Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

SZÍNHÁZI ESTÉK B á n k b á n HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek A tánckar betétje minden előadáson sikert aratott. A salgótarjáni színházi évad második bem «tartó ját a debreceni Csokonai Színház tartotta. A közönség faáram napon át Erkel Ferenc Bánk bán című operáját láthatta. Mielőtt azonban méltatnánk a produkciót, egy megjegy­zést teszünk bizonyos, koráb­ban tapasztalt félreértések el­kerülése végett. Minden színházi előadás niás. Természetesen nem alap­vetően, mert akkor képte­lenség —- vagy sokkal in­kább haszontalanság — vol­na bírálatot írni. De az egyik előadás különbözik a másik­tól, Hiszen a színész nem azonos szellemi, fizikai, pszi­chikai kondícióban játszik a színpadon minden este. s nem azonosak a létrehozás körülményei sem, A műsza­ki személyzet esetleges rest­sége, vagy buzgalma kihat a szereplők játékára, az elő­adás játékidejére; Ugyan, ilyen hatással jár a közön­ség —. amely előtt az elő­adás zajlik — összetétele, re­akciója. S még nagyobb a különbség akkor, ha egy pro­dukciót más-más művészek adnak elő, azaz kettős, vagy hármas szereposztásban ját­szanak — mint' például az operákat. Ez esetben elő­állhat az a furcsaság, amit paradox módon úgy fogalmaz­hatunk meg, hogy ugyanaz az előadás nem ugyanaz. A József Attila megyei-vá­rosi Művelődési Központban játszott Bánk bán valameny- nyi fontosabb szerepét ket­tős szereposztásban lehetett hallani. Magam a harmadik előadást láttam. Ebben Gert­rudis királynét Tas Ildikó, Melindát Marsay Magda, Pe­tur bánt Gazsó János énekel­te, s fellépett a Magyar Ál­lami Operaháziból két ven­dégművész: Ottó hercegként Bartha Alfonz, Bánk bánként Tamay Gyula. A debreceni operatársulat nemes és tisztességes külde­tést tölt' be: az operaművé­szet ériékeit élőben ismerte­ti meg a legszélesebb közön- ségrétegekkel. A társulat azonban — a látott produk­ciókból kiolvasható — az ufébbi Időkben egyre több nehézséggel birkózik. S ezek forrása nem hiszem, hogy fő­ként anyagi természetű len­ne, sőt azzal lehet a legke­vésbé összefüggésben. A problémák gyökerét a szem­lélet megmerevedésében. a megújulási kísérletek gyenge­ségében vélem felfedezni. Tu­dom, hogy az opera a lehető legkonvencionálisabb, egyben legkonzervatívabb műfaj, a rendező kezét, teremtő fan­táziáját számos olyan elem, tényező köti, ami a más mű­fajok színpadra állítóíét nem; ugyanakkor meggyőződésem, hogy a korhoz kötődő szem­léleti frisseséget —. amely megmutatkozhat a szceniká­ban, az egész előadás atmosz­férájában, hangulatában. az énekesek egymáshoz való színpadi viszonyában — az opera sem nélkülözheti. Sok­szor az az érzésem, hogy a debreceni operaelőadások a rutinból, az eddig bevált gya­korlatból születnék — ebből igazán baj nem lehet. Nincs baj a Bánk bán ese­tében sem. Se hideg, se me­leg előadást rendezett Ker­tész Gyula. Érdektelent, me­lyet némely pillanatban még ununk is, nemhogy majd ké­sőbben emlékezünk rá. Szép a Jelmez (Gregus Il­dikó munkája) és a díszlet (Fehér Miklós), de ez nem különösebben érdeme egy ope­raelőadásnak. Ez alapkövetel­ménye. A két, tervező mun­kája között azonban van mi­nőségi különbség — a jelme­zek javára. Az énekesi teljesítmények meglehetősen változatosak. Az élre a női énekesek — Deb­recennek. amióta ismerem, mindig kiváló énekesnői vol­tak — kívánkoznak. Marsay Magda hangja még mindig rendkívül finom. kifejező, megjelenésében azonban már nem Melinda. A királyné, Tas Ildikó szemmel látható­an fiatalabb nála, noha a já­tékban éppen fordított a helyzet. Tas Ildikó tisztán, pontosan képzi a hangokat, ugyanolyan hatást képes kel­teni, mint jóval tapasztaltabb pályatársnője. Martin János tehetsége ki­süt a műöregség alól Tiborc szerepében. Ez a fiatal éne­kes 'karakterteremtő színészi képességekkel is rendelkezik — a színház nagy nyeresége. Tréfás György számomra a legigazibb Biberach: egész megjelenésében, minden meg­nyilvánuláséban visszataszí­tó szerencselovag. Gazsó Já­nos Peturja kiváltképpen hang. ban erőtlenebb a kelleténél. Az operaházi vendégek meg­bízható, nem kiugró éneke­si teljesítményt nyújtanak. Bartha Alfonz gyönyörű te­norral rendelkezik, de nem a legmeggyőzőbb gsábító. Tar- nay Gyula több kellemes perc­cel ajándékoz meg, látszik azonban — Bartha esetében is —, hogy idegen ebben a társulatban. A legrövidebb szerepeket Kertész Tamás (II. Endre) és Virág József (ud­varmester) énekelte. A tánckar és a jelentősen megfiatalodott zenekar (Tar- nay ' György vezényletével) becsülettel oldotta meg fel­adatát. Érdemes lenne egy bátrabb fiatalítást végrehaj­tani az énekesi gárdában is. Sulyok László Kavics festővászonként ' Kétszáz gyönyörű tengeri kavicsot küldött Szevasztopol városába J. Grossz, az Ukrán Tudományos Akadémia tenge­ri hidrofizikai Intézetének munkatársa. Jurij Nyikolá- jevics művészi munkájához szükségesek ezek a lapos, ke­rek formájú kavicsok. A ten­geri kavics a művész számára a fetővásznat helyettesíti. Vé­kony ecsetével csodákat fest és rajzol a kavicsvászonra. Témáit főleg a történelemből és az élet hétköznapjaiból me­ríti. Gyönyörűen rajzolja és festi meg azoknak a híres em­bereknek portréit, akiket Sze- vesztopol múltjával kapcso­latban jegyzett fel a történe­lem. 25. Á nyomorúság vámszedői . A hatóságok az elpusztult kvagyizót feltűnés nélkül pa­rancsolták eltemettetni. Szá­momra akikor még ismeretlen elvtársak a temetést az ellen- forradalmi rendszer elleni he­ves tüntetéssé változtatták. Később megtudtam, hogy a kommunisták kispesti és pest- erzsébeti sejtjei — élükön Oláh Sándor elvtárssal — vol­tak a tüntetés előkészítői. A szeméttelepen életét vesz­tő munka nélküli sorstársunk, Pittesberger Antal temetésén sokan jelentek meg. Én ma­gam is elmentem a végtisz­tességre és átéltem a szívet szorongatóan szomorú, de mégis hangos és harcos teme­tés minden mozzanatát. A halottkísérők menete indu­láskor még a szemétbányába szorultakból verbuválódott. Később azonban a járókelők sokszorosára duzzasztották a méltóságteljesen haladók so­rait. A temetőhöz közeledve, az eddig csendben vonulók, mintegy varázsütésre, hangos rendszerellenes tüntetésbe kezdtek. Helyeslőén ismételt a tömeg, amikor egy-egy bá­tor — bizonyára előre felké­szült — elvtárs időszerű kö­veteléseket harsogott: ,.Le Horthyval!” „Le az el­lenforradalmi hóhérok hatal­mával!’’ „Munkanélküli-se­gélyt!” „Munkát, kenyeret!” „Védelmet a háziurak önké­nyével szemben!” „Nem akar­juk tovább turkálni a szemét­hegyeket! Gondoskodjanak megélhetést biztosító munka- lehetőségekről !” Rendőrattak szórta szét a temetési menetet. A szeren­csétlenül járt sorstárs, Pittes­berger koporsóját ezután már csak a családtagok kísérhet­ték végső nyughelyére.., Ki nem ismeri azt a li­dércnyomást : végre elérke­zik a nyaralás ideje, a várva várt két hét kikapcsolódás a nyár minden örömével, élve­zetével. És akkor elered az eső,.. Esik. esik vigasztalanul, az üdülő tele vendégekkel, akik nem tudnak mit kezde­ni magukkal. Ki hogyan fogadja ezt az istencsapását? Erről beszélt sok derűvel a Jó kis nyara­lás című NDK filmvígjáték, amelyet kedden mutatott be televíziónk, az I-e3 csator­nán, délelőtt fél tízkor. A film főszerepét egy ér­dekes asszony játszotta, aki­nek a neve valószínűleg nem sok nézőben elevenít fel emlé­keket, hisz ritkán láthattuk az utóbbi időben. Ám, ha meg­mondjuk, melyik nagyon em­lékezetes produkció női fő­szerepét alakította, az idő­A csérd kvagyibányát a nyomorúság vámszedői is gyorsan felfedezték. A legismertebbek voltak a fuvarosok. Az egész napi munkától holtfáradt bányá­szok az összegyűjtött tüzelő­anyagot megrendelőikhez az esti szürkületben gyülekező fuvarosgazdák segítségével juttatták el. A fuvardíj az el­adott kvagyi árának 15—20 százalékát is elvitte. A vámszedők veszedelmes fajtái voltak az italosok. Ezek a spekulánsok bő köpenyeik redői alól mérték az erősen felvizezett bort, vagy a ki tudja miből főzött pálinkát. Mivel az italmérés a szemét­bánya területén tilos volt, ezért ezek a zugkocsmárosok a bor vagy a pálinka árába bekalkulálták a hivatalos el­lenőrök zsebeibe csúsztatott pengőket Is. De bármilyen borsos áron mérték is a ga­ratöblítőt, vevők mindig akadtak, hiszen a portói-pi­szoktól kiszáradt torkú kva- gyizók e nélkül nehezen bír­tak ki egy-egy átdolgozott na­pot. Gyakori látogatók voltak az ezüst- és aranyfelvásárlók is; ottani nyelven a fukszosok. Furcsán hangzik, hogy ne­mesfémeket felvásárló speku­lánsok is járták a szeméthe­gyeket. De egy kis magyarázat után e furcsa jelenség is érthe­tővé válik. Nem nehéz elkép­zelni, hogy a tehetős polgárok vagy éppen főurak lakásaiból, palotáiból kikerülő szemétbe olykor elhullajtott gyűrűk, fülbevalók ezüstből készült evőeszközök, óraláncok, kar­kötők és más dísztárgyak is keveredtek és végül a Csérin kötöttek ki. És a hulladéktú­rók egyike-másika időnként ilyen drága leletre is bukkan­hatott. Egy-egy ilyen lelet hi­Inge Keller sebbek bizonyára emlékeznek rá. ö volt Angelika Ebersha- gen A lelkiismeret lázadásá­ban. Az 1961-ben készült té- véfilmet sugárzása után a mozik is nagy sikerrel ját­szották. Az idén 60 esztendős szí­nésznő — 1923. december ló­én született — Helmuth Berg­mann7 színiiskoláját végezte el. Több vidéki és berlini színházban lépett fel. 1950 óta pedig a berlini Deutsches Theater tagja. 191?—1950 kö­zött Nyugat-Berlinben is dol­gozott.. Legemlékezetesebb alakításai között van a Pyg­malion Elizája, Helmarin Kis rókák című darabiában Re­gina Giddens. Csehov Három re gyorsan terjedt és a íuk- szos megjelent. Szakértő szem­mel felbecsülte a talált tárgy értékét és fizetett. A valódi értéknek persze csak csekély részét számolta le a boldog és szerencsés baleknak, akinek még a banda tagjainak is ál­domást kellett fizetnie, ez íratlan törvény volt. A nyomorúság elleni tilta­kozás nevezetes példája volt a sárkányakció. A Cséri felé vezető külvá­rosi utcákon húzódó villany- és telefonhálózat ' huzalain reggelente feliratos idomlapo­kat himbált a szél. Ártal­matlan gyermekjátékoknak látszottak ezek a lapok, ám a közeliikbe érve a Csőrire si- etők a legsúlyosabb gondjaik megoldását követelő felirato­kat olvashatták le róluk: „Dr. Molnár Polgármester Ür! Gondoskodjon a szeméttelepet kényszerűségből turkáló mun­kanélküliek száméra tisztes­séges munkáról, megélhetést,' biztosító kereseti lehetőség­ről” Aztán: „A városi képvi­selőtestület rendeljen el hala­dék nélkül lakibérmoratóriu- mot, szüntesse meg a kilakol­tatásokat !” „Ingyenes egész­ségügyi ellátást a munkanél­külieknek és családtagjaik­nak!” „Nem ínségkonyhára, hanem kereseti lehetőségeket biztosító közmunkára van szükség!” Aláírás: „Munkanél­küliek Egységbizottsága!” A rendőrök — tűzoltók se­gítségével — káromkodva szedték le a dróthuzalokon himbálózó feliratos röplapo­kat. Ettől kezdve a kvagyizók között időről időre rendőrjér- őrök jelentek meg. Keresték- kutatták a .sárkányakció kez­deményezőit. (Következik: 26. Követelnek a kvagyisok.) nővérének Másála, az Othel­lo Emíliája. Filmen legjelentősebb sze­repeit az ugyancsak 1961-ben forgatott Farkas a farkasok között és az 1967-es Mi lesz veled emberke? című pro­dukciókban játszotta. Láthat­tuk még az Effi Briest, az Utón Leninhez egy-egy sze­repében. Sokat játszik telé- víziós alkotásokban, mint például Az államügyészé a szó. Aranyidők — finom em­berek. Egyik kritikusa, Ilse Gal­lért írta róla a többi között: ..Inge Kellerben van valami egészen különleges. Megta­nult keményen bánni önma­gával. A formai tökélyt, ami életeleme, sohasem téveszti szem elől. Alakításait vala­miféle hamvassággal vonja be.” e. m. műsor KOSSUTH RÁDIÓ; «,27: Eszményképek 8.57; Lápi lábbelik 9.12; Operettegyüttesek 9.48: Kis magyar néprajz 9.53: Tarka mese, kis mese 10.05: Diákfélóra 10.35; Rádiószínház 11.27: A magyar népdal hete 12.45: Magvetők 13.05; Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Volt egyszer egy vadnyugat Részletek Morricone filmzenéjéből 15.28: MR 10—14 16,05. Kritikusok fóruma 16.15; Rtmszkii-Korszakovi Seherezádé. Szvit 17.05: ÜUtók 17.30: Reflektorfényben er ooeráária. Puccini: Manón Lescaut. 17,57.- Haydn ■ E-dúr trió* 19.15 Rabits Mihály maszkjai, i. 20.00; Évszázadok mesterművei 20.48: A magyar népdal hét* 21.30: Külpolitikai klub 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30. Romantikus kórusművek 22.45: Magyarok a trópusokon 23.00; Operarészletek oo.io. Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ; 8.05: Burka Sándor klarinéton és tárogatón játszik 8.20; Tíz perc külpolitika 8.35. idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Sanzonok 10.00: Zenedéielőtt 11.35; A Szabó család 12.05; Lakatos Sándor népi zenekara Játszik 12.35 : Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Zenés délután 14.1«: Fúvóskeringők 14.35: Slágermüzeum 15.38: A párizsi „Raphaele" hangversenyzenekar Offenbach-felvételeiből 16.00: Mindenki iskolája 16.40; Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Moszkvából érkezett 19.05: Székely Mihály nőtafelvételeiből 19.15 - zenei tükör 19.45: A Kansas együtt«« felvételeiből 20.35: Rádiószínház 21.58: A magyar népdal hete 22.28: Gyulai Gaál Ferenc szerzemén veiből 23.20. Melódia és ritmus 4 NÓGRÁD - 1983. nov#mb»r 23.. szerda MISKOLCI STÜDIÓ; 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.0«: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László Jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Kerekasztal­beszélgetés a szövetkezeti ipari Javító szolgáltatásról.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston, szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-magyarorszi- gi krónika. 18,25—18.30: Lap. és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ. 5.00. Tévétorn*. (Ism.) 8.05. Iskolatévé: Orosz nyelv (ált. isk. 0. oszt.) I. 30: Környezetismeret Dalol a csíz. (Alt. isk. l—J. oeet.) 8.41: Magyarországi műemlékek. 9,00; Magyar Irodalom, (Alt. isk. alsó tagozat.) 0.15: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 3.23: Korok művészete. 9.55: Delta. 10.20: Reklám. 10.25: Paul esete. Amerikai film. (Ism.) II. 15; Meghökkentő mesék. Angol tévéfilmsorozat: A nyak. (lém.) 11.40: Képúlság. 14.45: Tskolatévé. 15.20. Szó-ra-ka-t.é-nusz. (Magyar nyelv 4. osztályosoknak.) 15.40: Kamera. 18.15. Hírek. 18.20; Kis film. 18.38; Esküvő Istenlgazából. Csehszlovák film. 18.05: Képújság 18.10; Reklám 18.20: Milyen partnerek vagyunk? Csehszlovákia. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55; Reklám. 19.10; Tévétorna 19.15. Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kék fény... 21.15; A hét műtárgya: Amos Imre — Háború. (Magyar Nemzeti Galéria.) 21.20; Tévéegyetem. 16/8. rész: Fehér és vörös korona. 22.10: Zene. zene, zene. 33-00.- Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR; 20.00; Pulzu« 20.50: Tv-híradó, I. 21.10; Objektiv. Tényképek a szocialista világról. 22.10; Utón. NSZK tévéfilm­sorozat. Egy mozgalmas éjszaka 23.00. Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.301 Tv-híradó 20.00: Az űrkutatás Jelentősége az iparfejlesztés szempontjából (Ism.) 20.40: Vaclav Neckar és a Bacily együttes műsora 21.20: Azimut. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: vagyonelosztás 22.50; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20.00. Lépésről lépésre — 2. rész 21.00: A nagy verseny 21.30: Időszerű események 22.00: Ruhátlannak ruhát adj. Olasz tévéfilm 1. rész (Ism.) MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7,.- Fél 4-töl: Könnyű testi sértés (14). Színes magyar film. Háromne­gyed 6-tól; Rita asszony meny­asszony. Színes, szinkronizált szovjet filmvlg,játék. 8 órától: A zsaru (14). Színes francia—olasz bűnügyi film. — Balassagyarma­ti Madách: Háromnegyed 6-tól; Hair (i-lj. Színes USA tiimmusi- cal. 8 órától: Az út. Színes svát­ól—törők film. ISKOLAMOZIi Domb. Nagybátonyi Petőfi Ok­talan áldozatok (14). Szir.es ja­pán film. — Pásztói Mátra.- Kra­mer kontra Kramer (14). Színes USA filmdráma. — Kurancsla- pujtő.- A kat-atézó Cobra vissza­tér (16). Színes, szinkronizált ja­pán krimi. Jobbágyi. ISKOLA- MOZI. Tótágas.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents