Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

liefe a mezőgazdaság Azt mondta Batta Mátyás, a nagybárkányi termelőszövet­kezet elnökhelyettese: — Ha valaki megérdemli ez elismerést, az Kazinczi József. Életének negyvennégy évéből pont most áldozza a huszonötödiket a mezőgazda­ságért. .. Az októberi napfénytől de­rűsen hunyorgó munkásru­hás traktoros szemlátomást nehezen válik meg masinájá­tól. Valami furcsa eszközzel a kezében toporog, mintha azon gondolkodna letegye-e, vagy sem. Azután mégis az előbbi mellett dönt. — Huszonöt év... — ízlel­geti a szavakat, mintha éppen most jönne rá, hogy negyed­századnyi szántás, vetés és aratás áll mögötte. — A gép­állomáson kezdtem 1958-ban egy Hoffer traktorral és egé­szen 1968-ig itt dolgoztam két év megszakítással, amíg Kato­na voltam. A gépállomás meg­szűnése után eav jobb jövő reményében kerültem a sám- sonházai „Jobb Jövő” Terme­lőszövetkezetbe, majd az egyesülés óta, 1970-tól itt dol­gozom a nagybárkányi közös gazdaságban. — Tizenhárom éne. Nem babonás? — Miért lennék. Családom van. l éi kisfiam, szép házam, meg itt ez a gép. amivel a ke­nyeremet keresem. Hogy még félraérthetetle- neb'o legyen,' nekitémaszkodik az ormótlan lánctalpnak es úgy nézegeti, mint akinek okvetlenül valami hibát kell rajta találni. Hiba azonban nincs, nem is lenne normális dolog, hiszen Kazinczi József maga tartja rendbe a masi­nát. Más csak kivételes eset­ben nyúlhat hozzá. —- Amellett, hogy nehézgép­kezelői vizsgám van, kovács és mezőgazdasági gépszerelő is vagyok — mondja minden hi­valkodás nélkül, -úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb ténye lenne. — De a legszebb mégis az, amikor határban dolgozhatok. — Mi a szép ebben? A leg­szebb? Egy pillanatra úgy tűnik méregbe gurul, de azután mégis szelíden válaszol: — Ezt szoktam meg én is, meg tegyünk itt még jó né­hányon, akiknek ez az éle­tünk. A változatosság szép benne. Egyszer szántani kell, máskor vetni, vagy éppen aratni, s a föld mindig más és más — mondja, s közben fi­gyeli, hogy megértem-e. Vagy inkább érzem-e hogy mit akar ezzel kifejezni. Hogyne érezném. Ismerem ezeket az embereket, tudom mit jelent fagyos éjszakákon a zimankós vezetőfülkében száz lóerő dübörgése mellett órákon keresztül szántani. Dologidőben egy-egy műszak nem nyolc, hanem tizenkét óra. Tizenkét órányi küzde­lem a géppel, a természettel, az álommal, a merevedő iz­mokkal és inakkal. — És közben nem lankad­hat egy másodpercre sem a figyelem — folytatja, mintha gondolataimba látna — mert ezeken a dombokon hamar fel lehet bukfencezni. Ami ugyebár mégsem álma a traktorosnak. Tényleg, mi az álma egy ilyen embernek? — Egy új S—130-as. Állí­tólag nemsokára ilyet vesz a gazdaság. A múltkor megnéz­tem az AGROKER-nél. Az valami csodás gép. nem teszi tönkre az ember hallását, mint ez... — Szabad idejében mit csi­nál? — Szabad idő? — derül jó­ízűen. — Húsz éve párttag, hét éve munkásőr vagyok, az­előtt önkéntes rendőr és ön­kéntes tűzoltó is voltam. No még ne feledjem, tanácstag is négy, vagy öt évig. Úgyhogy szabad időm nem nagyon volt. Ami van, az a családé. A nagyobb fiam hatodikos, a ki­sebbik hároméves lesz jö­vőre. — Szeretik-e a gépeket? — Már majdnem úgy, mint én. Legszívesebben mindig benne bújnának. — Volt kitől örökölni. — Hát volt — egyezik be­le. — De azt képzelje el, a kis tacskó kutyánk, Csöpi is imádja ezt a lánctalpast. Ké­pes eljönni a hang után a ha­tárba. Azután usgyi föl a fülkébe. Ilyenkor ketten szán­tunk. .. Kazinczi József most is a határba készül, mint eddig oly sok ezer alkalommal. A földekre, amelyek mindig más-m.ás arcukat mutatják a velük foglalkozóknak, akik­nek ezért szép ez a munka. zilahy Bürokrácia nélkül ,. II magánépítkezés segítése Pásztón A sajátház-építkezés meg­könnyítésére és meggyorsítá­sára Pásztó északkeleti, úgy­nevezett Homoki-dűlőjében, mintegy húszhektámyi terü­leten összesen kétszázharminc telket alakítottak ki. A terü­let teljes közművesítése fo­lyamatban van, hogy 1985-ig itt megépülhessennek az új otthonok. A parcellázás eb­ben a körzetben további har­minc hektár területen folyta­tódik. A pásztói parcellázást, illetve közművesítést a me­gyei tanács hat és fél millió forinttal támogatja; a költsé­gek fedezésére szükséges to­vábbi- nyolc és fél millió fo­rintot a tanács saját költség- vetéséből és a pásztói vállala­tok hozzájárulásából fedezte. A nagyközségi tanács ezen­kívül — a telekigénylők, épí­teni kívánók segítésére — húszoldalas, nyomtatott, il­lusztrált tanácsadó füzetet adott ki, mely a többi között színes térképet közöl a fel­parcellázott területről, meg­jelölve a jövendő utcákat, a tervezett közintézményeket; különböző színekkel jelöli a sorházak, láncházak, átriu­mos házak és hagyományos családi házak építésére kije; lölt területeket, eligazít a te­lekárakban, megjelöli a pász­tói közintézmények és a le­endő új lakónegyed közti tá­volságokat, közlekedési lehe­tőségeket; ábrákat, alaprajzo­kat közöl a választható építé­si tervekből, közli a Választ­ható építési technológiákat, elsorolja mindazokat a hiva­talos tudnivalókat, amelyek elvezetnek a telekvásárlástól, hitelfelvételtől, engedélyez­tetési eljárásoktól a kivitele­zéshez és a lakás birtokbavé­teléhez. A füzet hasonló részletességű tájékoztatást tartalmaz a pásztói társköz­ségek magánház-építési lehe­tőségeiről. A nagyközségi ta­nács ezenkívül olyan infor­mációs és szolgáltató irodát hoz létre, amelyben a hét egy bizonyos napján az építtetni kívánók találkozhatnak az összes érdekelt hivatal, in­tézmény képviselőivel, s tő­lük nemcsak megkaphatják az otthonalapításhoz szüksé­ges információkat, de egy „ne­kifutással” minden iratot, jó­váhagyást, aláírást és pecsé­tet is, megmenekülve így az időrabló, néha az életet is megkeserítő bürokratikus ki­lincseléstől. Hatszáznegyvenezer korsós söröstartály Háromszázhúsz' köbméte­res űrtartalmú, belül külön­leges műanyagbevonattal vé­dett acél sörtárolók gyártását kezdte meg a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára a Kőbá­nyai Sörgyár megrendelésére. Egy-egy hat méter átmérőjű és tizenöt méter magas, a saját „lábán” álló tartályba hatszáznegyvenezer korsónyi sör fér. Az alul kúpos kifo- lyónyílású óriás hengerből ve­zetékrendszeren keresztül gra­vitációs úton áramlik a kész folyékony kenyér a palacko­zóba. A salgótarjáni gyár az idén nyolc, jövőre további huszonhárom ilyen tartályt szállít a Kőbányai Sörgyár­nak, összesen mintegy ki- lcncvenkét és fél millió fo­rint értékben. Megkezdi a gyár húsz köbméteres „sör- konténerek” gyártását is, mégpedig a Nagykanizsai Sörgyárnak. Az olcsóbb, gyor­sabb szállítást előmozdító, mobil tartályok iránt a többi hazai sörgyár is érdeklődik. KISZ-munka a tizenévesek között AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK félidős értékelése kiemelt figyelmet fordított a fiatalok között ta­pasztalható politikai, ideológi­ai folyamatokra. Ebben nem csupán a mindenkori felnőtt-, nemzedék ifjúság iránti fele­lőssége nyilvánul meg. A párt a felnökvekvő generáció hely­zetét, fejlődését, az ezzel kap­csolatos társadalmi feladato­kat az általános politika ré­szeként eddig is felelősséggel kezelte. S ezt teszi napjaink­ban is. amikor a korábbiak­nál jóval kedvezőtlenebb nem­zetközi és hazai körülmények között nehezebbé vált például a pályakezdés, a családalapí­tás és sokféle hatás éri az if­júságot. A megyei pártbizottság a közelmúltban tűzte napirend­re a KISZ-szervezeteknek a középfokú tanintézetek tanulói politikai, ideológiai arculata formálásában betöltött szere­pét, hangsúlyozva, hogy a párt megyei testületé mindig elsődleges felelősséget vállalt a tanulófiatalok felkészítésé­ért neveléséért, erkölcsi-poli­tikai állapotuk alakulásáért. A megyében élő tizenévesek szinte valamennyien középfo­kú tanintézetekben folytatják tanulmányaikat. Miként azt a megyei pártbizottság is meg­állapította. a gimnazisták, szakközéoiskolások, szakmun­kástanulók nevelésében, ma­gatartásában nincsenek alap­vető gondok. Politikai maga­tartásukat alapvetően ismere­teik határozzák meg. Növeke­dett a kül- és belpolitikai, a megye gazdasági, társadalmi, politikai helyzete, a pályakez­dés, a társadalmi beilleszkedés iránti érdeklődésük. Többsé­gük fegyelmezetten, javuló színvonalon teljesíti kötelessé­gét, amit mutat, hogy az or­szágos átlagot meghaladó arányban kerülnek egyetemre, főiskolára, a megye közép­iskoláiból. Eredményesen vesz­nek részt a különböző mun­kaakciókban, kezdeményező- ek, az értelmes célok megva­lósítására könnyen mozgósít­hatók. Többségük elismeri és nagyra becsüli a szocialista társadalom építésének ered­ményeit, nagy érdeklődést ta­núsít népünk múltja lránt, történelmi tanulmányai alap­ján alkalmas a társadalmi tör­ténelmi összefüggések megis­merésére. Nem szabad azonban elfe­ledkezni arról, hogy a mai tizenévesek nem szerezhettek személyes élményeket a szo­cializmus győzelméért, vív­mányainak.' megvédéséért ví­vott küzdelmekben. Meglehet, hogy ami a szüleiktől ke­mény helytállást követelt, oly­kor áldozatok vállalását, az nekik természetes. Számuk­ra a szocializmus értékrend- szere adottság, a vele való azonosulás minden generáció önálló küldetése. A megyei pártbizottság rámutatott, hogy mindehhez hozzásegíte­ni. céljainkat megértetni, el­fogadtatni a felnőttek, szülök, pedagógusok, párttagok kö­zös kötelessége. Fontos, hogy ezek a fiatalok hiteles, köz­vetlen. elfogadható magyará­zatot kapjanak az őket leg­inkább érdeklő kérdésekre. A korosztály helyzeténél, életkori sajátosságainál fogva különleges helyet foglal el az ifjúságon belül azért is, mert az általános iskolában meg­szerezve az önálló tanulás ké­pességét, újabb ismeretekre vágyik. Arra, hogy minél többet sajátítson el a válasz­tott hivatáshoz, arra. hogy ké­pes legyen beilleszkedni a szocialista társadalomban. Eh­hez a családban különböző útravalót kapnak. Számos ha­tás éri a tanulófiatalokat köz­vetlen környezetükben — is­kolában, termelési gyakorla­ton, a baráti közösségekben, az ifjúsági szervezetben — amelyek mind hozzájárulnak világnézetük formálásához. A szakmunkástanulóknak példá­ul több a tapasztalatuk az idősebb generáció gondjairól. Közvetlenebbül érintik őket az élet mindennapos problé­mái. A tizenévesek társadalmi beilleszkedése rendkívül ösz- szetett folyamat. Alapvető ér­dek, hogy ez minél kevesebb zökkenővel járjon. Ehhez a tanulófiataloknak segítségre van szükségük. Munkafegyelem, termék- szerkezet, egyensúlyi helyzet — olyan fogalmak ezek, ame­lyekkel a diákok nap mint nap találkozhatnak. Termé­szetes, hogy ezek a kifejezé­sek még nem késztetik gon­dolkodásra őket de cseppet sem közömbös, hogy a ben­nük felmerülő kérdésekre mi­kor, kitől, és milyen választ kapnak. Nem közömbös, hogy miként tanulnak meg élni a szocialista demokrácia lehető­ségeivel, miként tanulják meg megvédeni érdekeiket, szóvá tenni a közösségellenes ma­gatartást. Mindehhez jó le­hetőséget jelent a bárt ifjú­sági szervezete. A KISZ me­gyénkben is igyekszik gyor­san alkalmazkodni a társa­dalmi változásokhoz, igyekszik korszerűsíteni, rugalmassá és hatékonnyá tenni a mozgalmi munkát. Az Iskolákban tevé­kenykedő KlSZ-alapszerveze- tek politikai, ideológiai neve­lő munkájának egyik legfon­tosabb színtere az iskolai közélet. A tanulók közéletisé- ge az osztályközösségekben, iskolai fórumokon formáló­dik. örvendetes, hogy a KISZ- szervezetek többsége lehető­séget kan önálló feladatok ki­dolgozására, ‘ megvalósítására. Fejlődött kapcsolatunk az ok­tatási intézmények párt- és állami vezetésevéi, a KISZ tanácsadó tanáraival. Az is­kolai KISZ-rendezvények tar­talmasabbak. többségük már hagyományos és szolgálja a tanulók iskolához való kötő­dését, a szocialista hazafiság és a proletár internaciona­lizmus megértését. A külön­böző politikai képzési' formák­ban oldottab, vitára alkal­masabb a légkör, növekedett a diákok politizáló- és vita­készsége, bár ezek az össze­jövetelek nem mindig vonzó­ak. A jelenlegi módszerek és •formák nem mindig alkalma­sak. az eredményes próbálko­zások mellett újakra is szük­ség van. Ezek megteremtése nem csupán az iskolai KISZ- bizottságok feladata. Aira van szükség, hogy az ifjúsági szervezetek továbbra is tartal­masai'., tervszerű, változatos, és fiatalos mozgalmi munká­val vegvenek részt a tanuló- fiatalok politikai neveléséből. Azokat a módszereket, a réteg- és csoportos for­mákat, egyéni megbízatá­sokat keressék, 1 amelyek leginkább megfelelnek a KISZ céljainak és a fiataloknak is, amelyek hatására a tanulók­ban is erősödik a felelősség-» érzet önmaguk fejlődéséért. szocialista jellemvonásaik gaz-, dagodásáért. A PÁRTBIZOTTSÁG RÁ­MUTATOTT ARRA IS, hogy a pártszervezeteknek szemlé­letformáló, a követelményeket előre helyező munkával, a kommunista pedagógusok moz­gósításával kell irányítaniuk — és részt vállalniuk — a korosztály nevelésének folya­matát. A pártszervek feladata az is, hogy az alapszervezetek, a kommunisták, a családok, a társadalmi környezet — főként a kommunista pedagó­gusok. a szakmunkástanulók képzését segítő szakemberek — az eddigieknél nagyobb gonddal, a jó pedagógusra jel­lemző szeretettel, felelősen,' személyes példamutatással, szocialista szellemben neveljék a tanulófiatalokat. Értelmes feladatokat kell adni szá­mukra. amelyek igazodnak képességeikhez, a bennük rejlő energiához. Olyanokat, amelyek teljesítése komoly próbát jelent. Nem többet,1 mint amennyi megvalósításé-; ra alkalmasak, s nem ke­vesebbet, mint ami joggal vár­ható el tőlük. Azért, hogy a felnövekvő nemzedék, a kö­zépfokú tanintézetek tanulói valóban felkészülhessenek életpályájukra. Olyan tevé­kenységrendszer kialakítása, kívánatos, amelyben a külön­böző közösségek munkája egymáshoz kapcsolódik, , s amelyben a közösség vala­mennyi tagja megtalálja a| neki leginkább megfelelő feH adatot. Érezhető, hogy a fejlődéi új követelményei, a kedvezőt­len körülmények alaposan próbára teszik a felnőttekéi Is, és még inkább éreztetik hatásukat a fiatalok között. Tapasztalni körükben kételye­ket bizonytalanságot. A fel­nőttek felelőssége jelentős abban Is, hogy az érdeklődő kérdésekre őszinte, türelmes választ adjanak, hiszen a töb-H bl között ezen Is múlik, hogy ebben a legfogékonyabb kor­ban miként alakul a fiata­lok politikai, ideológiai arcu­lata. Helyenként előfordulnak a fiatalok között negatív meg­nyilvánulások is. Vannak, akik a szorgalmat a stréberséggel azonosítják, népszerűnek tart­ják a közösségi élet elhanya­golását, középszerűnek minő­sítik a lelkiismertes tanulmá­nyi munkát. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a korosztály szemléletében, ál­lásfoglalásában és magatartá­sában tükröződik a felnőtt- társadalomra jellemző vala­mennyi jó és rossz tulajdon­ság. JOGGAL HANGSÚLYOZ­TA A MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁG, hogy nagy jelen­tőséget tulajdonít a tanuló- fiatalpk politikai, ideológiai arculata továbbfejlesztésének. A felnövekvő nemzedékek ne­velése, útjának egyengetése mindig a felnőttek feladata volt. s az is marad Szocialis­ta társadalmunk építése, vív­mányaink megvédésének és továbbfejlesztésének tenniva­lói még inkább arra irányítják a figyelmet, hogy olyan kor­osztály növekedjék, amely ké­pes lesz ezeket megvalósítani egyre bonyolultabb körülmé-i nyék között és mind maga-! sabb színvonalon. Miként a pártbizöttsági ütésen Juhász András, a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának első tit­kára kifejtette: az iskolák kapuin belül adottak azok az erők, amelyek e célt szolgál­ják, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb politikai, ideo­lógiai tevékenység kibonta­koztatását. M. Szabó Gyula j Készül a savanyítptt uborka az érsekvadkerti ÁFÉSZ dejtári üzemében. Az iUiteres palackokba csomagolt kon­zerváru a hazai piacon kívül jelentős mennyiségben kerül a Szovjetunióba. «- kj — A tanácson is folyik a víz Korszerűsítették a szúr- a tanács maradt a sor végé dokpüspöki tanács épületét, re. A munkálatok hatvaneze irattárát és vizesblokkot ala- forintba kerültek, ám emel kítottak ki. A község vala- lelt még a falubéliek jelentő, mennyi intézményébe már társadalmi munkát is végez korábban bevezették a vizet, tek. | NÓGRÁD — 1983. október 29., szombat 3 f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents