Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

Kniuvns jOuOje hi.) Húszmillió tonna szén A BERCELI MÓDSZER Ötlet és munka — közösen Megválaszolatlan kérdőjel — A nyugatnémet szakem­berek csodálkoztak azon, mi­ként vittük be ezeket a nagy gépeket. Tetszett nekik, hogy a legszélső vezérlő berende­zést védett helyre tettük. Jó­kor jöttünk, mert tegnap már méréseket végeztek — érzé­kelteti a közeljövőben alkal­mazásra kerülő technikára utaló elképzeléseiket Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója, a kányási ak­naüzem igazgatójának irodá­jában, dr. Ozsvárt Józseffel, a megyei pártbizottság titkárá­val folytatott beszélgetés so­rán. A beépített önjáró berende­zést a nyugatnémet HEMS- HEIDT cég szállította a ká- nyásiaknák kipróbálásra. — Egy-egy önjáró 12 ton­na, 50 százalékkal nagyobb a terhelhetősége, mint ameny- nyire itt nekünk szükségünk van. Megkértük a tervezőjü­ket —, aki itt járt nálunk —, hogy olyan méretű berende­zést tervezzenek, amelyek a mi sajátosságainknak, előírá­sainknak megfelelnek. Az új konstrukció valószínű hat­nyolc tonna körül lesz. Olyan speciális berendezésről van szó, amelyik az itteni külön­leges követelményeknek felel majd meg. A helyi kőzetvi­szonyok eltérnek más szén­bányászati adottságoktól. Itt minden puha: a főte, a talp és a szén. Ezért olyan berende­zésre lesz szükségünk, ame­lyik zárt, azaz nem engedi befolyni a homokot. A nyu­gatnémet cég képviselői igen rugalmasak a tárgyalások so­rán. Egyébként csak az önjá­ró berendezésre specializá­lódtak, ebből a hidraulikát ők gyártják, a többit alvállalko­zókkal cádják meg. Jelenleg a kányási fronton hat darab, van beszerelve — utal vissza * bányában látottakra a ve­zérigazgató. '' Azóta már termelnek ÍS ve­le a 23-as fronton. — A fejlesztés során 20 mil­lió tonna szénvagyon kiter­melésére van lehetőségük. Az itteni szénnek olyan a minő­sége, amely a lakossági tü- zelőellátáshoz szükséges. Mát- raverebély térségében talál­ható — veszi át a szót az ak­naüzem igazgatója. — Érte a szénvagyonra épül a meg­kezdett fejlesztésünk, amely a kormány energiagazdálko­dási programjának végrehaj­tását segíti. A fejlesztés első üteme, a szállítási rekonstrukció meg­valósítása. Elég bonyolult fel­adatról van szó. Lényege a következő: a kányásiak a föld alatt hajtják ki a több mint ezer méter hosszú vága­tot, az aknamélyítők pedig kívülről, szemben hajtott lej­tős aknával segítik ezt a fel­adatot. A két vágathajtó csa­pat a számítások szerint 1985 közepe táján találkozik majd a kibányászásra kerülő szén­mezőnél. Különböző okok mi­att az aknamélyítők eddig nem diktáltak kielégítő tempót, az utolsó időszakban viszont gyorsították a munka ütemét. A kányásiak viszont a terve­zett ütemnek megfelelően hajtották a vágatot. A szén- termelés fokozása érdekében úgy döntöttek, hogy az itt dolgozókat meghatározatlan időre átcsoportosítják a konkrét termelő munkahe­lyekre. Egyébként a megépü­lő vágaton a bányamezőtől a szénosztályozóig, illetve az új mosóig,, gumiszalagon, úgy­szólván emberi kéz érintése nélkül továbbítják majd a kitermelt szenet. Az új szál­lítási rendszer akár évi egy­millió tonna szén továbbítá­sára is alkalmas lesz. Hogyan állunk a szén kiter­meléséhez szükséges gépek, berendezések beszerzésével? Erre kérdezett rá a megyei pártbizottság titkára, amikor a következőkről érdeklődött: 1985 második felében már in­dulni kell az új széntermelő berendezéseknek is, vagy csak arra az időre kell felhasznál­ni a kapott beruházási fej­lesztési összeget? Ha jól ér­tettem, akkor a gépi rekonst­rukcióhoz szükséges összeg még nincs teljesen meg! Patvarci milliók Különféle mérőműszerekhez készít tekercseket, vezetékrend­szereket és egyéb alkatrészeket az Elektronika Átviteltech­nikái Szövetkezet patvarci üzeme. Termékeikből a szocialis­ta országok mellett Chilébe, Indiába és az NSZK-ba is exportálnak. Éves tervük £90 millió forint, öt éve a „Kiváló szövetkezet” birtokosai. Képünkön: Dóla Jánosné, trafó­tekercselés közben — 1987—88-ban kell elérni Kányás-aknán az évi 750 ezer tonnás széntermelést, a jelen­legi létszámmal, szemben a mostani évi 300—350 ezer ton­nás termeléssel — kér ismét szót Zsuffa Miklós. — A ter­melésnövelés szempontjából nagyon fontos a megfelelő ön­járó biztosítás beszerzése. Jelenleg kísérleteket végzünk átalakított, szovjet önjáró be­rendezésekkel. Az előbbiek mellett kísérletezünk még a lent látott nyugatnémet ön­járóval is. Sajnos az építési és gépi berendezések árai igen nagy ütemben emelkednek. A drágulásból adódó plusz­kiadás, a gépek, berendezések beszerzésére szánt összeget, eddig is erősen apasztotta és apasztja. Például a lejtősak­na építési költsége eddig 40 millióval került többe az ere­detileg tervezettnél. A gumi- szalagok pedig 20—30 millió forinttal drágultak. Ügy néz ki, hogy a gépekre, berende­zésre szánt 400 millió fo­rint egy részét elviszik az ár­emelkedések. A korszerű, új gépek vásárlására —, ami nél­kül pedig nincs gazdaságos termelés — nem marad elég pénz. Saját fejlesztési alapunk ehhez kevés. Ebben a helyzet­ben keressük az újabb meg­oldási lehetőségeket. Hitelpá­lyázatot nyújtottunk be, amelyből önjárókat kívánunk vásárolni. Nehéz elképzelni, hogy a modern, korszerű lejtősakna, a hozzá tartozó szénmosó, szénosztályozó ugyan elké­szül, de amiért mindez tör­ténik: a széntermelés növelé­séhez szükséges gépékre, be­rendezésekre nem jut elegen­dő pénz. Kányás jövőjének alakítá­sában ez most a legnagyobb, egyelőre megválaszolatlan és megoldatlan kérdőjel. Vajon meddig? Mert az innen kikerü­lő, lakosság ellátását szolgáló szénre szüksége van az or­szágnak. Mégpedig hosszú tá­von. Nem kisebb mennyiség­ről, mint 20 millió tonnáról van szó. Ennyit ígérnek a megkutatott területek. Venesz Károly fVége) Kék gyémánt Egy amerikai mérnök eljá­rási: dolgozott ki, amelynek segítségével a drágakövek színe megváltoztatható. A kö­veket néhány napig bárium-, plutonium-, stroncium- és nikkelizotópok és más radio­aktív anyagok sugárzásának tette ki. A kezelés eredmé­nyeként a gyémánt égszínkék lett; zöld zafírok, világosáéi smaragdok és piros topázol • keletkeztek. A balassagyarmati járásban kilenc pártvezetőség dol­gozik és az alapsaervezetek majd felét irányítja. Ezekben az alapszervezetekben tevékenykedik a párttagság jó negy­ven százaléka. Sajátos feladataikról, az alapszervezetek ön­álló politikai munkájának fejlesztéséről, a pártmunka vál­tozó módszereiről beszélgettünk Kárpáti Lászlóval, a ber­celi pártvezetőség titkárával. — Ha a balassagyarmati já­rásban szóba kerül Bércéi, a termelőszövetkezet, az Ikladi Műszergyár, meg az erdészet helyi egysége mellé rendsze­rint azt is odateszik: a köz­ségi pártvezetőség igyekszik lépést tartani a követelmé­nyekkel. Mi a véleménye er­ről? — Három esztendeje va­gyok a községi pártvezetőség titkára, de pártmunkát végez­tem ezt megelőzően is. A ta­pasztalatok meggyőztek arról: a központi, a megyei döntések nélkülözhetetlen útbaigazítást adnak számunkra, de a köz­ségi pártmunka lehetőségeit, módszereit nekünk magunk­nak kell kialakítanunk. Bér­céi megletősen sokszínű tele­pülés. S ami a pártszerveze­teket illeti, a százötven párt­tag — munkások, termelőszö­vetkezeti tagok és alkalma­zottak, pedagógusok, nyugdí­jasok — öt alapszervezetben tevékenykedik. Érthető tehát, ha a pártmuníka tervezésénél, szervezésénél a körülmények­re, a helyi igényekre alapo­zunk. Feladataink kialakításá­nál természetesen számolunk az alapszervezetek önállóságával kezdeményezőkészségével. Célunk az, hogy a párttag­sággal, a lakossággal együtt oldjuk meg a legfontosabb társadalompolitikai, községpo- Mtikai feladatainkat. Nemré­giben -fejeztük be az orvosi lakás korszerűsítését, jelentős társadalmi munkával. Hiszen a régi épület felújítása több mint egymillióba került Az ordas-pusztai iskola jó ide­je üresen tátongott, a puszta elnéptelenedett, egy-két család lakja. A tanács, a műszergyár meg a megyei úttörőelnökség segítségével, meg sok-sok tár­sadalmi munkával úttörő­váltótábort alakított ki, a gye­rekek örömére. — Az üléstervek, a munka- program kialakítása, az éves tennivalók vázolása eddig is része volt a munkának. A tervszerűség, a tudatosság nem új fogalmak a politikai mun­kában, — Ma csak azt tennénk, amit eddig a tervek kiala­kítása idején, abban valóban a legélesebb szemű ember sem fedezne fel semmi újat. Keressük azonban azokat a módszereket, amelyek segítsé­gével ne csak a döntés, az előkészítő és az ellenőrző munka is közös legyen. Erez­zen felelősséget érte pártveze- tőségünk mind a kilenc tag­ja. a párt a lapszervezetek tit­kárai, 'tisztségviselői, a pártta­gok is. Természetesen fel kell ké­szíteni, folyamatosan infor­málni kell őket mindarról, ami a községben történik. Testületi üléseink, a titkári értekezletek kialakult rendsze­re, az alapszervezeti vezetősé­gi ülések, a taggyűlések le­hetőséget kínálnak erre. Itt adnak számot munkájukról a pártalapszervezetek, a gazda­sági egységek, az intézmények vezetői. Tudunk arról, mit tárgyalt a tanács, miről dön­töttek a termelőszövetkezet közgyűlésén, s arról is, mi­lyen kérdések foglalkoztatják a tömegszervezeteket, mert ott vagyunk valamennyi rendez­vényen. A titkári értekezleten lehetőséget teremtünk a ta­pasztalatok kölcsönös cseréjé­re is. A politikai munka szem­pontjából fontos taggyűlések tapasztalatait közösen össze­geztük. így tettük ezt a párt­munka módszere, stílusa és most legutóbb a Központi Bi­zottság áprilisi határozatának feldolgozása után is. A titká­rok tanácskozására gyakran meghívjuk a pártalapszerve­zetek vezetőségi tagjait. Töb­bek között az oktatási év ta­pasztalatainak értékelésekor ott voltak az agitációs és pro­pagandafelelősök, meg a pro­pagandisták is. Hasznos információforrás­nak tartjuk a rendszeres véle­ménycserét a párttagokkal, a lakossággal. A taggyűlések, a pártcsoport-beszélgetések, a falugyűlések mellett vizsgála­tot kezdeményeztünk néhány társadalompolitikai témában. Így egyik munkabizottságunk — párton kívüli szakemberek is segítettek — megvizsgálta a szocialista törvényesség helyzetét településünkön. A másik a szocialista brigádok helyzetét mérte feL A tapasz­talatokat a szocialista brigád­vezetőkkel együtt összegez­tük, s alakítottuk ki a tovább­lépés útját, módját. A tervszerűséget tehát meghatározónak tartjuk a po­litikai munkában. Ám a min­dennapok során, a nehezebb gazdasági helyzetben gyakran találkozunk olyan esetekkel, amelyek ugyan nem szerepel­nek a munkaprogramban, de nem kerülhetjük ki az állás­foglalást. Két esztendeje a műszergyári párta! a pszer ve­zetnek nem kis gondot oko­zott, hogy az ikladi gyár egy­ségei közül jóllehet a berceli a legeredményesebbek egyike — kétszázhatvanmillió a ter­melési értékük — ám ez nem fejeződött ki a gyáregység, a munkáskollektíva érdekeltsé­gében. Sőt, ugyanazért a mun­káért Bercelen lényegesen ke­vesebbet fizettek, mint a köz­pontban. Az elégedetlenség nőttön-nőtt a munkások kö­zött. A pártszervezettel, a gaz­dasági vezetőkkel együtt ke­restük és találtunk megoldást a központtal a kirívó bérfe­szültség felszámolására. kiderült, hogy a határozot­tabb, a következetesebb irá­nyítás annyira hiányzik, mint a korszerű gép. Nehezen ugyan, de elértük, hogy az addigi műszaki vezetőt bízták meg az irányítással. A válto­zás máris szembetűnő: szer­vezettebb, s eredményesebb is a munka, javultak a mun­kakörülmények. S még vala­mi: a hajdan volt kerületve­zető is jobban teszi a dolgát új helyén. — Munkájuknak melyek azon területei, amelyek javí­tásra szorulnak? Hoztak-e olyan döntéseket, amelyeket később módosítani kelleti, mert kiderült, hogy nem egé­szen pontosan mérték fel az igényeket, a lehetőségeket? — Bizony akadt ilyen. A községi párt vezet őség beszá­moltatásánál vetődött fel, hogy a párttagokat nem tud­tuk úgy aktivizálni a pártren­dezvényeken, ahogy az kívá­natos lenne. Keresni kezdtük az Okokat, s a különböző vé­leménnyel találtuk magunkat szembe. Volt aki azt mondta, az emberek jobban élnek, ké­nyelmesebbek lettek, mások meg elfoglaltabbak, ezért nehezebb mozgósítani őket. Akadtak akik azt erősítették; ha a rendezvényeket gondo­san előkészítjük, a téma is ér­dekli a résztvevőket, a vita sem marad el. A pártcsopor- tok üléseit sem tudtuk vala­mennyi alapszervezetben rend­szeressé tenni, de ez egyálta­lán nem jelenti azt, hogy a pártcsoportvezetők ne talál­nák meg a párttagokat, s ki- sebb-nagyobb csoportokban ne beszélnének velük közös dol­gokról. Inkább arról van szó, hoigy változtak munkánk kö­rülményed, feltételei, változ­tatnunk kell a módszereken is. Azt Is természetesnek tart­juk, hogy a párfcvezetőség, de a pártalapszervezetek is ké­szek legyenek korábbi állás­pontjuk módosítására, ha a politikai igények, a hatéko­nyabb munka ezt szükséges­sé teszik. Tavaly például a párt,vezetőség hatáskörébe adtuk a pártokfcatást. Öt tan­folyamot szerveztünk, s a párt­tagok érdeklődésüknek leg­inkább megfelelő tanfolyamo­kon vettek részt. Elég volt egyetlen esztendő és kiderült a tanfolyamokat eredménye­sebben irányították, ellenőriz­ték az alapszervezetek, visz- szatérfcünk hát az eredeti rendszerhez. Módosítottuk ál­láspontunkat akkor is, ami­kor a műszergyárba új mű­szaki vezető került. Az alap- szervezet nem ismerte a köz­pont jelöltjét, s amellett kar­doskodott, hogy helyi ember­re bízzák ezt a munkát. Ab­ban maradtunk, hogy a gaz­dasági vezetés folyamatosan figyelemmel kiséri az újdon­sült vezető tevékenységét, s néhány hónap múlva döntünk véglegesen. Az alapszervezet mellette maradt, mert közben bebizonyította: rátermett, ve­zetői munkára alkalmas em­ber került ismét a gyárba. Dokumentum az MSZMP KB-üiésrői A szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt felada­tairól címmel megjelent fü- zetaiakban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt ez év októ­ber 12-i ülésének dokumentu­ma a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A füzet tartal­mazza Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának előadói beszédét, valamint a Központi Bizottság állásfog­lalását a szakszervezeti mun­ka fejlesztéséről, a párt fel­adatairól. Ugyancsak most került az üzletekbe a Reflektor 1983/4- es száma. A tallózó folyóirat idei záró kötetének Nagyvi­lág rovatában többek között a lengyel gazdasági reform első évének tapasztalatait foglalja össze Mizsei Kálmán. A világméretű fegyverkezés gazdasági következményeit vizsgálja átfogó cikkében Szentes Tamás. A Társada­lom című rovatban Kulcsár Kálmán) A társadalmi válto­zások és a modernizáció Ma­gyarországon című írásában az utóbbi három évtized ta­pasztalatait elemzi. Ütkereső, megújuló ifjúságpolitika cím­mel Fejti György elemzi if­júságpolitikánk korszerűsíté­sét. A Gazdaság rovatban az elkövetkező két évtizedre vo­natkozó tervezőmunkáról ír Kőszegi László; Termeléspo­litika — 1980—2000 címmei. Dévai Katalin: A nagyválla­latok helyzete című cikkében népgazdaságunk vállalati struktúráját vizsgálja. Az Ideológia kultúra rovatban Köpeczi Béla: Gazdaság, kul­túra, ideológia című írásában a kultúra és a gazdaság kap­csolatával foglalkozik. A Ma­gyar Tudományos Akadémián megtartott Marx-emlékülésen elhangzott két előadás. — Szentágothai János Tudatel­mélet és marxizmus; Tökei Ferenc: Marx és a mai szo­cializmus — rövidített szöve­ge olvasható még többek kö­zött a folyóiratban, — «zek szerint a -vállalati köz.lualokbssi, a helyi üze­mekben dolgőző gazdasági ve­zetők a segítőkész, felelős partnert látnak a pártvezetó- ségben, -az alapszervezetek tisztségviselőiben? — Tulajdonképpen Igen. A gazdaságpolitikai, társadalom- politikai célok eredményesebb megvalósítása érdekében nemcsak megfogadják taná­csainkat, igényük, kérik is a segítségünket. Még az olyan kényes kérdésekben is mint a vezetők cseréje, foganatja van szavunknak. Az erdészetnél például éve­ken át akadozott a munka. JŐ ideig a bajok forraltnak a korszerű gépek, munkaeszkö­zök hiányát tartottuk. Aztán Mindezt azért mondtam el, mert meggyőződésem, hogy rr.a már nem alayozhat sok éves rutinjára egyetlen paítJ munkás, egyetlen pártszerve­zet sem. Az emberekkel kia­lakított nrpi kapcsolat, a vé­leménycserék, a viták segíte­nek abban, hogy helyesen is­merjük fel, határozzuk meg legfontosabb teendőinkét A közös döntések, azok kövecke- zeies megvalósítása, a téve­dések feltárása, késedelem nélküli javítása nem csak azért fontosak, mert jobb munkára serkentenek. Azt tapasztaljak, hogy erősíti egy­ségünket. növeli a párttagok tekintélyét. — Kös*önöm a beszél get érté V . Gt, KIKÖTŐ - Ä NAJÖK Üj Óceán iái óval gyarapo- párnás wámpa segítségével se- dott a Szahaiini Ten gerb a jó- kély víz fölött vagy pajti zási Vállalat. Az Oha teher- jégtáblákon kerewstül in park- szállító motoros ott is *1 tud- ra lehet rakodni az árut. A ja végezni a ki- én berakó- hajót felszereltek 18 méteres dási munkákat, ahol nine* feli áró val! a sajátos hidat kikötő. A hajót különleges egyenesen » parte* i*h«t ten- berendezéssel látták el. A lég-, ni, r Itóoüp e MS* «üSüÉ» SS* ms/t*. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents