Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

I Évfordulók haszna Szerencse, hogy költőknek, Íróknak, muzsikusoknak ilyen, amolyan évfordulóik vannak. Születtek, meghaltak épp öitven, hetvenöt, száz stb. esztendeje, ezt vagy amazt a. művét pontosan eny- nyi, amannyi éve mutatták be, s ez kínálkozó alkalom, hogy sebtiben kabátot varrjunk az előkerült gombhoz. Ha év­fordulók nem volnának, időn­ként komoly műsorcsinálási zavar támadna a televízió tájékán is. Szerencsére az iro­dalom-, a zenetörténet ilyen tekintetben kifogyhatatlan kincsesház, úgyszólván min­den évnek, hónapnak, hétnek sőt napnak megvannak a ma­ga íziben aktulizálható dátu­mai. Az elmúlt műsorhét sivár­ságát például az tette némi­képp élénkebbé, hogy két év­fordulós kapaszkodó is kínál­kozott az emlékezésre: száz éve született Jacobi Viktor és száz éve halt meg Friedrich yon Filotow. Jacobi a század eleji eszten­dők operettkompinistáinak egyik legképzettebb, igen sa­játos hangú képviselője volt. Pályája a főiskolán, a híres és rendkívül igényes Koess- ler professzor zeneszerzési osztályában olyanokkal indult együtt, mint Kodály Zoltán Weiner Leó, Kálmán Imre és Szirmai Albert. Az ifjú mu­zsikus érdeklődése azonban csakhamar az akkoriban dús hazai virágzásnak indult ope­rett felé fordult, s ko.rai halá­láig (1921) két világsikerrel, a Leányvásárral és a Sybillel írta be nevét a műfaj törté­netébe. Az Igényesebb közü­lük kétségtelenül a Leányvásár partitúrája, népszerűség dol­gában azonban a Sybilé az el­sőség máig tartón. A komponista születésének századik évfordulójára is e művével emlékezett a televí­zió szombat esti második mű­sorában. A nagyoperett ere­deti szövegkönyvére ugyan alaposan ráfért Gáspár Mar­git átdolgozói fáradozása, Jacobi muzsikája azonban ma is káprázatosán csillog, gazdag dallamvilága, pompás hangszerelése révén a Sybilt méltán tartjuk számon a mű­faj legjobbjai között. A te­levíziós feldolgozás Seregi László rendezésében megőriz­te a zenei anyag minden szépségét. Ebben olyan ki­tűnő fiatal művészek segítet­ték a produkciót, mint Pitti Katalin, Leblanc Győző, Ha- umann Péter, Bende Zsolt, Zsadon Andrea, Kovács Zsu­zsa. Maros Gábor valamint az MRT szimfonikus zene- és énekkara. A másik „jubiláns”, Flo- tow — kerek száz éve, hogy el­hunyt. Nevét leginkább víg­operája, a Márta révén tart­juk számon, mely könnye­dén játékos elemeiben mint­ha már előhírnöke volna a hamarosan megszülető új mű­fajnak, az operettnek. A darabot 1847-ben Bécs- bem mutatták be. A közönség és a kritika egyaránt meleg ünneoléssel fogadta, s a mű a világ legtöbb operaházában színpadra lelt, népszerűsége máig sem csökkent. Muzsiká­ját fülbemászó melódiák bő­sége, és kedves közvetlenség jellemzi, amik érdemében a kissé érzelgős romantikát is elviseljük. A Márta a budapesti mű­vészeti hetek keretében, a Zenés Tv-színház produkció­jaként, vasárnap este került képernyőre Horváth Ádám rendezésében, a főbb énekes feladatokban Farkas Katalin­nal, Csordás Klárával, Bándi Jánossal, Lükács Lászlóval, Begányi Ferenccel és Ütő Endrével. Valamennyien igen rokonszenves teljesítményt nyújtottak, igényes eszközök­kel. Nem évfordulós program volt, de többnyire esemény­számba megy Gyárfás Mik­lós jelentkezése. Néhány hónapja érdekes portréműsor keretében talál­kozhattunk utoljára képer­nyőn az íróval és néhány művével. Most a Szerelmes sznobok című tévéjátékát lát­hattuk vasárnap este. Gyárfás kitűnő ismerője és művelője annak a műfajnak, amit sza­tírának, groteszknek mon­dunk. Nos, ezúttal az írói konstrukcióba valahol számí­tási hibák csúszhattak, az építmény labilisán áll a tal­pán, minduntalan feldőléssel fenyeget, a mesterség’! balan- szírozás minden eszközére szüksége van Gyárfásnak, hogy a történetet a nem túl eredeti kifejletig segítse. A tévéjátékban a legtöbbet a nagyon ritkán látható Váradi Hédi nyújtotta, továbbá egv- egy élvezetes portrékarikatú­rával Sinkovits Imre, Csáká­nyi László. Kádár Flóra, Gob­bi Hilda. Buitor István és Bánsági Ildikó. (b. t.) Munka és művelődés Munkásművelődési mozgalom A Munka és művelődés címmel közművelődési moz­galmat indított a salgótarjá­ni József Attila városi-me­gyei Művelődési Központ. A munkásművelődés újabb for­májába közel 300 szocialista brigád nevezett be a megye gyáraiból, üzemeiből. A moz­galom három nagy témakört ölel át: Madách Imre életé­ből és életművéből, a mun­kahelyi demokrácia ítérdé- seiből és gazdaságpolitikai is­meretekből kell felkészülniük a benevezett brigádoknak. A felkészülést a mozgalom szervezői is segítik. Ajánlá­sokkal, irodalmi figyelőkkel látták el a brigádokat, a fi­nálé közeledtével pedig mind­három témakörben fórumra hívtak illetve hívják a bene­vezetteket. Az első fórumot múlt csütörtökön rendezték a salgótarjáni TIT-székházban, ahol a Madáchcsal és korá­val kapcsolatos kérdésekre kaptak választ az érdeklő­dők. A következő fórumra ma kerül sor, 16 órától az SZMT-székház tanácstermé­ben a munkahelyi demokrá­cia alapelveivel kapcsolatos problémák, kérdések megvá­laszolására nyílik mód. A brigádok már a fórum kez­dete előtt eljuttathatják kér­déseiket a megyei művelődé­si központba. A gazdaságpoli­tikai fórumra november 3-án kerül sor, ahol Murányi Mi­hály, a Heti Világgazdaság fő­szerkesztőhelyettese segíti a csapatokat a felkészülésben. Novemberben rendezik meg a Munka és művelődés című vetélkedőket is üzemi, terüle­ti, illetve megyei szinten. A mozgalom végét azonban nem ez jelöli, év végén az egész éves munkát, eredményeket értékelik a szervezők. Tájmúzeum kereskedőházból Az év végére befejeződik a To­kaj főterén álló XVIII. században épült egykori görög kereskedő- ház műemléki helyreállítása, jö­vőre pedig megnyílik benne a vi­lághírű borvidék emlékeit bemu­tató tájmúzeum. A műemléki felügyelőség és a Borsod megyei Tanács anyagi hozzájárulásával helyreállított egyemeletes épületben, mintegy 600 négyzetméternyi kiállítási te­ret képeznek ki. A boltíves pin­cehelyiségekben mutatják majd a szőlő feldolgozásához egykor használt eszközöket, faedénye­ket, világítóeszközöket. A föld­szinten időszaki kiállítások lesz­nek, az első emeleten — ahol a helyreállítás során kiegészítették az egyes szobákban feltárt fres­kótöredékeket — bemutatják, hogy milyen volt az élet az egy­kor hegyaljai mezővárosokban. Itt kap majd helyet a nagyköz­ség római katolikus plébánosá­nak, Béres Józsefnek nagv érté­kű ikon- és esrvháztörténet! gvűi- teménye. Kiállítási teremnek ren- : dezik be a tetőteret is, itt a vi- i cléken dolgozó kádárok, bogná- ! rok szerszámait, a bodrogi és . tiszai vízi élet emlékeit, a h^iá- ! szat, a vízi közlekedés eszközeit 1 láthatja a közönség. HARMATI SÁNDOR': Munkásemlékek A magyar munkásmozgalom története bő­velkedik olyan részletekben, amelyek meg­ismerése a ma élő új nemzedékek számára is tanulságos. A 78 éves Harmati Sándor nem pusztán tanúja, hanem személyes résztvevő­je volt azoknak az eseményeknek, amelye­ket több száz oldalas munkájában felidéz, s amelyekről az alábbiakban közlünk részle­teket. Harmati Sándor egy esztendő híján kere­ken fél évszázada tagja a pártnak, kiemel­kedő munkát fejtett ki a felszabadulás utá- jii években különféle párt-, államigazgatási és népfrontmozgalmi funkciókban, nyugdí­jasként is a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöki tisztét tölti be. Sok évtizedes munkás- mozgalmi tevékenysége elismeréseként 75,' születésnapja alkalmából a Szocialista Ma* gyarországért Érdeméremmel tüntették ki. Visszaemlékezésének itt közölt részletei olyan régmúlt időszakot elevenítenek fel, amelynek során Harmati Sándor — egy uradalmi vin­cellér egyik napról a másikra önállóságra kényszerült fia — még fiatalemberként küz­dött a megélhetésért, s önmagát keresve ta­lálta meg igazi társait a munkásmozgalomban. 1. Tűzvész Gyöngyösön Az elemi iskola negyedik osztályába készültem, amikor az okkupáit Bosznia-Her­cegovina fővárosában, Szara­jevóban egy szerb diák, Gav- rilo Princip, a Fekete Kéz na­cionalista szervezet tagja, pisz­tolylövésekkel megölte az Osztrák—Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdi- nándot és feleségét. — Ebből bizony baj lehet — kommentálta apám a me­rénylet hírét. Majd egy ideig szótlanul nézett ki az abla­kon. Bizonyára mérlegelte, hogy mit várhatunk, majd új­ra megszólalt. — Akik most mundérban vannak, napok alatt elintézik az egész ügyet, ha netán Háború törne ki Szerbiával. A háborús események egye­lőre közvetlenül nem érintet­ték családom helyzetét. A korábbi szülői elhatározásnak megfelelően elvégeztem az elemi iskola negyedik osztá­lyát és aá 1915—1916. tanév­re felvételt nyertem a Gyön­gyösi Állami Főgimnázium első osztályába. Apám- 1914-es jóslata eile-- nére a háború már több mint két esztendeje dúlt. Az el­esettek és sebesültek helyére új és új korosztályokat moz­gósítottak. Egy napon aztán sor került apámra is. A be­hívóparancsot 1917. január 1- én kapta meg, azon a neve­zetes hapon, amikor az el­hunyt I. Ferenc József csá­szár és király helyett Buda­pesten IV. Károlyt magyar királlyá koronázták. Apám másnap a reggeli vo­nattal utazott Miskolcra, az ott állomásozó 10. honvéd gyalogezredhez és néhány hét múiva, valamikor február kö­zepén levélben búcsúzott tő­lünk. Ezredével elindult az oroszországi arcvonalra. Fél évre rá a galíciai arcvonalon egy közelében robbant ágyú­lövedéktől erős légnyomást kapott és a szíve súlyosan károsodott. A bevonulása előtt daliás termetű, jó egész­ségnek örvendő ember maga- tehetetlenül feküdt a miskol­ci lióinvédkó’’házban. Időközben családunk anyagi gondjai súlyosbodtak. Ennek egyik oka az 1917. május 21- én tanulóvárosomra, Gyön­gyösre rászabadult tűzvész volt. A természeti katasztró­fa következtében a vidéki di­ákok nehezen kaptak szál­lást és ellátást. Az iskolaváros e fontos szolgáltatásainak az ára megháromszorozódott. A gyöngyösi katasztrófa nagyszámú, akkor nagy hatal­mú úr városunkba látogatását is előmozdított^. Közülük nem egyet, mint a gimnázi­um tanulója, diáktársaimmal a járdaszéleken kordont állva, magam is egészen közelről láthattam. Két híres látoga­tóra emlékszem még ma is, egészen tisztán. Az egyik az egri egyház­megye hatalmas kiterjedésű földbirtokának ura és haszon- élvezője, Szmrecsányi érsek volt. Díszes és színes főpapi ruhájában a járdákat zsúfo­lásig megtöltő lakosok részé­re pámás, gyémántköves gyű­rűktől csillogó szentséges ke­zeivel osztotta az áldást. A kíséretében levő egyházi mél­tóságok pompája méltó volt az egyházmegye nagy urához. A másik látogató valóság­gal elbűvölte a város szeren­csétlen lakóit, különösen a nincstelen munkásnépséget. Nem kisebb látogató mutatott érdeklődést sorsuk iránt, mint a monarchia ifjú uralkodója, IV. Károly és felesége, Zita királyné. Az uralkodópár hin­táját hat nyalka ló vontatta a romoktól sebtében eltakarított és feldíszített utcákon. Kísé­retül végeláthatatlan kocsi­sorban az ország akkori hatal­masságai tették tiszteletüket a bajba jutott mátraaljai vá­rosban. A hírességek látogatása a tűzkárosultakat új remények­kel kecsegtette. ígéretekben nem is volt hiány. Ezek alap­ján a természeti katasztrófa áldozatai azt hitték, hogy az egész monarchia figyelme és segítőkészsége feléjük fordul. A remények azonban nagyon hamar úgy elpárologtak, mint a dugasz nélkül hagyott edény­ből a benzin. A monarchia és az ország urainak a há­ború továbbfolytatásának fi­nanszírozása volt a fontos és nem a gyöngyösiek megsegíté­se. i (Következik: 2. Béke, földosztás) bttorjf ..... H ollókői legények. *^XXXXNNXV9^\\\VCCCeC4X\X A\\\\\v\\\\\ >: ' VV\\\\\\\\N\NW'A’AV N\\\\\\V\\\\\\\\\\\\V NWS" '- ''.XVXXXXVVXXNNXXVWCVVVVVVyNXN'''''- XVXXXXXXXX>'.%X>'XXXX'C^X>X>XXXXS^X\X\XVXXXNA^XXVV^XXX>XNXV>^XvNVXXNXXV\X\XX'X'XXXXV’OCVVVXXVVXXXXXXV V XX' 'vX műsor 19.15: Fitz Wunderlich operaáriá­kat énekel 19.55: Tudomány és gyakorlat 30.25: Balázs Árpád népdalfeldol­gozásaiból 20.55: Rádiószínbáz: A szent csa­lád. Scliwajda György hangjátéka 22.20: Tíz perc külpolitika 23.30; Morley-madrigálok — ma­gyar énekkarok előadásá­ban. 22.41: Kockáztattam 22.51: Solomon zongorázik 0.10: Virágénekek ' KOSSUTH RÁDIÓ: S.Z7: ÜJ korszak az űrkutatás­ban 8.57: Leonard Bernstein opera­felvételeiből 9.36: Találkozás a Hang-villában 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamarazene 10.58: Nótacsokor 11.41: Irodalmunk a felszabadu­lás után 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.40: Élő világirodalom 15.05: Szüreti népdalok 15.28: Nyitnlkék — kisiskolások műsora 16.00: Délutáni Rádiószlnház: Bakaruhában. 16.45: A pénzügyőr-zenekar ját­17.05: Esték az Almássy téren 17.30: Kovács Andor nótákat gi­tározik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: ökrös Oszkár cimbalmo­2£Íl£ 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35:’ Társalgó 10.00: zenedelelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolc 12.35: Melódiakoktél 13.30: Karai József kórusmuzsi­kái a. A Gyermekrádió műsora 13.45: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 18.00: Kamasz-panasz 18.35: Grarnafonalbum 19.15: Tudósítás a tornász-világ­bajnokságról Budapestről és a súlyemelő-világbaj­nokságról Jerevánból. 19.25: Politikai könyvnapok. 1983. Kertész Iván, Kovács Géza és Shvoy Kálmán könyvét ismerteti Andai György. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Orfeusz az alvilágban. 21.10: Mont Klamott és kornyéke 22.00; Tizenkét szék. Ilf és Pet­rov regénye rádióra alkal­mazva. 22.34: Slágerek Szófiából. 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ; 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szer­keszti: Beély Katalin és Zakar János. 19.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Élővilág. 8.35: Magyar irodalom 9.05: Francia nyelv. 9.25: Fizika 9.50: Ne váljatok el szerettei­tektől. Szoviet film, 11.05: Egy táj anatómiája. Fran­cia rövidfiim 11.30; Képújság 15.00: Iskolatévé. Nevelési hely­zetek II. 15.25: Deltácska 15.45: Adni, kapni jó! Babák, bábok. 16.00; A három kívánság. Magyar irodalom alsó tagozatosok­nak. 16.40: Hírek 16.45: A zöld erdő meséi. Ame­rikai rajzfilmsorozat. XIII/9. rész: A rakoncátlan négyek. 17.13; örökzöld dallamok. Ran­devú a ,,Sole mio” bárban. 17.40: Képújság 17.45: Reklám . 17.55: A zeolit .......csókolni való s zer...” 18.55; Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00; Mike Andros. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat Mocsok Rt. 20.50: Stúdió *83. 21.50: A nevem: Gyurka Mi- hályné 22.00: Felkínálom. , 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR. 20.00: David Ojsztrah. 20.45; Kertünk-udvarunk. 21.05; Tv-hírad^ 2. 21.25: Reklám 21.30: Bűnbánat. Holland film. 22.10: Képújság BESZTERCEBÁN Y A ; 19.39. Tv-híradó 2l).üö. Lényegében normálisak vagyunk 21.30; Dr. Eohumir Wsmeral élete és munkássága. (Ism.) 22.00 Ez történt 24 óra alatt 22.15; Musica Viva 23.00. Hírek 2. MŰSOR: 19.30. Tv-hiradó 20.00; Fiatalok tv-klubja. 2. rész 21.30; Időszerű események 22.00; Színművészeti magazin. 4 NÓGRAD - 1983. október 25., kedd j MOZIMŰSOR. filmszatíra. — Nagybátonyi Pető« Salgótarjáni November 7.; Fél íi. Piedone Egyiptomban. Színes, 4-töl: Álomvilág. Színes, szinkro- szinkronizált olasz kalandfilm. — nizáit szovjet ifjúsági film. — A Pásztói Mátra.- Evilági Babilon, Karatédé Cobra visszatér (16). Színes szovjet film. — Rétság. A Színes, szinkronizált Japan krimi, szénbányász lánya. Színes, szink- — Kohász.- Vízipók-csodapók. ronizált amerikai film. — Kiste- Színes magyar rajzfilm. — Tar- renyei Petőfi.- öld meg a Sogunt! ján vendéglő.- Mindhalálig -zene (16). Színes, szinkronizált japán (16). Zenés amerikai film. — Ba- történelmi kalandfilm. — Jobbá« lassagyarmati Madách. Háromne- gyi.- Kémek a lokálban (16). Szí« gyed 6 és 8 órától: Panelsztori, nes francia—olasz bűnügyi film« Színes, szinkronizált csehszlovák vígjáték. 20.00: Mike Andros Mocsok Rt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents