Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

Budapesten tanácskozik az Ü1STAFP Egység, akció, szolidaritás Gerard Laugier nyilatkozata r Október 3—6. között, Buda­pesten tartja kilencedik kon­ferenciáját a Mezőgazdasági, Erdészeti és Ültetvényes Dol­gozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (UIS­TAFP), amely a Szakszerve­zeti Világszövetség egyik ága­zati szervezete. Az UISTAFP Prágában működő titkárságát a magyar tagszervezet, a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezete segítette a konferencia előké­szítésében. Az építőik székhá­zában zajló tanácskozás előtt néhány kérdést tettünk fel Gerard Laugier-mek, az UIS­TAFP főtitkárának. — Milyen gondolatok, cé­lok jegyében készültek a bu­dapesti 9. konferenciára? — A fő motívumok: egy­ség, akció, szolidaritás. Még­pedig' á mező- és erdőgazda­sági teljesítőképesség teljes kihasználásáért, a mezőgazda- sági dolgozók követelésednek kielégítéséért, a gazdasági és szociális haladásért, a leszere­lésért és a békéért! — Az egyes tennivalók ter­mészetesen másként jelent­keznek a szocialista orszá­gokban, mint Afrikában, vagy Latin-Ame riká ban, Ázsiában. Az viszont kétségtelen, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti és parasztmoz- galrna kerül szembe legköz­vetlenebb módon az éhség problémájával. A világban ma is milliók halnak éhen, mi­közben nagy mezőgazdasági, emberi, tudományos és mű­szaki potenciál áll rendelke­zésre a szükségletek kielégíté­séhez. Az ellentmondás gyö­kere abban van, hogy a ter­melőeszközök többsége még mindig kévés kézben összpon­tosul. Latin-amerikai példát hozok: a földbirtokosok 7—8 százaléka a művelhető föld­terület 82 százalékát uralják Ezen a kontinensen a földnél­küliek a falusi lakosság 34 százalékát alkotják. — A fejlődő országok la­kosságából egymiilliárd em­berre 400 millió olyan mező- gazdasági munkás jut, akit nem foglalkoztatnak teljes munkaidőben. Óriási mértékű a falusi lakosság elvándor­lása. Hivatalos mexikói ada­tok szerint naponta 1200 me­zőgazdasági munkás áramlik csak a fővárosba abban a reményben, hogy munkát ta­lál. — A kisgazdák földjének kisajátítása, a földbirtokok koncentrációja, az élelmiszer­termelés elhanyagolása, a mind nagyobb arányú jfalusi munkanélküliség, a létfenntar­tás egyre elviselhetetlenebb terhei, az egyes országok füg­gősége a külföldi tekétől —, súlyos problémákat okoznak. Elég ha példaként megemlí­tem, hogy a fejlődő, országok a hatvanas években még ga- boniaexporitálók voltiak, most pedig importra szorulnak. A gond nagyságára jellemző, hogy az ezekben az országok­ban é], a világ lakosságának háromnegyede, ugyanakkor ezek az országok a világ ter­melésének csupán 17 százalé­kát adják! Az UISTAFP 9. konferenciájának ezekből a realitásokból kiindulva kell meghatároznia válaszait a ki­hívásra, és eldönteni a foly­tatandó harc stratégiáját. — Az érintett országok ér­dekazonossága ellenére sem lesz könnyű ennek elérése, méginkább az egységes cselek­vés, a közös nevező meghatá­rozása. — Éppen ezért az egység megteremtésére törekszünk, hogy a folytatandó harc erő­viszonyai a dolgozó emberek számára kedvezőbben ala­kuljanak. Emellett olyan ösz- szehangolt, átgondolt akci­ókra van szükség, hogy a fa­lusi dolgozók törekvéseivel számolni kelljen, s követelé­seiket , kielégítsék. Tudjuk, hogy a szolidaritás olyan ha­tékony fegyver a dolgozók ke­zében, amit nem nélkülözhet­nek. A szolidaritás eredmé­nyeit érzékeltetve elég, ha Latin-Amerika és a Karib- térség példájára utalok. A vi­lág szolidaritása a kubai nép­pel még az amerikai imperia­lizmust is megfékezte. Napja­inkban pedig Nicaragua, El Salvador, Guatemala, Chile, Uruguay, Grenada. Argentína számára életbevágóan fontos, hogy a szolidaritási akció új lendületet kapjon — fejezte be nyilatkozatát Gerard Lau­gier, az UISTAFP, főtitkára. Szabó Zsigmond Vanyarci lakodalmas kj ­Áttelepített láp Ä természetvédelem terüle­tén első ízben fordul elő, hogy egy egyedülálló termé­szeti kincset nem pusztítanak el azért, hogy a helyén mű­szaki berendezést építsenek, hanem máshová telepítenek. A Svájcban, Zürich mellett el­terülő Klotener Ried nevű lá- tsos területet a légi kikötő ki­futójának az építése veszé­lyeztette. Az építési szakem­berek, a természetvédelmi szervek és a műszaki főiskola érdekelt intézete közös meg­egyezéssel elhatározták, hogy áthelyezik a lápot. A kifutót ugyanis műszaki és pénzügyi okokból nem lehetett volna máshová építeni. A láp átte­lepítése csaknem 1 millió svájci frankba kerül. Különleges kontaktlencse A műanyag kontaktlencse ma már nemcsak foglalkozási és hiú­sági kérdés, hanem általános le­hetőség. Bárki megkaphatja, aki­nek szüksége van rá, és akinek a szeme és az egyénisége alkal­mas a viselésére. Kevéssé érde­mes használni azoknak, akik két szemüveget viselnek — egyet a közel- és másikat a távolnézésre —, vagy akiknek szabálytalan a szaruhártyájuk. Nem ajánlatos azoknak sem, akik nem állandó szemüvegviselők, akiknek a sze­me túlérzékeny, allergiás az ide­gen anyagokra; akik alkatilag idegesek. A viselés nagyjából korhoz is van kötve; az 50 éven felülieknek és a 15 éven aluliak­nak csak kivételesen javasolják az orvosok. Nem viselhetnek kontaktlencsét a hivatásos gép­kocsivezetők, és azok, akiknek idült kötőhártya-gyulladásuk van. A kemény kontaktlencséket elég nehéz megszokni, nem úgy. mint a lágy lencséket, emezek­nek a viselése már kezdetben sem zavaró. Hátrányuk, hogy kö­rülményes őket kezelni, és ke­vésbé tartósak, s bár többé-ke- vésbé áteresztik az oxigént, az­által, hogy szorosan a szaruhár­tyára simulnak, gátolják annak lélegzését. Márpedig kellő oxigén- ellátás híján a szaruháctya — s emiatt a látás is — fokozatosan elködösödik. Megoldást keresve e problémára rájöttek arra, hogy ha a lágy lencsékben több a viz, fokozódik az oxigénáteresztő képességük is. Ennek megfelelő­en a lencsék ma már 30—:50—70 százaléknyi vizet tartalmaznak. Giorgio felkeres egy pszi­chiátert. * — A feleségem ügyében jöttem, doktor úr. Az a rög­eszméje!, hogy valaki folyton el akarja lopni a ruháját. — Bizonyos ön ebben? — Feltétlenül. Sőt, a fele­ségem még fel is fogadott egy férfit, hogy őrizze a ruháját. Tegnap este ráakadtam a szekrényben! * — Képzeld drágám, Gina megtette az első lépést a vá­lás felé! — Mif nem mondasz! Dehát miféle lépést tett? — Férjhez ment! * A római borion előtt elha­lad egy csinos lány. Az egyik cella ablakából kiszól egy fo­goly: — Signorina, nem mondaná meg, hogy ráér-e 1987. ápri­lis 9-én, este? * — Francesca — mondja mo­solyogva lányának az apa —, 6 NÓGfüÁD — 1983. október 5., szerda Á térkép titkai lenőrző lemezzel együtt 25 tehesse be a leolvasóba. A le- mm. A kis készülék súlya, olvasó síkjában két független 1,4 kg, használója a kezében szervomotor forgat egy sugár­irányú egyenest és égy spi­X térkép sokkal régebbi, mint gondolnánk. Az ember jóformán még írni sem tu­dott, de már készített térké­pet, hiszen szüksége volt bi­zonyos távolságok és irányok ismeretére, azaz térképre. A kezdet kezdetén persze még nem rajzoltaik térképet, de kezdetleges földrajzi ismere­teiket az egymást követő nemzedékek szóban nyilván átvették egymástól. Ahogyan fejlődött az emberi tevékeny­ség színvonala, úgy fejlődött vele együtt a térképszükség­let, a térképkészítés is. amely napjainkra bámulatos fej­lettséget ért el. A térképkészítés magasan kvalifikált szakembereket kí­ván. Egy-egy térkép megszer­kesztéséhez sok tízezer adatot számítanak ki. A szerkesztés fontos munkáját megelőzi az ún. topográfiai térkép 'készí­tése. Fotogrammetriai eljárás­nak — fénykép mérésnek — nevezik ezt a műveletet, ami­kor repülőgépről lefényképe­zik a területet. A repülőgép felszáll — a térkép megadott méretarányától függően — 1000—4000 méterre, és ’onnan sávokban lefényképezik a kije. lölt földdarabot. A szerkesztők a földrajzi térkép készítéséhez nemcsak fényképméréssel ké­szült anyagot használnak, ha­nem geodéziai — földmérési — térképeket is, A térképeket nemcsak el­készíteni nehéz, olvasni sem könnyű, érteni kell a kezelé­sükhöz. és értelmezésükhöz. Angol szakemberek egy olyan automata térképolvasót készí­tettek — képünkön ez látható —. amellyel a repülőgép vagy helikopter pilótája egyet­len pillantással megálla­píthatja, a gép pillanat­nyi! pozícióját. Az átlát­szó, korong formájú leolvasó átmérője 250 mm, vastagsága a hozzá tartozó miniatűr el­vagy a terden tarthatja. A pilóta a térképet úgy hajtja össze, hogy a kívánt részt rált, a két vonal keresztezése adja meg a gép helyzetét. Öregek és fiatalok Góliátbéka A góliátbéka. (Rana goliath) a zoológusok előtt majdnem ismeretlen állat, a szakiroda- lomban alig találhatok róla adatok. Egyenlítöi-Guineában és Kamerunban él, egy mind­össze 250 kilométer hosszú és 100 kilométer széles erdősáv­ban, bő vizű folyók vízesései­nek környékén. Háta zöldes­barna, hasa sárgás színű. Sze­mének átmérője 2,3 centimé­ter. Semmiféle hangot nem hallat. Egyes példányai há­rom kilogrammot nyomnak, fejének és törzsének hossza 32 centiméter, hátsó lábai 44 centiméteresek. Tojásainak át­mérője 5-0 milliméter. A ki­kelő lárvák 8 milliméter hosz- szúak. és 45 nap alatt érik el a legnagyobb hosszúságu­kat, a 4,8 centimétert. Ez­után leválik a farkuk, és a 3,5 centiméteres kis béka megkezdi további fejlődését. A góliátbéka főleg rovarok­kal táplálkozik, de rákokat, puhatestűeket, hüllőket és pó­kokat is fogyaszt. Még rág­csálókat is találtak a gyom­rában. Húsát a törzslakók na­gyon értékelik. Olasz humor az imént járt nálam egy fia­talember, akit jól ismersz, és megkérte a kezedet. Én beleegyeztem. _— De hát, papa — mondja sírva a lány —, hogyan hagy­hatom itt a mamát? — Semmi vész, őt is ma­gaddal viheted! * Pietro hajnali ötkor tér ha­za. — Hol voltál? — kérdi fe­nyegető hangon a felesége. — Tudod, drágám, te gyak­ran rAeg szoktad kérdezni, ho­vá járnék, ha nem vettelek volna feleségül. Hát most ép­pen onnan jövök! * Carla asszony, a ház úrnő­je, büszkén magyarázza ven­dégeinek: 1893, Szicília. Több mint három évtized telt el Dél- Olaszoiszág felszabadítása és az egységes Olaszország létre­jötte óta. A várt változások azonban nem következtek be. A feudális maradványok különösen délen — tovább él­tek. A parasztok kis földjei­ket középkori latinfundiumok tulajdonosaitól bérelték és a bérlet fejeben a termés fele a földesurat illette. Olyan nagy volt az elnyomás, hogy az évszázad utolsó tizedében tömegmozgalmak jöttek létre. Kialakultak az első munkás- ílletvé parasztszervezetek. Luigi Pirandello öregek és fiatalck című írása ebben a történelmi, gazdaság: és poli­tikai helyzetben, egy nagy család életén keresztül mu­tatja be az akkori Szicíliát. Nemzedékek és érdekek csap­nak össze; volt garibaldista öregek, és kiábrándult fiata­lok. Marén I.eto rendező ebből az írásból készítette ötrészes tévésorozatát, amelynek for­gatókönyvet Renzo Rossóvgl irta. A főszerepeket Gabriele Ferzetti, Alain Cuny, Cesarina — Figyeljétek meg ezt a térítőt: a múlt. század dere-, kpn készült kézi hímzés. — Hogyhogy? — kiált fel bizalmatlanul az egyik hölgy. — Maga már ilyen fiatalon is hímzett!? * — Mondja, kedves asszo­nyom, miért takarja le ken­dővel az akváriumot? — kér­di az ebédvendég a ház úr­nőjétől. — Hogy az aranyha­lak hamarább elaludjanak? — Dehogy, azért teszem, nehogy lelki megrázkódtatás érje őket. Ma ugyanis hal lesz ebédre! * — Drága szívem, azt hi­szem, maga beleegyezett ab­ba, hogy a lányunk férjhez menjen Giulióhoz. De azt tud­ja-e, hogy tíz évig börtönben ült? — Ő, a gazember, a csaló! Nekem csak öt évet mondott! Gheraldi és Glaueo Mauri játssza. Közülük a magyar közönség a legjobban Ferzei- tit ismeri. 1925-ben született, Rómában tanult színészetet. 1951-ben csatlakozott Vittorio Gassrnan és Massimo Girotu társulatához. 1942 óta fiinie- zik, kezdetben könnyelmű, jó külsejű szerelmesek szerepét bízták rá. Művészete egyre jobban beérett és sorra kap­ta a karakterszerepeket, sói, "komikus figurák alakításával is sikert aratott. Antonioni is rendezte, akinek a Barátnők és A kaiand című filmjében kapott szerepet. Egyik legnépszerűbb alakí­tása a Puccini címszerepe volt 1953-ban. Láthattuk a többi között a Ferrara hosszú éjsza­kája, a Belfegov a pokolból, a Volt egyszer egy vadnyugat című filmben. Alain Cunynek kevesebb filmjét játszottak Magyaror­szágon. Az utóbbi néhány év­ben Miguel Littin chilei ren­dező Diktátor az Antillákról című filmjének akadémikusa­ként, továbbá Francesco Kési Kiváló holttestek című pro­dukciójának Rasío bírója­ként láthatták az itthoni mo­zikban. A Öregek és fiatalok című öíreszes sorozatot október 7*- én kezdi sugározni televízi­ónk a második csatornán. (erdős) Tojáshéj A tyúktojás héja körülbelül 2 gramm meszet tartalmaz, a tyúk teljes vérének mésztar­talmú pedig körülbelül 25 mil­ligramm. A tojás héjához szükséges meszet a tyúk rész­ben mindennapi táplálékából, részben saját szervezetének tartalékaiból meríti. Ha a táplálék nem elég mészgaz- dag, a csontozat mésztartalmá- nak fele is a tojás héjába vándorolhat. Egy tyúk évente átlagban 500 gramm meszet termel tojáshéj formájában, s ez saját csontváza mésztartal- mának mintegy húszszorosa. De nem egyedül a táplálék mésztartalmán múlik a tojás­héj erőssége. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szénmo- noxrtban gazdag atmoszférá­ban élő nyúkok tojásának vastag a héja. Ez a tapaszta­lat elvileg lehetőséget ad a tojás törékenységének csök­kentésére.

Next

/
Thumbnails
Contents