Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
I SZÍNHÁZI ESTÉK A jó példa nyomán Hogyan? Tovább! Kedden megkezdődött a sal- gótar;áni színházi évad. A kezdés kísértetiesen hasonlít az előző évire. Most is budapesti színházzal és nagy ne- vettetőkkel nyitott a József Attila Megyei-Városi Művelődési Központ. Az előadások körülményei szintén a tavalyra emlékeztetnek- telt házak kacagják, tapsolják végig a produkciót. A siker óriási — mint a Bubus esetén —, és a kifogásunk is ugyanaz: a közönségsiker nem magától értetődően művészi siker, a taps nem biztos, hogy a színvonalas, tartalmas szórakoztatásnak szól. A fennállásának tizenhatodik évadját élő budapesti Mikroszkóp Színpad a Hogyan? Tovább! című közéleti kabaré bemutatásával kezdte az idei évadot. A műsor — melyet tizennégyen írtak, köztük a rádióműsorokból különösen ismert Farkasházy Tivadar, Kapossy Miklór., Sinkó Péter, Selmeczi Tibor — pár éves múlttal bír, azután keletkezett, hogy a színház alapítója, a kitűnő humorista és konferansz, Komlós János hirtelen elhalálozott, nagy űrt, tanácstalanságot hagyva maga után. Voltaképpen ezt a közérzetet vallja be a' cím Is, miközben kifejezi a folytatás szükségszerű dacosságát. Ezért került a cím második szava után felkiáltóle]. Igenis, tovább kell menni, ez az élet törvénye! A kérdés csupán — tényleg — az: Komlós nélkül hogyan? A két és fél órás előadás ideje alatt felemás érzések kerítik hatalmába a nézőt. Sok mindennek — szerencsére ezek kerülnek túlsúlyba — örül, de sók mindentől bosz- szankodik. A sok jó ötlet mellett és közben megetetnek velünk sületlenségeket is. Mire gondolok? Kitűnő ötlet például a közönség kérdéseire rögtönzött válaszadás, csak éppen zömében szakállas és Verebes István, a konferansz igazából nem tud vele mit kezdeni. Nyilván a színháziak is érzik a jelenet nehézségeit, igyekeznek is segíteni rajta friss eseményeket is belevisznek, de az összhatás »em változik. Ugyan ez voA konferansz: Verebes István natkozik a nyílt színről történő távolsági telefonbeszélgetésre. Az eredeti, friss ötlet tartalmatlanul pukkan szét. Mailen Frigyes hármas minőségben jegyzi az előadást: szerkesztő, iró és rendező, íróként nem tudóm megítélni munkáját, mert nem tudom, melyik jelenet az övé, a másik két minőségének betöltéséhez azonban hozzászólhatok. Szerkesztőként — három fiatalabb, a Rádió Ka- barészínházából ismert kollégájával együtt — jobbnak mutatkozik, mint rendezőnek. Ez akkor is így van, ha végső soron az ő engedékenyebb lelkén szárad, hogy kevésbé sikerült írásokat is a színpadra enged, ha néha bizony unatkozunk, vagy morfondírozunk a szellemtelenség és az erőltetettség miatt. Belekerültek viszont a műsorba olyan miniatűr remekek, amelyek azóta függetlenedtek is ettől a műsortól, és önálló életre keltek a televízió, vagy a rádió valamelyik szórakoztató programjában. Közéjük tartozik Sass József néhány zenés, dalos krokija (a szak- szervezetről, történelmi közelmúltunkról), Angyal János paródiái népszerű művészekről, ismert televíziós személyiségekről (Hajdú Jánosról, Vit- ray Tamásról, Moldcványi Ákosról. Major Tamásról, Pét- rovics Emilről stb.) Kitűnő a Markos György által írt és előadott meseparódia az ugyancsak tévéből ismerős Szergej előadói stílusában. Marton Frigyes rendezőként kevésbé érzékelhető munkát végzett. A jelenetek zöme különben is olyan, hogy alig kell valamit is rendezni rajtuk. Elég csak valamilyen környezetbe helyezni a színészt, és a többit rá bízni. Ha tehetséges, kellő spiritusz van benne önmaga rájön arra, hogyan kell az adott produkciót hatásosan és jól „eladni”. Halász László — a hetvenes évek elején a szolnoki színház egyik kiválósága volt — nagyon érti a dolgát. Neki képessége van rá, hogy a hu- mortalan szövegből is humort fakasszon. Az előadás elején nem tesz mást. mint egyébként gyatra szövegébe fejhangon belevisít, s a közönség máris a hasát fogjif. ök négyen — tehát Sass, Angyal, az Alfonzó-gyerek — az előadás tartóoillérei, előrevivő motorjai. Végül is általuk lesz azzá a Hogyan? További ami: elfogadhatóvá. Két állandó vendéget is hirdetett a színház ebben a produkcióban. Agárdi Gábor és Horváth Tivadar, valami oknál fogva azonban Salgótarjánban nem volt látható. Helyettük egy idős humoristát hoztak, aki bármennyire is dioáéretesen igyekezett, nem pótolhatta a nagy nevet- tetőket A Mikroszkóp Színpad közéleti kabaréja öngúnytól sem mentes Iróniával állítja reflektorfénybe mai társadalmi, gazdasági életünk fonákságait, az emberi jellem torzulásait. Okosan, ügyesen politizál. Nem könnyű műfaj — tanúskodnak róla a szóviccek, hétköznapi trágárságok. De csinálni kell. A nézőtér folyamatos derűje éli ki mellette. Sulyok László A főt og ráfi ka művészete Igor Zotyin, a TASZSZ fotordportere szívesen foglalkozik fotograíikával. Grafikai művelnek kifejező eszközei hasonlóak a rajz- művész eszköztárához: kontúrok, vonalak, föl-, tok, a papír alapszíne, amelyen a kontrasztok rajzolják ki a formát. Igor Zotyin a közelmúltban az Onyega-tavl Ktzsi-szigeten Járt, ahol a Karéliai Autonóm Köztársaság e gyöngyszemén XVIII—XIX. századi fából készült épületremekek állnajc. Fotografikáik egész sorát készítette a fotóriporter az állami építészettörténeti és etnográfiai múzeum Kizsi védett területén. Képünkön Kizsi szabadtéri múzeumában a fából készült XIV. századi kápolna látható. Agrár értelmiség Szügyben Sok szó esik manapság az értelmiség közösség- és szemléletformáló szerepéről, jelentőségéről falvakban és városokban egyaránt. „A falu lámpásai” — így nevezték egykoron a tanítót, a népművelőt, az orvost, és valóban óriási jelentőséggel bírt, ha egy-egy kisközségben találtatott néhány mecénás, elhivatott ember, akik okították, nevelték a lakosságot közéletre, terjesztették a kultúrát, felébresztették az igényt olvasásra, egészséges életmódra, életszemléletre. Napjainkban ismét aktuális a „falu lámpásairól” beszélni, akkor, amikor a nagyarányú körzetesítést követően az apró falvak, kisközségek úgymond szegényebbek lettek néhány közéleti emberrel, értelmiségivel. Mert áttelepült a tanács, elmentek a pedagógusok, orvos, óvónő a körzeti központban található. Mi, most. itt, az értelmiségieknek csupán egy csoportjáról szólnánk, nevezetesen az agrár értelmiségiekről. Azokról a mezőgazdaságban dolgozó szakemberekről, akik naponta találkoznak, együtt élnek és munkálkodnak a falu lakóival, a mezőgazdaságban dolgozókkal. S így közvetlenül érvényesülhet szellemi . kisugárzásuk, emberformáló erejük. De érvényesül-e egyáltalán? Milyen a ma agrár értelmisége? A sokszor időt és fáradságot nem kímélő mezőgazda- sági munkák mellett vállaikra veszik-e a közösség terhei i t, gondjait? Cserháti Zoltán, a szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet elnöke hosszú percekig gondolkodik a kérdés hallatán, aztán javasolja, ne innen kezdjük a beszélgetést. Inkább arról szóljunk először, milyen a falvak agrárértelmi- ség-csalogató, megtartó ereje? — Nálunk Szügyben — Marcal és Csesztve is hozzánk tartozik —, nincs gond a létszámmal. Kilenc éve vagyok tsz-elnök és azok a fiatalok, akik velem együtt kezdtek, csaknem mind itt dolgoznak ma is. Számuk majdnem harminc. Ebből tizenhatan egyetemet, főiskolát végeztek, a többiek technikusok, vagy más irányú szakemberek. En azt tartom, ha az értelmiségiektől várunk valamit, adnunk is kell cserébe. Itt elsősorban a pályakezdőkre gondolok. Mi támogatjuk a letelepedésüket. Vannak szolgálati lakásaink. Az építkezni vágyókat kölcsönökkel, ingyen fuvarlehetőséggel segítjük. fgv válhatott valóra, hogy a szügyi tsz agrár értelmiségének nincsenek Lakásgondjai. Egy részük helyben telepedett le, a többiek Balassagyarmatról járnak dolgozni. — A közéletben, a község- politikai célok megvalósításában természetesen elsősorban a helybéliekre támaszkodhatunk. A tsz-ből három értelmiségi tanácstag, jómagam is az vagyok, Gál György üzemmérnök Csesztvén a Hazafias Népfront elnöke. És szándékosan hagytam a végére —, hogy érzékeltetni tudjam: a tanács és a tsz nálunk egybeforrt — Becsánszky Mihály, aki a termelőszövetkezetben főagronómus, a tanácson az elnökhelyettesi tisztet tölti be. Azt hiszem ezek után nem kérdőjelezhető meg a tsz értelmiségének közéleti szereplése. Falugyűléseken, népfrontüléseken, kulturális programok szervezésekor, a tanács és a termelőszövetkezet egyenrangú partnerek. Az emberek, a falubéliek bizalommal vannak a fiatal agrár szakemberek iránt, és nem csupán szakmai kérdésekben kérik a véleményüket, de ügyesbajos dolgaikkal, személyes ügyeikkel is hozzájuk fordulnak. — A fiatal szakemberektől elvárjuk azt is, hogy emberépítő, faluszépítő ténykedéseiken túl önmagukat is állandóan fejlesszék, műveljék. Nemcsak a szakterületükön, hanem az általános műveltségben is. Gyakoriak a, budapesti színházlátogatások, az ismeretgyarapító továbbképzések. Mert nevelni, tudásunkat másoknak átadni csak akkor lehet, ha magunk is műveltek és tájékozottak vagyunk. Ez egyben tekintélyt és bizalmat is jelent. Valamint az utánpótlás nevelését. Mert nem mindegy, hogy a mai generáció milyen példát lát maga előtt. Mert a jó példa nvo- mán a szakember-utánpótlás sem lesz gond, s a közösség is olyan irányítókra. lelkes közéleti emberekre talál, akik mindenki javát szolgálják. Kiss Mária Új sorozat Tévéegyetem az ókori keletről Lukácskonferencia kezdődött az Akadémián Lukács György: Az esztétikum sajátossága című műve megjelenésének 20. évfordulója alkalmából Mimézis és katarzis címmel tudományos konferencia kezdődött csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. A kétnapos tanácskozáson —, amelyet az MTA Filozófiai Intézete rendez — neves hazai társadalomtudósok elemzik Lukács György művének módszertani, filozófiai és esztétikai kérdéseit, valamint a művészetek rendszeréről, a műalkotás belső világáról, az esztétikai befogadásról vallott nézeteit. Az eszmecserén Lukács György sok kritikát és elismerést kiváltott esztétikai főművének jelentőségét és aktualitását is megvitatják a szakemberek. A konferencia alkalmából Lukács-recepció Nyugat-Euró- pában címmel új kötetet jelentetett meg a Lukács Archívum. 686 perces, azaz 11 és fél órás sorozatot készített a televízió közművelődési főszerkesztősége: az ókori kelet történetét mutatja be tizenhat részben. A film tudományos szakértője és előadója Komo- róczy Géza történész, szerkesztője és rendezője Kővári Péter. A sorozat munkálatait még 1978-ban kezdték el és ezalatt a 4 és fél év alatt Bánhegyi István, Halász Mihály, Ráday Mihály és Stenszky Gyula kamerájával 40 órányi filmet vettek fel 15 országban. Számos ásatáson és több mint 70 múzeumban forgattak. Legfontosabb szándékuk az volt, hogy ne mozgóképes tankönyvet csináljanak. A tankönyv jellegzetessége ugyanis az, hogy az adott terjedelmében minden eseményt felsorolni igyekszik. A sorozat készítői' kiemelték azokat a problémákat, amelyeket részletesebben akartak megtárgyalni. Mindig valamilyen konkrét tényből (helyszín, tárgyi lelet, múzeum) indultak ki, és a tapasztalatokat általánosították. Ez az elv tette lehetővé, hogy a film ne legyen iskolás, és a témával foglalkozóknak is mondhasson valamit. A film a Közel-Keleten végbement átalakulást tárgyalja tüzetesebben, a közel-keleti telephalmok kialakításával, a lakóhelyek és gazdálkodás körülményeivel foglalkozik. Törökországban a Tigris és Eufrátesz vidékén Mezopotámiában, Babilonban, Szíriában, Asszíriában keresik az őskori kultúrák nyomait. A sorozat első adását október 5-én vetítették, a továbbiakban heti egy alkalommal jelentkezik a tv-egyetem. 18.00: Gordonkaszólók 19.15: Operarészletek 19.45: Magyarország 1888 20.35: operettkedvelőknek 21.30: választóvonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.3q: Yehudi Menuhin (hegedű) és Kentner Lajos (zongora) szonátaíelvételeiből 23.JÍ: Josquin des Prés műveiből 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: KOSSUTH RADIO: 8.27: Egy kis figyelmet kérek I 8.37: Haydn: D-dúr (Londoni) szimfónia 9.10: Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadal 9.39: Jó a dal 10.05: Hétszín virág 10.35: „ . .. étel az asszony kezében”. Csorba Győző versel 10.40: Landlerek, kerlngők fúvószenekarra 11.07: Amerigo Tot, akit Csurgón Tóth Imrének hívnak 12.45; Hét végi panoráma 14.02: A megkoronázott forradalom, II. rész 15.05: Révkalauz lfi.00: Húszas stúdió 17.05: Két nyitány 17.30: A Német Demokrattkus Köztársaság nemzeti ünnepén 8.05: A Földényl-körus énekel, vezényel: Révész László 8.35: Slágermúzeum 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 13.15: Vénusz selyemben 14.00: A Petőfi rádió zene- délutánja 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popzene az NDK-ból sztereóban 19.40! Régi nóta, hires nóta 20.35: séta kettesben 21.35: A debreceni dzsessznapok felvételeiből 22.30: A gondolkodás terhel 23.20: Magyar népzenei feldolgozások a marosvásárhelyi „Maros” együttes műsorából MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: 4 NÓGRÁD - 1983. október 7« péntek Szolgáltatás a lakótelepen — Ősz a kiskertekben — Mit kínálnak a művelődési házak? — Hét végi programajánlat) Szerkesztő: NaRy István. 18.00: Eszak-magyarorszá- gl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 8.25: Tévétoma 8.30: Iskolatelevízió 8.40: Élet a középkori Európában. Városi hétköznapok 8.55: Stop. Közlekedj okosan I 9.00: Orosz nyelv 8.20: Galilei és az új világkép. Angol rövidfilm 9.50: Lottósorsolás 10.05: Az Everest oxigénmaszk nélkül. Angol film 10.55: A haladás ára. Osztrák dokumentumfilm 11.45: Képújság 15.00: Stop) 15.051 Elő múzeum. Látogatás a moszkvai politechnikai múzeumban 15.25: Játsszunk számítógéppel. Elet-játék 15.35: Márvány délvonal 18.20: Hírek 16.25: Walter Arnold. NDK portréftlm 16.55: Utazz velünk! Darvin nyomában, U. 17.30: Képújság 17.35: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Petrocelll. Magyarul beszélő amerikai búnügyl tévéfilmsorozat. Bonyolult ügy. 20.45: A hét műtárgya. Ország Lili: Labirintus Magyar Nemzeti Galéria 20.55: Ismét... Vitray Tamás műsora 22.00: Tv-nlradó 3. 22.10: Midzogucsl-sorozat. A szégyen utcája. Japán film. 2. MŰSOR: 20.00: Oliver Messiaen és a madarak. Portréflim 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Öregek és fiatalok. Olasz filmsorozat. V/l. rész 22.15: Jon Hendricks company a pori jazz, 1982. fesztiválon. 23.05: Képújság BESZTERCEBANYA; 19.30: Tv-híradó. 20.00; Jackson útja. 3.. befejező rész. 21.25: A prágai nemzeti színház. 7. rész. 22.00: Ez történt 24 őrá alatt. 22.15; A kerékpár. 23.45: Hírek. 23,50: NDK zenés szórakoztató tévéműsor. 2. MŰSOR: 20 00. C. C. Bergius: Karambo' 21.30: Időszerű események. 22.00: Joachim, dobd a gépbe 23.35: A bratlslaval zenei ünnepségek híradója. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Napközis mozi: Fél 3-tól: Gyöngyvirágtól lombhulláslg. Színes magyar természetfilm. Háromnegyed 6-től: A profi. (16) Színes szinkronizált francia bűnügyi film. 8 órától: Visszaesők. (16) Színes magyar film. Balassagyarmati Madách. Fél 4-től: Az Idő urai. Színes, magyar—francia sct-fl rajzfilm. Háromnegyed 6- tól: Fltzcarraldo. I—II. Színes, szinkronizált NSZK-bell kalandfilm. iskolamozi: Vük. — Pásztói Mátra- Szerelmi gondok. Színes, szinkronizált szovjet film. — Rétság: Egy szoknya, egv nadrág. Nagy sikerű magyar film- vígjáték. — Szécsényl Rákóczi: Bűnös életem. (14) Színes, szinkronizált lengyel tragikomédia. — Karancslapujtő: A baracktolvai. (14) Bolgár filmdráma. — Érsek- vadkert- Tamás bátya kunyhója. I—II. Színes. szinkronizált olasz—NSZK-bell film. — Nagy- lóc. Tütorony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi filmvígjáték. Az ananász elősegíti a fehérie felbontását Az ananász gyógyítja azt, akinek emésztési panaszai vannak, a gyomra nem bírja el a tejtermékeket, a húst és más fehérjetartalmú élelmiszereket, például a borsót, a babot és a lencsét. Két szelet nyers ananász előételként, vagy egy kis pohár ananászlé evés előtt emésztrhe- tőbbé teszi ezeket az ételeket. Az ananász ugyanis bro- melin enzimet tartalmaz, amely megszünteti a fehérjeemésztés zavarát. Ezt tudományos kísérletekkel sikerült bebizonyítani. A konzerv ananász azonban hatástalan, mert a konzerválásnál alkalmazott hő tönkre tes4 a bromelint.