Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
Dobpergés az utcán Nyitottság, fogadókészség N égni titán Az esküdt ember a hatalmasság volt a községben. Ha szólt, arra oda keltett figyelni. Ilyen tekintéllyel rendelkezett Szomszéd József Kiste- renyén. Ö figyelmeztette, hogy ne rontsa jobban a helyzetét, jelentkezzen, önként a csendőröknél. Makacs legény volt, de mivel az esküdt hangjából a jószándékot érezte ki, elhatározta, jelentkezik. Az a bizonyos hajszolt ember hetedik érzéke óva intette, de nem eléggé. Az esküdt szava erősebben hatott rá. Elindult hát, lassan, vonakodva, de végül is a kapu előtt állott. Bezártan találta. Kopogott. Bentről egy hang: „Ki az...?” — Lengyel Tusi István.. ? Kinyílt a kapu, de még levegőt sem vehetett, a kapuőr belemarkolt a rokkjába, berántotta és már ütött is. Orrára, fejére, gyomrára, a derekára és csikorgatta fogát: szidta az anyját, az apját, minden leszármazottját. Napok óta keresték Lengyel Tusi Istvánt Kisterenyén. De leleményesebb volt. Hol ®yu- lán, ho.l Albert-bányában, hol meg Baglyason, vagy éppen Szénáson csúszott ki üldözői kezéből. Neki volt hol meghúznia magát. Rejtette az erdő, befogadták az emberek, mert Tusi csak egy volt azon a környéken. A szavaló Tusi. Ott hordta keblében a röpi- ratok társaságában Petőfi verseinek legforradalmibbjait. Nem kellett neki a könyv, fejből mondta. De olyan szépen, magával ragadóan, hogy ha abba hagyta, hallgatói felkiáltottak: még egyszer! Kinyíltak a sárlepte bányász arcok, izzottak a tekintetek. Sok volt akkor a keserűség, olaj lett a tűzre az őszinte beszéd. Hát még ha maguk fajtájától hangzott el. Hogyne keresték volna Tusit! , H Ez az ember beleszületett a mozgalomba. Még csak legényke volt, amikor a Tanácsköztársaság zászlaját kitűzték Kisterenyén. Az volt. csak az igazi ünnep. Daloló holnapokba néztek az emberek. Lengyel Tusi István, a községi kisbíró faluho.sszat pergette a dobját és hirdette teletorokkal, hogy azé a föld, aki megműveli. A földosztók, Rákos János a direktórium tagja meg biztatta: — Harsogjon az a kutyabőr a dobverő alatt, mert még ilyen nem volt ezen a világon. Földet. kap a szegény. Később megint dobolnia kellett Lengyel Tusi Istvánnak, de az már vésztjóslóan pergett. Fájdalom ült az arcán, amikor hirdette: Vigyázzatok emberek Hatvan felől a románok! Novákon a csehek! Érezte ő már akkor a kemény bot hasítását a hátán, a korbács suhogását füle tövében. Annyira megkeményedett benne az urak iránt a gyűlölet, hogy nem volt amit meg ne tett volna, hogy még egyszer szabadon dobolhasson. És olyan vidám legyen a nép, mint amikor a báró földjét szabdalták. Ezért lett felnőttebb korára a bányászok szószólója. Mindenhol hirdette, hogy szembe lehet fordulni az elnyomással. Üldözték, kenyér nélkül hagyták. Sokan elfordultak tőle, csak a mozgalombeliek maradtak hozzá hűségesek, meg az egyetlenje, az élete párja született Lengyel Tuti Ilona. Kiverték kezéből a csákányt, elvették a lapátot ha azzal kívánt dolgozni. Kimentek a haldára szenet böngészni, onnan is elüldözték. Sey Tamás, a főmérnök az a megátalkodott, a halda tetejéről kiabált a felvigyázónak: — Űzd el innen őket. II Az pedig rohant, Lengyel Tusi asszonyával együtt menekült, de mivel a felesége nem bírta az iramot, lelassított. Üldözőjük már a sarkukban volt. Elszórták terhüket, csak a kalapácsot szorongatta Tusi. Megállóit és szembefordult üldözőjével. Még látta a főmérnököt a halda tetején. Hatalmas szörnynek tűnt a vörös karikákat vibráló szemében. Üldözője rászólt: — Menekülj, majd én elesek. . Tusi megfordult és futott asszo.nya után, az üldözője pedig hasra vágta magát. Ez elég volt ahhoz, hogy egéru- tat nyerjenek. Még hallották a főmérnök káromkodását a halda tetejéről. Egy szelet kenyérrel megint kevesebb jutott azon a napon is. Mert ha sikerült szenet szedni, azt eladták és tengődtek azzal is valamelyest. Csak egy dolgot nem tudtak Lengyel Tusitól 'elvenni. A hitét. Azért csengett az ő szava olyan kristálytisztán, amikor felolvasott a munkásoknak. Azért volt a munkásokban bizalom is iránta. Persze, hogy vadásztak rá. És amikor a csendőrség kapuján belépett, azt gondolták, egy életre kiverik belőle a hitét. De csak a testét tudták megnyomorítani, a lelkét nem. Pedig vasra verték, börtönbe ültették. Lengyel Tusi Istvánt nem lehetett megváltoztatni. Egy életre hallotta a dob pergését, az emberek jókedvű hangját. Belekóstolt a mámorító szabadság ízébe. X Végül elhallgattak Kisterenyén is a fegyverek, kifulladt a háború. Csend lett, végtelennek tűnő csend. De bent a kastélykertben a báró kastélyában nem volt csend. Ott zajlott az élet. Kitüzesedett arcú emberek sürögtek-forog- tak. Első a föld kiosztása, ezt hangoztatták. Czene András öblös hangon hirdette, hogy az lesz az igazi szabadság, ha földhöz jutnak az emberek. És akkor Tusira nézett a meglett férfiú: — Menj Tusi és hirdesd, jöjjenek az emberek, földet osztunk... , Forróság öntötte el a szívét Lengyel Tusi Istvánnak. Megmarkolta az asztalt, hogy ne szédüljön, úgy lüktetett a vére. Aztán indult. A hidegben vastag párát fújt maga előtt, nyikorgóit a hó a lába alatt, de most nem érezte a hideget. Melege volt, tüzelt az arca. A községházán leemelte a szekrény tetejéről a régi kisdobot, nyakába akasztotta és indult. Do.bolt végig az utcán a felvégig. Onnan le az alvégre és hirdette szent költőjének szavával: „Ha a bőség , kosarából...” Aztán felragyogó arccal szem- | befordulva hallgatóival; — Emberek, újra osztjuk a földet! A báró földjét! Annak osztjuk, akit leginkább megillet, a dolgozó népnek. Annak, aki megműveli,.. Hire ment a községben, hogy Lengyel Tusi Pista mit dobolt. Az idősebbek emlékeztek amikor mint siheder is ezt dobolta. Lengyel Tusi Istvánra úgy tekintett a falu, mint a nép jótevőjére, aki mindvégig kitartott a mozgalom mellett, akit most már érdemes tovább követni. És így lett Kisterenyén Lengyel Tusi István az első párttitkár, akiben sem a párt, sem a nép nem csalódott. Vitték őt magas tisztségekbe, megyei szinten képviselte pártbizottságban a terenyeá és környékbeli kommunistákat. Soha hivalkodóan nem szólalt, magának megkülönböztetést nem kívánt, hanem dolgozott, amíg a képessége bírta. Amikor nálánál magasabb tudásúakat teremtett az élet, akkor csendesen visszavonult a bányába. Olyan lett mint a többiek, öszbefordult a haja, arca méghorpadt, nehezebben vonszolta lábait és gyakran tapogatta derekát. Munkás lett, amíg nem kapta meg nyugállományú okmányait. Most meg otthon a corini telep egyik kis házában üldögél a melegen, mert jólesik már ilyenkor a kályha melege. De még szikrázik a politizáló kedve. Az öreg rádió felfel pezsdíti a vérét. Aztán vitába kezd a feleségével, s vitáznak már ötvennegyedik éve együtt. Ilon néne azt tartja róla, hogy elnézőbb lett. Mert, ha ő szól, azzal inti le: ők tudják ott odafent mit csinálnak. Ilon néne még fejéhez vágja a férjének: — Nekünk is beleszólásunk van... Felpezsdül a hangulatuk, aztán nem kell csak egy kis kukoricamorzsolás, lecsende- sülnek. Nézi felesége jóságos arcát és talán azt mormolja: „Arany vagy drága.” És rögtön rá a rigmust: „Felment az ára...” Nem is ő lenne, ha nem verselne. Aztán a mor- zsolásból a talpra állás. Ilyenkor újból érzi Tusi az ütlegelés helyét, hiába a fűző a derekán, felnyög fájdalmas arccal. De Ilon néne sem maradt el. Neki is belehasít testébe az őszi fájdalom és olyan arcot vág, hogy Pista bátya arca felderül. Derülnek mindketten öregségükön. Talán azért maradnak örökké fiatalok, mert derülni is tudnak. Meg emlékezni is... Bobál Gyula L étjogosultságát összes előnyeivel, gondjaival, erőfeszítéseivel együtt az elmúlt évtizedben végbement fejlődés bizonyítja megyénk iparában. Előnyösen megváltoztak a korábhi ágazati arányok, új, magasabb munkakultúrát kívánó, azt meghonosító és továbbfejlesztő iparágak jöttek létre, amelyekben biztos otthonra, jövőre leltek az évről évre nagyobb tudással rendelkező általános és középiskolából kikerülő fiatalok. A nyitottság, amely együtt járt a fogadóképesség növekedésével, a magas képzettségű szakemberek számának örvendetes gyarapodását is magával hozta. Ma a megye iparában több mint kétszer annyi felső fokú végzettségű szakember dolgozik, mint 1975-ben és közel ötször annyi, mint 1970-iben. Szükség volt erre az ugrásszerű szellemi kapacitás létrehozására, mert olyan új gyárak épültek, olyan nagyarányú rekonstrukciók zajlottak le, olyan műszaki, technikai, technológiai változások következtek be, amelyeknek kifogástalan működtetése elképzelhetetlen lett volna a szellemi megújulás, a feltételek megteremtése nélkül. Az iparfejlesztés sokszínűsége, árnyaltsága szerencsésen találkozott a magas képzettségű, ugyanakkor nagy többségüket jellemző, vállalkozó szellemű fiatalok haladást gátló korlátainak feszegetésével, döntögetésével, a gazdasági élet merevségét, rugalmatlanságát száműzni kívánó magatartásukkal, aktív cselekvő készségükkeL Megtehették, mert maguk mögött érezték a megújulásra képes és kész, mára és a jövőre érzékeny idősebb generáció nélkülözhetetlen és jóirányú tapasztalatát, a megyei, városi, járási párt-, tanácsi szervek vezetőinek bátor lépésekre ösztönző, útjaikat egyengető támogatását. Az átalakulási folyamat úgy zajlott le, hogy megyénk ipara, iparszerkezete, a kétségtelenül előnyös újjászületés, gazdagodás ellenére megtartotta saját arculatát. Azért alakult így, mert a megyei párt-, állami és tömegszervezeti vezetés jól ismerte fel az adottságokban rejlő lehetőségek kihasználását, jól kapcsolódott az országos fejlesztési programokhoz, időben és előrelátóan teremtette meg a fogadókészség nélkülözhetetlenül szükséges alapvető feltételeit A sajátosságok teremtette előnyök ügyes kamatoztatását bizonyítja a Romhányi Építési és Kerámiagyár. Itt új csempegyár épült, a régebbieket pedig technikailag, technológiailag megfiatalították a több mint egymilli- árd forintból. A salgótarjáni síküveggyár folyamatos rekonstrukciója ugyancsak meghaladta az egymilüárd forintot. A salgótarjáni öblösüveggyár Salgó I. nevet viselő beruházása több százmillió forintot emésztett fel. Ha kisebb' mértékben, de folyamatos, céltudatos, rendszeres volt a jórészt saját erőből megvalósuló beruházási és rekonstrukciós tevékenység a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Üj vonása az iparszerkezetnek, hogy a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál teljesen átálltak az alumíniumszerkezetekre, ezekhez kapcsolódik a fejlesztés minden mozzanata. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában világszínvonalat képviselő műszaki, technikai, technológiai újjászületés zajlott le. A könnyűipari ágazatban is számunkra kedvező változások történtek. A felsoroltak és a kimaradottak egyértelműen tanúsítják: a hagyományos iparágakat megtártva-fejlesztve, olyan sokszínűvé vált iparszerkezetünk, amely megfelelő egzisztenciát biztosított a felnövekvő ifjú nemzedéknek, ily módon gátat vetett a megyénkből való elvándorlásnak, ugyanakkor növelte a megye megtartó képességét is. A nyitottságunkból és fogadókészségünkből . fakadó előnyös változásokat jelzi még az is, hogy a megye iparában megkezdődött az intenzív fejlődés. Ez együtt járt a külgazdasági környezethez való gyorsabb, rugalmas igazodással, a versenyképesség növelésének igényével. A műszaki, technikai, technológiai fejlesztések hatására korszerűsödött a gyártmányszerkezet, új, versenyképes termékek egész sora jelent meg. (Ragasztott szélvédőüveg, alumínium radiátor, korszerű szén- és gáztüzelésű tűzhelyek, erősáramú kábelek stb.). Amíg 1970-iben csak egy-két üzemünk exportált — nem számottevő mennyiségben és értékben — addig ma a bruttó termelés 18 százaléka kerül külpiaci értékesítésre. Jó irányba lendült a továbbfeldolgozott termékekre irányuló tevékenység. Kaput nyitottak — bár még korántsem úgy, ahogy azt a jelen helyzet indokolná és a lehetőségek? garantálják — a korszerű termelési eljárások bevezetése előtt. Licenceket, knöw-howokat vásároltak és hasznosítottak. Finn licenc alapján készülnek üvegáruk az öblösüveggyárban. A japán asahá technológia biztosítja a jobb minőségű üveggyártást a síküveggyárban. Osztrák licenc alapján gyártják az alumínium radiátorokat stb. Ebben a sokat ígérő folyamatba^ új színfoltot és követendő példát sugall a Salgótarjáni Kohászati Üzemek új kezdeményezése. Egyévi huzavona, utánjárás után, egy osztrák céggel termelési kapcsolatot hoznak létre. A nyitottság és fogadókészség új vonásai tükröződnek a megyén belüli és megyén kívüli kölcsönös előnyök alapján létrejött kooperációkban. Senki se higgye, hogy az elért eredmények szinte máról holnapra, erőfeszítések nélkül születtek. Sok akadályt kellett legyőzni, bürokratikus eljárásokkal szembeszállni, amig a mai valóságot megteremtettük. Ha nem a korábhi önmagunkhoz, hanem rangos külföldi versenytársainkhoz viszonyítjuk termékeink műszaki színvonalát, akkor sajnos termékeinket közepesnek értékelhetjük. Lényegében ugyanez mondható el termelő berendezéseink műszaki, technikai színvonalára — számottevő differenciálás melletti Jó irányú nyitottságunk, fogadókészségünk adta lehetőségünket még nem használtuk ki eléggé, ezért továbbra is a gazdálkodás homlokterébe szükséges állítani a gyártmányszerkezet korszerűsítését, ütemének fokozását, a műszaki, technikai színvonal emelését, a fajlagos ráfordításokat, az ésszerű anyag-, energiatakarékosságot, a termelési háttérbázis ki- szélesítését, a jobb árkondíciót ígérő esztétikus csomagolást, a szállítási határidőket stb.' Ezzel egyidőben új formában, új megközelítésben és felfogásban kellene gyakorolni a piackutatást, alapozva a mára, esetleg ennél kedvezőtlenebb piaci viszonyokra, illetve felkészülve a bekövetkezhető fellendülésre. , Az előbbiek felsorolását indokolja, hogy a megye iparszerkezetének alakulása, fejlesztési iránya, épülve a további lehetőségekre és sajátosságokra — alapvetően megmarad, és első helyre kerül a gépipar minden oldalú fejlesztése. Ebből adódnak a fejlődést szolgáló előrelépések is. Vagyis elsősorban a meglevő iparszerkezetben tevékenykedő termelő-gazdálkodó egységeknél kell a fejlődésnek bekövetkezni. Ezt erősítette meg a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén; amikor a megye ipari fejlődésével kapcsolatos elképzeléseket, tennivalóikat vitatta meg. U gyanakkor a megyei párt-, állami vezetés nem teheti meg, de nincs is szándékában, hogy mostani nyitottságát fogadókészségét akárcsak egy pillanatra is feladja. Erre figyelmeztet a társadalmi mozgás mára kialakult iránya, az ismert sajátosságok, adottságok, a jövőbeni remények és lehetőségek, a fiatalok növekvő száma, az a rugalmasság, amely a gyorsan alkalmazkodó és igazodó készségben és képességben nyilvánult meg, illetve vezette el a megye fejlődését, mai, sokszínű, jövőt is szolgáló iparszerkezetéhez. Venesz Károly j Új termék Ebben az évben új termék, motorvonat-forgóváz készítését kezdték meg a Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységében. Bangla- desbe 1,4 millió dollár értékben már a befejezéséhez közeledik a szerkezetek gyártása. Időközi választások előtt Már javában tartanak az országgyűlésd képviselők és tanácstagok november 26-ra tervezett időszaki választásának előkészületei. Amint azt a Hazafias Népfront országos titkárságán elmondták, arra törekszenek, hogy már ez alkalommal érvényesítsék a közelmúltban befejeződött, a választójogi törvénytervezettel kapcsolatos társadalmi viták tapasztalatait. Ennek jegyében szorgalmazzák, hogy a megüresedett helyeket többes jelölés útján töltsék be. A jelölő gyűlések és a választások előkészítésében, szervezésében meghatározó szerepet játszó Hazafias Népfront természetesen tekintettel van a körülményekre, hiszen még mindig az 1972-es választójogi törvény van érvényben, amely nem teszi kötelezővé kettő vagy több jelölt versenyeztetését. A cél azonban az, hogy — ahol lehet — már most éljenek a többes jelölés lehetőségével. / Nógrád megyében Nagybá- tonyban, Mátraverebélyben, Mátranovákon, Karancsságon, Ságújfaluban, Litkén, Salgótarjánban, Szécsényben, Ipoly- vecén, Szandán, Rétságon, Diósjenőn, Nőtincsen, Horpá- cson, Balassagyarmaton, Palotáshalmon, Szarvasgedén és Pásztón — különböző okok miatt megüresedett huszonhét választókerületben kerül sor új tisztségviselők választására. Azok a helyi tanácsok, ahol válásztásokat tartanak, a választókerületek területi beosztását már közzétették, s a helyi tanácsok hirdetőtábláin november 8-tól a választásra jogosultak' névjegyzéke is megtekinthető. A névjegyzékkel kapcsolatos észrevételeket november 19-ig lehet a helyi tanács végrehajtó bizottságához benyújtani. Az időközi választásokat megelőző jelölő gyűléseket november 10—15. között tartják meg. T NÓGRÁD — 1983. november 6., vasárnap 3 Balassagyarmat Rákóczi fejedelem útja»
