Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

HoszI Szfnítí: A cég elnöke r A nagy cég útitáska-eladási osztályának vezetője, akit a könnyebbség kedvéért ne­vezzünk egyszerűen N. úrnak, hivatali szobájában ült, és nyugodtan dolgozott. Várat­lanul hívatta a cég elnöke. N. úr ügetve végigszaladt a hosz- szú folyosón, egy pillanatra mozdulatlanná dermedt az el­nöki dolgozószoba ajtaja előtt, tenyerével megtapogatta mér­tani pontosságú választékát a feje búbján, mélyet lélegzett, és tisztelettudóan bekopogott. — Tessék! — hallatszott az ajtó mögül, és N. úr a nagy- főnök színe elé lépett. — Hívására siettem megje­lenni 1 — jelentette szabato­san és meghajolt. Az elnök figyelmesen ráné­zett, és így szólt: — Cégünk alapszabálya elő­írja, hogy pontosan harminc­fokos szögben kell meghajol­ni, ön pedig csupán huszon­hét fokos szögben hajolt meg. Kénytelen vagyok arra kérni, hogy menjen ki, és ismételje meg ezt a műveletet. N. úr úgy érezte, hogy a szíve valahová alázuhan, és szinte a sarkában ver. Szinte köd borult rá, amikor kibal­lagott a folyosóra, és újra be­lépett a dolgozószobába. — Most már jobb — bólin­tott az elnök. — Jelentse, mi a helyzet az osztályán! N. úr belefogott a jelentés­be. Az elnök egy ideig szótla­nul hallgatta, azután hirtelen félbeszakította alárendeltjét: — ön az imént ezt mondta: ;,55 százalék”. Biztos ebben a számadatban? N. úr úgy érezte, hogy hom­lokát kiveri a verejték. — Azt hiszem... — ön ne higgyen semmit! Önnek tudnia kell! Egy egész százalékkal tévedett A he­lyes szám nem 55, hanem 54 százalék. — Bocsánatot kérek. — Nem bocsánatot kell kér­ni, hanem pontosan kell dol­gozni. Három héttel ezelőtt a Jelentésében szintén tévedett, két tized százalékkal. Azon­kívül a legutóbbi negyedévben önnél növekedett a reprezen­tációs költségek összege. Mi­ért? Ö, az elnök mindenkiről mindent tudott, becsapni le­hetetlen volt — Tudja, kérem — düny- nyögte N. úr —, én néha meg­hívom a nagybani megrende­lőket valamelyik vendéglő­be. .. Akkor jobb lesz a han­gulatuk, és mi könnyebben tudunk üzletet kötni velük... — Tudom — szakította fél­be N. urat az elnök. — Arról van szó, hogy a reprezentá­ciós költségek növekedése nincs összhangban az értéke­sítés növekedésével. Érti már? — Igen — motyogott N. úr, és bűntudatosan lehorgasz- totta a fejét. — A következő jelentésé­hez mellékeljen grafikont ar­ról, hogy a reprezentációs költségek és az értékesítés di­namizmusa között összhang van. Elmehet. N. úr pontosan harmincfo­kos szögben meghajolt, és már az ajtó felé akart for­dulni, amikor az elnök hirte­len megállította. — Igaz is, legyen szíves, tisztítsa ki a fü­lemet. — Ó, ezer örömmel! — Előre is hálós vagyok. Valamennyi kellék itt van eb­ben a kis dobozban. N. úr kezébe vitte a kis ke­fét, az elnök azonban emlé­— Ne’ felejtse el előbb le­venni a védőburkolatot. N.'úr kicsavart hat csavart, levette a műanyagból készült védőburkolatot, és óvatosan tisztogatni kezdte a mikrofo­nokat. — Nos, mi újság? — kér­dezte az elnök. — Minden rendben? — Minden rendben — erő­sítette meg N. úr, s a vado­natúj számítógépre nézett. „Istenem — gondolta szo­morúan —, ma egy robotot tettek meg elnöknek. Holnap pedig egy másik masina az én helyemet foglalja el... ” N. úr felsóhajtott, és helyére rakta a burkolatot. Erre jobb volt nem is gondolni. A japán író művét német­ből fordította: Gellért György Jeltolmácsképzés A Gyógypedagógia! Tanár­képző Főiskolán megkezdték a siketek jeltolmácsainak kép­zését: országunkban első íz­ben készítenek fel halló em­bereket arra. hogy a bírósá­gon, hivatalokban, munkahe­lyeken pontosan közvetítsék a siketek jelbeszédét. A há­rom féléves kurzuson az idén 32-en, köztük siketeket taní­tó pedagógusok, a főiskola harmadéves hallgatói és ama­tőr jeltolmácsok tanultak. A következő tanévekben ha­sonló létszámú, újabb évfo­lyamokat szerveznek a főis­kolán mindaddig, amíg a kép­zett tolmácsok száma 120— 130 lesz. Ennyi jeltolmács szükséges ugyanis ahhoz, hogy az országunkban élő mintegy tízezer, születése óta siket ember mellé szükség esetén képzett jeltolmácsokat ren­delhessenek ki. Ez ideig a siket szülők gyer­mekei vállalták a tolmácsolást a hivatalokban is. Ők azon­ban szakképzettség hiánya miatt nem mindig tölthették be megfelelően ezt a szerepet. A jeltolmácsképző első évfo­lyamán 1985 januárjában vé­geznek a hallgatók. Képesíté­sük: jeltolmács, illetve szak­értő jeltolmács. TRÉFÁK — Asszonyom, nagyon tet­szik ez a szoba, és megfelel az ezerforintos lakbér is; csakhogy szeretnék övnek mondani valami nagyon fon­tosat. A menyasszonyom .. — ön itt egyáltalán nem fogadhat nő látogatót! — Hálásan köszönöm! Rög­tön éreztem, hogy önben megbízhatom... * — A feleségem hazudott ne­kem. — Hogy jöttél rá7 — Azt mondta, hogy a ba­rátnőjénél aludt. Pedig olt én aludtam,.. KOSSUTH RADIO: 8.20: Mai kulturális programok 8.27. Világablak. Történelemlormáló találmányok II. 8.58: Beszélni nehéz 9.08: Népdalcsokor 9.40- Kis magyar néprajz 9.53: Tarka mese, kis mese 10.05: Diákfélóra. Világok meséi 10.30: Zenekari muzsika 12.45.- Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Operaslágerek 13.30: DzsesszmelócUák 14.29- Képek és jelképek 15.05. Schubert: Három -kórusmű 15.'8: Pesti házak titkai 16.05- Kritikusok fóruma 16.15: wolf: d-moll vonósnégyes 17.05: A tiltakozó értelem. Halász Gábor emlékezete 17.49: Mozart: C-dúr (Linzi) szimfónia 18.15. Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat. A Rádió Irodal­mi Innia 20.00. Török Erzsébet népdal- és Lukács István cimbalom- felvételeiből 20.30 Tnhann Strauss operettjei­ből 21.30. - Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót Kb. 23:30. Goldmark operáiból 0.i0: Demjén Ferenc táncdalai­ból l PETŐFI RADIO: 8.05. Könnyűzene — hangszer! szólók 8.20; Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35,- Idősebbek hullámhosszán 9.30: László Margit operettdalo­kat énekel 10.00: Zeneriélelőtt 12.05: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30. - Rímek és ritmusok 14.00- Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15; Fűvósesztrád 14.40. Slágermúzeum 15.29: Nénzenekerlvelőknek 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Oktatásunk pótvizsgái 17.00: Ötödik sebessé? 18.00. Közvetítés a Dinamo Minszk—Rába ETO Bai- nokcsanatok Euróna Kupa és a Hairiuk Szólít—Bp. Honvéd UF.EA Kupa lab­darúgó-mérkőzésről 18.55: Nótaest 19.25. Tntermikrofon 19.50: Halló. Berlin — Halló, Bu­dapest 20.50: Közvetítés az 1. BT Köln­it. Dózsa Kupagvőztesek Euróna Kuoa labdarúgó­mérkőzésről 21.50 NénTeppI felvételeinkből 22.27: Részletek .fehn Su-man ..Suez, vdnip-s Of Memnr,-" fEmlékezefünV 1-1-i) című ói rizsesszlemezéről 13.20 A k—ain slágereiből 4 NQGRÁD - 1983. november 2., szerda MISKOLCI STÜDIO­17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangverseny kró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Beruházás 60 ezer tonna olaj megtakarításért — Széntüzelésű kályhák Salgótar­jánból — ősszel a téli zöldség- gyümölcs ellátásról.) Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szer­kesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00; Észak-magyarországi króni­ka. 18.25—10.30: Lap- és müsor- elözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.20; Tévétorna (ism.) 8.25; Iskolatévé. Allatmesék. A medve és a szúnyog 8.40: Deltacska 9.00: Fizika 9.25; Játsszunk mesét 9.45: Delta 10.10: Reklám 10.15: öregek és fiatalok. Olasz filmsorozat. V /3. rész 11.10; Meghökkentő mesék. Angol tévéfilmsorozat. A házinéni (ism.) 11.35: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.45: Táborozás a múzeumban 16.00; Szórakaténusz 16.25: Hírek 16.35: Képújság 16.40: Reklám 16.45; Ligabue élete. Olasz tévéfilm 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.53: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15; Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Gáspár Margit: A fekete császár. Fantasztikus tör­ténet 21*45; Tévéegyetem. Az ókori kelet. XVT/5. rész: 22.25: Mesterdallamok 23.00: Tv-híradó 3. HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 8. Az első ütközések Egy napon — számomra me- gintcsak feledhetetlen emlék­ként —, pontosan 1924. janu­ár 24-én, a Népszava rövid hírben közölte, hogy ,Lenin meghalt. Mi alig tudtunk va­lamit Leninről, pártjáról, a szocialista forradalomról, a szocializmus országáról. Sze­rettünk volna bővebben tá­jékozódni. A vasasszakszer­vezet könyvtárjegyzékében egyetlen olyan művet sem ta­láltunk, amelyet Leninről ír­tak vagy Lenin írt volna. Most újra Szabó szaktárs jött segít­ségünkre, de ő sem tudott an­nál többet Leninről, mint ami 1919-ből az emlékezetében megmaradt. Hosszú beszélgetés után ta­nítósegédünk azt ajánlotta, hogy ismerkedjünk meg Marx Ká”ollyal, ezen az úton köze­lebb juthatunk Leninhez, aki Marx tanításainak követője és továbbfejlesztője. Marxtól, illetve Marxot bemutató mű­veket a szakszervezeti könyv­tárban is találhatunk. Válasz­tásunk akkor Franz Mehring Marx életéről szóló könyvére esett. Ezek után megkezdtük Meh­ring írásának olvasását, de hamarosan be is fejeztük, mert fejtegetéseit, amelyek­ben bőven idéz Marx tudo­mányos műveiből, egyszerűen nem értettük meg. A Népszava 1925. április 15-i száma hírül adta, hogy új párt alakult, a Vági István vezette Magyarországi Szo-^ cialista Munkáspárt. A lap' az eseményt ellenséges han­gon kommentálta és ezt a han­got az indokalta, hogy a párt vezetőjét, Vági István ácsse­gédet az év januárjában párt­ellenes magatartása miatt ki­zárták a Szociáldemokrata Pártból. Szabó József —, amikor kér­déseinkre válaszolt — szenve­délyes hangon ecsetelte az új párt megalakulásának je­lentőségét. Szavai alapján érzékelni lehetett, hogy ro­konszenvez az új munkás­párttal. Elemezte a szakszer­vezeteken és a Szociáldemok­rata Párton belüli helyzetet és elmondta, hogy a munká­sok egy része elégedetlen a vezetők politikájával. — Most az történt — hang­súlyozta Szabó József —, hogy a vezetőkkel elégedetlen mun- |kások új nártba, a Magyaror­szági Szocialista Munkás­pártba tömörültek, hogy megalkuvás nélkül folytat­hassák küzdelmüket. A pártnak már van programja. Ebben a-programban a többi között célul tűzi a demokra­tikus szabadságjogok kihar­colását, az általános titkos vá­lasztójog törvénybe iktatá­sát, a reálbérek felemelésé­nek azonnali végrehajtását a háború előtti színvonalra, a munkanélküli segélyek rend­szeres fizetését, a nyolcórás munkanap törvénybe iktatá­sát. Szabó József még sokat és sokszor beszélt nekünk a mun­kásmozgalom akkori esemé­nyeinek rugóiról és azok je­lentőségéről. Arról azonban — érthető óvatosságból — még előttünk sem tett emlí­tést, hogy ő maga is belépett az új munkáspártba. Egy al­kalommal azonban az MSZMP úgynevezett akcióprogramjá­ról kinyomtatott röplapokat hozott, s elmondta, hogy raj­tunk kívül az üzemben dolgo­zó segédekhez is szeretné el­juttatni őket. Személyesen és nyíltan nem oszthatta ki a fontos programvázlatokat dolgozótársai között, mert ez­zel elbocsátásának veszélyét kellett volna vállalnia. Eziért kérte tőlünk, hogy a hivata­los munkaidő leteltével, ami­kor az üzemben csak mi, Ina­sok maradunk, helyezzünk el egy-egy röplaopéidányt a munkások öltözőszekrényei­ben, illetve szerszámtartó fi­ókjaikban. Kérésének termé­szetesen eleget tettünk. Másnap — nagy botrányra számítva — izgatottan vártuk a hatást. Csodálkozásunkra eleinte semmi rendkívüli nem történt. Kiderült, hogy az üzemben dolgozókat érdekel­te a röpirat tartalma. Pár nap múlva azonban mégis je­lentkeztek a következmények. A besúgóhálózat —,• amelynek létét akkor vettük először észre — néhány röpiratpél- dányt Wekerle mester kezei­hez juttatott. Ezúttal azonban nem tudták felderíteni, hogy ki vagy kik lehettek a röp­irat terjesztői. Az esetet követően Hess András üzemvezető össze­hívta inasgárdánkat és figyel­meztetett: „Ha kiderülne, hogy közületek bárki részt vesz olyan akciókban, mint a mi­napi destruktív tartalmú röp­lratterjesztés, Wekerle úr a tanoncszerződést azonnal fel­bontja és az érintettett elbo­csátja !” Nem sokkal a műhelybeli röpiratakciót követően, 1925. június 30-án a rendőrség az MSZMP elnökét, Vági Istvánt és a vezetőség több tagját le­tartóztatta. A rendőri akció előzménye volt, hogy a párt nagygyűlést hirdetett, de a hatóságok megakadályozták a megtartását. Az összese- reglett munkások azonban tüntető menetben a Rákóczi térre, majd a Tisza Kálmán térre (a mai Köztársaság tér­re) vonultak. Mindkét helyen összetűzésre került sor a rendőregységekkel. Az eseményt követően az üzemben vita robbant ki a segédek között. Ekkor derült ki, hogy közülük néhányan szimpatizálnak az MSZMP akcióprogramjával és hely­telenítik a párt vezetőinek le­tartóztatását. Mások viszont gyalázkodó szavak kíséreté­ben nyilvánítottak ellenvéle­ményt. Szabó József nagyon hatásos érvekkel verte vissza a gvalázkodók megnyilvánu­lását. Természetes, hogy ezt követően a főnök maga elé ci­tálta és elbocsátással fenye­gette, ha nem hagy fel „dest- ruáló” agitációjával. Ezúttal még — nagy örömünkre — a főnök nem vitte kenyértörés­re a dolgot, mivel Szabó Jó­zsef szaktudására nagy szük­sége volt. Egy idő után nekünk úgy tűnt, hogy az MSZMP körül felkorbácsolt hullámok elül­nek. Ez azonban csak látszat volt. Vági és harcostársat le­tartóztatását követően mint­egy két és fél hónappal (szep­tember 22-én) a rendőrség le­tartóztatta az illegalitásba kényszerített Kommunista Párt vezetőit. (Következik: 9. A BÁTOR­SÁG PÉLDÁJA.) 18.M 18.55 19.45 19.55 21.45 22.15 19.00 VJ.ój 21.20 22.00 22.15 2. MŰSOR í ■ Szegedi beszélgetések. •• Szemle. Magyar orvosok találkozója. 1933. Reklám ; FC Köln—Ü. Dózsa KEK- mérkőzés. Közben: Tv-híradó, 2. ; összefoglaló a Dinamó Minszk—Rába ETO BEK- labdarúgó-mérkőzésrői Képújság. BESZTERCEBÁNYA; Híradó Kapid- Wien—Bohemias Praha labdarúgó BEK- visszavágó mérkőzés Azimut. Katonák magazin­műsora ; Ez történt 24 óra alatt Leütés. Tévékomédia (ism.) Hírek 23.00; 2. MŰSOR 20.00; Ma, este nyolckor. zinmüsor 21.00; olasz mesterek képei Drezdában 21.30: Időszerű események 22.00: Sparta Praha—Widzew Lodz labdarúgó UEFA Ku­pa visszavágó mérkőzés, felvételről MOZIMŰSOR Salgótarjáni November 7.- Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált amerikai gestern. — TIT bemutató klubmozi: Wil- kói kisasszonyok. Színes lengyel —francia film. — Balassagyarma­ti Madách.- Háromnegyed (j és 8 órától: A francia hadnagy szere­tője. (16) Színes, szinkronizált an­gol film. — Nagybálonyi Petőfi Ez igen! (14) Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra.- Sztrogoff Mihály. Színes francia—olasz—NSZK—bolgár ka­landfilm. — Karancslapujtő- Fe­hér telefonok. (18) Színes olasz film vígjáték. Slops See éjszaka * \ „Háborús időkben hamarabb vége a gyerekkornak..." Az 1982-es mannheimi fesztiválon nagydíjat nyert szines szovjet film. Rendezte: MIHAIL BJELIKOV Főszereplők: Szergej Kanyisev és Tatjana Kaplin Prenru-bemutait^k: XI. 4—6. Balassagyarmat XI. 7—9. Salgótarján. A film magyarországi ősbemutatója az idei béke és barátsági hónap egyik kiemelkedő rendezvénye volt. A május lt-én tartott salgótarjáni díszelőadáson — szovjet művészdelegáció élén — maga a rendező is részt vett.

Next

/
Thumbnails
Contents