Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
HARMATI SÁNDOR Amatőrök színjátéka Bicskei Gábor könyve Az én világom sorozatban Munkásemlékek A Kozmosz könyvek gondozásában nemrégiben tetszetős zsebkönyv jelent meg az amatőr színjátszó mozgalomról. Az én világom című fiataloknak szóló műhelysorozat legfrissebb kiadványát, az Amatörök színjátékát, a mozgalomban három évtizede dolgozó, s általa kortalan, örökifjú Bicskei Gábor írta. Bicskei nem ismeretlen megyénk amatőr színjátszói előtt. Mint a Népművelési Intézet munkatársa, amatőr rendező gyakran vett részt a különböző versenyek területi zsűrijében, s 1979—80. körül körülbelül jó egy esztendeig dolgozott a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az utóbbi munkahelye révén nemcsak az amatőrök ismerték, hanem a járás közművelődési életében dolgozók is. Balassagyarmati tartózkodása idején vezette a Madách Imre irodalmi színpadot. Erről a közösségről és tagjairól emlékezik meg könyve epilógusában: „A gyerekek már hetek óta jönnek, üzennek, telefonálnak: mikor kezdjük. mikor találkozunk? Gyerekek? Az egyik — költő, festőművész, civilben Irodavezető — hovatovább nagyapa lesz. A másik egy, a harmadik két gyerekével jön próbára, mert nem tudják kire hagyni őket.” Bicskei Gábor könyve olvastán óhatatlanul megyénk öntevékeny színjátszó mozgalmára gondol az ember. Az utóbbi években — vagy már korábban is? — mintha utolérte volna a megyei mozgalmat is az országos tendencia, a stagnálás, mi több a visz- szaesés. A salgótarjáni Temp- ress színpad kivételével nem is hallani a többiekről. Pedig nem is olyan régen jelen voltak megyénk kulturális, szellemi életében a szécsényi, a balassagyarmati, a va- nyarci, a salgótarjáni acélárugyári, a Somoskőújfalui, a nagybátonyi színjátszók, irodalmi szinpadosok. Megszűnt a kohéziós erő? Megyénk amatőr színjátszó mozgalmáról Bicskei Gábor sem tud túl sokat, alig-alig is ír róla. Annyi tisztesség azonban van benne, hogy a salgótarjáni kohászokat a szövegben megemlíti, a képanyagban pedig három helyet juttat a számukra. A fentieket figyelmen kívül hagyva, lévén országos kiadvány, az Amatőrök színjátéka érdekes és hasznos olvasmánynak bizonyul. Különösen értékesek a mozgalom felszabadulás, kiváltképpen az ellenforradalom utáni történetét bemutató fejezetek, valamint az öntevékeny színjátszás megszállottáival folytatott beszélgetések. Aki maga is részvevője, vagy nézőként részese volt az amatőrök előadásainak, annak ugyan nem sok újat mond a könyv, ámbár elősegíti, hogy maga is hozzákezdjen valamiféle sajátos, önálló számvetéshez. Persze ifjúsági kiadó adta ki a könyvet, következésképpen Bicskei Gábor is a fiatal olvasókhoz szól. S a mai ti zenés huszonévesek számára, akik csaknem mindenkor az amatőr mozgalom gerincét, lendítőerejét adták, gok új ismeretet közöl a könyv, s hozzájárul szemléletük, közösségi magatartásuk egészséges, helyes irányú formálásához. Aki eddig nem eléggé bízott a mozgalom közösségteremtő, embert formáló erejében, az most beláthatja tévedését. Az amatőr színház problémaérzékenységre, nyitottságra, felelős, önálló gondolkodásra, az emberi humanista értékek megbecsülésére nevel. Minden művészeti tevékenység — azaz az amatőr színjátszó mozgalom is — addig létjogosult, amíg a maga támasztotta követelményeknek megfelel, és ehhez befogadót, közönséget talál. Bicskei Gábor könyvét olvasva gondolhatja az ember: megyénk amatőrjei mostanság nem tudnak a kettős feladatnak megfelelni. Nem hallani a régi és új együttesekről, új bemutatókról. A balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpadi napokon megyénket — ami korábban elképzelhetetlen lett volna — nem képviseli egyetlen csoport sem. Máté Gábor, a kaposvári Csijcy Gergely Színház kiváló művésze, aki amatőr színészként kezdte, mondja az öntevékeny színjátszásra is vonatkozóan: „A színházhoz fanatizmus kell, mert a közönségnek mindig naprakészen kell átnyújtani valamit.” A fanatizmus halt ki volna a mieinkben?! (ok) KamerakőzeTHen TONY November 26-án, szombaton esle 20 óra 0.5 perckor jó szórakozást ígér a televíz'ó azoknak, akik az egyes programot választják. Olyan népszerű sztárokkal tölthetjük az estét, mint Tony Curtis, Jerry Lewis és Danny Savai. Az amerikai film címe Boeing, Boeing. A történet egy agglegény újságíróról szól, aki Párizsban éli vidám életét- Lakása valóságos mini-légikikötő, ugyanis légikisasszonyok indulnak és érkeznek, váltják egymást. Hogy ezt meddig lehet büntetlenül csinálni? Erre a kérdésre a bonyodalmak adnak választ a film során. Tony Curtis hosszú ideig szívesen látott vendég volt képernyőnkön, hisz Roger Moore társaságában, a Minden lében két kanál című film főszereplőjeként belopta magát a szívünkbe. Közismert, hogy Curtis nagyapja Amerikába vándorolt magyar volt. A híres művész 1925. június 3-án született New York CURTIS Cityben- Műkedvelőként ismerkedett meg a színpaddal, míg egy tehetségkutató fel tnem fedezte és Hollywoodba sem vitte. Éveken át wester- nekben, kalandfilmekben, vígjátékokban szerepelt. 1956- ban készült a Trapéz, amelyben Lollobrigidával és Búrt Lancasterrel játszott. A nagy áttörést az 1958-as Stanley Kramer-fiim, a Megbilincseltek hozta meg számára. Ezt a kitűnő alkotást a jövő év elején újítják fel nálunk. Magyarországon Is nagysikerrel játszottam a többi között a Van, aki forrón szereti, A bostoni fojtogató, a Verseny a javából című filmjét- A Boeing, Boeing 1965- ben készült John Rich rendezésében. Az utóbbi években ritkábban filmezik, inkább a televízió foglalkoztatja. Érdekes feladatot kapott Angliában 1980-ban. A kristálytükör meghasa.dt című Agatha Christie-adantációban egy producert személyesített A Jelenkor novemberi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új szán-iának élén Babits Mihály születésének 100. évfordulójára emlékező összeállítást olvashatunk. Berták László, Csorba Győző, Lator László. Nemes Nagy Ágnes és Takáts Gyula versét. Lengyel Balázs emlékezését, Futaky Hajna, Rába György és Tüskés Tibor tanulmányát, vala- lamint Csűrös Miklósnak Rába György Babits-munográ- fiájáról szóló írását találjuk az összeállításban. A szépprózai írások sorában Albert Gábor szociográfiájának befejező fejezetét, Esterházy Péter. Kalász Márton regényrészletét, valamint Kolozsvári Grandpierre Emil elbeszélését közli a folyóirat. A tanulmányok közül figyelmet érdemel Kenyeres Zoltán írása Weöres Sándor költészetéről. A kritikai rovat élén liéládi Miklós írása méltatja Szántó Piroska Bakám szamara c. kötetét 26. Követelnek a kvagyisok A szociáldemokrata párt városi végrehajtó bizottsági ülésén a jobboldaliak elítélték a sárkányakciót, mint kommunista manővert és nem akartak tudni semmiféle munkanélküli egységbizottságrót Öva intettek minden párttagot az ilyen akcióktól, mert — mint mondták — felesleges ingerelni a hatóságokat. A testület tagja volt a kiváló orvos, dr. Jáhn Ferenc is, akiről később tudtam meg, hogy az illegális kommunista mozgalom aktív harcosa. Jáhn elvtárs vitába szállt az akciót ostorozókkal és mint orvos vázolta a hónapokon át munka és jövedelem nélküli családok döbbe. notes helyzetét. Szólt arról is, hogy a szeméthegyekre kényszerültek egészségi állapota egyre katasztroíáli- sabb. Követelte, hogy á városi képviselő-testület szociáldemokrata frakciója lépjen fel a munkanélküliek megsegítését követelve. A vita során én is felszólaltam, hiszen jól ismertem a szeméttelepről élők helyzetét és hangulatát. Elmondtam. hogy a szeméthegyekre kényszerített önérzetes munkásokat sérti, ha az ínségkonyhára küldik őket, mint a kuldusokat. Kifejtettem, hogy a szemétbányába szorultak és családtagjaik kikopnak a ruházatukból, s hogy a kilakoltatás réme is fenyegeti őket. Megemlítettem, hogy a sárkányakció kezdeményezőit nem ismerem, de akárkikről van is szó, jól ismerik a munkások hangulatát ás jelszavaik pontosan kifejezik a követeléseiket. Javasoltam, hogy a végrehajtó bizottság képviselő-frakciója feltétlenül interveniáljon. Az ülés ufón Jáhn elvtárs megkeresett, ég mivel egyfelé, a kispesti Zrínyi utcában laktunk, velem tartott. ■ Útközben a vita egyes készleteiről beszélgettünk. A doktor helyeselte, amit felszólalásomban elmondtam; Már beszélgetés közben is éreztem, hogy a bizalmába fogadott. Bizonyos idő után a doktor meghívott a lakásán levő rendelőjébe, ahol más elvtársakkal is megismerkedtem, többek között Konok Ferenccel, Váradi Józseffel, Oláh Sándorral, Borsos Józseffel, Házi Árpáddal és másokkal. E találkozások során új politikai ismeretekre tettem szert. Persze új ismerőseimről is csak később tudtam meg, hogy részesei a helyi kommunista mozgalomnak, tagjai a pártnak. Még 1930 áprilisában — a pontos dátumra Is emlékszem, 17-én történt — általam nem Ismert emberek a szeméttelep területén röp- gyűléseket szerveztek. A szónokok bírálták a kormányt és a város vezetőit, amiért semmit nem tesznek a munkanélküliek érdekében. Hangsúlyozták, hogy mindaddig semmire sem lehet számítani, amíg a munkanélküliek ki nem kényszerítik a szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében javasolták, hogy a szeméttelepre szorultak egységesen és haladék nélkül, tüntető menetben vonul,jeriak a városháza elé, és követeljék a közmunkák beindítását, a lakbér-moratóriumot, a munkanélküli-segélyt. A kvagyizók hangulata mór napok óta feszült volt, mert az a hír járta, hogy a bányá- szást önálló foglalkozásnak fogják nyilvánítani és községi adót kell utána fizetni. A tüntetés szervezői erről a hírről nyilván értesültek, így éppen a legalkalmasabb időpontban ‘indítványozták a tüntetést. Eckert barátommal természetesen én is a felvonulókkal tartottam. A városháza előtti meglehetősen tágas térséget zsúfolásig benépesítettük. Mindenki beszélt, panaszolta tarthatatlan . helyzetét. A nagy hangzavar csak akkor hagyott alább, amikor Barai Gyula és Nyers Rezső, a két szociáldemokrata városi képviselő a városháza erkélyén megjelent Barai és Nyers csendre intve a zaj origókat, azt kérték, hogy a tüntetők három képviselője hozzájuk csatlakozva, mondja el a követeléseket dr. Molnár polgármesternek. Emlékezetem szerint a polgármester a küldöttség előterjesztésére a következőket válaszolta: „A közmunkák megindítását a polgármesteri hivatal már tervbe vette és az anyagi alap megteremtése érdekében a kormány illetékeseivel folynak a tárgyalások. Eredmény rövidesen várható. A többi követelést — a lakbér-moratórium, a kilakoltatások leállítása, a munka nélküli családok egészségügyi ellátása és így tovább — a városvezetés megvizsgálja és javaslatait a kormány, illetve a városi képviselő-testület elé terjeszti.” Időközben Bartics rendőrfelügyelővel az élen a városi rendőrség egységei is a helyszínre érkeztek. Dolguk azonban ezúttal nem akadt, mert a polgármesteri ígéretekben bízva a tüntetők békésen eltávoztak. A polgármesteri ígéretekből — talán említeni sem kellene — semmi nem valósult meg. A hideg .idő elmúltával a kvagyi eladása egyre nehezebbé vált. Az amúgy is sovány kereset tovább apadt. Súlyosbodott az országos válság is, mind több munkás- megmozdulásról érkezett hír. Különösen fokozta az izgalmakat a Ganz-gyáriak kemény küzdelme az úgynevezett bedó-munkarendszer bevezetése ellen. Többen azok közül, akik a bedórendszer diktálta felfokozott munkatempónak már koruknál fogva nem tudtak megfelelni és ezen a címen küldték el őket, a kvagyisok közé kerültek... (Következik: 27. Éhező munkások akciói) A fiúk is pelenkáznak... A miskolci egészségügyi szakközépiskolában a leánytanulók mellet az idén már tizenhét fiú is ismerkedik az általános ápoló- és asszisztens- szakmával, a csecsemők fü- rösztésének, pelcnkázásának, a betegágy rendbetételének mesterfogásaival. Továbbtanulásuk is biztosított, de az iskola elvégzése után már várják őket a mentőállomásokon és a KÖJÁL-nál is. műsor KOSSUTH RADIOi I.27 - Kristályok új szerepben ».37; Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony Egyfelvonásos opera 9.44.- Muzsika Zsuzsika meséi 10.05: Diákfélóra 10.35: A magyar népdal hete 11.00: Zenekari muzsika 11.39: Kedves Michéle XII/2. rész 12.45: Csorba Győző: Simeon tűnődés« 12.55: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 13.55: Olvasókör 14.25: Nóták 15.05: Népszerű hegedűművek 16.00: Radiónapló 18.00: Gyöngy Pál és Fényes Szabolcs filmzenéiből 13.15: Zenekari muzsika 20.04: A magyar népdal hete 20.54: A Rádió lemezalbuma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30. Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Szimfonikus táncok 00.10: Komár László tancdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 0.05. Helge Roswaenge Lehár-felveteleiből 0.20. Tíz perc külpolitika 0.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.32: csembaüómuzsik« gyermekeknek 14.00: A magyar népdal hete 14.15: A Stúdió 11 felvételeiből 14.55: Visegrádi utca Lengyel József regényének rádióváltozata 15.12: Clivia Részletek Dostal operettjéből 15.30: Neked sem mindegy! Mit — mivel? 16.00: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 10.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Kézfogások 18.35; Hét végi panoráma 19.55 - Slágerlista 20.35: Sípról, síp nélkül. Beszélgetés Palotai Károllyal. 21.00. Ismeretlen ismerősök 22.00 Újdonságainkból 4 NÓGRÁD - 1983. november 24« csütörtök I 22.40; Operettnyitányok 23.20; A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ; 17.00: Hírek, időjárás műsorismertetés. 17.05 A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda (A tartalomból: A grafikusművész nevelőtanár — Várak Borsod, Heves és Nógrád megyében) 18.00-. Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00 • Tévétorna. (Ism.) 8.05; Iskolatévé: kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 8.35.- Elő múzeum 9.00; Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 5—8. oszt.) 9.10: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.20. Navigáció 9.25; Kamera 9.55; Nyár... nők.,, férfiak Olasz—francia film. (Ism.) 11.30: Képújság 15.00: Iskolatévé: pedagógusok fóruma. (Ism.) 15.35; Barangolás a szerkezetben. 2. (A 7. osztályos kémla- tantárgyboz.) 16.00. Tündér Erzséböt (Az alsó tagozatos rr irodalomhoz ajánljuk!; 16.30: Hírek 16.35; A rövidfilmslúdiók műhelyéből 17.30: Tévébörze 17.35: Perpetuum mobile 18.15. Képújság 18.25; „Enyém az ország legszebb plébániája”. Hegyi Lajos apátyiébános portréja. 18.55: Reklám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00; Mike Andros Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat: Egy pornókirálynő halála 20.50; Vendégségben: Veress Péter külkereskedelmi miniszternél 21.50: Tel es port 22.15: A tv .galériája 22.55. Tv-híadó, 3. 2. MŰSOR: 18.50: A mi képernyőnk 19.05; A mi képernyőnk 19.30; Tv-hirado 20.00; Fjodor Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek Jelenetek két részben (14 éven felülieknek!) 21.15; Tv-híradó, 2. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: J. Eismann: Emberrablás váltságdíj nélkül 21.25: Gazdaságpolitikai magazin 22.05: Ez történt, 24 óra alatt 22.20; Találkozás szovjet * művészekkel § 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Hazai nóták 20.50: Az Omega-alagút. 4. rés/ 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a bűnös? 22.40: Összeállítás a labdarúgó UEFA Kupa mérkőzéseiről MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től és háromnegyed 6-tól: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajzfilmsorozat. 8 órától: Flór asszony és két férje (14). Színes szinkronizált brazil filmszatíra. — Balasagyarmati Madách- Háromnegyed 6-tól: Magánélet. S/ines, szinkronizált szovjet fűm dráma. 8 órától: Hair (14). Színes USA fi:-'r-r.rlc.nl — Pásztói Mátra.- Délibábok országa. Színes magyar film. Mesemozi; A kis hableány. — Szécsényi Rákóczi: Johohoho. Színes, szinkronizált bolgár film. — Kistercnyei Petőfi: Hurrikán. (14). Színes, amerikai film. — Érsek vadkert: Tű. torony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film. — Nagylóc.- Ez igen! (14). Színes, szinkrorJzált smerikai fílmvígjáték. — Jobbágyi; Hárman a slamasztikában, Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. 20.00: Egy pornókirálynő halála
