káinján építésügyi és Öntapadó címkében — élen Évi öfmilüárd darab Á Nógrád megyei Nyomda­ipari Vállalat kisteleki üze­me ebben az évben, a tervek szerint. 104—105 millió forint értékben állít elő több mint ötmilliárd darab öntapadós' címkét Hasonló nagyságren­dű gyártóegység ezen kívül csak egy van Magyarországon, á kecskeméti Petőfi Nyomda, amely képes felvenni a ver­senyt a megyebéliekkel. A csomagolástechnika fej­lődését és az ezzel párhuza­mosan megnőtt igényeket ér­zékelve, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat — régi, elavult dombornyomó gépeken — 1973-ban kezdte meg az ön­tapadós címkék gyártását. A! megnövekedett kereslet ha­tására, mellőzendő az enyves és egyéb ragasztóanyaggal el­látott címkék használatát,' először 1976-ban, majd 1973- ban, 1981-ben és az idén, kor­szerű címkenyomó gépeket vá­sároltak és állítottak üzembe. A legutóbb a termelésbe be­kapcsolt berendezés már le­hetővé teszi a „felhordás” automatizálását is. Hogy a vállalat — amely csaknem száz hazai vállalatnak, közöl­tük a Piértnek, a Caolának,' a Compacknak, a hűtőiparnak, a növényolajipari vállalatnak termel — ilyen sikereket ért el, abban jelentős szerepe van a már 1975-ben létrejött ma­gyar—finn együttműködésnek.’ Az ottani Converta nagyke­reskedelmi vállalattal, vala-' mint a Rafia Haarla papír- j gyárral kialakított, .s azóta is tartó kapcsolatok nagyban hozzájárultak a nógrádi nyomdászok eredményeihez. A csomagolástechnika to­vábbi korszerűsítése szinte nap mint nap támaszt újabb kö­vetelményeket a gyártócégek-' kel szemben, hiszen minőség­ben és mennyiségben is „ma­gasabb a léc”. Ezt a további utat kereste teghap Salgótar­jánban az a nyomdaipari szimpozion finnek és osztrá­kok, honi kereskedelmi. —; gyártó ■ és csomagolást végző ■nagyvállalatok képviselőinek részvételével. Áss előadásokon' kívül á résztvevők megismerkedhet­tek az osztrák Hans Helf Kg címfcebenyomő és -felragasztó gépeivel jelenleg e tekin­tetben eű aa egyik lfegkorsze- rűbb technológia —, üzleti I tárgyalásokat folytattak a jö- j vő év? piaci Igényekről, szak-’ . ] tanácsokkal látták el az er- 1 deklődőteS;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents