Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

*\, '<■ • v Növcmbcr elején új telephely re költözött a drégelypalánki Szondi Mgtsz gyümölcsfeldol. gozó üzeme. A nyolcvanmillió forintos beruházást a régi üzem elavulása és a kapacitás- növelés tette szükségessé. Az ismert, kedvelt szörpök mellett lehetőség nyílt egyéb új termékek gyártására is. Ilyen például a rostos ivóié, amely jelenleg ötféle gyümölcsből készül. A palackok töltését nagy teljesítményű NDK gép végzi, amely óránként tízezer üveg megtöltésére képes. Képünkön Bállá Antalné gépkezelő a próbagyártást ellenőr- zi> 7 —Barna— Filléres emlékeim A vígözvegy dilemmája (— A haldokló oroszlánba még a szamár is belerúg —Phaed­rus) Hol van az élet sűrűje? Például a személyvonat má­ban, amit még az uram épí­tett! Hát igen, gondolom magam­ban. vannak az életnek ilyen áthidalhatatlan ellentmondá­sai. Befut a vonat a nagybá- tonyi állomásra, a hölgy — Tanítani lehetne, milyen kifinomult módszerekkel fo­gadnak — meséli —, tegnap már a buszon láttam, hogy a sofőr „kinézett”! Esküdni mernék rá, hogy néhány perc múlva már vitte a hírt: vi­sodosztályán. Ott, ahol a na- gyorsan pakolászik. ismerősé- gyázzatok, jön az ellenőr! És pi húsz virágcsokrot árusító n?k puszi-puszi, s csattog a öregnéne és a bagót Monroe- vfr° *ele- Harsány fütty, s módra pöfékelő diáklány: a kihúz az (áll'omásról a sze­íegyelmi előterjesztésben el- mélyvonat másodosztály, mélyülő rendész és az álom- Széniben velem, „Marikám” arcú lány testi rejtelmeibe bo- arcán hervadhatatlan mo­csátkozott „hősszerelri.es”; az s°ly. Ulyssest faló kiművelt em­berfő és az ecsegi kerítés­szaggatót hörpintgető utazó ,stem Színvonalon egyaránt megtalálható. És itt van, éppen velem szemben a középkorú vígöz­Bócmuni ct vigu*- MJlíl » vegy is. Nem talpig feketében _ n em könnyes szemekkel, ha­nem sárgás-piros ruhában és zöld lila gondolatokkal. — Sose voltam ilyen bol­dog, hidd el nekem, Mári- kám! — harsogja a mellette ülőnek a fél vagon hallatára, s máris akár egy megleste- » \a.n™nj ciiirf «.„cifoioc wi-i, „ szerzői, kettest kapnék én. mit ad isten: a betegek ágy­ban fekszenek, éppen szedik a gyógyszert, vagy békésen al­szanak. .. Máskor pedig mint­ha a hatodik érzékükkel föl­fognák. hogy éppen hozzájuk készülődök. Hallottam már olyan ellen­őrről akit majd elagyabugyál- tak, mert az érvényes menet­jegyet óhajtotta látni, olyan népi ellenőrről is, aki az in­tézményi étkeztetés minőségét . vizsgálván mesebeli terülj . °.-,naPi az fg,ye*emen’ is; asztalkámmal találkozott. Szó- mertetik a ko vetelmenyszintet. Val. olykor nincsenek könnyű . T Nézzek hiendő kollegák, helyzetben, s ráadásul, még őszintén megmondom, ezt a hi is szivárognak a hírek tananyagot jelesre senki nem Tegnap például azt beszélték tudja megtanulni... negyesre a sarkj fűszeresnél, hogy hol­(— Nem eszik olyan forrón a kását — egy diák telemé­Jobban érvényesüljön a gyermekek érdeke! Beszélgetés Molnárné Kozma Erzsébettel, a Magyar Úttörői Szövetségének titkárával Gyakran hangoztatjuk: az ifjúságé a jövő! A gyerme- hogy túl ne programozzuk a kék és a fiatalok azonban nemcsak a jövőre készülnek. Ök sok szempontból már egyéb- a mában is szeretnének értelmes tetteket véghez vinni... ként is túlszervezett életüket. Hogyan segít ebben az úttörőszövetség, a jelenlegi társa- Emellett tudjuk, hogy a pe- dalmi körülmények között mennyire vonzó, tartalmas a dagógusok számára is meg mozgalmi élet? E kérdéseket hamarosan megvitatják az kell teremtenünk a szabad úttörővezetők országos tanácskozásán. A Miskolcon, decem- időt a pihenésre. Éppen ezért bér 10—11-én megrendezendő konferencia előtt beszélget- a hét végeken a pedagógusok tünk Molnárné Kozma Erzsébettel, a Magyar Úttörők Szó- alkalmankénti szervező mun vétségének titkárával. — Mi jellemzi ma a szö­vetség munkáját, megfelelő­nek tartja-e az úttörőcsapatok tevékenységét a 6—14 éves ten a család, az iskola, az úttörőmozgalom és a közvet­kája mellett elsősorban a szü­lőkre, a felnőtt fiatalokra szá­mítunk, s a közművelődési é* egyéb intézmények program­len társadalmi környezet ajánlataira. Követendő pél- összefüggéseiben. A tanácsko- dák igazolják, hogy a szülők korú gyermekek sokréví, zás a konferencia szempont- többsége szívesen vállalkozik hasznos foglalkoztatásában? jából is hasznosítható leg- közösségi munkára ha gyer- — Az elmúlt évek tapasz- fontosabb tapasztalata, hogy mekéről van szó. ' talatai alapján elmondható, az úttörőmozgalom a társa­hogy az úttörőcsapatok gya- dalmi folyamatokat és váltó- Milyen területeken van­korlatában kialakultak azok zásokat figyelembe véve ha- nak sürgős tennivalói a Ma- a sokszínű, a megőrzésre, tározott választ adjon: a sző- 9Var Uttorok Szovetsegenek? megerősítésre alkalmas mun- vétség mely kérdéseket helye- — Célunk, hogy az úttö- kaformák, azok a programok zi munkájának középpontjába, rőszövetség váljon még in- és rendezvények, amelyek a — Az elmúlt években sok kább a gyermekek szerveze- gyermekek számára lehető- szó esett az ötnapos tanítási tévé és hogy fokozódjon tár­séget adnak az életkorinak hét bevezetésével járó váltó- sadalmi szerepe. Az általános társadalmi-közéleti zásokról. Hogyan érintette ez iskolás korú gyerekek 98 szá- gyermekek a mozgalmat? zaléika kisdobos és úttörő. — A változást, a változta- Közöttük egyaránt megtaní­tást a gyermekek napi ei- ható a kiemelkedő vagy sze- sadalmilag hasznos munka foglaltságának módosulása, a rényebb képességű, a hátrá- végzésére; az egészséges élet- heti szabad idő átszerveződé- nyos, vagy éppen veszélyez- mód kialakítását szolgáló prog- se, a családik életmódjának tetett körülmények között alakulása is szükségessé tette, élő gyermek. Szövetségünk Az általános tskolai korosz- akkor teljesíti hivatását, ha tály létszámánál: jelentős nö- programja a gyermekek élet- vekedése az egyre több egész napos foglalkoztatásban részt vevő gyermek, az iskolák zsú­megfelelő tevékenységre; a alapvető kötelességének, a tanulásnak segítésére, a tár­ramok szervezésére; a sza­bad idő eltöltésére. A pedagó­gusok mellett jelentős azok­nak a fiataloknak és felnőt­teknek a száma, akik szíve­sen vállalnak az úttörőmoz­galomban, a gyermekeik köré­korához, sokirányú érdeklő­déséhez, differenciált képes­ségeikhez igazodva teremti foltsága miatt feszesebbé, kor- a közösségi szellemet, s az értelmes cselekvésre ösztönöz. ben végezhető munkát. Azok látozottabbá vált a hétközi a csapatok dolgoztaik a leg- iskolai és mozgalmi élet. A A gyermekek érzelmileg ek- eredményesebben, amelyek gyermekeknek hétközben ke- kor kötődnek a változó körülményeknek résén a gyermekek többségét érintik, az jfiWai élet kiala megfelelően keresték az új­szerű formákat, a megvalósí­tás új lehetőségeit. Bizonyos aránytalanságok azonban ta­pasztalhatók. Gyakran túlzott Azokat a mozgalmi hangsúlyt kap az ismeret- veteleket, amelyek szerzés, az intellektuális ké­pességek fejlesztése, háttér­be szorul a játék, a tömeg­sport, a túrázás, a romantika. Emiatt is észlelhető az iskola és az úttörőmozgalom szerve- tok. í zeti és tartalmi egybemosódá- zöítég sa, s talán ezzel ható, hogy a szövetséggel ro- amer. konszenvező felnőttek nagy szánna ellenére is kevés a nem pedagógus úttörővezető. tézmt. iveikkel együttmükocf- — Gyermekek a társada- ve továbbra is lesznek hét leginkább a vesebb idejük jut mozgásra, mozgalomhoz, ha egyénileg játékra. Túrák, kirándulások, és közösségeikben is — azút- szülőtokel együtt töltött prog- törővezetők irányításával és ramok szervezésére döntően segítésével — örömet talál- a hét végeiken van lehetőség, nak a feladatokban, s ha összejö- megmarad számukra a prog- rendsze- ramalkotás, a szervezés, az együttes cselekvés élménye. A következő időszakban mun­kított kánk középpontjába a társa­an ál dalmi-közéleti cselekvést, az kig s egészséges életmód kialakí­tok. ( tását, a gyermekek harmo­zöitég nikus testi-lelki fejlődésételő­vezet' segítő munkaformákat és amer. módszereket állítjuk. Az út­gyerr, törőmozgalom céljainak meg­A cs. valósításában továbbra is fon­tos szövetségesként számít a pedagógusok, a pedagógus-út­lomban címmel nemrég ta- végén tartott programjaink, törővezetők mozgalmi mun­nácskozást tartottak a KISZ eseményeink. KB székházában. Ez a ta- A gyermekek nácskozás az országos konfe- elfoglaltsága, ha kis mérték­tálán az Úristen. Hármas nap általános közúti, népi, szinten tudják a tankönyv belső- és betegellenőrzés vár­sült tansifüles úgy lesünk a folytatásra. — Márlkám, ha fölvettem ezt a sárga ruhát azzal fogadott otthon: hol Tudnak követni? A vizsga során csoda tör­tént: az osztály egyhatoda ható. Jó lesz vigyázni! Tanka László renciát készítette elő? ben is, de nőtt. Éppen ezért a — Az úttörőszövetség tévé- hét végeken szükségük van a kenysége, a gyermekek élete pihenésre, kikapcsolódásra, a elválaszthatatlan a napjaink családi együttlétre. Fontos, meghatározó társadalmi-gaz­dasági folyamataitól, töreik­hogy a gyermekek számára a családok, a közművelődési és veséitől. A Gyermekek a társa- más intézmények, s a mozga­kájára. Tőlük azt várjuk, hogy napi iskolai a közösségek életének tuda­tos irányítói, segítői legyenek úgy, hogy a programok szer­vezésében j oboán érvénye­süljenek a gyermekek érdekei és igényei. A jövőben a pe­dagógus-úttörővezetőikkel együtt erőteljesebben és ha­tározottabban kívánunk tá­maszkodni . a gyermekekért 1 isteni szintet produkált, nyol kurvalkodtál? Kinek tetszeted can g tankönrv Rzerzőivel magad? És akkorákat tudott ütni,.. azt hittem, nem élem túl. Hja. a bánya... Azt .lit- tem, sose érem el ezt a na­pot mert most már boldog vagyok ... Hja. amikor nél­egyenértékű tudásról adtak tanúbizonyságöt. tizenöten pe­dig a tanár színvonalán sa­játították el a tananyagot, s csak néhányan voltak, akik „i „ b-i csupán az előzetes követel­kule mentem el a pozsonyi ki- , ___ ... ,.z „-i.,iáor.o „ hát futni-,« mén} szint maximumát nvu.i­rándulésra, s hát ott futólag összejöttem az Imrévé1 .. Föltckirvt az iratcsomóból a rendész. az álomarcú lány le­tolták. Többekben fölvetődött a gondolat: ilyen képessé­gekkel érdemes a padokat fejti könnyedén fiúja kezeit, koptatni ' a virágárus néni pedig za­varéban össze-vissza rákos- t/:.,.,.».,,» gáti a a krizantémokat, senki •>,3íalo,i nem akar lemaradni a tör- jón OZ ellenőr! ténetról. Az özvegy hölgy pediglen Imigyen szála: Quis custodiet custódes? — — Az az Imre egy arany- vagyis: ki őrzi az őröket, kér- ember: nem i3zik, nem do- dezték hajdanán a latinok, s hányták, nem durváskodik, magamban is jó néhénysizor egy kalap alatt sem említhe- fölmerült, ma ki ellenőrzi az tő a megboldogult urammal, ellenőröket? Mondjuk, ki el- Tudotí. Márikém. olyan szol- lenőrzi a busz-, a park-, a ealeikű. állandóan utánam belső, a közúti, a beteg- kujtorog.,. Csak az a nagy vagy a népi ellenőrt? De az- baj: nincs egy árva vasa tán egyik betegellenőr isme- sem... csóró szegény ... Így rősöni meggyőzött, hogy ko- aztán inkább maradok egye- rántsem olyan könnyű az egy- dül abban a szép nagy ház- szerű ellenőrzés sem: Felfújható mentöcsónak A tengerfenék olajának kiakná­zására készített fúrószigetek fe­délzete általában mintegy 20 mé­teres magasságban van a vízsaint felett. Veszély esetén, ha a keze­lőszemélyzetnek gyorsan kell a fúrószlgetet elhagynia, a szoká­sos eszközök — a létra, a felvo­nó — csődöt mondanak. Ezért a közelmúltban a mexikói öbölben öt lehorgonyzót« fúrótornyot fel­fújható mentőcsúszdával láttak el. A 30 méter hosszú mentőcsúszda neoprén nevű mflkaucsukkal be­vont nylonszövetből készült. A hozzákapcsolt kompresszor szük­ség esetén gombnyomásra felfúj­ja, mindössze 12—16 másodperc alatt. A csúszda végén egy elold­ható, a Csúszdával egyszerre fel­fúvódó mentöcsónak van, ame­lyen 24 személy fér el. Hasonló felfújható mentőcsúSE- dát terveznek az óriási utasszál­lító repülőgépekhez íz. dalomban című tanácskozás lom szervezéséiben is legyen ezeket, a gyermekikorosztály programikínálat, ösztönözzük felelősséget érző és cseleked­ni kész fiatalokra és felnőt­tekre. Ambrus Sándor \\\\\\\\\N>\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\b\N\\\N\\\\\\\\\^^^ szemDontjából is fontos té- őket a bekapcsolódásra. Arra nyezőket elemezte, kiemel- azonban vigyáznunk kell, Társ-e a társközség ? zásokat vártak a lehetséges­nél. Ellenkező példa is akad bőviben: azaz a társközség bizonyos dolgokban jobban áll, mint az „anyaközség”. — Elmondom én magának ka pillanat, egy Ikarus áll, A napokban Patakon, a Ma­— mondja az öreg, csak a ne- meg vagy száz méterre tő- gyár—Csehszlovák vemet ne írja ki. lünk. Vagy húsz gyerek reb­— Ha a jóról beszélne, ír- bein szét hátukon táskával, hatnám? Egy tízéves forma fiúcska fe­— Nem erről van szó!-Az lénk rohan, az öreg nyakába elnök azt mondja nekem min- ugrik. dig, nem érti már maga az — Papó — bhegi gyorsan új szeleket Józsi bátyám. Nem mondandóját —, a tanító néni a fenét! Mit kell azon új szél- azt mondta, hogy te biztosan ként érteni, ha azért verem tudod mi az a bige. Amikor az asztalát, hogy az új soron te gyerek voltál, játszottatok község? Termelőszövetkezet üzemágában csodáltam meg a huszonöt asszony kézügyessé­gét, akik lámpaernyőket ké­szítenek. Szabó Józsefné üzemvezető­helyettessel beszélgettünk né­zelődés közben. > — Miben társ ez a társ­sárba járnak azok, akik most ilyennel, építettek, út meg járda kéne, A kapufélfán kiveri a pi- meg aztán tíz utcai lámpából páját, a farakásnál keres egy három ha éS- Azt hiszi nem ujjnyi vastag, tizenöt centinyi tudom mire megy ki a jó- ágacskát és mindkét végén he­tek? Velünk öregedjen ki a gyesre faragja. falu, aztán egy társközséggel kevesebb. Az utolsó előtti szót gúnyo­san, elhúzva ejti. Nagyöt szip­pant a pipájából, s látom a — Ha Pásztó felé megy, elvinne autóval? — szólal meg váratlanul —, volna egy kis elintéznivalóm. Megint pa- jártunk a sárban a mi naszkodtak az emberek, hogy cánkban. De mások is. szemén, arra vár, hogy egyet- kétnapos kenyér jött. Nekem értsek vele. ugyan jó már az is, de hát — De hiszen az előbb azt ők ugyanolyat akarnak enni, mondta, hogy az új soron fi- mint a bentiek. atalok építettek! Persze az öreg nincs egye­— Akkor is azt mondom, dűl azon véleményével, hogy hogy minket már leírtak, a társközségek magukra ma- Tudja mit jelent az, ha az radtak. Csak pontosan nem emberek nem ülnék ki vasár- tudja megfogalmazni, mit is nap délután a padra, a föl- ért alatta, mert eme közigaz­det visszaadták, nem kell a háztáji, hétköznapokon né­hány nyugdíjas szédeleg a faluban velem együtt. Ha keli gatási forma kialakítása előtt is voltak különbségek a tele­pülések között. Kétségtelen, hogy néhány helyen vagy el­egy piapír, vagy csak egy alá- kapkodott volt a dolog, vagy írás a tanácstól, kilométere- valóban elhanyagolták a társ­ket kell menni. Néha gya- községeket, avagy — és ez a log, mert a busz ritkán jár. többség — az ilyen helyen . Éppen most van az a nt- lakók sokkal nagyobb válto­— Jaj, ha én azt tudnám, a tanácsiakat kérdezze — re­agál riadtan —, én különben is csak augusztustól lakom itt. Addig Dej'táron laktunk. — Patak éppen oda tarto­zik, tud különbséget tenni!? — Azt inkább. Csak egyet­len példa: Dejtáron nyakig ut- Itt sokkal több kikövezett utca van. — Ellátásban, munkalehe­tőségben van különbség? — Azt hiszem nincs — mondja, miközben az asszo­nyok is helyeselnek. — Ta­lán az óvoda szűk, meg nincs elég óvónő, de azt mondják, nem tudnak több státust ad­ni. Egy ilyen helynek any- nyi kell, ahányan most van­nak. A „társ”-szerepet nem tud­ták meghatározni. Talán nem is ez a fontos. Valóban az le­het a fontos, hogy* he legye­nek hátrányos helyzetben. A társközség szerepének egyik érdekes esetét mesélte el Novák Tibor a Magyarnám- dori községi közös Tanács vb-titkára. ______ — Mindenekelőtt tudni B arátság kell azt, hogy a közős tanács­mellék- ban megfelelő arámyban van­nak képviselők az ide tarto­zó községekből is. Amikor arról volt szó, hogy végre vezetékes vízrendszere * lehet Magyamándornak is, a nán- dori tanácstagok egy része nem örült ennek, szavazataik­ban is érződött A társközsé­gek némelyike már élvezte azt az „áldást”, természete­sen képviselőik voksukat a víz mellé tették. Nem nagy túlzással mondva, a társköz- í ség'beliek döntöttek magyar- nándori ügyben. Pedig őkét is érinti a következmény, a kevesebb pénz. Ugyanúgy maguknak vallják a „közpon­tot1’, mint saját községüket. Valóban hozzáállás, gondol­kodásmód kérdése az egész? Többnyire igen. A pénz — persze arányosan — többé- kevésbé azonos^mindenütt. A közös akarat és gondolkodás már-már csodára képes. No, és egyenlő partnerré teszi a társközséget. De ott is akar­ni és vállalni kell ezt a sze­repet, a mindenben azonosu­lás szerepét. Természetesen ez a községek Irányítóira is vonatkozik. Ékes példa erre Karancslapuj'tő és társközsé­gei, ahol Teplán László vb- titikár mondása szerint még a társ szót sem szeretik, hasz­nálni, hogy az árnyéka se je­lenjen meg a különbségtétel» nek,

Next

/
Thumbnails
Contents