Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

VTLÄG PROLETÁRJA'! EGYESüDETEK! XXXIX ÉVF.. 271. SZÁM , ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 17.. CSÜTÖRTÖK KISMÉRTÉKBEN FELLENDÜLT A BERUHÁZÁS Kevesebb a kivitel — Nincs szoros kapcsolat a termelékenység és átlagbér között Ellentmondásos az építőipar — Zömét a községekben A Központi Statisztikai Hivatal Nőgrád megyei Igaz­gatóságának jelentése a megye 1983. I—III. negyedévi gaz­dasági eredményeiről. Beruházások Nógrád megyében — a fon­tosabb beruházások adatait figyelembe véve — 1983. 1— III. negyedévben tovább foly­tatódott a beruházások kis­mérvű fellendülése. A vizsgált időszakban a megvalósítás alatt álló — nagyrészt az iparfejlesztést szolgáló — be­ruházások pénzügyi teljesíté­gépek üzembe állítása igen jó ütemben halad. A fontosabb — 100 millió forint feletti költségelőirány­zattá — beruházások anyagi­műszaki összetétele jelentőkén megváltozott. Amíg 1982. I— Ili. negyedévben a ráfordítá­sok számottevő részét — kö­zel 64 százalékát — építke­zésekre használták fel, ez év­ben arányuk 56 százalékra mérséklődött. Ezzel egyidejű­leg a pénzügyi teljesítésen be­lül mind összegüket, mind arányukat tekintve megnőtt a gépi beruházások hányada. A vásárolt gépeken belül — részben az importengedélye­zések szigorítása, részben pe­dig az importvonzatú beruhá­zások befejezése következté­ben — emelkedett a belföldi és a szocialista relációból be­szerzett gépek aránya. se közel 360 millió forintot ■ tett ki. Értékük folyó áron egy ipCtT év alatt — elsősorban az ár­változások hatására — mint­egy 13 százalékkal emelkedett. A vállalati beruházások közűi r Salgótarjáni Ötvözetgyárban a porleválasztó berendezésre 42 millió forintot fordítottak, <s őzzel a beruházás a III. ne­gyedév végén 83 százalékos készültségű volt. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemeknél a „Szeggyartás rekonstrukciós fejlesztése1’ elnevezésű beru­házás kivitelezése, a szocialis­ta piacról vásárolt szegverő Nógrád megye szocialista iparába tartozó szervezetek 1983. évi I—III. negyed évében több mint 15 milliárd forint bruttó termelési értéket állí­tottak elő. A termelés volu­mene egy százalékkal, az ex­port 2 százalékkal csökkent. Az éxportárbévétel a bruttó termelési érték 15 százalékát tette ki. A kivitel mindkét relációban mérséklődött, ezen belül nagyobb csökkenés ru­bel viszonylatban jelentkezett. A termelékenységnél kedvező változás következett be, az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 0,6 százalékkal nőtt. A termelés, az export- és a ter­melékenység változása ágaza­tonként jelentősen differenci­álódott. A bányászatban — elsősor­ban a rnélyműveiés területén tapasztalható visszaesés kö­vetkeztében — a tavalyitól 4,3 százalékkal kevesebbet termeltek. Barnaszénből — főleg vízbetörések és omlás miatt 2,1 százalékkal keveseb­bet hoztak felszínre, mint egy évvel korábban. A minőség szerinti összetétel is kedve­zőtlenül alakult, ebben szere­pet játszik a külfejtés arányá­nak emelkedése is. A bányá­szatban foglalkoztatottak szá­ma kismértékben nőtt. Az élőmunka termelékenysége mérséklődött. A kohászatban 0,4 százalék­kal többet termeltek, mint egy évvel korábban. Acélhu- zalool és acélszalagból többet, ferroszilíciumból és szegből ugyanakkor kevesebbet állí­tottak elő. A kohászat export- árbevétele a termelés t lényege­sen meghaladó mértékben 42,2 százalékkal nőtt. Ezen belül dinamikusabban emelkedett a nem rubel elszámolású ex­port (45,5 százalékkal), de je­lentős (12,4 százalékkal) bő­vült a rubel viszonylatú ki­vitel is. A beruházások visz- szafogása ugyanakkor mérsé­kelte a belföldi acéligényeket. A kohászatban foglalkoztatot­tak száma 4,2 százalékkal csökkent A termelékenység (Folytatás a 3. oldalon.) Régi, népszerű, keresett terméke a Budapesti Harisnyagyér nagybátonyi gyáregységének az EXTRA LADY márkanevet viselő harisnyanadrág. A dolgozók napi nyolc—kilencsxáz darabot csomagolnak. Képünkön Koós Józsefné minősítő, tasakoló látható (Barna-felv.) Budapesten tárgyal az osztrák szövetségi kancellár A HNF városi elnöksége napirendjén; Országos munkavédelmi Az államfőt fogadta Kádár János és Losonczi Pál Tanácsrendelet-tervezet az állami tulajdonban álló házingatlanéit elidegenítésének szabályairól Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegeníté­sének szabályairól szóló tanácsrendclet-tervczctct vitatta Hazafias Népfront városi el­A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó FredSi- nowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja szer­dai programját tiszteletadással kezdte: Budapesten a ma­gyar és osztrák zászlókkal díszített Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepsé­gen az osztrák kormányfő kíséretében levő személyiségekkel együtt jelen volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bé­csi nagykövete. nicg tegnap Salgótarjánban, a nöksége. A tervezet és az indoklás a lakosság körében nagy érdek­lődésre tarthat számot, ezért lényeges részeit közreadjuk. A korábbi rendeletek alapján — meghatározott korlátozások mellett — eddig is lehetőség volt az állami házingatlanok eladására. Számottevő értéke­sítés mégsem történt, annak ellenére, hogy a fizetési fel­tételek a módosítás után sem változtak. Ennek o-ka részben az volt, hogy a lakóházfenn­tartáshoz biztosított magas dotáció, az alacsony lakbér a bérlőkét nép tette érdekelt­té lakásuk megvásárlására. A jogszabály-módosítást kö­vetően megnövekedett az ér­deklődés a rendelkezésekkel kapcsolatban és a lakosság körében többen jelentkeztek lakásvásárlási szándékkal. Az eladás előnyös az ingatlanke­zelő vállalatnak is, hiszen a megmaradó épület- és lakás­állomány hatékonyabb, terv­szerűbb fenntartását teszi le­hetővé. A kedvező feltételek mellett is számítani kell azon- va, hogy lesznek olyan bérlők, akik lakásukat nem turtták. vagy nem kívánják megvásárolni.- E helyzet áthi­dalására egyrészt — meghatá­rozott esetekben — kedvezőbb fizetési feltétel megállapítása és alternatív javaslatok elő­terjesztése szükséges. Nézzük most a tanácsrende­let-módosítás tervezetének né­hány konkrét pontját. Elide­genítésre elsődlegesen az aláb­bi ingatlanokat kell kijelölni; a vegyes tulajdonban levő bérleményeket. az állami pénzeszközökből gazdaságosan fel nem újítható, de lakás céljára még hosszabb távon felhasználható épületeket, a szabadon álló és családi házas jellegű, illetve a 12 vagy en­nél kevesebb lakást magában foglaló épületeket. Salgótarján városban a ter­vek szerint nem idegeníthe­tők el; az öt éven belül tel­jes felújításban részesült épü­letek, az életveszélyessé nyil­vánított, továbbá azok a re­konstrukciós és rehabilitációs területen levő, vagy egyéb olyan műszakilag leromlott állagú ingatlanok, amelyek elavultak, gazdaságosan fel nem újíthatok, ezeken túl a városközpontban levő és a városképet alapvetően megha­tározó, nagyszámú, több lakó­szobás lakásokat tartalmazó épületek. Az alternatív javaslatok kö­zött szerepe] többek között; amennyiben a bennlakó bérlő a lakást megvásárolni nem kívánja, azt csak olyan kívül­álló számára lehet elidegení­teni, aki a bennlakó bérlő­nek megfelelő cserelakást ajánl fel. A lakást megvásá­rolni nem szándékozó bérlők elhelyezésére a végrehajtó bi­zottság az évente elosztható lakások legfeljebb három szá­zalékát biztosíthatja az ingat­lanközvetítő részleg számára. A tervezetben szerepel a szociális körülmények mérle­gelésének lehetősége is. Így például, amennyiben az elide­genítésre kerülő házingatlant három- vagy többgyermekes család, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő kívánja megvásárolni, a vételárhát­ralék megfizetésére 25 évnél hosszabb, de harminc évet meg nem haladó törlesztési időt kap. A városi népfrontelnökség által tegnap megvitatott ta­nácsrendelet-tervezet a jövő­ben a városi tanács végre­hajtó bizottsága, majd ta­nácsülés elé kerül, s az- új ja­vaslatokkal: építő észrevéte­lekkel kiegészítve nyeri • el végleges formáját. bizottsági ülés Az Országos Munkavédelmi Bizottság szerdai ülésén meg­vitatta a MÁV vezérigazga­tójának tájékoztatóját a munkavédelmi irányító és el­lenőrző tevékenységről. Meg­állapította, hogy a Magyar Államvasutak területén ked­vező szemléletbeli változás tapasztalható az utóbbi évek­ben. Köszönetét fejezte ki a Közlekedési Minisztérium és a MÁV vezetőinek, hogy a korábban sok balesetet okozó vagonkapcsolási technológiát — az OMB kezdeményezésé­re — megváltoztatták, és tel­jes körűvé vált a vagonok álló helyzetben történő kap­csolása. A bizottság javasol­ja, hogy a beosztott vezetők hatáskörét munkavédelmi kö­telezettségeikkel szorosabban hangolják össze, és a felső vezetők követeljék meg szi­gorúan a munkavédelmi szemléken feltárt hiányossá­gok határidőre való felszá­molását. A bizottság megtárgyalta a MÉM repülőgépes szolgálat vezetőjének tájékoztatóját a munkavédelmi helyzet és te­vékenység alakulásáról. Az OMB megállapította, hogy a hetvenes évek végétől hatá­rozott fejlődés tapasztalható a munkavédelmi tevékeny­ségben is. A magyar mező­gazdasági repülés biztonsága jelentősén fokozódott. Az OMB szükségesnek tartja — a biztonság további növelése érdekében — a Közlekedési Minisztérium, a MÉM és az Ipari Minisztérium részvéte­lével az együttműködést sza­bályozó követelmények kriti­kai áttekintését. A program ezután az Or­szágáéiban folytatódott. A delegációs teremben délelőtt megkezdődtek a magyar—oszt­rák hivatalos tárgyalások. A két tárgyalócsoportot Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Fred Sinowatz kancel­lár vezeti. Mindkét tárgyalócsoportban helyet foglaltak vezető politi­kusok és szakemberek is. Az MTI tudósítójának érte­sülései szerint: az őszinte, baráti hangvételű tárgyalá­son behatóan elemezték a két ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt években is kedve­ző alakulását, a gazdasági együttműködés eddig elért eredményeit. fejlesztésének újabb lehetőségeit. Mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy a jövőben is keresik azokat az új módszereket, amelyekkel még intenzíveb­bé válhatnak a korábban is meglevő, jó kapcsolatok. Egyetértésre jutottak abban, hogy a megfelelő szaktárcák, illetve szakminiszterek fel­adata lesz az ehhez szüksé­ges teendők meghatározása, kimunkálása. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit áttekintve a két tárgyalócsoport egyetér­tett abban, hogy nincs más ésszerű alternatíva, mint a józan ész politikája, a béke megőrzése. Kiemelkedő fon­tossága van annak, hogy foly­tatódjék a kelet—nyugati pár­s beszéd. Lázár György és Fred Sinowatz közös állás­pontja szerint Magyarorszag és Ausztria kapcsolatainak alakulása jó példája az elté­rő társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésének, s azt mutatja, hogy a bo­nyolult nemzetközi helyzet­ben is van mód a kontaktu­sok továbbfejlesztésére. A megbeszélést követően Fred Sinowatz és Lázár György részt vett a Ferihegyi repülőtér új utasforgalmi épü­letének alapkőletételén. A két kormányfő kézjegyével el­látott alapkőletételi okirat el­helyezése alkalmából Sáros­pataki Zoltán, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság ve­zetője. valamint Reinhard Pöchacker, az építkezésben részt vevő osztrák Porr cég ve­zérigazgatója mondott beszé­det. Miként elhangzott: a meg­növekedett idegenforgalom mind magasabb színvonalú ellátása szükségessé tette ha­zánk nemzetközi repülőteré­nek továbbfejlesztését. Áz építők keze nyomán Fe­rihegy Európa egyik legkor­szerűbb légikikötőjévé 'válik. A szövetségi kancellár ezt követően felkereste a Voest Alpine Ag osztrák vállalat budapesti irodáját, amelyet nemrégiben nyitottak meg Budapesten. ■ . , 4i (Folytatás « 2. oldalon.) | i

Next

/
Thumbnails
Contents