Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
Elő a tartalékokkal A kényszer is ösztönző erő II A földeken a talaj-előkészítéssel egyidőben megkezdődött a vetés is. Ez idáig több mint háromszáz hektáron került, jó minőségű, vetőmagnak való búza a termőtalajba. Tamási János, a bercelj Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke most jobban, kellemesebben érzi maéat, mint közvetlenül az első fél év lezárása után. Megtalálni. — Nem úgy alakult, az első fél év, ahogy szerettük volna. A banki felmérések néhány gondot jeleztek —, pergeti vissza a közelmúltat a szövetkezet elnöke. — Három—négy millió 'forint nyereségkiesésünk volt, mert az aszály miatt a tervezettnél kevesebb nyereséget hozott a gabona. Nem 1 a termésátlagokkal volt a baj, hanem a minőséggel. Gazdaságunk nagy vetőmagtermelő üzem. Évente 230—240 vagonra valót állítunk elő. Az aszály miatt a gabonaszemek egy része megsült, nem felelt meg a minőségi követelményeknek. A gyenge, ocsú minőségű gabona mázsájáért csak 100 forint jár, a vetőmagnak megfelelő minőségért pedig mázsánként 600 forintot kapunk. A kiesést pótolni kellett. — Hogyan? — Összeültünk a főágazat- és ágazatvezetőkkel. Elő a tartalékokkal, gondoltuk, és megbeszéltük, kinek, mit kell tenni — mondja. Megegyeztünk abban, hogy az állattenyésztés 2,5 millióval ad több nyereséget, oly módon, hogy többet hoz ki az állományból: növeli a tejtermelést. Ez tehenenként 5000 liter feletti éves átlagot jelent. Ugyanígy cselekszünk a húsmarha- termelésnél is. A műszaki főágazatnál viszont határozottabban kellett intézkedni. Ugyanis a banki 1 felmérések szerint az alkatrészellátásnál túllépték a megengedett költségszintet. Mostani követelmény: 1 millió forinttal csökkenteni a költségeket, — Tudom, nem szerencsés dolog, de a kényszer Vitt rá, hogy minden reggel szemé-. lyesen ellenőrizzem azt a listát, amely az alkatrészvásárlásokra utal. Csak az én engedélyemmel lehet beszerezni. Ezzel a módszerrel annyit máris elértem, hogy munkatársaim ma már egymásnak is mondják: inkább nézd meg valamelyik másik raktárban, mert az elnök úgysem engedélyezi. Az emberek azt is megszokják: takarékoskodni nem csak most, hanem mindig kell, a jövőben pedig méginkább szükség lesz rá. A faágazat vezetője először megpróbálta megmagyarázni, miért nem tudják az eredeti tervet sem hozni. Később a lehetőségek kutatása során megtalálták a megoldást. Ennek megfelelően 150 ezer forinttal megtoldják az évi árbevételi tervüket. Hogyan? Külső segítséggel oldják meg a fakitermelést és a -feldolgozást. Látja eredményét — A konkrét, testreszabott tennivalókat a tagsággal együtt, közösen, a íőágazat- és ágazatvezetők a munkahelyi tanácskozásokon vitatták meg. Amíg korábban csendesen zajlöttaik az ilyen eszmecserék, addig a legutóbbiakon is sok olyan hasznos észrevétel hangzott el, amiben egyrészt intézkednem kellett, ugyanakkor elhangzottak olyan elképzelések is, amiket jól, tudok majd hasznosítani az évet záró közgyűlési beszámolóban. Korábban szóba került, hogy sárba tapossuk a műtrágyát. A gyors megoldást azzal próbáltuk elodázni, majd akkor kerül rá a sor, ha lesz rá pénz. Ezzel a válasszal a tagság nem érte be. Arra kényszerített, hogy gyorsan cselekedjünk. Megtettük! Ma már bitumenen tároljuk a műtrágyát, ezáltal nem megy veszendőbe a hatóanyag. A munkahelyi demokrácia fórumain levő részvételre ösztönzi a tagságot az is, hogy, amit felvet, arra azonnal választ kap, vagy a következő tanácskozáson visz- szatérünk rá. illetve a gyakorlatban látja észrevételének, tanácsának megvalósulását, eredményét — zárja le ezt a gondolátsort az elnök. Később újólag megvizsgálják, meddig jutottak a megbeszélt feladatok végrehajtásában. mit kell tenniük. — Hallhatnék ebből valamit ? — Területünkön nincs kint semmiféle betakarítanivalónk. A napraforgó hozama a vártnál kedvezőbben alakúi: Az állatállományt kiszolgáló tömegtakarmány biztosításánál nincs különösebb gondunk, annak ellenére, hogy a kiszáradt legelők miatt a tervezett 800 vagonból, 200 vagonra valót július 1. óta megetettünk az állatokkal. Jól állunk az őszi munkákkal is. Százötven hektáron földben van az őszi árpa, az 1000 hektárra tervezett gabonából pedig 300 hektáron elvetettük a búzát — mondja az elnök. Presztízs Is Amennyiben továbbra is következetesen végrehajtják közös, életrevaló elképzeléseiket, akkor mind az árbevételben, mind a nyereségben elérik a tavalyi szintet, ami a szabályozók változását figyelembe véve, újabb fejlődést jelent. Méghozzá azt, hogy a szigorú fettételek között, a jó hatékonysággal továbbra is az élvonalban marad. Lehet, hogy van ebben egy kis presztízs is? Ha van, akkor sem baj! '-Z- Hogy má itt tartunk, az az 1980-ban bekövetkezett fordulatnak köszönhető. Ekkor alapvetően megváltoztattuk termelési szerkezetünket — utal a sikerek megszületését kiváltó okokra. — Hogy a fejlődés útján a jövőben se álljunk meg, az élvonalban maradjunk, lei kell találnunk valamit — állítja sokat sejtetően mosolyogva az elnök. Ügy hírlik, már közel állnak a megoldáshoz. Venesz Károly A választójogi törvényjavaslat társadalmi vitájáról Beszélgetés Kazinczi Pállal, a Hazafias Népfront megyei bizottsága politikai munkatársával A választójogi törvényjavaslat társadalmi vitájára Nógrád megyében szeptember 14—26 között került sor a Hazafias Népfront közjogi munkabizottságának szervezésében. A 18 vitafórumon a lakosság legkülönbözőbb rétegei: munkások, fiaralok értelmiségiek, a társadalmunk ügyei iránt érdeklődő emberek vettek részt, mintegy hat- százan. A megjelentek közül összesen százötvennyolean mondtak véleményt. Hogyan fogadták az emberek a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, melyek voltak a demokratizmus kiszélesítésének azon kérdései, amelyek a legpa- rázsabb vitákat váltották ki? Ezekről érdeklődtünk Kazinczi Páltól, a HNF megyei bizottsága politikai mufikatár- sátóL — A lakosság széles körű érdeklődése mellett jó politikai légkörben nyugodt körülmények között, zavarmentesen zajlottak a viták. A résztvevők időszerűnek, szükségesnek tartották a törvény felülvizsgálatát. A javaslat vitára bocsátását, véleményező és javaslattevő lehetőségüket úgy értékelték, mint a szocialista demokrácia gyakorlati érvényesülését. Kedvező fogadtatásra talált, hogy a törvényjavaslat továbbra is megtartotta az eddig jól bevált rendelkezéseket, a választójog alapelveit. A módosítások közül elsősorban, a kettős illetve többes jelölés, az országgyűlési képviselők esetében az országos lista, valamint a pótképviselői és pótta- náestagi intézmény bevezetése foglalkoztatta a lakosságot. — A vitafórumokon a jelentős számú egyetértő és támogató hozzászólás mellett sok konkrét, a törvénytervezettel kapcsolatos javaslat is megfogalmazódott. Kérem, foglalja össze ezek közül a, legjelentősebbeket! — A többség véleménye az volt, hogy a törvény jelenlegi szövegezése biztosítja az állampolgárok alapvető jogait, a választójogot. Lényegesnek tartják, hogy csak bírói ítélettel lehessen valakit a választójogtól megfosztani. A véleményt nyilvánítók nagyrésze megértette és elfogadta hogy az országgyűlési képviselők választókerületenként és országos választási listán kerüljenek megválasztásra. Javasolták, hogy a képviselők választókerületének száma ne csökkenjen. A legszélesebb vitát és visszhangot a kettős, illetve többes jelölés váltotta ki. Az emberek ezt a javaslatot lelkesedéssel fogadták, mert e szerint a törvény nemcsak szavazási, hanem választási lehetőséget is biztosít, a választópolgárok számára. Minden esetben a jobbik javára. Éles vitát váltott ki a javaslatnak azon része, mely szerint a választókörzetben ne csak az ottélők, hanem a terület üzemeinek, gyárainak munkásai is jelölhessenek. Egyöntetű volt a vélemény, a jelölő gyűléseken elsősorban a választókerületek lakosai vehessenek részt. Az üzemek, intézmények választói ugyanis nem tudnák érdemben képviselni az adott területek érdekeit ismeretek hiányában. A választókerületben működő gazdasági egységek dolgozói kollektívái több községből tevődnek össze, ezért a jelölésben való részvételük zavarná, esetleg rossz irányba terelné a jelölt állítását. — Az új választójogi törvényjavaslat egyben a demokratizmus kiszélesítését is jelenti, vagyis szabályozni kell a jelelő gyűlések határozatképességét ahhoz, hogy reális eredményt kapjunk. Mi volt erről a lakosság (véleménye? — Javaslatként hangzott el, hogy a jelölő gyűlés határozatképességét szabályozni kell. vagyis a választókerületben lakó, szavazati joggal rendelkező állampolgárok hány százalékának kel! jelen lenni a jelölő gyűléseken, hogy jelöltet állíthassanak. A megyei munkabizottság véleménye szerint politikai és jó szervező munkával kell elérni, hogy minden állampolgár éljen a jelölés jogával, hogy minél többen vegyenek részt a jelölő gyűlésen. Ehhez a problémakörhöz kapcsolódik a mozgó urna kérdése. Indokként hangzott el, hogy a fekvő betegek, mozgásképtelenek, a m'ozgo urna hiányában nem élhetnek állampolgári jogukkal. Azt is javasolták a vita során, hogy a jelölt ellen ng nevének áthúzásával szavazzunk, hanem a jelölt neve mellett meghatározott helyen, és jel alkalmazásával. Többen szóvá tették, hogy a visz- szahivás szabályai bonyolultak. Javasolták, hogy az országos listán megválasztott képviselők visszahívásához hasonlóan a választókerületben megválasztott képviselőt az országgyűlés, a tanácstagot a tanácsülés hívná vissza. — A társadalmi viták előkészítésére és levezetésére alakult megyei munkabizottság értékelte, összegezte a fórumok, viták eredményeit, amelyeket aztán továbbított a HNF Országos Tanácsához, Milyen észrevételeik, javaslataik voltak a törvénytervezet vitájának mérlegelése kapcsán? — Szeretném eloszlatni aí tévhitet, mely szerint a törvénytervezet vitáján csak a hivatalosan meghívottak vehetnek részt. A fórumok szer-j vezöi minden érdeklődőt, ja-i vaslattevőt szívesen láttak,' hiszen a javaslat társadalmi bázisa éppen abban áll, hogy a felvetett kérdésekről, al-| ternatívákról mindenki, minden választásra jogosult elmondhatja véleményét. Kiemelném a Salgótarjánban,' Balassagyarmaton, Nagybá-: tonyban, Jobbágyiban és Rét- ságon tartott fórumok akti-1 vitását, a sok hasznos nyilatkozatot. A megyei munkabizottság az összegzések után javasolja: az országgyűlési képviselő és tanácstag visz- szahívására vonatkozó egységes, áttekinthető meghatározást. Kincs szabályozva hogy az országos listán induló képviselők mikor tekinthetők megválasztottnak. Ez a paragrafus kiegészítésre szorul, tekintettel arra, hogy a jogszabálytervezet szövege azt határozza meg, hogy ki „a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetve tanácstagja”. Jövő év január 1-től a közigazgatási területek megváltoznak, a! járások megszűnnek. így feltételezhetően változik a „,iá- rás”-bíróságok megnevezés« is. Célszerű megfogalmazás i a területileg illetékes bíróság. A társközségek elöljáróságai-^ nak létrehozásával mindenki egyetért megfelelő jogok biztosításával, hiszen ez nem más, mint a demokratizmus, a közérdek fórumainak kiterjesztése és közvetlen képviselete. — Köszönöm a beszélgetési. Kiss Mária Folyékony műtrágyából 950 köbméter Kedvet kaptak a megye me- ögazdasági nagyüzemei a fogékony műtrágyázáshoz. A Vasipari Kutató- és Fejlesztő fáltálat salgótarjáni telepén zeptemberben 950 köbméter olyékony műtrágyát állítottak lő a termelőszövetkezetnek. l hasznos és gazdaságos tersekből legtöbbet ezúttal is a arancslapujtői, a ceredi és a nagybárkányi közös gazdaságok használtak fel, akik jól megoldották a kijuttatás műszaki, technológiai problémáit. A vállalat októberben — a tervek szerint — mintegy 4—500 köbméter folyékony műtrágya gyártását tervezi, de, ha van megrendelés, ennek a kétszeresét is elő tudja állítaLecsillapodik a gépek zaja, csend lesz a hatalmas üzemcsarnokban. Balázs Syuláné is veszi elemózsiás szatyrát, igazítja fejkendőjét, s leül az étkezőasztalhoz. Helyet szorít maga mellett, s jó étvággyal nekilát a reggelinek. Vagy inkább a tízórainak? — Lehet ez is, az is. Hiszen otthon .jószerivel csak egy falatot kap be az ember. Az a kis kávé, vagy tea is csak éppen arra jó indulás előtt, hogy csillapítsa a gyomrot. Hogy aztán a mun| ka harmadik órája után ko- ■ mólos.,.! beennivalózhassunk. — Régóta ez az „étrendje?” — Bizony. Elmesélni is I nesszé. Tizennégy éves sem. j voltam meg, be sem fejeztem az általános iskola nyolcadik osztályát,. amikor már munkába álltam itt. a tűzhelygyárban. Akkoriban túlzottan számon sem kérték, hol a végbizonyítványunk, mert kellett a dolgos kéz, akármilyen fiatal volt is az. Mi meg, nem sokkal túl a háborún, igencsak szűkében voltunk mindennek. Öten voltunk testvérek, három fiú, meg két lány, sok-sok éhes száj, kellett hát, hogy én is, mégha akár ilyen fiatal, besegítsek a jobb megélhetésbe. Szegény édesapám, tavaly halt meg, hetvenhárom esztendős korában,* hosszú ideig i:tt dolgozott az öntödében. Rámoló volt, nagyon szorgalmas, túl sokat magára vállaló, amolyan hajtós fajta. Mert mielőtt ide került volna a gyárba, cselédeske- dett az uraságO'knál, s ott MUNKÁSARCOK Maga mögött nehéz évek sem érte egyetlen rossz szó sem a munkáját. A füst, meg a por, a korom, lerakodott a tüdejére, már-már beszéd helyett is csak köhögött. így kellett néki a vállalattól megválni. A karancsaijai tsz-be ment, onnan került nyugdíjba., Ám.az én itteni munka- vállalásomat nemcsak ő befolyásolta: a gyárban dolgozott már a nővérem, meg az egyik idősebbik bátyám. Jót harap a sajtból, kenyérből, tejet kortyol rá. Megtör- li száját, s aztán megint beszél. — Ötvenkettőben, amikor ide kerültem, csaknem másfél éven át a honvédségnek dolgoztunk, vagy háromszáz lány, meg asszony. Később szétosztottak bennünket gyáron belül. Akkor kerültem a sajtóiéba, ahol azóta is dolgozok. Tizenöt évig. ponthegesztő voltam, csak hát — törli meg a szemüvegét — a folyamatos igénybevételtől nagyon megromlott a látásom. Azóta egy daraboló-célgépet kezelek. Gondosan összecsomagolja a reggeli maradékát, s - a gépéhez sétálunk. — Aztán — folytatja —, ötvennyolcban férjhez mentem. Karancsalján lakunk, az uram tanácsolta, hagyjam ott a gyárai, mert, ha jönnek a gyerekek, sok lesz majd Tar- jánba bejárni. Otthon is maradtam majdnem két évig, közben az erdészethez jártam ültetni, csemetét kapálni, de irtózatosan kívánkoztam vissza a gyárba. A második év végén volt úgy, hogy szinte mindennap ott álltam a gyárkapuban, felvételre várva. Nemigen volt akkoriban szabad hely, nem úgy, mint mostanság.. Ha lehet úgy mondani, vissza könyörögtem magam. Közben megszületett a két gyerek, belefogtunk a házépítésbe, de a házasságunk nagyon megromlott. Férjem kitűnő szakember volt. szintén itt dolgozott. a tűzhelygyárban villanyszerelőként, de aktán túl gyakran nézett a pohár fenekére. Nyolcévi házasság után elváltunk. Ottmaradtam a két apró gyermekkel, meg a félig kész házzal. De szerencsére a vállalat, a szüleim, az ismerősök azzal segítettek, amivel tudtak. Helyrerázódtunk, becsületesen felneveltem a gyerekeket. A lányom már férjnél van, a fiam most a tavasszal szerelt le a katonaságtól, a vízválasztói erőműben dolgozik, műszerész, — Többé nem mentem férjhez, pedig még most is csak negyvenhat éves vagyok. EL, telt éveimet a gyermekeimnek szenteltem. — És most? — Hogy a lányom kiröppent már a családból, a fiammal lakunk egy fedél alatt. Végül is szép lett a ház, remélem, ha megnősül, itt lakik majd nálam.. Egyébként a munkámmal elégedett vagyok, megbecsülnek, szeretnek. Eddig hat alkalommal voltam Kiváló dolgozó, tizenhárom éve vagyok tagja a pártnak, két évtizede pedig aktívan dolgozok a szakszervezetben, most főbizalmi vagyok. Ezért is kaptam okleveleket, kitüntetéseket. Persze, mondanom sem kell, hogy semmiféle munkát 'nem az elismerésekért csinálok! Bekapcsolja a gépet, beadagolja az anyagot. Dolgozik néhány percig, aztán feléin fordul. — Lehet, hogy elcsépelt frázis már, amit most tőlem hall, de én őszintén mondom, ha még egyszer kezdhetném, akkor is ide jönnék a tűzhelygyárba. Jó itt. Csak hát mostanában már kénytelen vagyok orvoshoz járni, pedig húsz évig a rendelőnek tájára sem néztem. FJhasználó- di:k az ember. Tudja, így vagyunk mi, akik túl korán kezdtük a munkát. De nem baj, mert tudjuk, valamit azért, tettünk, hogy így élhessünk. Balázsné búcsút bólint. Karácsony György NÖGRAD - 1983. október 9., vasárnap
