Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
Bátrabb kezdeményezéssel, nagyobb ielelísséggel Irta: Géczi János Á XII. kongresszus határozata végrehajtásának félidős értékelése óta közel fél év telt el. A pártrendezvényeken, a közélet különböző fórumain, a személyes beszélgetések. során azt tapasztaljuk, hogy az emberek gondolkodásában, cselekvésében ma is ennek van meghatározó szerepe. Közvéleményünkben tovább erősödött az a tudat, hogy a párt vezető testületének őszinte, kritikus helyzetértékeléséhez, feladatmeghatározásához hasonlóan indokolt ,volt helyileg is igényesen, önkritikusan elvégezni a számadást, konkrétan meghatározni a következő évek tennivalóit. Ugyanis csak a szervezettebb, az eredményesebb munka biztosíthatja politikai, gazdasági és kulturális feladataink megvalósítását. A félidős értékelés során nálunk is azt kellett alapul venni, hogy már a XII. kongresszus jelezte: az elkövetkező években az eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldani, bonyolultabb feltételek között. Ezt az élet igazolta. A gazdasági növekedés üteme ugyan lassúbb, mint azt a korábbi években megszoktuk, de a minőségi követelmények teljesítése jelentős erőfeszítést követel az élet minden területén. Sajnos a nemzetközi helyzet is tovább romlott. Az imperializmus szélsőséges körei katonai erőfölényre törekszenek, a Szovjetunió, a szocialista országok ellen erősödő propagandakampányt folytatnak és a gazdasági, pénzügyi kapcsolatokban pedig — a hátrányos megkülönböztető intézkedések miatt — a korábbinál nagyobb terheket jelentenek számunkra. Az üzemek, intézményeik, a lakóterületek politikai és gazdasági vezetői, á dolgozó kollektívák saját tapasztalataik alapiján győződhetnek meg arról, hogy terveik teljesítése a korábbinál több tudást, eredményesebb munkát, a változó körülményekhez való gyorsabb alkalmazkodást követel mindenkitől. A pártszervek és -szervezetek helyi és területi feladataik meghatározásánál ab- foól indultak ki, hogy ha a KB határozatán ban támasztott követelményeknek'’ meg akarnak felelni, akkor tevékenységüket tovább kell fejleszteni. A végrehajtásban ta pártmunka hatékonyságának javítása, az aktívabb, céltudatosabb politikai tevékenység fokozottabban segítheti, hogy minden területen növekedjen teljesítményünk; ellensúlyozni tudjuk a kedvezőtlen hatásokat, gyarapitsuík értékeinket és gyorsabban számoljuk fel meglevő fogyatékosságainkat. Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyozni, mert tudjuk, hogy a mai szigorú követelmények nem átmeneti jellegűek, teljesítésük magasabb szintű fejlődésünk velejárói, illetve feltételei. Nyivánvaló ma is több helyen felmerül a kérdés:'ilyen nehéz körülmények között meg tudunk-e birkózni feladatainkkal, megalapozott-e optimizmusunk? Csaknem négy évtizedes történelmünk során már nemegyszer kerültünk nehéz helyzetbe, többször leküzdhetetlennek láttuk az előttünk levő akadályokat. A tények meggyőzően bizonyítják, hogy ha a párt képes volt a helyzetet reálisan felismerni, a feladatok megvalósításához az embereket megnyerni, az eredmény nem maradt el. Igaz, ma a problémák más jellegűek, de növekedett szocialista rendünk ereje, a párt, a kormány, az egyes emberek tudása, tapasztalata is gazdagabb. A XII. kongresszus határozata, a félidős értékelés helyzetelemzése, a legutóbbi évek gyakorlata is azt példázza, hogy a párt ismeri a helyzetet, reagál a változásokra, nem késlekedik a szükséges döntések meghozatalával, látja a kibontakozás útját, van reális programja. Megbecsüléssel szól eredményeinkről, nem hallgatja el fogyatékosságainkat, nehézségeinket, igényli az emberek véleményeit, javaslatait minden fontos kérdésben. Mindezeknek szerepe van abban, hogy az emberek elfogadják a párt politikáját, jó a politikai légkör és cselekvő tenni akarás a jellemző. Joggal bízhatunk hát abban, hogy megoldjuk nehezebb feladatainkat. Ha eredményesebben dolgozunk, növeljük teljesítményünket és feltételeink lényegesen nem romlanak az ipari, építőipari, mezőgazdasági üzemek, a tanácsok tervei, fő célkitűzései megvalósíthatók. Alkotó légkörben Napjaink feladatainak rangsorában első helyen a gazdasági területre vonatkozók szerepelnek. Ezek állnak a párt-, az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek munkájának középpontjában is. Ugyanakkor a társadalompolitikai, á kulturális, szociális kérdéseket sem hanyagolhatjuk el. Ezek szoros kölcsönhatása egyre nyilvánvalóbb követelmény és napi gyakorlat kérdése. Tapasztalataink azt bizonyítják; hogy gazdálkodó egységeink, ipari, mezőgazda- sági üzemeink párt- és gazdaságvezetői, munkáskollektívái ismerik a párt politikáját, a népgazdaság követelményeit. S ennek megfelelően készítették el és alakítják folyamatosan terveiket, elképzeléseiket. Adottságaik, lehetőségeik igényes számbavételével, a feltételek javításával alapvetően kiegyensúlyozott ütemű a termelés növekedése, korszerűsödik a termelés szerkezete és a műszaki, technológiai fejlesztések hatására magasabb, jobb minőségű a versenyképes termékek arányai Növekedett az exportáló «üzemek száma. A szigorú feltételek közepette a vállalatok, szövetkezetek jelentős részében ki- f egyensúlyozott a gazdálkodás színvonala. Elismerést érdemel például, hogy 1982-« ben az ipar 7,5 százalékos növelését azjí energiafelhasználás csökkenésével való-' sították meg. A dolgozó emberek — köztük a párttagok, a vezetők — politikai elkötelezettsége, ügyünkért érzett felelősség, a szakmai műveltség gyarapodása, a kemény munka teremtette meg az eredményeket. Mindezek elismerése mellett szólni kell arról is, hogy gazdálkodó egységeink egy része a változó körülményekhez, a növekvő követelményekhez nem tudott megfelelően alkalmazkodni. Még mindig jelentős a korszerűtlen, magas költséggel előállított termékek aránya. Az export volumene, összetétele és gazdaságossága elmarad a követelményektől, a lehetőségektől, a műszaki technikai fejlesztés, a licencvásárlás, a tudományos eredmények hasznosítása pedig nem elégséges. A gazdálkodás hatékonyságának javulása lassú, néhány üzemünk évek óta veszteséges. A termelékenység’ az utóbbi fél évben visszaesett. Az irányítás, a szervezés, a belső érdekeltség, az együttműködés fejlesztésében sincs kellő előrehaladás. A gazdálkodó egységek lehetőségei természetesen különbözőek. Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy a. csaknem azonos adottságokkal rendelkezők teljesítményében indokolatlanul nagy a különbség, különösen szembetűnő ez a termelő- szövetkezetek esetében. Ez évi tervünk teljesítésének háromnegyed évi tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdálkodó egységek nagy többsége, a tanácsok megvalósítják célkitűzéseiket. Néhány üzemnél viszont jelentős a tervtől való lemaradás, tartós alapanyaghiány, szervezetlenség akadályozza a folyamatos termelést, a piaci bizonytalanság hátráltatja az exportkötelezettség teljesítését, a gazdálkodásban levő problémák nehezítik a gyorsabb kibontakozást. Sajnos a mezőgazdaságban, az ellátásban gondjainkat növelte az ez évi aszály. Néhány termelőszövetkezetben kevesebb gabonát, burgonyát, takarmányt takarítottak be, mint amennyit terveztek, a különböző költségek tovább növekedtek. A negyedik negyedévben minden üzemben —, de különösen, ahol nagyobb a tervtől való lemaradás — nagy erőfeszítésre van szükség a termelés, az értékesítés, termékkiesés pótlására, a jövő évi feladatok megalapozására. A megyei párt-vb rendszeresen vizsgálja a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását, az e területen működő párt- szervek és -alapszervezetek tevékenységét. A tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy a pártmunka gyakorlata, a párttagok tevékenysége tovább fejlődött, munkájuk hatékonyabb. Az üzemi, termelőszövetkezeti pártszervek, -alapszervezetek nagy többsége az igényetekéi lépést tud tartani, a pártmunka eszközeivel, .a politikai, a személyi feltételek megteremtésével, a kommunisták aktivitásának növelésével irányítani, segí* teni és ellenőrizni tudja a gazdasági fel-j adatok megvalósítását. Az „elvieslkedő”, általánosságokat ismételgető gyakorlat, valamint a gazdaság- vezetést korlátozó kicsinyes, helytelen beavatkozás helyett a pártszervezetek ma elsősorban azt tartják a legfontosabbnak, hogy az emberekkel segítsék megértetni* tudatosítani gazdaságpolitikai céljainkat, érdekeinket, igényesen és önállóan számba venni lehetőségeinket, politikai eszközökkel segíteni a korszerű, versenyképes termékek gyártását, a politikai, szakmai ismeretek gyarapítását, a szellemi és anyagi erőforrások hatékony hasznosítását. Érzékenyen, alkotóan reagáljanak mindazokra a kérdésekre, amelyek a kollektívát foglalkoztatják, támogassák a becsületes, fegyelmezett munkát, de határozottabban lépjenek fel a lazaság, a pazarlás, a munka nélkül szerzett jövedelem lehetősége ellen. Fontos szempont, hogy a tehetséges, elkötelezett vezető megbecsülésben részesüljön. Ugyanakkor bátrabban kezdeményezzenek a növekvő követelmények teljesítésére alkalmatlan személyek felmentésében. Lehetőségeiket meghaladó esetekben határozottan jelezzenek az illetékes párt- és gazdasági vezetésnek. Megyénkben is vannak jó példák arra, hogy önállóan ösztönöznek a termelési szerkezet korszerűsítésére, ‘ az exporttervek teljesítését szolgáló új termékek nemzetközi piacon történő értékesítésére. Eredményes tevékenységükkel igazolják, hogy a helyi tartalékok feltárása, mozgásba hozása, az anyaggal, energiával való takarékosság és' az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása a vállalat és a népgazdaság érdekeit egyaránt szolgálják. Ezzel nem a gazdaságvezetők munkáját végezték el, nem helyettük döntöttek. Lehetőségeikkel segítették a helyi feladatok megértetését, .teljesítését. Az ilyen szemlélettel, gyakorlattal dolgozó pártszervek tevékenységét kell általánossá tenni. Nem kevés azoknak a pártszerveknek a száma, amelyek nem ismerik eléggé helyzetüket. Munkájukhoz nem rendelkeznek elég információval, nem készültek fel eléggé az új minőségi követelmények, a változó igények teljesítésére. Van arra is elég példa, amikor több energiát fordítanak a tarthatatlan helyzet naegmagyarSzásar®,' mint ’aSoE még^Mflz£at3s?rá3 > Esetenként elnézőek azokkal szemben, akik nem ismerik feladataikat, nem támasztanak megfelelő követelményt önmaguk és az általuk vezetett ; kollektíva munkája iránt. Nyilvánvaló nem kellene külső erőkre vámiok ahhoz, hogy nagyobb fegyelem, rend legyen az üzemben, hogy az eredményesen dolgozók tevékenységét jobban elismerjék. Ügy látjuk, hogy a politikai munka eszközével helyben tehetnek legtöbbet azért, hogy felismerjék lehetőségeiket, a becsületesen dolgozó emberek igényeit és követelményeket támasszanak mindazokkal szemben, akiknek kötelességük változtatni a rendellenességeken. Meggyőzőbb politizálással A pártszervezetek tevékenységében — a félidős értékelés alapján — fokozottabban tudatosul, hogy a pártfórumokat tartalmasabbá, az egyes párttagok tevékenységét aktívabbá, konkrétabbá kell tenni, hogy az elvi egyetértés mellett a helyi kérdésekben is egységes álláspontot kell kialakítani. Ezt pedig c^ak meggyőző szóval, értelmes, érvelő eszmecserékkel, vitákkal lehetséges elérni. A kérdések őszinte megválaszolása, fontos feltétele — többek között — a politikai egység erősítésének, megújításának. Az eredmények elismerése mellett nélkülözhetetlen követelmény, hogy kritikusabban értékeljük saját munkánkat is, és az elkövetett hibákkal szembenézve, a tanulságokból okulva küszöböljük ki gyengeségleinket. Az irányító pártszervek, az-alapszervezetek munkájában ma különösen fontos figyelni azokra a tényezőkre, amelyek közvetlenül befolyásolják a közösség, az üzemi kollektívák, a lakosság hangulatát. Adjanak több lehetőséget a vélemények kifejtésére, segítsék elő a reális ja*; vasiatok valóra váltását. A dolgozók joggal elvárják, hogy az őket foglalkoztató kérdésekre választ kapjanak és gyakrabban találkozhassanak a párt vezetőivel, a politikában járatosabb személyekkel. Igénylik az olyan alkalmakat, amelyek során kötetlen formában is kicserélhetik véleményüket, tisztázhatják az egymástól eltérő nézeteket.’ Ez a gyakorlat kedvezően hat az emberek felelősségének növelésére, közérzeté-' nek alakulására, ,• Kommunisták helytállása A XII. pártkongresszus által megjelölt célkitűzések eléréséhez mindenki munkájára, tudására szükség van. A nehezebb körülmények között különösen fontos,’ hogy a kommunisták fokozzák politikai aktivitásukat, gyarapítsák eszmei felkészültségüket. Az emberek tőlük várják, hogy példát mutassanak környezetüknek a napi munkában, hogy segítsék megérteni a bonyolultabb célokat, hogy hallgassák meg az észrevételeket, javaslatokat és bátran kezdeményezzenek a feladatok megoldása, a hibák, a rendellenességek megszüntetése érdekében. Megfelelő politkai légkör kialakításával segítsék,’ hogy mindenhol és mindenkor a tisztességgel végzett munkának — és csakis annak — legyen becsülete. Azok kapjanak nagyobb anyagi és erkölcsi elismerést; akik átlagon felüli teljesítményt nyújtanak, akik első helyre a kötelességet sorolják és szorgalmasan tevékenykednek. Párttagjaink bátrabban lépjenek fel a formaságok, az idejétmúlt szemlélet ellen. Nagyobb politikai érzékenységgel és időben szóljanak, ha olyan jelenséggel találkoznak, amely nem szolgálja politikai céljainkat. Járuljanak hozzá a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának megteremtéséhez. Ez annál is fontosabb, mivel tapasztalataink bizonyítják, hogy a jól megválasztott közösségi célok mozgósító erejűek. Jó példák erre a közös érdekeket kifejező, helyi feladatok megvalósítását segítő társadalmi munkamozgalmak. Meggyőződéssel valljuk, hogy ahol a pártszervezetek tisztában vannak feladataikkal, gondoskodnak a végrehajtáshoz szükséges feltételekről, önállóan tevékenykednek, ahol életrevaló kezdeményezések születnek, felelősséggel és következetesen dolgoznak, ott bízvást számíthatnak az emberek támogatására, alkotó munkájára és az eredmények nem maradnak Sokszorosan gyorsabbá teszi az árú csomagolását a nagybáionyi harisnyagyárban a korszerű automata berendezés. A harisnyanadrágok a belföldi piac igényeit elégítik ki magas színvonalon.
