Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
’A hozzászólók Is számos feljegyzésre méltó gondolatot fogalmaztak meg Sok dolgozó él az üzemi könyvtár nyújtotta olvasási lehetőséggel. Képünk az ELZETT szécsényl gyáregységében készült A nagyobb könyvtárakban ma már fonotéka is működik. A salgótarjáni gyermekkönyvtár látogatói szívesen hallgatják a meselemezeket Aktivaülés SalgótarjánGan és közösségi magatartás kapcsolata Hogyan kerül a csizma az asztalra? — kérdezik sokan, ha a megszokottól eltérőt tapasztalnak. Talán olvasóink közül is többen felteszik ezt a kérdést, amikor a címet elolvassák. Ugyan milyen szerepe lehet a közművelődésnek a közösségi magatartás erősítésében? A kérdésre részletes és kimerítő választ adott még a nyáron a megyei pártbizottság értekezlete, amely a fenti témakörben gyűjtötte egybe és összegezte a tapasztalatokat, fogadott el irányt mutató határozatot. A téma fontosságára enged következtetni, hogy a megyei pártbizottság csütörtökön áktivaülésen tért vissza a közművelődés és a közösségi magatartás bonyolult, ám kétségtelen egymást átható ösz- szefüggéseire. Az összejövetel hozzászólói — pártmunkások, gazdasági vezetők, közművelődési irányítók és szakemberek, összesen kilencen — továbbgondolva a megyei párthatározatot, megerősítették annak nemcsak alapvető megállapításait, hanem valamennyi gondolatát. *Többen hangsúlyozták, hogy a társadalom fejlődéséhez nélkülözhetetlen a fejlett kultúra, a tartalmában és formáiban korszerű, a társadalmi szükségleteket és az egyéni igényeket egyaránt figyelembe vevő, reális, a szocialista értékeket hatékonyan közvetítő közművelődési tevékenység. Az MSZMP Központi Bizottsága 1974-ben fogadta el a közművelődés-politikai határozatot. E határozat hosszú távra, a társadalom egészére fogalmazta meg a szükséges tennivalókat. Már akkor világos volt, hogy a magyar társadalom és gazdaság korszakhatárhoz érkezett, hogy a fejlődés új élet- és munkaszemléletet követel a társadalom tagjaitól, új feladatok megoldását igényli. A magyar társadalom és gazdaság fejlődésének intenzív, minőségi szakaszába érkezett. Egy-egy döntés meghozatala sokoldalú előkészítést, körültekintő és alapos mérlegelést igényel. Mivel érzékeltethetnénk leginkább a különbséget? Azzal például, ami az aktívaülésen is elhangzott: amíg a gazdaságnak mennyiségi gondjai voltak, addig a nagyobb tudás kérdése mellözhe- tőbb volt, egyértelmű volt a több termelés követelménye; ma azonban már figyelembe kell venni a gazdaságosság, a piaci eladhatóság kritériumait is, melyek végül is azt jelenthetik, hogy nemcsak a többlettermelés fölösleges, hanem éppen a korábban meghatározott terv teljesítése is. Társadalmunk eredményes építése csak nagyobb tudású állampolgárokkal képzelhető el. Ebben — a közoktatás, mint kiindulási alap mellett — jelentős szerepe van a köz- művelődésnek, amely feladatát a jövőben csak úgy láthatja el sikeresen, ha folytatódik megújulása, szemléleti változása. A közművelődésben dolgozóknak fő szempontként a társadalmi igényekhez való igazodást kell tekinteni. Olyan, a belső és nemzetközi feltételeken nyugvó tevékenységi szerkezetre van szükség, amely a közösségi magatartást, a művelődés közösségi vonásait erősíti, képes bevonni a lakosság újabb rétegeit a közművelődés áramába, a brigádmüve- lődés. az öntevékeny művészeti mozgalom, a klubok, szakkörök és egyéb formák révén. Hiszen a művelődés nem lehet luxus, vagy egyéni hobbi, hanem társadalmi szükséglét —ahogyan azt ár. Gördos János, a megyei pártbizottság titkára viiáindító előadásában találóan megfogalmazta. Terjedelmi korlátok miatt képtelenség valamennyi hozzászólásból idézni, összességében állapíthatjuk meg, hogy mindenki egyértelműen és hozzáértéssel szólt a közművelődés szerepéről a közösségi magatartás erősítésében. Sinka Sándor, a rétsági járási pártbizottság titkára — többek között — kritikusan szólt a művelődés pártirányításának járási tapasztalatairól, majd megerősítette a teendőket: az igények reálisabb figyelembevételében, a közművelődés hatékonyabbá tételében, a szocialista értékek jobb terjesztésében, a szocialista közösségek formálásában. Hasznost András, az. SZMT osztályvezetője a szocialista brigádmozgalomról és -művelődésről beszélt. Megyénkben mintegy 30 ezer ember vesz részt a mozgalomban, nem véletlen hát, hogy a fiatalok mellett a közművelődés másik sarkalatos pontja a munkások művelődése. Az SZMT szándéka, hogy a művelődés megújulását elősegítse. Ügy vélik, a brigádvállalásoknak elsősorban a helyi, közösségi igényekre kell alapozódniuk, a hármas jelző egységes szemlélete alapján. S igen fontos a vállalások önkéntessége. Ur. Gergely Sándor, a ka- rancslapujtői téesz elnöke jelmondatukat magyarázta meggyőzően: Törődj többet az emberrel, akkor 6 is többet törődik munkájával. A megyei pártaktíva' dr. Gordos János összefoglalójával ért véget. A megyei pártbizottság titkára három pontba sűrítette az elhangzottak lényegét. Ma a közművelődés és a társadalmi szükséglet sokkal inkább összetartozó, mint bármikor. A kulturális munka kulcsfigurája az ambiciózus, támogatott, inspiráló erejű közművelődési dolgozó. S a határozat és a vita nem lezárása, inkább kezdete egy korszerűbb szemléletű, politikai igényességgel jobban átfűtött köz- művelődési tevékenységnek. Sulyok László A hollókői tájvédelmi körzet közelmúltban nyílt kiállítása messze földről vonzza a látogatókat A Nagybátonyl Harisnyagyár Madách Imre Szoelalista Brigádja vándorserleggel jutalmazza a művelődésben élen já-J ró közösségeket Rendszeresen játszik gyermekközönség előtt a salgótarjáni öblösüveggyár Tempress színpada Az aktivaülés résztvevői a vitaindító előadási hallgatják A salgótarjáni úttörőház vasúlmodcllcző szakköre a játék öröme mellett elektronikai ismereteket is gyarapít (Barna Alfréd felvételei; \