Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] NOGRAD M MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ‘ES A MEGYEI TAN ÁCS- LAPJA ’ XXXIX. ÉVF., 253. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. OKTÓBER 26., SZERDA Kádár János vezetésével * magyar párt- és kormányküldöttség utazott Varsába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatásra magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott ked­den Varsóba. A küldöttség tag­ja: Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, á Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára és Népköztársaság varsói követe, aki a lengyel í'osban csatlakozik a küldött­séghez. A küldöttség kíséretében van Roska István külügymi­niszter-helyettes, Kótai Géza, a központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezető­je, Karvalics László, a Köz­ponti Bizottság agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője és Benkő Jó­zsef, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának fő­osztályvezetője. A párt- és kormányküldött­nagy- ti pályaudvaron megjelent Lá- fővá- zár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Korom Mihály, Németh Károly, Övá­ri Miklós a Központi Bizott­ság titkárai, a Politikai Bizott­ság tagjai, Horváth István bel­ügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter, Várko- nyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai és Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának vezetője. Gdramvölgyi József, a Magyar ség búcsúztatására a Kele­Jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Tudományos ülés Salgótarjánban "" Gyakran elmondjuk manapság, hogy a társadalom igé­nye megnőtt az egészségüggyel szemben, s ezzel együtt a betegközérzet is az érdeklődés középpontjába került. Mi­ről is van sző? Nevezetesen arról, hogy a gyógyítás körül­ményeinek változásával változnak a gyógyítás módszerei is. Ma már nem elegendő, hogy az orvos a beteget a gyó­gyítás tárgyának tekintse, de foglalkoznia, kontaktust is teremtenie kell vele. Mert az orvos-beteg, beteg-ápolónő jó kapcsolat sikeresen hozzájárulhat a mielőbbi felépülés­hez. Korházkultúra én egészség- nevelés ezt a címet viselte az a tudományos ülés, amelyet tegnap Salgótarjánban az egészségnevelési szövetség északkelet-magyarországi te­rületi csoportja, a Magyar Kórház Szövetség és a me­gyei egészségűével é&i osztály rendezett öt megye egészség­ügyi dolgozóinak. A tudományos ülés előadói között voit de. Juhász Pál és, dr. Aczél György, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem professzora, a pszi­chiátriai és a szervezési tan­szék vezetői. Juhász professzor egyebek között az orvos-beteg kapcso­latot meghatározó tényezők­ről szólt. Olyan, a kórházi légkört megrontó jelenségek­ről, mint például a kivéte­lezés, az ellenszenv, a hagyo­mányosan kialakult merev kórházi rend. Dr. Aczél György profesz- szor elmondotta, hogy nevel­ni kell a betegeket, meg kell nyerni őket a vizsgálatokhoz, a gyógyító munkához. Fontos a látogatók nevelése is, s nem utolsósorban az egészségügy­ben dolgozók személyes pél­damutatósa, előzékenysége. Mert a beteg igen érzéke­nyen reagál egy-egy durvább, vagy hangosabb felszólítás­ra, egy-egy ideges mozdulat­ra, s elhagyván a kórházat, ezeket a rossz emlékeket őr­zi. Hogyan képzelhető el a modern kórházkultúra? Rend­kívül fontos a kórházi tisz­taság, az emberekkel való bánásmód, az orvos-beteg kapcsolat szorosabbá tétele, és talán a legfontosabb, hogy a kórház a területre, az alap­ellátásra ne csak az integrá­ció révén hasson, hanem az egészségnevelésben is. Ehhez egységes szemléletre, egysé­ges módszerekre van szük­ség, vagyis az alapellátásban dolgozókat fel kell készíteni a nevelő munkára. A tudományos ülésen nyolc előadás hangzott el. Többek között dr. Csepiák György főorvos számolt be a megyei kórház egészségnevelési és közművelődési bizottságának több évtizedes, eredményes munkájáról. A résztvevők vé­gezetül vitafórumon cserél­tek tapasztalatokat a kórház­kultúra, egészségnevelés gya­korlati megvalósításáról. fl rend, a törvényesség fontos segítői Megkezdődött a körzeti megbízottak II. országos értekezlete Kedden megkezdődött a körzeti megbízottak II. orszá­gos éTtekezlete a BM rendőr- tiszti főiskolán. A kétnapos tanácskozást Horváth István belügyminiszter nyitotta meg, majd Ladvánszky Károly al­tábornagy, belügyminiszter-he­lyettes számolt be a körzeti ban segítik, támogatják — mondotta Ladvánszky Károly. A Belügyminisztérium értéke­lése szerint a körzeti megbí­zottak felelősséget éreznek a körzetük rendjéért. Egyebek között alkoholelvonó kezelésre pártfogóival, a gyermek- és fiatalkorúak védelme érdeké­ben . pedig a gyámhatósággal, az iskolák igazgatóival, neve­lőivel. A körzeti megbízottak első javasolják a túlzott szeszío- számú segítőtársa a több mint gyasztással összefüggő tör- 41 ezer önkéntes rendőr, de megbízotti szolgálat tevékeny- vénysértő cselekmények elkö- sok segítséget kapnak a kör- ségéről. Egyebek között el- vetőit; ellenőrzik a rendőrha- zeti megbízottak a lakosságtól, ■mondotta: az 1969-ben tartott tósági felügyelet alatt álló és a becsületes állampolgároktól, első tanácskozás óta megnőtt a kitiltott, valamint a me’lékbün. .az önkéntes társadalmi segi­köraeti megbízottak szerepe, jelentősége. A mintegy 2 700 körzeti megbízottnak jelentős feladata van a belügyi felada­tok ellátásában az állam- és a közbiztonság védelmében, a lakossági kapcsolatok erősíté­sében, a bűncselekmények, a szabálysértések megelőzésé­ben, a bűnözők, a törvénysér­tők felderítésében. A körzeti megbízottak álta­lában egyedül teljesítenek szolgálatot, de több helyen, el­sősorban nagyobb községek­ben, 2—5 főből álló körzeti megbízotti csoportot hoztak létre az elmúlt években. A Duna, Tisza, Balaton és a Ve­lencei-tó területén vízirendé­szeti, míg a nagyobb MÁV-pá- Ivaudvarok, vasútállomások te­rületén vasúti körzeti megbí­zotti szolgálat is működik. A körzeti megbízott a köz­ség, a körzet, a terület rend­őre. A lakosság között él. dol­gozik. személyes kapcsolatot tart körzetének lakóival. A 10, 20, vagy 25 éve egy terü­leten szolgálatot teljesítő rend­őrt az idősebbek, a középko­rúak. a fiatalok egyaránt is­merik, tisztelik, saját, a köz­ség. a körzet rehdőrének te­kintik, szolgálati munkájuk­tetésre ítélt, feltételesen sza­badságra bocsátott személye­ket. Szoros kapcsolatot tarta­nak a felügyelet alatt állók tőktől, valamint az együttmű­ködő szervektől is feladataik ellátásához. (Folytatás a 2. oldalon.) Darálók A mezőgazdaság számára, takarmánykészítés céljából különböző méretű kalapácsos dará­lókat gyárt az ÉLGÉP pásztói üzeme. A termelékenység érdekében a szerelőmunkában gyakran részt vesznek egyes szövetkezetek dolgozói is. Felvételűnkön: Zsiga Lajos és Bern Gyula, az e es égi Béke Tsz lakatosai a daráló összeállítása közben. Sok a lépcső, gyengébb a hatékonyság — Még a színek is befolyásolnak Ergonómiai és munkaszervezési szeminárium kezdődött Az elmúlt évek gazdasági nehézségei a magyar vállala­toknál is jelentős változásokat hoztak létre. Erősen felérté­kelődött a jó minőség, a ma­gasabb szellemi munkát tar­talmazó termékek köre, to­vább nőtt az élőmunka érté­kutatási és . tudományos is­meretek birtokában nyújt er­re lehetőséget. Az MTESZ Nógrád megyei szervezete, miként ezt megnyitó beszédé­ben ffiiessai Sándor, az SVT igazgatója, a szervezet titká­ra hangsúlyozta, azt a célt ke, s a gazdálkodásban mind tűzte ki maga elé, hogy aha- nagyobb szerepet kap a haté- sonló összejövetelek révén is, konyság. Ez utóbbi valós nö- a tudományos munka mielőbb vekedésének egyik legjelen- és mind nagyobb mértékben tősebb forrása a munka- és realizálódjon a termelési fo­üzemszervezés, de a munkahelyek célszerű, „emberszabású” kialakí­tása szintén a még fel nem tárt tartalékok közé tartozik. Az MTESZ mindig nagy fi­gyelmet fordított és fordít a népgazdaság feladatainak végrehajtására, a$ok elősegí­tésére. Éppen ezt a célt is szolgálja a tegnap Salgótar­jánban megnyílt, kétnapos ergonómiai és munkaszerve­zési szeminárium, amely a tapasztalatok kicserélésével, az egyes területek eddigi eredményeinek megismerteté­sével, a szakterületeken elért lyamatokban. Tegnap a szeminárium résztvevői — valamennyien megyebéli szakemberek — két előadást hallgattak meg. Dr. Czabán János egyetemi do­cens, a közgazdaság-tudomá­nyok kandidátusa az ipari vállalatok szervezetfejlesztési • és fejlődési tendenciáját bon­colgatta. Fontos kérdés ez — hangsúlyozta —, hiszen a vál­lalatok szervezeti felépítése nagyban befolyásolja az ered­ményességet, s nem megfele­lő kialakítása súlyos veszte­ségek előidézője is lehet. Mindezt híven érzékelteti, zömében az igazgató és a munka végrehajtását végző dolgozók között hét (!) köz­bülső lépcső szerepelt. Ez lassúvá, bürokratikus­sá teszi a vállalati me­chanizmust, kevésbé tud­nak gyorsan reagálni a piaci változásokra, s így a régi idők , beidegző- döltsége gátja lehet —, s a gyakorlat bizonyítja: az is — a még nagyobb gazdasági eredmények elérésének. Szervezni, az adott vállalat szervezettségét a kor követel­ményeinek megfelelő szintre helyezni viszont csak ko.mp^ lexen lehet. Hiábavaló fárad­ság egyes munkaterületek „megújítása”, ha az ehhez kapcsolódók tevékenységé marad a régiben. Az eddigi tapasztalatok is azt. bizonyít-, .iák, hojjv e területen jelentős eredményt csak ott értek . el, ahol az effajta tevékenységet nem a vállalatnál meglévő egyetlen szervezéssel foglal­kozóra, vagy szervezési osz­tályra bízták, • hanem abba a hogy néhány évvel ezelőtt gazdálkodó egység valamennyi száz’w szánhat vállalatnál vé­geztek vizsgálatokat, s azok A FOGYASZTÓK ORSZÁGOS TANACSA ELŐTT Javítani kell a reklámok hitelességét Megoszlanak a nézetek a gyasztó nem tartja kielégítő- a vállalatok túlnyomó többse- ció eszközeire, így a , megyei hazai reklámok színvonaláról: nek a hazai reklámok színvo- ge kezdi felismerni a rekla- lapokra, a köztéri hirdetések- tóboen úgy vélekednek, hogy nalát. Nem esztétikai kifogása- mpk jelentőségét, s ennek kö- re, a kereskedelmi egységeken belüli plakátokra. Az Ipari Reklám és Propa­ganda Vállalat igazgatója ez­után arra hívta fel a figyel* met, hogy a termelők, a vál­lalatok egy része a kibontako­zás útját nem a piaci munka javításában látja. A verseny sajnálatos módon, nem az azok nem töltik be kellőkép- ik voltak elsősorban, sokkal pen szerepüket, mert nem a inkább a hirdetések tartalmát, termékre hívják fel a figyel- hitelességét kérdőjelezték meg. met, jianem a gyártó vállalat- Némely termék esetében túl ra. Ezt állapították meg a Fo- korainak bizonyult a figye- gyasztók Országos Tanácsa lemfelkeltés, máskor viszont piaci helyzetértékelő bizottsá- túlságosan is későn tették köz- gának keddi ülésén, amelyen új szakértői csoportot hoztak létre a reklámok hatásosságá­nak növelésére. Kandiiíkó József, az Ipari Reklám és Propaganda Válla­lat igazgatója egy közelmúlt­ban befejezett vizsgálat, tanul­ságait elemezve elmondta: a megkérdezett mintegy 1500 fo­ze a felhívásokat, a különfé­le propagandaanyagokat. vetkeztében se szeri se szá­ma a propagandaanyagoknak. Am hatásosságuk korántsem egyértelmű. Ez azzal is ma­gyarázható, hogy valamennyi vállalat elsősorban a központi hírközlő szerveket veszi igény­be, s nem tisztázza előre, hogy reklámjával mely rétegnek Márpedig ez megengedhetetlen szól. Egy fővárosi bolthálózat azonos rendeltetésű cikkek kö — mutatott rá az előadó — mert egy vállalat , jó hírnevét semmi sem ingathatja meg jobban, mint az. ha olyan cik­ket kínál, amely nem kapha­tó. A továbbiakban rámutatott: hirdetése ugyanis, érthetően, nem hozhatja lázba a vidéken élőket, s megfordítva. Magya­rán: jobban alkalmazkodni kellene a helyi igényekhez, még fokozottabban támaszkod­ni a helyi tömegkommuniká­zött zajlik, hanem a fogyasz­tók pénzéért, amely köztu­domásúlag nem gyarapszik, hiszen' az életszínvonal stag­nálásával mindenki kétszer meggondolja, hogy mire költ­se a pénzét. vezetőjét bevonták. A szer­vezetfejlesztés elképzelhetet­len hosszú távú előrejelzésék: nélkül. Az a vállalat, amely a piac- és a gyártmánystruktú­ra-váltásban nem tud kellő­képpen előre látni, a háttérbe szorul, jövője bizonytalanná válik. Mindehhez szükség van az információk hatásfokának javítására, a számítógépes rendszer még fokozottabb igénybevételére. A munkateljesítményekre nagy hatással van az ember, a gép és a környezet kap­csolata, melyek összefüggé­seit az ergonómia vizsgálja. E témáról tartott előadást dr. Heidrich László egyetemi ad­junktus. aki hangsúlyozta: még jobb boldogulásunk érdekében szükséges a 1 környezeti tényezők és a ] gépek emberhez való iga- zítása. A szeminárium résztvevői az előadásokat követően meg­tekintették a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat, majd konzultáción vettek részt, Munkájukat ma továbl» folytatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents