Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

Razaí tájadon Egy hajdan volt híres bánya: Egy Itef mozaítcjaT A pályán és a közéletben is BRENNBERG A hajdani bánya 1915-ben Brennbergbánya, eredeti ne­vén Brennerderberg, Magyár- ország első és a múlt század közepéig legjelentősebb fe­keteszén-bányája volt. Sop­ron közelében a magyar— osztrák határ szomszédságá­ban fekvő bányatelepeit az 1570- es években fedezte fel Rieder János soproni szögkovács, ami­kor is a hegy szene tüzet fo­gott. Innen a név eredete: „égő hegy”. Riedert céhtár­sai bevádolták a városi ta­nácsnál, hogy engedély nélkül égeti a faszenet. Rieder meg­mutatta nekik az égő követ, amelyet ezt követően Sopron város elkezdett bányászni. Brennberg volt akkor még az ország egyetlen szénbányája. A fejtés a külszínen indult és a XVIII. század végén már rendszeresen fejtették a brenn- bergi feketeszenet. A XVIII. század végén a város egy bécsújhelyi tőkés- csoportnak adta bérbe a bá­nyát. A társaságnak Ferenc császár is tagja volt. Hajózha­tó csatorna építését tervezték Bécs és Sopron között, hogy a jó minőségű feketeszén ol­csó vízi úton, könnyebben el­jusson az osztrák fővárosba. Ám rövidesen mégis eladták a bérletet a kincstárnak. 1824- ig a kincstár folytatott itt bá­nyászatot, majd osztrák nagy­iparosoknak adták' ki bérlet­be a bányászati jogot, végül 1877-ben a kincstár Dräsche Henrikre ruházta a főbórleti jogát. Dräsche Henrik jelentős fejlesztést folytatott Brenn­bergben. 1875-ben gőzmozdony vontatta vasúttal kötötte ösz- sze a bányát Ágfalvával. Fel­tárt egy 300 méter mélység­ben levő széntelepet, ami ak­kor szenzációs eredménynek számított. A Brennbergi Szén­bánya Társulatot 1912-ben az Urikány-zsilvölgyi Kőszénbá­nya Részvénytársaság vette át, ők mélyítették le 1938—42. között — közvetlenül az oszt­rák határ alatt — az ország akkor legmélyebb aknáját a 640 méter mély Szent István- aknát. A bányaművelés ez idő tájt még főleg osztrák terüle­tek alatt folyt. Ennek lehető­sége a szerződés szerint 1965- ig volt biztosított Á II. világháború után a bányát államosították, 1952- ben beszüntették a szénkiter­melést, 1956 novemberében önkéntes bányászok újra le­szálltak a régi tárnákba, hogy a szénhiány miatt ne álljon meg az élet a soproni üzle­tekben, kórházakban, isko­lákban. Időnként még manapság is föl-föl röppen a hír: misze­rint újra megnyitnák a brenn­bergi bányát, s, hogy ez ren­tábilis is lenne. Az ilyetén hírek mindeddig megalapo­zatlannak bizonyultak. Brennberg feltehetően ma­rad az, ami: egyedülálló ipar- történeti emlék. 200 éves múlt­jával híven tükrözi Magyar- ország szénbányászatának hőskorát, fejlődését. Itt kris­tályosodtak ki a hazai szén- jogi viszonyok, itt alakították ki a hazánkban mindaddig is­meretlen fejtésmódokat, al­kalmaztak elsők között gőz­gépet. A falu a kis bányásztelep is igen érdekes, eredeti hely. A brennbergi völgy a Soproni­hegység egyik legszebb része. Ez a vidék földrajzi (geoló­giai) vonatkozásban és nö­vényzetét tekintve alpesi (no- ricumi). Állatvilága is alpes- alji jellegű, a vidék hangula­ta páratlan. Erdei gyógyisko- la van> Brennberg közelében, ahol, az erdőben a szabadban levő „tantermekben” tbc-re hajlamos gyerekek tanulnak orvosi felügyelet mellett. Egy 1835-bŐl való épület­ben, az Öbrennbergi út 14. alatt látható a brennberg- bányai bányász-emlékmúze­um. (Itt dolgozott 1840-től ha­zánk első bányában műkö­dő gőzgépe, egy 12 lóerős szál­lító gőzgép). Az 1968-ban meg­nyitott múzeumban a 200 éves brennbergi bányászmúlt tár­gyi emlékeivel — bányászru­hákkal, bányászlakás-beren- dezésel, szerszámokkal és az írott emlékekkel, a brennber­gi munkásmozgalom doku­mentumaival, szerződésekkel a hosszú bérharc állomásai­val, az 1907—1909-es nagy sztrájkok körülményeivel is­merkedhetnek meg az érdek­lődők. Figyelemre érdemes a bá­nyásztelep temploma: fából készült tartószerkezete, meny- nyezete, a bányavágatokat biztosító ácsolatokat idézi. A templom Fekete Madonna ké­pe a II. világháború idején a környéken menedékre talált lengyelek ajándéka. — b. — A falu végén találtam a házra. Mondták a helybeli­ék, menjek csak végig a fő­utcán, aztán balra, az utolsó utcában meglelem Havasi Kálmán bácsi portáját. A takaros családi ház ab­lakai tárva, nyitva, a kerí­tés mögött a kert őszbe ját­szó színei. Csengetésre, a ház asszonya kerül elő, „hogyne, itthon van a Kálmán bácsi, tessék csak befáradni!” A bemutatkozás, a barátko- zás igen könnyen esik ott, ahol azonnal nyílt szívvel, szeretettel fogadják a látoga­tót, legyen bár teljesen ide­gen. Ila néni, a háziasszony, amúgy is beszédes, vendég- szerető, gőzölgő kávét rak az asztalra, aprósüteményt, s közben megtudom, hogy óvó­nő volt a faluban, sok apró­ság nőtt, fejlődött a keze alatt. Fiúk, lányok, akik ma már szülőkként hordják óvo­dába gyermekeiket. Kálmán bácsi a férj, meg az iskolát igazgatta harminc esztendőn keresztül, de ez nem volt ne­ki elegendő, mert elvállalt mindenféle munkákat, társa­dalmi megbízatást. Dolgozik még ma is, nyughatatlan egy természet. Pár napja ünnepel­ték 71. születésnapját, ami­kor is fogadalmat tett, ő ugyan addig ténykedik, amíg csak az egészsége bírja. Szó, ami szó, Havasi Kál­mánon nem hagytak nyomot a hosszú évtizedek. Korát meghazudtolóan fiatalos, te­le lendülettel, elképzelések­kel. — Pedig bizony nehéz esz­tendőket kellett megélni. Oly korban teltek ifjú éveim, ami­kor nem tudhatta az ember, melyik lesz a helyes út, nem volt könnyű eligazodni az élet dolgaiban. Ipolytamócon kezd­tem, mint iskolaigazgató. Ak­koriban szerveztük a tanácso­kat, győzködtük az embereket az új rend előnyeiről, nép­fronti» tömörítettük őket. Aztán tizenegy esztendő múl­tán, akkor, amikor már kezd­tek mutatkozni Tarnócon az agitáció eredményei, elszólí­tott a családi kötelesség. Bá­tyám, aki szintén pedagógus, megvált az őrhalmi iskola igazgatói székétől, s helyébe engem ültettek. Ila néni térül, fordul, a fi­ók mélyéből megsárgult, meg­fakult dokumentumokat húz elő, bizonyítandó, hogy peda­gógus az egész família. Az 1854-ben kelt tanári oklevél arról árulkodik, hogy Hava­si Kálmán egyik elődje, ak­kor végezte be Egerben a ta­nárképző főiskolát, nagyapa, apa, és a fiúk; Kálmán, meg a bátyja szintén Egerben sze­reztek tanári képesítést. — Szóval, az őrhalmi isko­la igazgatása mellett a nép­fronttitkári tisztet is örököl­tem a bátyámtól. Nyolc osz­tály gyerekeit, tanárait igaz­gattam és megmondom őszin­tén, abba untam bele, hogy jómagam nem taníthattam. Ila néni felnevet és szóki- mondóan kijelenti: — Mi az, hogy beleuntál? Húsz évig, nyugdíjba vonu­lásodig csináltad! — Igen ám, de közben azért mozgolódhattam a falu építéséért, szépítéséért is. So­ha nem felejtem el például a termelőszövetkezet szerve­zését. Én úgy féltem tőle, mint a tűztől. Azt gondoltam, azok az emberek, akik báró Buttler vagyonún osztoztak, annak idején, akik végre sa­ját kis földecskéhez jutottak, dehogy fogják beadni a köz­nek. Kérem, négy nap alatt, az egész falu belépett a kö­zösbe. A népfrontbizottság meg már annyira jól működött, abban az időben, hogy java­soltuk, legyen a tsz Hazafias Népfront Termelőszövetkezet' Azóta is ezt a nevet viseli. — Nem volt örhalom min­dig krumplis falu — kapcso­lódik ismét a beszélgetésbe Ila néni. — Káposztával fog­lalkoztak az emberek. Ügy csinálták, hogy az új krump­lit kiszedték a földből, aztán beültették káposztával. Mesz- sze földre is vitték eladni ezt a zöldfélét. — Nem csak az emberek anyagi helyzete fordult na­gyot az idők során, hanem a gondolkodásuk is — folytatja Havasi Kálmán. — Nézzen csak szét a faluban, milyen takaros portákat talál, meny­nyi társadalmi munka fekszik egy-egy új . létesítményben. Jöjjön csak el a falugyűlésre, hallgassa meg a lakosság vé­leményét! A gondolkodást, a szellemet egy kicsit ő maga is formál­ta. Hagy ne soroljuk külön- külön a társadalmi tisztségeit^ megbízatásait. Beszéljenek ehelyett a kitüntetések, elis­merések, amelyeket egy kü­lön szekrényben őrizget. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa kitüntető jelvénye, 30 éves társadalmi munkáért elismerés, oktatásügy kiváló dolgozója, tanácsi munkáért kitüntető jelvény, kiváló vér­adó, közbiztonsági érem arany fokozat, TIT-emlékplakett, a tűzoltóságban végzett harminc­éves tevékenység elismerése és sorolhatnánk tovább... Havasi Kálmán megillető- dik. — A Hazafias Népfrontnak ma is titkára vagyok, s re­mélem, munkámnak lesznek folytatói. Négy gyerekem, ki­lenc unokám van. Két lányom és egy fiam pedagógus. Őszin­te, becsületes embereknek ne­veltem őket. A pedagóguspá­lyán jól megállják a helyü­ket. Remélem, a közéletben is hallatnak magukról... Kiss Mária Az öblösüveggyár kultúrházában Munka-, munkásábrázolás fényképeken Tízéves múlitra tekint visz- nak művelődési házában teg­sza a salgótarjáni Kossuth nap délután fotókiállítás nyílt Művelődési Ház és a Váci a pályázatra beküldött felvé- Fotókémiaipari Vállalat kö- telekből. A Munka-, mun­zös fotópályázata. Legutóbbi kásábrázolás című fotókiállí- pályázati kiírásukat még ta- tást Longauer István, az üze- valy tették közzé. Munka-, mi szakszervezeti bizottság munkásábrázolás címmel. A titkára nyitotta meg, s adta pályázatra negyvenkét alko- át az öblösüveggyár, vala- tótól összesen 148 fotó érke- mint a fotókémiaipari válla- zett. Az Üvegipart Művek lat három fődíját és két kü- Salgótarjáni öblösüveggyáré- löndíját. EXPORTREKORD Exportrekordot állított föl szeptember hónapban a sal­gótarjáni síküveggyár: min­den idők legnagyobb meny- nyiségű síküvegét gyártották és vágták a hónap során, összesen 430 ezer négyzetmé­ter húzott síküveget készítet­tek elő szállításra, valameny- nyi tőkésexportot elégít ki. A kiszállítás nem tartott lépést a termelési rekorddal: a kül­kereskedelmi vállalat ugyan­is nem biztosított kellő meny- nyiségű szállítóeszközt, kami- ont, illetve konténert. A szep­temberi exportcsúccsal a gyár idei évre tervezett 2 millió 950 ezer dolláros tőkésexportjá­ból 2 millió 280 ezer dollár értékűt már előállított. KORDA-EST A TARJÁN - VENDÉGLŐBEN 1983. október 24-én, 21 órai kezdettel. A műsor keretében fellép: KORDA GYÖRGY, BALÁZS KLÁRI, ANGYAL JÁNOS, HORVÁTH ISTVÁN és több más művész. Mindenkit szeretettel vá­runk. Belépőjegy a felszolgálók­nál kapható. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Gyógyszer lesz a Héliából? 8.37: Graziella Sciuttl és George London operaáriákat énekel 9.03: „vár egy új világ ...” 9.33: Jó a dal 10.05: Zenélő Dominó 10.35: Apokrif 10.40: Andor Ilona Sehumann-ro- máncokat vezényel 11.00: Kilátó 11.45: Szerdahelyi János nótáiból 12.45: Hét végi panoráma 13.50: Rossini: Semiramis— Arsace kavatinája az I. felvonás­ból 14.02: Az I. Musici dl Roma ka­marazenekar négy Vlvaldi- concertőt látszik 14.44: Magvnrán szólva... 15.05. Révkalauz 15.35 Holnan közvetitiük 16.00. Mérlegen az idegenforga­lom 17.05: Az ipari szövetkezetek „Erkel Ferenc” művész- együttesének népi zenekara játszik 17.35: Életünk, ahogy éljük 18.00: Filmzene 19.15; Homo ludens 19.35: Irodalmunk a felszabadu­lás után 20.32; Operettest 21.30: Munkakönyvvel a zsebük­ben 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: Haydn: G-dúr vonósnégyes 22.52: Kockáztattam. Riport 23.02; Szimfonikus zene 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Peter Alexander operettda­Inlrnt 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35; Slágermúzeum 9.21; Intermikrofon 9.41. Általános 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15; Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Felütöm a telefonkönyvet 14.00: A Petőfi rádió zenedélután­17.30: íjtödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35. űj pódium. „Feleségek’ 21.30: Ritmus! 4 NÓGRÁD - 1983. október 21., péntek 22.00: Tahányl Antal népi zene­kara játszik 22.30: igen is, nem is 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Munkaközvetítő iroda Miskolcon — Könyvhálózat a munkahelyeken — Megveszem a lakásomat — Hét végi program- ajánlat.) Szerkesztő: Nagy Ist­ván. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ­8.00: Tévétorna 8.05: Fizika 8.30: Fizikai kísérletek 8.40: Magyar irodalom 8.50: Stop. 8.55: Énekeljünk! 1. (Népdal­feldolgozások) „Bíró.. • bí­ró..." 9.00: Környezetismeret 9.15: Orosz nyelv 9.35: Boj, Lej, Csingisz és a többiek. Szovjet rövid­film 10.00: Környező világunk. Föld alatti mozgás. Angol do­kumentumfilm 10.50: Tv-mozalk. Rövldfilm- összeállítás 11.00: A kaurifenyő. Oj-zélandl rövidfilm ■ 11.30: Képújság 14.50: Iskolatévé. Stop 14,55.-.Fizikai kísérletek 15.05: Systéme international. VI/2. rész: A méterrendszer 15.20: Az anyag körforgása, 1. A víz 15.50: Majális. Magyar mester­művek 16.15: Hírek 16.25: Szegedi Volán—Tatabányai Bányász bajnoki férfi­kézilabda-mérkőzés közve­títés Szegedről. A szünet­ben : reklám 17.45: Képújság 17.50: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó ZO.OO: Budapesti művészeti he­tek. Kegyenc, Teleki László eszméi nyomán. Tévéjáték. I—II. rész 22.10: Ismét... VIII/2. Vitray Ta­más műsora 23.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Falusi esték 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: A VII. nemzetközi buda­pesti sportfilmfesztivál fil­méiből 22.20: öregek és fiatalok. Olasz filmsorozat, V/3. rész 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyitott könyv. Szovjet tv- ftlmsorozat 2. rész 21.05: Szórakoztató vetélkedőmű­sor 22.00.- Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenés szórakoztató vetélke­dő 23.30: Hirek 2. MŰSOR: 19.15. A rendőrség közbelép 19.30; Francia nyelvtanfolyam 36. lecke (ism.) 20.00: Kit választott ki a gyilkos? Bűnügyi tv-játék (ism.) 21.30: Időszerű esemenyek 22.00; Katherina Hepburn-sorozat: Afrika királynője. Ango) film (ism.) MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7:: Nap­közis mozi: Fél 3-tól: Hüvelyk Panna. Színes, szinkronizált ja­pán rajzmesefllm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Panelsztori. Színes, szinkronizált csehszlovák filmsza­tíra. — Balassagyarmati Madách. Iskolamozi: Kincskereső kisköd- mön. Fél 4-től: Vlzipők-csodapók. Színes, magyar ralzfilm. Három­negyed 6 és 8 órától: Együtt­élés. (14) Színes magyar—NSZK- beli dokumentumfilm. — Pásztói Mátra.- Britannia gyógyintézet. (16) Színes, angol filmszatíra. — Két­ség.- A betyárkapitény. Színes, szinkronizált román kalandfl'm. Szécsényl Rákóczi.- A bölcs Ja- roszlav. t—II. Színes szovjet törté­nelmi film. — Karancslsoultö.- Él­szakai vonat. Lenivel filmdráma. — Érsekvadkert.- Csárdáskirá'vnő. Színes magyar—NSZK koproduk­cióban. — Nagylóc: Kémek a lo­kálban. (16) Színes, francia—olasz bűnügyi film vígjáték. 20.00; Kegyenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents