Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-22 / 275. szám
Egy lakos — egy kiadvány A politikai könyvnapok rendezvénysorozata kapcsán igen sok szó esik a magyar nyelvű szovjet lapok terjesztéséről, hiszen e kiadványok igen fontos szerepet töltenek be a világról kialakult kép megismertetésében, az ismeretek elmélyítésében. Nem véletlen tehát, hogy a Nógrád megyei megnyitón a politikai irodalom legjobb terjesztői mellett azok is elismerésben részesültek, akik a magyar nyelvű szovjet lapok szélesebb körű olvasottságáért fáradoznak. A nagybátonyi 1. számú postahivatal kollektívája az e téren kiemelkedő munkájáért elismerő oklevelet kapott. — Az idén akár az is lehetne a jelvaszunk, hogy egy lakosra egy magyar nyelvű szovjet lap, hiszen a tervek szerint 8600 példányban juttatjuk el ezeket a kiadványokat az olvasókhoz. A legkeresettebbek: a Fáklya, a Szovjetunió, valamint a Lányok, Asszonyok — tájékoztatott Tóth Miklós hivatalvezető. Az aktív terjesztői munkát jelző szám akkor válik igazán beszédessé, ha ismerjük az előzményeket is. A hivatal- vezető statisztikája pedig dinamikus fejlődésről árulkodik: — Négy évvel ezelőtt 1200 magyar nyelvű szovjet lap jutott el a nagybátonyi olvasókhoz, egy évvel később 2100, 1981-ben 3140, 1982-ben pedig 6220 volt a példányszám. Az idei terv pedig a már említett 8600. — A változás szembeötlő. Mi lehet e lendületes fejlődésnek a titka? — Mindenekelőtt az állandó, folyamatos figyelem és a tudatos tervezés. Közismert például, hogy a különböző brigádvetélkedőkre való felkészülést sokoldalúan segítik a magyar nyelvű szovjet lapok. A postahivatal szocialista brigádjának tagjai pedig igen jó kapcsolatot alakítottak ki az üzemek brigádjaival, s ez jó feltételeket teremt a lap- terjesztéshez. A munka sokrétűségére, a mindenre kiterjedő figyelemre pedig álljon itt még egy példa. — A postások Népszabadság Szocialista Brigádja még arra is gondol, hogy a külföldön munkát végző kollektívák is időben és rendszeresen hozzájussanak a lapokhoz. Természetesen vonatkozik ez a NÖGRÁD-ra is. A magyar nyelvű szovjet lapokkal együtt a megyei lapot is elküldjük a Nyugat-Európa országaiban dolgozó kollektíváknak épp úgy, mint például Irakba. Íme, ennyi csupán a titok, ami végső soron nem is titok. Inkább magyarázat a tényre: a nagybátonyi 1. számú postahivatal kollektívája méltán érdemelte meg az elismerő oklevelet. — k — Iparfejlesités szécsényí módra I. Hetente nagyító alatt a gazdaságosság A szécsényi termelőszövetkezetben 1975-ben mindössze 16 millió forintot tett ki a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel. Idén ez az összeg várhatóan félmilliárd forint körül alakul. Mi a titk'a ennek a hallatlanul dinamikus fejlődésnek, erre voltunk kiváncsiak, amikor ellátogattunk a közös gazdaságba. Tervmódosítás A szécsényi termelőszövetkezet vezetői alighanem a megye legelfoglaltabb emberei közé tartoznak. Dr. Hütter Csaba elnök közéleti tevékenysége mellett is az egész megye legjobban prosperáló nagyüzemévé fejlesztette néhány év alatt a szécsényi közös gazdaságot. Igaz, hogy ebben a munkában bízvást számíthatott egy olyan jól felkészült, rátermett vezetésre, amely ma ebben a nagyüzemben dolgozik. Baskay Bertalan ipari elnökhelyettes feltehetően a termelőszövetkezet történetének legnagyobb „fogása” volt. Ha ez a vezető labdarúgónak született volna, már régen valamelyik, tőlünk nyugatra eső profi klubban rúgná a labdát. Szerencsére nem focista és kivételes képességeit hazai földön kamatoztatja. Hamarosan két éve lesz, hogy a szé- csényiek vonatát húzza, méghozzá gyorsvonati sebességgel. Megteheti, mert olyan pályát’ építettek a szerelvény alá, amely bírja ezt a tempót. Baskay közben expresszirammal száguld és időnként hozzáköt még egy-egy kocsit a vonathoz. Ez aztán oda vezetett, hogy Szécsényben „némileg” módosítani kellett az idei tervet. Az eredetileg kalkulált 438 milliós árbevétel a banki felmérések szerint mintegy 300 millióval lesz több év végére és a 35 millióra tervezett nyereség meghaladja a 60 milliót. Kilakoltatott tehenek Baskay Bertalannal jcsak” e%y éve szeretnék néhány órányit beszélgetni. Elérni azonban szinte képtelenség, még a zárszámadási ebéden sem volt erre alkalom, mert úgy ugrált föl kétpercenként a fehérasztaltól, mintha rögvest tönkremenne a gazdaság, ha azonnal nem intézkedne. Tartózkodási helye többnyi- 're ismeretlen, feltételezett előfordulási helyei Nagylóc, Pös- tyén puszta, Nógrádszakál és környéke, valamint Budapest területe, az utóbbi időben Belgium és Svédország. Eközben annyi kilométert tesz meg évente, amennyivel néhányszor körbejárhatná a földet. Általában reggel hatkor indul munkába és a televízió híradójára ér haza szécsényi szolgálati lakásába. Most itt állunk a termelő- szövetkezet irodája mellett és a jól megtermett, temperamentumos Baskay rosszallóan állapítja meg, hogy fotós kollégámmal, hárman aligha férünk be fehér szolgálati Moszkvics furgonjába. — Akkor megyünk a tiéddel — vonja le a következtetést az elnökhelyettes. — Mennyivel szoktál hajtani? — Attól függ — felelem óvatosan, mert fogalmam sincs, hová alkar kilyukadni. Amilyen ember, képes kiszállni és kárba vész egyéves igyekezetem. — Csak azért, mert tízre Balassagyarmatra kell mennem egy villanymotor ügyében, délután kettőre meg Romhányban várnak. Na akkor irány Pöstyénypuszta. Az ottani lakatosüzem, két éve még téhénistállóként funkcionált, s csak azután lett ipari létesítmény miután a szécsényiek meggyőződtek arról, hogy a tehén szahad ég alatt is tehén marad, ellentétben az iparral, amit csak fedél alatt lehet gyakorolni. — Ez korábban nehézlakatosüzem volt, kerítéseket, kapukat, meg egyéb ilyen primitív terméket gyártottunk, most itt készülnek a zsugorfóliás csomagológépek. Már napirenden a továbbfejlesztés Odabent Bécsi Mihály üzemvezető-helyettes kalauzol minket, aki fél éve került ide a -helyi tejüzemből. — Most készül a nullszéria, amelynek során még az idén tizenkét gépet szeretnénk eladni. Azt hiszem nem lesz nehéz, mert hihetetlen nagy a kereslet a gépek iránt. Konzervgyárak, ZÖLDÉRT-ek, az olajipar, de több más iparvállalat is bejelentette igényét. — Jövőre 32 milliós bevételre számítunk, a tervek szerint — teszi hozzá az elnökhelyettes. — Ennek fejében 30 nagyobb és 10 kisebb berendezést kell gyártanunk. Természetesen törjük a fejünket a fejlesztésen is és szóba került a licencvásárlás is. Amennyiben az üzem beváltja a hozzáfűzött reményeket, a tervidőszak végére a jövő évinek háromszorosára növeljük a termelést. Egyelőre úgy fest a dolog, hogy jó lóra tettek a szécsényiek, amikor úgy vélték, az itt dolgozók sokkal képzettebbek annál, mintsem kapukat kovácsoljanak. A kor- szem berendezésekre felkerülő SZCS típusjelzés már a szécsényi termelőszövetkezét nevét is őrzi, s ezzel együtt garanciát is jelent a jó minőségre. Keresett terméket, magas műszaki színvonalon előállítani nem könnyű, de hálás feladat, amely előbb- utóbb, de inkább előbb meghozza a maga hasznát. Ez pedig mérce ebben a gazdaságban, ahol már nem is havonta, hanem hetente vizsgálják, elemzik, hogy egy- egy tevékenységük mennyire eredményes. Zilahy Tamás (Folytatjuk) nnEIUI-palyuzat Á Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szak- irányítása alá tartózó gazdálkodó szervezeteknek pályázatot írt ki; lehetőséget biztosítanak arra. hogy a legfejlettebb szervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező tőkésörszágbeli szervező vállalatok közreműködését és szakértőik segítségét vegyék igénybe. Egy- egy szervezési feladat megoldásával vagy átfogó helyzetelemzéssel bízhatják meg őket. A szakértői költség devizafedezetéről a MÉM gondoskodik. A pályázaton a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és fagazdasági üzemek vehetnek részt A cél az, hogy a külföldi szervezők, helyzeteiemzők munkája nyomán olyan anyag birtokába jussanak, amely alapul szolgál a gazdálkodás fejlesztéséhez, a munka gazdaságosabbá tételéhez. A pályázatot 1983. november 30-ig kell a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályához beküldeni. A minisztérium kezdeményezése azért is figyelemreméltó. mert köztudott, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek számos olyan korszerű technológiai. szervezési stb. eljárást alakítottak ki, amelyek külföldön is terjedőben vannak. Ám még a nemzetközi mércével mérve magas színvonalú termelés eredményeit is javítani lehet, ha újabb szervezési és gazdasági elemzésekkel, intézkedésekkel fokozzák a hatékonyságot. Egyebek között termelékenyebbé tehetik a munkát egy- egy gazdaságban, feldolgozó vállalatnál. ahol gyakran okoz gondot a munkaerő hiánya. A korszerű szervezési megoldásokkal elejét vehetik a gondoknak, legalábbis jelentősen javíthatnak a helyzeten. A szervezők a'kalma- zásával korszerűsíthetik a vállalatközi együttműködést, és feltárhatják például az üzemszervezés belső tartalékait is. Kiváló műszerek segítik az összeszerelt termékek minőségi ellenőrzését, bemérését a VEGYÉPSZER salgótarjáni üzemében. Ezekkel történik a Szovjetunióba szállítandó olajipari mérőberendezések rendkívül pontos beállítása is, Képünkön Domonkos Ferenc csoportvezető az adatokat ellenőrzi, — B. A. »» , Miért sorvad a bedolgozói rendszer ? Számos külföldi példa tanúskodik a bedolgozói rendszer sikeréről. Legismertebbek a japán és a svájci példák, amelyek egyértelműen bizonyítják e módszerek rendkívüli gazdaságosságát, egyebek közt azért is, mert ily módon megtakarítható sokfajta beruházás az üzemépületektől kezdve a különféle szociális létesítményekig. Csökkenthető az üzemeltetési költség is. Ez a munkarendszer sok esetben kedvező a munkavállalónak is, például a gyermekes anyáknak, akik ily módon megoldhatják ház körüli feladataikat, vagy az időskorúaknak, akik _ nehezen jutnának el a munkahelyekre, s fárasztó nekik a folyamatos nyolcórás munka. A bedolgozó maga osztja be munkarendjét, s csak a vállalt határidőt kell betartania, s a jó minőségű munkát kell nyújtania. A külföldi példákat követve hazánkban is számos hazai vállalat bedolgozó foglalkoztatósával próbált csökkenteni munkaerőgondjain. Az eseteik többségében e kísérletek igen kedvező eredménnyel jártak. 1981 őszén, még a Munkaügyi Minisztérium rendeletben szabályozta a bedolgozói munkaviszony feltételeit. Az, így adódó lehetőségek szociálpolitikád célokat is szolgáltak, sőt szorgalmazták olyan vállalatok . létesítését is, amelyek nagy számban tudták foglalkoztatni a csökkent munkaképességű bedolgozókat. Különböző gazdasági ösztönzőkben részesülnek azok a vállalatok és a hasonló jellegű tevékenységet folytató, az ország különböző részében működő úgynevezett szociális foglalkoztatók is. A rendelet megjelenése nyomán, minden jel arra mutatott, hogy a bedolgozói rendszer széles körű elterjedésének nincsen akadálya. A kormány 1982. január 1- től tovább javította a bedől. ' gozók munkafeltételeit, közelítve azt az általános munkaviszonyban állókéhoz. A módosított rendelet biztosítja, hogy a bedolgozói munkát például a nyugdíj kiszámításakor — munkaviszonynak kell tekinteni. Jár a bedolgozók számára a rendes szabadságidő, sőt a megfelelő mértékű pótszabadság is, továbbá a régebbi szabályozástól eltérően lehetővé vált, hogy túlórában is dolgozzanak. Kaphatnak jubileumi jutalmat. Gyesen levő kismamák a gyermek másfél esztendős korától vállalhatnak bedolgozói munkát. Nyugdíjasok, — az idevonatkozó más kereseti szabályozásnak megfelelően — ugyancsak vállalhatnak bedolgozást. A feltételek, az ösztönző lehetőségek tehát adottak, a bedolgozói rendszer várt fejlődése azonban elmaradt, s napjainkban is sorvad. Főként a nagyipari vállalatoknál. Üj bedolgozók foglalkoztatására alig van .lehetőség. A szociális foglalkoztatók ugyancsak arról panasz, kodnak, hogy csökken a munkájuk, megbízóik sok esetben elpártolnak tőlük. Az okokat keresve, arra a megállapításra jutottak, hogy a bedolgozói rendszer legfőbb riválisai, a vállalatokon belül megalakuló gazdasági munkaközösségek. E tapasztalatok birtokában persze óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy a .vállalatoknál megalakuló gazdasági munkaközösségeknek munkával történő ellátásának ez a legjobb módja? A bedolgozók — s elsősorban a szociális okokból foglalkoztatottak — ugyanis többségükben olyan nélkülözhetetlen kisegítő feladatokat látnak el, amelyek nem eszközigényesek, s nem kívánnak komolyabb szakmai ismereteket. Kérdés, nem kár-e jó felkészültséggel rendelkező szakembereket ilyen feladatokkal ellátni, csupán azért, hogy bizonyos bérkiegészítéshez jussanak, így is kötve őket a vállalathoz. Helyesebb lenne a gazdasági munkaközösségek részére a képességeiknek valóban megfelelő igényesebb feladatokat megtalálni. A bedolgozók foglalkoztatósának elmaradása sok esetben a kényelmességből is ered. Számos példa,-bizo- nyítja ugyanis, hogy egyes részfeladatokat, vidéki tsz- ek melléküzemágainak adnak ki, akik e munkát aztán bedolgozókkal végeztetik el. Ez természetesen a termelési költségek növelésével jár, mert a vállalkozó gazdaság a maga költségeit és hasznát felszámolja megbízóinak, s ezzel az áru fogyasztói ára is növekszik. Korántsem arra gondolunk, hogy a tsz-ek, s más gazdasági szervezetek szüntessék meg bedolgozói tevékenységüket. A rendelkezésre álló helyi munkaerő, foglalkoztatósára azonban célszerű lenne olyan megol- dásoikat találni* amelyek a helyi igények kielégítését szolgálják, vagy segítik a háttéripart olyan munkával, melynek elvégzése nagyüzemben gazdaságtalan. A vállalatoknál igyekeznek menekülni a bedolgozói rendszer megszervezésétől, üzemeltetéséből adódó gondoktól. Ezért keresik a kényelmesebb megoldást, holott — nyugdíjas, gyesen levő vagy különböző más okból csökkent munkaképességűvé vált — dolgozóik bevonásával szervezhetnék a saját bedolgozói hálózatot. Amire pedig nem telik erő, azt olyan szervezetekkel kellene elvégeztetniük, amelyek erre hivatottak, s a szociális gondoskodás feladatait is megoldják. Kasznár Zoltán Az SZKP iiáitniiinkáskiiidűiiségének látogatása tankban Mihail Poljakovval, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya helyettes vezetőjével az élen az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 14—20. között szovjet pártmunkásküldöttség tett látogatást hatónkban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Mihail Pol- jakovot. A szovjet küldöttséggel megbeszélést folytatott Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője. A delegáció ismerkedett a lakosság ellátását szolgáló ipari és élelmiszertermékek termelésének tó értékesítésének kérdéseivel, a párt- és az állami szervek irányító és ellenőrző tevékenységévé!, , . Elutazott Gerhard Schürer Vasárnap elutazott hazánkból Gerhard Schürer, miniszterelnök-helyettes, az NDK állami tervbizottságának elnöke, aki Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével folytatott tárgyalásokat. Az 1983. november 17—20. között tartott megbeszélések középpontjában a két ország közötti árucsere-forgalom bővítésének lehetőségei, valamint az 1986—1990-es évek gazdasági együttműködésre vonatkozó elgondolások, a népgazdasági tervek egyeztetésének előkészítésével kapcsolatos kérdések álltak. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren Faluvégi Lajos búcsúztatta a vendéget, jelen volt Karl-Heinz Lugen- heim, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagyköveié is.
