Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
fro3afmi Eardngotäsolc „Erzsi tekintetes" HARMATI SÁNDOR? 20. Harcostársak, szövetségesek Ugyan megemlékezik-e valahol, valaki erről a földbe- püppedt évfordulóról: ma száztíz éve halt meg a nagyváradi ispotályban, egy menhelysze- rü közkórházban Madách Imre özvegye, Fráter Erzsébet. Ott is temették el két nappal később a várad-olaszi sírkert- ben és az is szinte bizonyos, hogy néhány (haláláig némiképp őt ápoló) bihari rokonon kívül szólni ott bármit is csak a temetési szertartást végző református lelkész, Szikszai József és Dankó Sándor énekvezér szólt, de ők is elsősorban a hitük és nem a meggyőződésük szerint. „Erzsi tekintetes” — ahogy magát nevezte és ahogy másoktól is megkívánta — bukása és halála, de még előtte utolsó hónapjainak története mind ez idáig' néhány „elfogult” embert érdekelt igazán. A csehszlovákiai L. Kiss Ibolyától tudható az, hogy őelőt- te Gulácsi Irén írónő járt Fráter Erzsi nyomában, de alighanem későn érkezett, mert akkorra már a nagyváradi kórház padlásán porosodó és Madách özvegyére vonatkozó valamennyi feljegyzést a kórház későbbi igazgatója dr. Fráter Imre, Erzsi tekintetes unokaöccse megsemmisítette. Szégyelték még a halálában is. — o — L. Kiss Ibolya írt aztán egy romantikus életrajzi regényt a boldogtalan asszonyról, akit még életében alaposan sárba taposott a hírekből gyakorta hírhedettséget gyártó „csodálatos” emberi elme, a fantázia és a pletyka, amely jegyben jár mindig az óhajjal. Ezért ferdülhetnek a dolgok az emberek száján mindig abba az irányba —, amit tudni szeretnének! Mert tudni aztán keveset tudott, tudhatott a világ. Annál többet beszélt a „ledér”, a „kicsapongó”. a „könnyűvérű”, a „hűtlen”, Fráter Erzsébetről. Az alaposan megkésett oknyomozók már hatalmas-szilárd előítélettel találkozhattak, akkorra már bevonult a prekoncepciós tankönyvekbe (mindmáig bennük van mindenféle bizonyíték híján is), a ..fordulatos” regényekbe a hűtlen asszony örök érvénynyel megrajzolt képe, mindenki húzott hozzá néhány Bár a végső döntés még hátra van, immár bizonyosra vefíető, hogy húszévi szünet után a jugoszláv orvosok és fogorvosok hamarosan ismét viselhetik nevük előtt a „dr.” rövidítést. Rövid időn belüi ugyanis a képviselőház elé kerül a" az országos társadalmi megállapodás, amelynek értelmében az 1963 óta diplomát szerzett orvosok és fogorvosok visszakapják a dokto7 rí címet. A doktor titulus rehabilitációját az NSZK-ban és Svájcerősítő vonást és húz ma is nem keveset, nem halványát évtizedek óta, mindenki, aki a szájára veszi. Talán az sem véletlen —, de elvégzett munkájuk nyomatékét sajnos könnyíti —, hogy egyetlen kivételtől eltekintve eddig kizárólag nők (írók, író-pszichológus) próbáltak arra rámutatni meggyőző dokumentumok kínkeserves összehordásával, hogy lehetett egy női szempont is ebben a szerencsétlen házasságban; hogy volt itt egy olyan „háromszög”, amelyben a legélesebb a költő anyja, Majthényi Anna nagyasszony, aki az első perctől a gyűlöletig elfogultan ellenezte Madách és Fráter Erzsi házasságát. L. Kiss Ibolya aztán a pozsonyi Tátrán és a mi Gondolat Kiadónk jóvoltából írt egy hiteles dokumentumokra támaszkodó és az irodalomtörténészek által is jónak ítélt tanulmánykötetet a Nógrádból elűzetés, a bihari évek, a gyermekeitől kegyetlenül eltiltás, az italozásba süllyedés, az adósságok tengerébe fuldoklás, a veleszületett hajiam és a megrázkódtatások kiváltotta elmebaj (!), a rokoni házaktól szökések és bolyongások, a teljes kiszolgáltatottság és felnőtt fia által is elhagyottság, a felbukás és a halál történetéről. Szívszorító igazságok. Az asszony tragédiája című könyvet mindenkivel elolvastatnám, aki valahol, valamikor bármiféle összefüggésben említi Erzsi tekintetes „viselt dolgait”. Sajnos ez a kötet mindössze vagy két és fél ezer példányban került a hazai olvasók közé, de némi hatást igy is kifejtett, hiszen mindazok a levelek és mindazok a személyek, akik megszólalnak benne — kórussze- rűen, egyszólamban Majthényi Annát teszik felelőssé és első számú örökké dohogó katalizátorává annak, ami történt jó évszázaddal ezelőtt Alsósztregován majd Biharban, Cséhteleken és Nagyváradon a Fogtövi-házban, a várad! „Bárónkéban” a vendéglőben, ahova kezdetben már a válás után (!) Fráter Erzsi vigasztalódni járt Klo- busiczky Bélával, és akinek váltig állítgatta, hogy 6 az örök nő, az Éva, aki nélkül a Doktori cím visszaállítása ban dolgozó jugoszláv orvosok kezdeményezték, meglehetősen nyomós egzisztenciális okokból. Az ottani illetékes szervek ugyanis kikötötték, hogy doktori cím nélkül legkésőbb 1984. január 1-ig dolgozhatnak csak a jugoszláv orvosok és fogorvosok, akiknek a száma a két nyugatköltő nem irta volna meg a Tragédiát. Ha meggondoljuk, hogy egy korcsma szivarfüstös levegőjéből, egy elmesorvadás és végső epileptikus roham felé sodródó kitaszított nő szájából indult el ez a gyorsan legendából — Madách maga ilyet soha nem mondott, nem írt le, nem nyilatkozott — irodalmi „törvénnyé" ran- gosodott állítás, méltán gondolhatunk arra, hogy sok más is hasonló utakon-tévutakon és előítéleteken gyökeresedett meg éppen Fráter Erzsivel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy ezt a „tézist” ma már többen is vitatják, hiszen bizonyíthatóan —, mert ilyet meg mondott Balassagyarmaton — a költő a teremtésről, a történelemről akart drámát írni és csak az egyoldalúság, az elhallgatás, a rosszul felfogott kegyelet nem keresi Évában — Majthényi Annát is! Az „örök nőt”. — o — A már említett írónő, Gulácsi Irén és a váradi Szigligeti Társaság kutatta fel nagy nehezen Fráter Erzsébet sírját és jelölte meg ezzel a felirattal „Madách Imréné, Fráter Erzsébet, meghalt 1873. XI. 17-én, 45 éves korában”... „Gyere vissza Erzsi, te csak virág légy nálunk... ” írta neki Madách Nagyváradra, ahol egyszer meg is látogatta. L. Kiss Ibolya könyvében szóbeli és írásbeli közléssel segítette a teljesebb igazság feltárását öt (!) Madách-Ieszár- mazott, a Frátereket ketten képviselték. Nem jött el az idő, hogy Fráter Erzsi és Madách Imre körünkben találkozzon? Hogy azok, akik a látszatokon túltéve magukat kíváncsiak az árnyaltabb igazságra baráti társaságot alapítva és valamennyi elérhető dokumentumot megvizsgálva, megvitatva újrarajzolják kettejük képét akár külön-kü- lön, akár együtt, de mindenképpen az utólagos beleélés- beleéraés és tapasztalások fel- használásával újabb irányokat is mutatva először csak önmaguknak? Nem nógrádi talajból kell kinőni ennek a virágnak? Mert hiszen azon a váradi síron a székely kopjafa alatt aligha virul virág. T. Pataki László európai országban 4000 körül mozog. A doktori cím eltörlése gondot okozott és okoz a jugoszláviai egyetemeken végzett és tanuló külföldieknek is, akiknek hazájukban problémát jelent diplomájuk honosítása. A társadalmi megállapodás támogatói azt hangoztatják, hogy nagyon sok országban kapnak doktori címet az orvosok és a fogorvosok, és hogy ezt a titulust sehol sem keverik össze tudományos rangokkal. Harcostársaim közül másodiknak Rózenfeld Istvánt, a nagy szakismerettel rendelkező géplakatost mutatom be. A mi nagyszerű Pistánk — mert így neveztük — az egyik legaktívabb tagja volt a gyárban kialakult kollektívának, ö is olvasottságáról, széles történelmi ismereteiről és marxista gondolkodásmódjáról volt ismert. Nagy bátorságot tanúsított, ha munkatársai érdekében kellett a gyárvezetéssel szembehelyezkedni. Ilyenkor mozgalmi tapasztalata és jó taktikai érzéke aranyat ér. Minderre a Kommunisták Magyarországi Pártjában tett szert Ö Volt ugyanis az, aki futárszolgálatot teljesített az illegalitásba szorított hazai és a Bécsben emigrációban székelő pártvezetők között. Agitációs munkájának volt elsősorban köszönhető, hogy még a legnehezebb időkben sem tudtak a nyilasok jelentős befolyásra szert tenni a mechanikai üzemrészlegekben dolgozó munkások körében. A felszabadulás után egyik tevékeny szervezője volt annak a munkásakciónalv, amelynek célja a háborús rombolási szenvedett gyár helyreállítása és a termelőmunka beindítása volt. Ezt az akciót követően a gyári üzemi bizottság elnökévé választották, majd több fontos megbízatás után egy igen jelentős vállalat igazgatójává nevezték ki. Akkor már beteg volt. Illegális forradalmi tevékenysége és a börtönökben töltött évek felőrölték amúgyis gyenge egészségét, testi ereiét. Az egykor bátor és vidám Pista elvtársunkat, mély bánattal a szívemben én búcsúztattam a harcostársak nevében. Feledhetetlen harcos, öntudatos proletár és melegszívű barát volt Hartmann Dezső, az öntödei lakatosműhely munkása. Dezső vidám természetű, logikusan érvelő és érveit választékosán fogalmazó ember volt. Szívesen vitázott és ilyenkor mindig marxistához méltón állt helyt. Jobboldali vagy éppen nyilas vizeken evezők gyűlölt ellenségüknek tekintették. Sajnos ő is áldozata lett a mindinkább hitlerista befolyás alá került kormánypolitikának. Mint zsidó származásút, úgynevezett munkásszázadba rendel- ték. Amikor ráébredtek politikai hovatartozására, Horthy pribékjei büntetőszázadba helyezték át és a keleti frontra hurcolták. Dezső súlyosan megbetegedett és egy különösen hideg januári éjszakán megiagyott. Zucker manu (Zo'.nai) Imre, mint mezőgazdasági napszámos. majd gyári betanított munkás (gépformázó) vallásos nézeteket hozott magával. Osztályhelyzetét gyárba kerülése után hamar felismerte és később eljutott a kommunisták táborába is. Zuckermann- Zolnai elvtárs hihetetlenül magas termelékenységű munkát végzett. Jó munkája révén munkástársai körében tekintélynek örvendett, amelyet erősített igazságérzete és a felismert igazság melletti bátor kitartása. Ez a tulajdonsága tette alkalmassá, hogy hamarosan munkástársai szószólója legyen. Az egykori agrárproletár a felszabadulás után a gyári kommunista pártszervezet nagyon aktív tagja lett és rövid idő múlva ő követte — a gyár munkásainak bizalmiból — Rózenfeld Istvánt, az üzemi bizottság elnöki tisztében. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy mire a gyár a nép tulajdonává lett, addigra teljes kapacitással termelhetett. Felkészültségét olyan fokra emelte, hogy nagyobb feladatok elvégzésére is alkalmassá vált. A gyárból kiemelték és először a Budapesti Vadásztölténygyár. majd a Kecskeméti Vasöntöde igazgatói tisztébe helyezték. Helyét minden beosztásban megállta. Nyugdíjba vonulása óta szülőfaluja pártszervezetében és tanácsi testületében végez értékes munkát a közösség javára. Méltán rászolgált arra a tiszteletre és megbecsülésre, amelyben Üllő község lakói mindmáig részesítik A „kis Kapás” — ahogyan a gyárban dolgozó Kapás-fivérei-. fiatalabbikét becézték — a mintalakatos-műhely kiváló szakmai gyakorlattal rendelkező munkása volt. ő is eljutott a szocialista, a kommunista világszemlélet megértéséig, üzemi sejtünk tevékeny, ügyes és jó taktikai érzékkel bíró tagjává lett. A gyáron belüli akciókon kívül, a párt megbízatásából, a közeli munkáslakótelepen rendszeresen végzett, nem éppen veszélytelen felvilágosító munkában bátran és eredményre törekedve vett részt. A felszabadulás után az üzemi kommunista pártszervezet egyik erőssége lett. Néhány évre rá Imrét is kiemelték: az MDP Kőbányai Pártbizottsága káderosztálya helyettes vezeitőjeként végzett eredményes munkát. Bátyja, Kapás Károly villanyszerelő munkás őccséhez hasonló szilárd kommunistává nevelődött és gyári kommunista sejtünk mindig számíthatott rá. Károly a felszabadulást követően nyugdíjba vonulásáig az üzemi pártszervezet erőssége volt Meleg szívvel emlékszem egykori üzemi sejtünk többi tagjára: Ulicska István mintaasztalos munkásra. Pelyva László mintakészítő lakatosra, Maroty István mintakészítő lakatosra. Láng Ferenc mintakészítő lakatosra, Notny Mátyás vasöntő munkásra, Vass Imre javítólakatosra. Szklenár Ernő kazánkovács csoportvezetőre. Pelsőczi Sándor gyalus-marós munkásra, Novák Ernő, vasesztergályosra és Gáti’József üzemmérnökre. Ulicska, Pelyva, Szlancsek és Maroty elvtársak nem érhették meg a felszabadulást. Notny Mátyás, Szklenár Ernőt, Láng Ferencet és Gáti Józsefet a felszabadulás után fontos gyárak igazgatóivá nevezték ki. És egykori gyári sejtünk valamennyi kiemelt tagja megfelelt a várakozásnak. Szólni akarok még Rozen- feld Dezső üzemlakatosról és Thain Henrik esztergályosról. Ök nem csatlakoztat: sejtünkhöz, szervezett munkások, a kispesti szociáldemokrata városi pártszervezet végrehajtó bizottságának tagjai voltak. Az üzemen belüli fasiszta próbálkozások visszaverésében velünk együtt részt vettek. Üzemi sejtünk persze önmagában nem is lett volna képes a munkás kollektíva minden csoportjához eljutni, közöttük politikai nevelőmunkát végezni, őket szükség esetén harcra mozgósítani. Ehhez önfeláldozó, okos, bátor szövetségesekre is szükség volt. (Következik: 31. BEDÉ ŰR MOSOLYA) Legjobb a víz? Pomncn Matuska—Kardos Ernő tollából jelent meg kötet Italok A-tól Z-ig cúíimel a Mezőgazdasági Kiadónál. A közmondás ugyan azt tartja, hogy „legjobb ital a tiszita víz”, de azért korántsem az egyedüli. Melléje sorakozik a szintén mindennapinak nevezhető ásványvíz, a tej, a kakaó, a tea. meg az eszpresz- szók szívdobogtató feketekávéja. Kedveltek az üdítő italok is, a zöldséglevek, a gyülmölcslsvek, vagy a házilag is elkészíthető gyümölcsborok. Természetesen a bor és a sor sem maradhat ki a sorból, sőt az éttermek és bárok sztárjai sem: a pezsgők, meg az úgynevezett rövid- és hosszúitalok. Rajtuk kívül kitűnő ötleteket ed még ahhoz is, hogyan keverhetők az italok (koktélok). a limonádék, a flippek, a fizzék, a kobbjerek, a puncsok. a grogok, a bólék és egyebek. műsor KOSSUTH RADIO. *.27: Népdalcsokor 9.00. Jandó Jenő zongorázik 9.20. Irodalmi évfordulónaptár 9.44. Szólj, szólj sípom 10.05: Diákfélóra 10.35: Operettrészletek 11.24: Tud maga rendben vásárolni? 11.39: Egy címlró emlékiratai IV 13. rész 12.45: Filmtükörkép 13.00; Moszkvai beszélgetés a 8* éves Mark Reizennel. II. rész 14.01: A megkoronázott forradalom 15.05: Béres Fereno nótákat énekel 15.28: Százszorszép klub 16.00: A Budapesti fúvósötös felvételeiből 16.39: Somlyó György: Részletek egy megírhatatlan verses regényből 16.49. Csermák Antal—Farkas 0.10 8.05: 8.20 8.35. 10.00. 12.35. 13.00. 13.20. 13.36. 14.00: 14.35; 16.00; 16.35; 17.30: 18.35. 19.55: 20.35: 21.35: 21.55: 22.35 23.20 Gyula feldolgozása: Kesergő, palotás és friss Olvastam valahol... Délutáni Rádiószínház Trutymó Nótaest Miért írta meg? Mozart: Don Giovanni Tíz perc külpolitika Az operaközvetítés folytatása Szörényi Levente táncdalaiból PETŐFI RADIO.•. Faragó „Judy” István gitározik Tíz perc külpolitika Napközben Zenedélelőtt A népművészet mestereinek felvételeiből Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót Éneklő ifjúság Francaix: Rovargyűjtemény Foglalkozása: Antal Imre Színe. 1ava Mai magyar irodalom — középiskolásoknak Idősebbek hullámhosszán Tanakodó — a tekintélyről Hét végi panoráma Slágerlista A játszó ember. in. rész Oktatásunk pótvizsgái A syracusai fiúk Népdalkörök pódiuma A tegnap slágereiből NÓGRÁD - 1983. november 17., csütörtök MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: pongrácz Judit. (A tartalomból: A Partizán Múzeumban — Téli szezon előtt az ország tetején — Halászok — Egy életen át a növényvédelem szolgálatában). 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Iskolatévé. Környezetismeret. 8.30.- osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 8.50: Nemcsak kalitkában 9.00: Magyar irodalom (ált. Isk. 5. oszt.) 9.25.- Krumpliföld 11.00: Ütiképek Guatemalából és a Holland-Antillákról. 11.40: Az ősz gárda. 12.00: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 12.30: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 15.35: A forróöv termesztett növényei. 16.00: Az öt testvér IX. 16.35: Hírek 16.40: Csak gyerekeknek! 17.00: Kétmillió. Tisztelet az Időseknek. 17.35: Kikapcsoló. 17.45: Képújság 17.50: Tévébörze 17.55: Telesport. 18.20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mest 13.30: Tv-híradó 20.00: ,Az utolsó kísértés. 20.55: panoráma 21.53: Moulin Rouge. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MOSOK: 18.25: Nasa obrazovka. A mi képernyőnk. 18.40: Sorstársak. 19.00: Unser Bildschirm. A mi képernyőnk. 19.20: Kikapcsoló. (Ism.) 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szemle. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Színház filmszalagon. Luthe. 22.55: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: J. Bednar: Nyissátok már ki a kapukat. Tv-játék. 21.40: A prágai nemzeti színház. Dokumentumműsor. 13., (befejező) rész. 22.10: Ez történt 24 óra alatt 32.25: Találkozás szovjet művészekkel. 23.15: Hírek. 2. MŰSOR: 20.00: Ladislav Ballek. Dokumentumfilm az íróról. 20.30: Ünnepi műsor a csehszlovák testnevelési szövetség VI. kongresszusának tiszteletére. 21.30: Időszerű események 22.00: Meghökkentő mesék. (Ism.) 22.25: A labdarugó EB-selejtezőmérkőzések tükre. MOZIMŰSOR: Salgülarjaui November 7..- Félttől: Riki-Tiki-Tévi. Színes szinkronizált szovjet—indiai ifjúsági film. Háromnegyed 6-tól Excalibur I—II. (16). Színes szinkronizált angol történelmi kalandfilm. Balassagyarmati Madách: A zsaru (14). Színes francia—olasz bűnügyi film. Háromnegyed 6-tól Rita asszony menyasszony. Színes szinkronizált szovjet filmvígjáték. Pásztói Mátra: Donald kacsa és a többiek. Színes USA rajzfilmek. Szécsényi Rákóczi. A néma front. Színes szinkronizált szovjet film. Kistcrenyei Petőfi: örizetbevétel (16). Színes szinkronizált francia krimi. Érsekvadkert: Az álarcos lovas legendája. Színes szinkronizált USA western. Nagylóc: Atlantic city (14). Színes szinkronizált kanadai bűnügyi film. Jobbágyi: A pilóta felesége. Színes szinkronizált francia film. NE C U P £ í Jelenet a Krumpliföld című filmből