Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

Felavatták a paksi atomerőmű 1. sz. reaktorblokkját (Folytatás az 1. oldalról,) dított 'el, amelyek az országok többségében — így nálunk is — merőben új követelménye­ket állítottak a gazdaságfej­lesztés, ezen belül az energia- politika elé. — Ezekből a követelmé­nyekből kiindulva dolgoztuk ki a kormány energiaprog­ramját, amelynek végrehaj­tása már mérhető eredménye­ket hozott. Az utóbbi évek­ben új bányák megnyitásának eredményeként a szükségletek kielégítésében növekedett a szén és a hazai termelésű földgáz részesedése, az olajé pedig az 1978. évi 41 százalék­ról 33 százalékra csökkent. Fi­gyelmet 'érdemlő előrehala­dást könyvelhetünk el az ener­giával való takarékos gaz­dálkodásban is, ami abban jut (kifejezésre, hogy az energia­felhasználás az utóbbi két évben mindössze körülbelül fél százalékkal növekedett, a nemzeti jövedelem egységé­re számítva pedig csaknem 5 százalékkal csökkent. — Energiapolitikánkban, az energiaforrások összetételé­nek további átalakításában fontos szerepe van az atom­erőműnek, amelynek első blokkja 1982 decemberétől ez év végéig csaknem 2 és fél mil­liárd kilowattóra áramot ter­mel, az Idei vlllamosenergia- termelés tíz százalékát adja. Ez a részarány a kapacitás teljes kiépítése után megfog­ja közelíteni a 30 százalékot. Az erőmű jelentőségét más megközelítésben jól érzékel­teti, hogy egyetlen reaktor­blokk egy év alatt annyi vil­lamos energiát fejleszt, ameny- nyit 650—700 ezer tonna kő­olaj elégetésével lehetne csak előállítani. Az atomerőmű ' több más szempontból is megkülöhböz- tett figyelmet érdemel. Ele­gendő két tényre utalni. Egy­részt arra. hogy Paks r KGST-országok sokoldalú atomenergetikai gyártmány­szakosítási együttműködésé­nek az első igazi próbája. A kezdeti gondok ellenére — mert ezekből is van bőven — a tapasztalatok teljes mérték­ben igazolják annak a közös elhatározásunknak a helyes­ségét. amely e téren is utat nyitott a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének meg­gyorsításához. Másrészt az atomerőművek építése — mint a tagországok mindegyikében — nálunk is új lendületet ad a tudomány fejlődésének, a műszaki haladásnak, a gyár­tási ágak egész sorában se­gíti elő a magas fokú műsza­ki kultúra és a legkorszerűbb technológiák meghonosítását. unió a gátlástalan uszító pro­pagandakampány, a proviká- ciók, a felszított feszültség és a politikai konfrontáció lég­körében is józan igazsággal törekszik a párbeszéd fenn­tartására. a katonai szemben­állás szintjének mérséklésére. Népünk a legközvetlenebb módon érdekelt ezeknek az erőfeszítéseknek a sikerében. — Az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi ülése mélyreható alapossággal ele­mezte a XII. kongresszus ha­tározatai végrehajtásának me­netét, és kijelölte a további tennivalókat — mondotta ez­után Lázár György. Az , azóta eltelt jó fél esztendő megerő­sítette a Központi Bizottság helyzetelemzésének helyessé­gét. Közvéleményünk megér­téssel és egyetértéssel fogadta a Központi Bizottság állásfog­lalását, méltányolta az alkotó munkára ösztönző, kiegyensú­lyozott belpolitikai légkört, a szövetségi politika és a szoci­alista demokrácia továbbfej­lesztésére tett lépéseket. Né­pünk nagyra becsüli, bogy a tőkésországok gazdasági vál­ságának elhúzódása a világ­piaci árak számunkra kedve­zőtlen változásai, az eladási nehézségek ellenére is meg tudtuk őrizni országunk nem­zetközi fizetőképességét, a lét- biztonságot, szociális vívmá­nyainkat. Üzemelése biztonságos A kormány elnöke beszédé­ben külön kitért, egy, az atomerőművel kapcsolatos, s a közvélemény érdeklődésére is számottartó kérdésre: — az erőmű — akik részt vesznek építésében, jól tudják — a világ ma ismert nukleáris lé­tesítményei között a legbiz­tonságosabbak közé tartozik. Ez annak köszönhető, hogy biztonsági rendszerének kivi­telezésekor nem esupán az erőmű építésének elhatározása idején ismert módszereket, eljárásokat, eszközöket hasz­nosították, hanem azokat a tudományos eredményeket is, amelyek időközben születtek. Ez ugyan meghosszabbította az építkezés időtartamát és többletköltséggel járt. de olyan mértékben megnövelte az itt dolgozó emberek és a tágabb környezet védelmét, ami úgyszólván teljesen kizár­ja egy veszélyhelyzet kialaku­lását. Lázár György a továbbiak­ban a közelgő ünnepnapra utalva a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentősé­gét méltatta. Tisztelettel adó­zunk azoknak — hangsúlyoz­ta —, akik 66 évvel ezelőtt megdöntötték a cári önkény- uralmat. megteremtették az első munkás-paraszt hatalmat, ezzel új irányt adtak az em­beriség fejlődésének. E békés fejlődést napjainkban, is­mét veszély fenyegeti: a vi­lág minden táján sokasodnak azok a jelek, amelyek arra mutatnak, hogy az imperializ­mus nem akarja tudomásul venni a történelem realitá­sait. A szélsőséges imperialis­ta köröknek az új meg új tömegpusztító fegyverek had­rendbe állításával az a nem is titkolt céljuk, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert. — Az imperializmus kard- csörtetői számításon .dvül hagyják, hogy a Szovjetunió a szocialista Országok minden lehetőséggel rendelkeznek ah­hoz. hogy megakadályozzák a katonai erőegyensúly megbon­tását, biztosítsák a béke fenn­maradását Szerte a világon egyre na­gyobb tömegek ismerik fel a fegyverkezési hajsza fokozá­sával járó veszélyeket, s mint a legutóbbi hetek eseményei mutatják, a tőkésországok­ban is százmilliók — köztük a józanul gondolkodó politi­kusok — azért szállnak síkra, mind határozottabban azt követelik, hogy ne kerüljön sor az amerikai közép-hatótá- voiságú rakéták eurórai tele­pítésére. kezdődjék meg a teljes leszereléshez vezető^ fegyverzetcsökkentés. — A békeszerető emberek körében tiszteletet és elisme­rést vált ki, hogy a Szovjet­— Helyzetünkkel reálisan számotvetve azonban azt is látnunk kell, hogy a jelentős erőfeszítések ellenére sem tudtuk teljes mértékben el­lensúlyozni a világgazdaság rosszabbodásának következ­ményeit. megszüntetni azokat a veszteségeket, amelyeket az aszályos időjárás ős saját munkánk gyengeségei okoz­tak. Fizetőképességünk meg­őrzését az áruellátás biztosí­tását népgazdaságunk egyen­súlyának fenntartását csak az eddiginél hatékonyabb mun­kával érhetjük el. Helyze­tünk aat kívánja, hogy az előttünk álló hetekben to­vábbi erőfeszítéseket tegyünk ez évi céljaink elérése vagy megközelítése és a jövő évi tervünk minél jobb megalapo­zása érdekében. A dolgozó emberekben ehhez meg van a készség és az akarat. Az Irányító szervek és a válla­latok vezetőinek a kötelessé­ge. hogy megteremtsék a jobb munka feltételeit, teret nyissanak a kollektívák kez­deményezéseinek. Folytatódik az építés — A paksi atomerőmű első blokkja már áramot ad. A következő években azonban tovább folytatódik az erőmű építése. Még három reaktor­blokkot kell üzembe helyezni ahhoz, hogy az erőmű elérje az 1760 megawattos teljesít­ményt. Az eddiginél köny- nyebö is, nehezebb is lesz az építők dolga. Könnyebb, mert sok értékes tapasztalat hal­mozódott fel, és nehezebb, mert a követelmények tovább nőnek, a mérce még szigo­rúbb lesz — mondotta befe­jezésül Lázár Gíyörgy, és még egyszer szívből gratulált az erőmű és a paksi atomváros megteremtésében részt vevő valamennyi dolgozónak. Iráni támadások iraki térülőtökén A teheráni rádió csütörtö­kön bejelentette, hogy az irá­ni erők aznap virradóra meg­indították az október 20-án kezdett „Hajnal—4” fedőnevű hadművelet harmadik szaka­szát. \ Az iráni hadsereg és a gár­disták közös közleménye sze­rint az Irak északkeleti, kar­dok lakta vidékén összpon­tosuló támadás célja a Penj- win körüli magaslatok elfog­lalása és az iraki utánpótlási vonalak elvágása. Egy csü­törtök délután kiadott iráni katonai közlemény szerint a támadó egységek három ma­gaslatot és négy falut elfog­laltak az említett körzetben, s ostrom . alá vették az iraki 602-es dandár főhadiszállását. Irán — állítása szerint — a két hete tartó harcokban mintegy 700 négyzetkilomé­ter iraki területet foglalt el a Kirkuktól, az ország egyik legnagyobb olajfeldolgozó központjától keletre levő Penj- win körzetében. A bagdadi rádió csütörtö­kön megerősítette a támadás hírét, s egy katonai szóvivőt idézve hozzáfűzte, hogy az iraki erők „szét fogják zúzni!’ a Penjwin ellen törő iráni erőket. Az utóbbi napokban Bag­dadban napvilágot látott hi­vatalos közlemények már je­lezték, hogy újabb iráni tá­madás van készülőben, s elő­re figyelmeztettek az iraki „megtorlásra”. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1983. november 4., péntek Az ünnepségen felszólalt Alekszej Antonov is. Rámuta­tott : az első magyar atom­erőmű reaktorblokkjának ava­tása a Szovjetunió és Ma­gyarország széles körű, köl­csönösein előnyös együttmű­ködésének, a dolgozó kollek­tívák közös munkáján alapuló állandó kapcsolatoknak újabb nagy eredményét jelzi. Nem­csak Magyarország, hanem a szociálisra közösség egésze számára jelentős ez az ese­mény, hiszen a közös erőfe­szítéseket, a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának valóra váltá­sát tükrözi. Ez az első olyan erőmű, amely berendezései­nek szállításában gyakorla­tilag valamennyi állam részt vett, amely aláírta az atom-, energetikai gyártásszakosítás­ra és kooperációra vonatko­zó KGST-egyezményt. Jgy a reaktor Csehszlovákiából, a hőcserélő berendezések Len­gyelországból, a biológiai vé­delemhez szükséges eszközök Bulgáriából, a technológiai szállítóberendezések az NDK- ból, a turbinák, gőzgeneráto­rok, szivattyúk a Szovjetunió­ból érkeztek Paksra, hogy a magyar ipar termékeivel együtt egységes egésszé, ter­melő erővé váljanak. A szo­cialista közösség országai úgv vélik: az atomnak a békét kell szolgálnia. Erre bizonyság a paksi erőmű is — hangsúlyoz­ta Alfckszej Antonov, A nagygyűlésen Lázár György kitüntetéseket nyúj­tott át a beruházás szervezé­se, megvalósítása során ki­emelkedő munkát végzett dol­gozóknak, a beruházásban részt vett külföldi szakembe­reknek. A lengyelországi látogatás után (2.) Barátságunk emlókm űve A varsói Nowotko gyár életéből Szerencsém volt. Az a ma­gas, dús hajzatú, imponáló megjelenésű, kemény arcvo­násaiban is lágy tekintetet hordozó férfi, aki mellé a Kádár János tiszteletére adott varsói díszvacsorán ültettek, a Nowotko gépgyár vezérigaz­gatója volt. S a program sze­rint másnap odavezetett párt­ós kormányküldöttségünk út­ja. Igyhát némiképpen előre is­merkedhettem ezzel a nagyhí­rű gyárral, amelyet 1952-ben neveztek el Marceli Nowotkó- ról, a Lengyel Munkáspárt egyik megalapítójáról, rövid ideig főtitkáráról, akit 1942 novemberében lengyel ellen­forradalmárok gyilkoltak meg. Ércbe formált hatalmas mellszobra 4- melyet a dele­gáció megkoszorúzott — a gyár előtti térségen áll. Mai munkástestvérei öntötték érc­be a róla elnevezett gyárban, amely egyébként számos más emlékmű végső formába fog­lalását is ellátja. Ez az itte-> ni azonban most jelentősebb értelmű a többinél, a remél­hetően végleg lezárult anar­chikus időszak után. Mert olyan gyár előtt áll, amely — mint a vezérigazgató, Andrzej Kajka mondotta — a mun­kásmozgalmi hagyományok méltó hordozója és jelenleg is Varsó társadalmában kol­lektívájával kiemelt helyet foglal el. „Többezer fős ösz- szeforrott együttest alkotunk. Nemcsak gyárként és egyik legnagyobb exportvállalat­ként, de olyan kollektíváiként is néznek ránk, amelyre min­dig lehet szsámítani: akár a mindennapi munkában, akár a nép számára nehéz napok­ban. ' * Egyértelmű jelek Szavai igazát a viszonylag kis időre korlátozott látoga­tásból is érzékelni lehetett. A Kádár János vezette küldött­ség fogadtatásának légköréből volt érezhető ez a szellem. Különösképpen a jó néhány százfős munkás aktíva-gyűlé- sen. Mert sokszor nincs be­szédesebb a csöndnél. Mint ezúttal is, amikor pártunk el­ső titkára hazai tapasztalata­inkat ismertette, amellyel an­nak idején ml is leküzdöttük a válságot, ahogyan pártta­gok és pártonkívüliek össze­fogtak, s ahogyan a szakszer­vezeteit helye, szerepe kiala­kult. Feszült figyelemmel hallgatták, megértve, hogy az Ő sorskérdéseiket is érinti mindez, hiszen közös az utunk, közösek az elveink, a céljaink, ha boldogulni aka­runk. Aztán a kitörő tapsok... és a gyűlés végén lengyelül— magyarul énekeltük együtt az Internacionélét... Ebben a gyárban ma már csaknem másfél ezer tagot számlál, ami nem kis dolog, az újjászületett szakszervezet még akkor sem, ha a dolgo­zók összlétszáma négy és fél ezerre tehető. A konszolidá­ció, a kibontakozás jele ez így is. Mint ahogyan egyértel­műen azt jelzi, hogy a gyár életében meghatározó szerepet tölt be újból a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, amelynek 26 pártalapszervezete tevékeny­kedik itt. Tagjaik közül helyet foglalnak a városi pártbizott­ságban és a Wola kerületi pártbizottságban is. Tadeusz Wysocki gyári munkás pedig, a LEMP Központi Bizottságá­nak a tagja. És mit csinálnak most ezek a pártalapszerveze- tek? Megtudtuk, hogy igen határozottan összpontosítják erejüket a gazdasági reform bevezetésére, az infláció- ellenes és takarékossági kor­mányprogramok érvényesítésé­re és természetesen a terme­léssel kapcsolatos számos te­endőre, mert a munka nem­hogy nem állhat le, hanem még jobban kell dolgozniok, ha boldogulni akarnak. Ezt az anarchiából éppen csak kilá­balt embereknek napról nap­ra megvilágítani, bizony nem mindig könnyű dolog. A párt- szervezetek ezért is ápolják, építik emberi kapcsolataikat minden szférában. A sarkvidéktől a Szaharáig Mivel is foglalkozik egyéb­ként ez a hatalmas gyárvál­lalat? Miközben a küldöttség jó félórás üzemlátogatást tett néhány csarnokban, sikerült a főbb vonásokkal megismer­kedni. Talán egy hét is kevés lenne ugyanis ahhoz, hogy mindent megismerjünk, ami ebből az építőipart, energia­ipart, vasutat. hajóépítőket egyaránt kiszolgáló nagy ter­melési komplexumból kikerül. Főként különböző típusú mo­torok és hajtóművek készül­nek itt saját dokumentációk és külföldi licencek alapján. Egyre inkább specializálód­nak azonban a geológiai ku­tatófúrásokra szolgáló 4—500 lóerős fúrógépekre és hajtó­művekre. Ezek a fúróberen­dezések — értesülhettünk róla — bármilyen éghajlati viszo­nyok közepette, a sarkvidé­ken éppúgy, mint a Szahará­ban működnek, s hat kilomé­ter mélységű fúrásra alkal­masak. Ugyancsak szakosodni kívánnak sorozatban gyártott 100 és 200 lóerős generátor- csoportokra, valamint hajtó­műegyüttesekre a partmenti tengerjárók és folyami hajók alapján. Ezeket a hajtóműve­ket már ismerhetjük a Bala­tonon és a folyóinkon közle­kedő hazai hajókról is. És még a tervekből? Már nem is annyira terv, hanem a kidolgozás stádiumában vannak nagyobb teljesítmé­nyű hajtóművek, amelyeket hamarosan gyártásra készíte­nek elő. Nem kis termelési kapacitással. Hallottunk ugyanis érdekes összehasonlí­tó adatot, amely érzékeltet ebből valamit. Ezek szerint, ha a gyárban egy esztendő alatt előállítóit valamennyi hajtóművet és berendezést összagyűjtenénk, akkor üzem- beállításukhoz annyi villa­mos energiára lenne szükség, mint egy 2—6 millió kilowatt teljesítményű villanyerőmű által előállított árammennyi­ség. Hajtóművek 40 országba Negyven ország Ismeri a világon ezeket a termékeket, mert a Marceli Nowotko Gépgyár jelentős exportvál­lalat. Gyártmányainak 65 százalékát viszik külföldre. A legnagyobb vásárló a Szov­jetunió és a többi szocialista ország, köztük hazánk is. Tulajdonképpen az export aránya még az előbb emlí­tettnél is nagyobb, mert a len­gyel belföldi megrendelőknek szállított termékek mintegy 15 százaléka, számos gép és berendezés, például ha jó alkat­rész, szintén exportra megy. Különleges látvány az őri-’ ásgyár szíve: az öntöde, ahol évente 4100 tonna öntöttvas, és 3300 tonna alumíniumötvözet készül. Ebből a saját szük­ségleteiken túlmenően még más hajtóműgyártással foglal­kozó üzemnek is tudnak jut­tatni. S az öntésnek már szól­tunk arról a speciális ágaza­táról is, amely a művészet régióiba nyúlik. Amikor az or­szág számos pontján tisztelet­tel megállnak egy főhajtásra szobrok és emlékművek előtt, akkor — tudva vagy nem tudva — a Nowotko gyár munkásait is érinti a tiszte­letadás. Kezük munkáját, szorgalmukat dicséri a szcze­cini „Voltunk, vagyunk, le­szünk” emlékmű, valamint a munkásmozgalom több ki­emelkedő harcosának, Rosa Luxemburgnak, Karol Swi- erczewskinek, Ludvik Wa- rynskinek és másoknak a szobra. Most folynak az elő­készületek a több mint negy­ventonnás emlékmű elkészí-’ téséhez. Ez az 1943-ban a Szovjetunióján megalakult Tadeusz Kosciuszko lengyel hadosztály hősiességének adóz majd azon a helyen Varsó­ban. ahol ütközetükét vívták a fasiszta haderővel szem­ben. Beszédes epizód Külföldön felállított alkotás Is hirdeti már az e gyárban szívvel végzett munkát: a norvégiai Narvikban magaso­dik a Lengyel Tengerész szob­ra. S a magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatása után mos.tmár itthon is lesz a kezük munkájából. Igaz nem nagy, csupán az a kis félméternyi, a békét szimbo­lizáló, szép bronzszobor, amit az aktívagyűlésen Kádár Já­nosnak nyújtott át a munká­sok nevében Jozef Vojstero’- wicz, valamennyiük megbe­csülésének és tiszteletének a kifejezéséül. S nem kevésbé egyetértéséül. Jelképessége ezért is növeli nagyra: a ko­runkban új tartalommal telí­tődő magyar—lengyel barát­ság valódi emlékművévé. Lökds Zoltán Levelek, táviratok a béke jegyiében Levelek és táviratok soka­sága érkezik nap-nap utón az Országos Béketanács címére: társadalmunk szinte minden rétegének képviselői tiltakoz­nak az imperialista körök fegyverkezési törekvései el­len. hitet téve a béke ügye mellett, követelve az általá­nos és teljes leszerelést, az emberi értékek megmentését, az agresszív szándékok meg­fékezését. A Dorogi Szénbányákban 42 helyen tartottak röpgyűlést; ahol munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók együttesen emelték fel szavu­kat a fenyegető veszélyek el­len: „Tudjuk, hogy van mit megvédenünk, s ha arra kényszerítenek bennünket, hát bányászhagyományainkhoz méltóan meg is védjük érté­keinket”. — írták. A kaposvári húskombinát kollektívája a nézeteltérések békés, tárgyalásos úton tör­ténő rendezése mellett szállt síkra, támogatásáról biztosít­va a Szovjetunió és a szoci­alista országok béketörekvé­seit, hangsúlyozva azt is, hogy elítélik a felszabadulá­sukért küzdő népek ellen el­követett agressziókat, a nyílt fasiszta diktatúrákat, az álla­mok belügyeibe való beavat­kozást. Hatvanban a vasutasok nagygyűlésen fogalmazták meg véleményüket a növekvő nem­zetközi feszültség kapcsán : „Elítéljük, a fegyverkezési versenyt, s minden olyan tö­rekvést, amely az emberiség békéjének, biztonságának megbontására irányul”. A MÁV kecskeméti üzamfőnők- ségének Brezsnyev Szocialista Brigádja Hirosima és Naga- szaki példájára, sorsára utal­va tesz hitet a béke mellett, a minden eddiginél veszélye­sebb fegyvertípusok ellen. A dunaújvárosi Skála Áruház dolgozói a fiatalabb nemze­dékek nevében mondanak ne­met a háborúra, helyeselve a szocialista országok békepo- lttikáját, kijelentve: „Meg­győződésünk. hogy a világ békeszerető erői kénesek le­győzni a háborús veszélyt, megelőzni a szörnyűségeket”. Az MSZMP budapesti XIV/ 7-es alapkötetében a veterá­nok találkozójukon követelték a rakéták európai telepítésé­nek megakadályozását, hang­súlyozva, hogy ők, — koruk­nál fogva megismerték a há­ború borzalmait, békében akarják élvezni továbbra is a szocializmus építésében ed­dig elért eredményeket. Szegeden a lakóterületi párt- vezetőség teremtett alkalmat az emberek békevégyának ér­vényesítésére: az aktívaülésen követelték a nukleáris fegy­verrendszerek megsemmisíté­sét, s a felszabaduló összegek­nek humanitárius célokra tör­ténő felhasználását. A buda­pesti XIV/7-es körzeti nép­fronttal zottság tagjai a követ­kező szövegű táviratot juttat­ták el az Országos Béketa­nácsnak: „Tárgyalásokkal ves­senek véget az esztelen fegy­verkezésnek, békében akarjuig építeni a szocializmustl’!

Next

/
Thumbnails
Contents