Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-13 / 242. szám
Összegező értékű tanulmányok a Madách-életműről Titanic-keringő Magyar—román előadás a Várszínházban Megjelent a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve Hazánk —, s ezen belül Nógrád megye — szellemei életének jeles ünnepe az idei év, a kettős Madách-jubiileum. A költő 160 éve született, s 100 éve mutatták be fő művét, Az ember tragédiáját. A nagyszabású ünnepségek az ország határain belül és azon túl is lezajlottak, tovább gazdagítva és értelmezve Madách Imre munkásságát. Mindazonáltal az idei múzeumi és műemléki hónap nógrádi rendezvényeiben változatlanul meghatározó súllyal van jelen Madách Imre. A Nógrád megyei Múzeumok “Évkönyvének 1983. évi száma (IX. kötet) Tanulmányok rovatát az újabb Madách-ku- tatásokikal összefüggő eredmények közzétételének szentelte. Az Előszóban Herényi Ferenc foglalja össze célratörő tömörséggel az elmúlt iévtizedek marxista Madáchim tatásait, ezek markánsan megkülönböztethető szakaszait. Többi között szól az 1950- es évek vitáiról, az 1957 után megindult eszmei tisztulási folyamatról, amely gyors áttörést hozott. A Béke-világ- tanács által nemzetközi ünneppé emelt halálozási centenárium tudományos eredményeit külön is említi az 1960- as évek elején. Mint írja, az élénkülő kutatások 1964 utón Is folytatódtak, elsősorban az úgynevezett „aprómunkák” évei során át. Jórészt ennek következtében 1973, Madách születésének 150. évfordulója wmunkajubileumnak” számított. Herényi Ferenc ezután külön is elismerően ír arról a jelentékeny szerepről, amelyet a költő szűkebb hazája, Nógrád megye — mindenekelőtt a megyei múzeumi szervezet — vállalt és vállal mind a Mad áeh -h agyomány ápolásában, mind pedig a kutatásban, s a publikációban. S megjegyzi, hogy az £980 -as évek újabb minőségi fordulatot jelentenek ebben a folyamatban. Mint írja: „Eljött a tudományágak szűkebb határait átlépő, interdiszciplináris kutatások időszaka, amely már közvetlenül készíti elő a marxista Madách-kép nagy összefoglaló műveit, amilyen a Tragédia kritikai kiadása, egy tüzetes életrajz, egy napjainkig vezetett színháztörténeti áttekintés stb.” Az idei múzeumi évkönyv Madách-tanulmányainak értékét külön emeli az a tény, hogy a kutatók több évtizedes kutatásaik eredményeit összegezik jelen publikációikban. Így Zsolnay László is A Madách család eredete című tanulmányában. A szerző egész pályája során gyűjtötte a Madáchok eredetére vonatkozó adatokat, s a család középkori történetének régészeti, művészettörténeti, okleveles adatait, amint azt korábbi művei is jelzik. Herényi Ferenc Madách Imre hagyatékának néhány filológiai problémáját elemzi most közzétett tanulmányában. Külön részletesen szól Az ember tragédiája, hiteles szövegével összefüggő kérdésekről és polémiákról. Ennek időszerűségét többi között a majdani kritikai kiadás szükségessége is indokolja. A továbbiakban egy Madách-vers, a Csesztvény 1847 januárjában született Szegény-dal szel. lemii hátországát tárja fel, s foglalkozik Tompa Mihály A gólyához című versének szövegváltozataival, külön a vers Madáeh-másolatával. Praznovszky Mihály Politikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1846- 1848 című politikatörténeti tanulmányát teszi közzé, amelynek középpontjában az 1847- es megyei követválasztási harcok állnak, illetve az 1848- as országgyűlési (az első népképviseleti országgyűlés) választások megyei fejleményei. Spáczay Hedvig Madách Imre hadbírósági perének nyomában című tanulmányában összegezi hazai és külföldi levéltárakban végzett kutatási eredményeit, amelynek során Madách Imre elveszett, vagy megsemmisített hadbírósági perének anyagai után kutatott. Többi között kimutatja, hogy 1848—49 hajdani megyei főbiztosát szabadcsapatok szervezésével és az emigrációval tartott kapcsolattal is vádolták. Staud Géza Az ember tragédiája szinrevitelének néhány kérdését elemzi. Taxner- Tóth Ernő pedig a Mózes-drá- ma színháztörténetével foglalkozik tanulmányában. Mint köztudott, ez az 1861- ben befejezett dráma — Ke- resztúry Dezső átdolgozásában — Veszprémben és a Nemzeti Színházban napjainkra a hazai klasszikus repertoár része lett. Az évkönyv másik , fejezetét a Közlemények rovat ta- < nulmányai alkotják. Itt olvasható Vonsik Ilona Egy munkásdinasztia élete a XIX— XX. házadban, Zólyomi József Nógrád megyei szlovákok című tanulmánya, valamint Praznovszky Mihály Adalékok a múlt század első felének nógrádi történetéhez, illetve Szvircsek Ferenc -A farkasvölgyi üveghuta leltára című forrásközlése. Az évkönyvet a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága adta ki, a szerkesztést Szvircsek Ferenc végezte, a , szerkesztő bizottság tagja volt Domonkos Alajos, Kovács Anna, Praznovszky Mihály és Zólyomi József. Külön említést érdemel a kitűnő és szakszerű nyomdai munka, amely a kecskeméti Petőfi Nyomdát dicséri. T. E. „Életet az éveknek" r Ha Bajor Nagy Ernőt látjuk h televízió képernyőjén műsorvezetőként, arra gondolunk: a stílus — az ember maga. Bajor Nagy Ernő fogalmaz, meditál és egyszerre bevon minket gondolatainak áramkörébe, megítéléseinek gondjaiba. Azt érezzük ilyenkor, hogy a műsor szerkezetét, hangulatát, szellemiségét szinte mágikus erővel formálja a műsorvezető személye. Pedig nem egyszemélyes műsor ez, jól dolgozó stáb készíti elő Bajor Nagy Ernő számára készen tálalva a riportokat, neki nincs más dolga, mint az előtárt, kész riportokhoz megírni, elmondani a jól megformált összekötő szöveget. Lassan tíz éve lesz, hogy ebben a műsorban dolgozik és a rendező, a műsor életre hívója, kitalálója Knoll István mellett talán neki van legfontosabb szerepe abban, hogy ez a műsor nemcsak úgynevezett ré- íegműsorrá vált, hanem egyetemes mondanivalókat, közösségi tartalmakat megszólaltató közéleti fórummá lett. így jöhetett létre az a különös sugárhatás, amely e műsort körülveszi. Pedig nem szórakoztató, nem könnyed csevegő hangulatú családi kör ez, sokkal inkább szociálpolitikai tartalmú, informatív jellegű, sajátos hangvétele produkció, amely az illetékeseket az élet által feltett újabb és újabb kérdésekre, válaszra ösztönző műsor akar lenni, s a nyugdíjasokat, akikhez leginkább szólni akar, sajátos életstratégia készítésére, működtetésére kívánja ösztökélni. Olykor gyakorlati tanácsokkal, hiszen gyakorta elmondják ebben a műsorban, hol vannak bedolgozói lehetőségek, hol juthatnak idős cukorbetegek diétás koszthoz, milyen úi problémákat vet fel a nyugdíjasházak belső élete, vagy milyen érdekes, Ötletes klubéletet teremtettek az országban Móron vagy Pásztón, Szekszárdon az idősebb korúak. Szerencsésen megtalálták a szerkesztő-rendező, Knoll István és Bajor Nagy Ernő, valamint a riporterek a hangvétel természetességét, közvetlenségét. Nem közvetlenkedők, tisztelettudóan szerények inkább. Nem okítanak, inkább felmutatják az okos ötleteket, cselekvésmodelleket. A műsorvezető nem tesz mást, mint minden gesztusával, mondatával azt javasolja, hogy az öregebb, az idős ember tartson a fiatalokkal és soha ne tegyen le a célszerű emberi tevékenységről, mert sok évről, sok örömről mond le. Bajor Nagy Ernő mint műsorvezető, rengeteg levelet kap. Naponta harminc-negy-1 vénét. A bizalom üzenetei ezek a levelek. Komolyan veszem őket — mondja. — A levelek mintegy sorvezetőként szolgálnak számomra. Atér- zem ugyanis, hogy milyen válsághelyzetben kell lennie annak, aki elszánja magát arra, hogy legszemélyesebb gondjával egy vadidegenhez forduljon. A Hazafias Népfront időskorúak ügyeivel foglalkozó munkabizottsága, amelynek alelnöke Bajor Nagy Ernő. ily módon napról napra élet- közeiből találkozik mindazokkal a problémákkal, amelyek a kénernyőre kerülhetnek. A közelítés tehát kétirányú, az érdeklődés kölcsönös. A műsor oedig jól szolgálta az időskorúak életvezetésének, gondjainak feloldását... Kitűnő, szatirikus vígjáték a fővárosi Várszínház — a Nemzeti kamaraszínházának — évadnyitó, friss bemutatója. Román szerző darabját a román vendégrendező, valamint a díszlet- és jelmeztervező neves magyar művészekkel vitte színre. Az előadás annyiban is rokon, közös, hogy — bár az író szülővároskájában játszódik — éppúgy megtörténhetett volna nálunk is a maga idejében, a két világháború között. Vagy talán bárhol a világon, ahol az egyéni érvényesülést az anyagiak döntik el, és a közfunkciók elnyeréséhez a pénz, a korrupt kapcsolatrendszer jut főszerephez. Lényegében ugyanis erről szól Tudor Musatescunak, az 1970-ben elhunyt, máig népszerű színműírónak a darabja, a Titanic-keringő. Részben megtörtént esetet dolgoz föl — amint a szerző egykori visszaemlékezésében olvashatjuk —, létező személyeket formált át és „különálló, egymástól független esetekből született a darab, egy család történetébe tömörítve az eseményeket”. E motívum kétségkívül erőteljesen hozzájárni a mű valóságízéhez, igazi értékét azonban éppen a már az előzőekben említett általánosabb érvénye emeli meg. Nem csoda, hogy születésekor, az 1930-as évek elején oly nagy vihart kavart föl, és a tiltakozások egész láncolatát indította el. Az ellenhadjárat azonban mitsem vont le jelentőségéből, sőt még pregnánsabban mutatta meg, hogy szerzője mennyire elevenére tapintott az akkori politikai életnek és politikusainak. Mindezt vérbő komédiába ágyazottan kapja a néző, hiszen Musatescu legalább oly kiváló humorista volt, mint színpadi szerző. A Várszínház előadása, Alexandra To- cilescunak, a bukaresti Bulan dira színház tagjának rendezésében nem is fukarkodik ezekkel az elemekkel. Olyany- nyira, hogy a maró szatírái mindinkább fergeteges bohózatba vált át, a jellem- és helyzetkomikum széles skáláját kínálva a szereplőknek. Valamennyien mértéktartó jó ízléssel és derűs játékkedvvel veszik is a lapot a mulatságos, mozgalmas, fordulatos produkcióban. így ismerkedünk meg Spirachenak, a nyugalomra vágyó kisvárosi hivatalnokocskának az esetével, akiből családja — váratlanul hatalmas örökséghez Jelenet az első részből. Az el őtérben Farkas Zsuzsa, hátúi balról jobbra: MilUóssy J udit, Máthé Erzsi, Borbély László, Szakács Eszter, Tahi József. Jelenét a második részből: Szakács Eszter, Borbély László, Fonyó István, Farkas Zsuzsa, Tahi József. jutva — mindenáron képviselőt akar faragni. S mit tesz a vagyon, a mesterkedés, ez sikerül is, akarata ellenére. Sőt talán éppen ezért, mert húzódoz;;isát — miközben a háttérben folynak a kortes- mesterkedések — választói csak erényének tekintik a hatalomra éhes világban. Csaknem negyven esztendeje Stella Adorján fordításában már láthatták a fővárosi nézők a darabot, de most Méliusz József újabb fordítása még hatásosabban érvényesíti és a magyar közönséghez még közelebb hozza Musatescu szándékát. Teszi ezt ismert remek nyelvkészségén túl azzal is, hogy bizonyos mértékig mikszáthi eszközöket vesz igénybe, hiszen a téma oly sok rokon vonást hordoz a nagy palóc számos alkotásával. Emel- lett közelíti hozzánk azzal is, hogy a húszas-harmincas évek magyar hivatalnok és jogász úri nyelvének jellegzetessé* geit ültette a szövegbe. A szereplők — a rended zéssel összhangban — hatá-* sósán érvényesítik ezeket a törekvéseket. A főhőst Fo-’ nyó István egyenletesen, kimunkált, következetes játékkal állítja elénk, az új helyzetekben is föl-fölvillantva a kisember riadt, humánus idegenkedését az úri politika huncutságaitól, Markáns vonások, a legnemesebb humor eszközei jellemzik Máthé Erzsi játékát (az anyós). A Spi- rache lányok Farkas Zsuzsa éa Miklósy Judit finom iróniával átszőtt, színes alakításában kerülnek elénk. Találó Szakács Eszter a ruagyxatörő feleség karikírozásában, és pompásan jellemez Fülöp Zsigmond egy kis postatisztviselőt. Az egész előadás szatirikus, bohózati hangulatához igazodnak Dán Jitianu díszletképei és ötletes jelmezei. (lőkös) könyvek Frankfurtban ■ Magyar Mintegy 1800 kötettel mutatkoznak be a magyar könyvkiadók október 12—17. között Frankfurtban, a világ egyik legnagyobb könyvvásárán, E rangos könyvszakmái eseményen öt-hat ezer kiadó, mintegy 700—800 ezer könyvet kínál. A magyar bemutató 250 négyzetméteren látható. A vásárra küldött könyvek fele idegen nyelvű. Ezek fele-fele arányban az Akadémiai és a Corvina Kiadó produktumai. A könyveken kívül folyóiratokat, posztereket is kiállítunk a 35. frankfurti könyvvásáron. A hazánkban készült idegen nyelvű művek mellett a magyar nyelven megjelent újdonságokkal is találkozhatnak a frankfurti vásár látogatói. A vásáron való részvételünk egyik célja ugyanis, hogy a magyar szerzők idegen. nyelvű könyveinek kiadásához partnert találjanak. Ennek megfelelően a magyar könyvkiadás szinte teljés keresztmetszetét reprezentálja a bemutatott anyag. Szépirodalmi és gyermekkönyvek, képzőművészeti albumoki mappák, városkalauzok, reprezentatív fotóalbumok, tudományos kötetek egyaránt a tárlókra kerülnek. A bemutatott, eladásra szánt könyvek mellett külön blokkban állítják ki a „Szép magyar könyv” versenyen idén díjat nyert köteteket. Ugyancsak külön kiállítást rendeznek Illyés Gyula életművéből, és az évfordulókhoz kapcsolódóan mutatják be Juhász Gyula, Babits Mihály, Szekfű Gyula, Egry József Magyarországon .kiadott műveinek egy cs'okrát. VSV • • \\\\\\VÍV\\\V v\A\\\'^\V\\\\\\V:Vv\\\\\\\WW\V\N>Vs'. r\\\\\V\\\\\\\k\VVV\\. .X\sXXXXVXXXXXVXXXXNNXVvNX\XVXXXXNXX>X\XNXVSXXXXXX>XNV\X\XXXXX' XXXX\XSXXV\>X>N>XSXN>XXNXVSXVVVXV\XXXX- XV:\\\\\\\VV.\\\\'.'' KOSSUTH RÁDIÓ; «.27; Állati génbankok. Patay László öszeállítáöa *.37; Ungár Imre zongorázik 9.24; Csapó Anna és Csapó Károly népdalokat énekei 9.44.- Elveszett a rigóm csőre, *0.05 - Diókfélóra 10.35: Fúvószene 10.55; Hallgassuk együtt. Antonie Soler-mÜvek 11.25: Régen találkoztunk. 11.40: A kápolna titka. viil/3. rész. (Tsm.) 12.45: Kemény Zsigmond Korkívánatok. Fenyő István könyvszemléje 12.55: Clifford Curzon Schubertművekeí zongorázik 13.50. Világsiágerek zenekarra 14.03. Irodalmunk a felszabadulás után. (Ism.) 14.39; Daloló, muzsikáló tájak. Bodrogköz 15.05. Haydn: G-tíúr szimfónia 15.28: Képek és jelképek. Művelődéstörténet gyerekeknek. (Ism.) 16.00. Orosz Júlia operett- felvételeiből 16.19; irodalmunk a felszabadulás után. (Ism.) 17.05: Külpolitikai könyvespolc. 17.20; A Tátrai-vonósnégyes játszik 17.49; Tekeres Sándor nótafelvételeiből 18*25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 19.IS: Tudósítás a cselgáncs VB-ről Moszkvából 19.25: Debussy: Bilitis-dalok 19.35. Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Közben: 0.25: Adottságok-!ehetőségek — az angóranyúl- tenyésztéshez 4 NÓGRÁD — 1983. október 13., csütörtök 20.45; A hangversenyközvetítés folytatása 21.45; Népdalok 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: Enrico Caruso opera-, áriákat énekel. 22.50; Egy igazgató névjegye. Riport 23.10; Romantikus kamaramuzsika 0.10; Bálint János cimbalmozik PETŐFI RÄDIÖ. 8.05: Ifjúsági dalok 8.20: Tíz perc külpolitika, (sm.) 8.35; Napközben iu.00; Zenedéleiőti 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00; Kapcsoljuk a miskolci köraeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.33: őszi dai. A Gyerme..« rádió zenei műsora 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ísm.) í7.30 Segíthetünk? Az ifjú.-.:-. ?• Rádió műsora 18.13. Hét végi panoráma. 19.ÚÚ; Slágerlista 20.33: Tudósítás a cselgáncs VB-ről Moszkvából 20.40; Fényes Szabolcs szerzeményeiből 21.15: Kabarécsütörtök 22.25: Lendvai Csócsi Jenő népi zenekarit játszik, Moldován Stefánia nótákat énekei. Kecskés Sándor klarinétozik 23.20; A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ. 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. É3zak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Nádújfalui képeslap. — Látogatás a múzeum raktárában. — Alkoholista voltam.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 13.25—18.30: Lap- és műsor előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: £.05 2 Tévétorna 8.10: Iskolatévé: Kémia. 8.50! Magyar irodalom. 9.10: Angol nyelv 9.25: Magyar nyelv 9.35: Kamera. A film lexikája. 10.05: Semmelweis. Olasz film-' sorozat. 2/2. rész. 11.05: Bulgária kincsei. Bolgár rövid fiiul. 11.30: Képújság 15.00: r olaiévé: Pedagógusok fóruma. 15.35: Barangolás a szerkezetben. 16.35: Hírek 16.40: Tízen Túliak Társasága. 17.25; Zsuzsa és Anna. A pécsi körzeti stúdió Sorstársak különkiadása. 17.45: Reklám 17.50: Telesport 18.15: Képújság 18.20; Bűvös kockázat. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00: Családi kör. Ketten a lift' ben. 20.50: Unokáink sem fogják látni 21.25: Hírháttér. 22.15; Johannes Brahms: II. szimfónia. 22.55: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Tudósklub ’83. A bürokráciáról. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40; Cselgáncs VB. döntők. 22.20: Elégtétel. Rövidfilm. 22.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA 19.30: Tv-híradó 20.00; Dübörögnek a szövőgépek 21.10; Gazdaságpolitikai magazin 21.50: A fém művészei 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15; Találkozás szovjet művészekkel 23 05: Hírek 2. MŰSOR; 20.00: Monitor 21.30; Időszerű események 22.00: összeállítás a labdarúgó E3 selejtező mérkőzéséiről 22.20; Meghökkentő mesék 22.45: A bratislavai zenei ünnepségek híradója MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. Fél 4—töl: Skalpvadászok (14). Színes amerikai western. Háromnegyed 6 és 8 órától: Az utolsó metró (14). Színes, szinkronizált francia film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: A bölcs Jaroszlav I—II. Színes szovjet történelmi film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Aim és a vám- píi (16). Színes lengyel tanügyi film. — Pásztói Mátra.- Ké nek a iókalban (16). Színes francia— oiasz bűnügy* filmvígjáték. — Széchényi Rákóczi- Elcserélt szerelem. Színes magyar fl’mvMá- ték. — Kisterenyei Petőfi. Akit Bulldózernek hívtak. Spines, szinkronizált olasz kalandom. — Nagylóc- Luxusbordély Párizsban (16). Színes. szinkronizált francia film. — Jobbágyi.- Georgia barátai (14). Színes, szinkro* nizált amerikai film.
