Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
vtl'ag' moümm FGYFstrrrrrerr NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD M EGY ÉI BIZOTYSAGA' €S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF.. 248. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a megyei pártbizottság Az ipari üzemek piaci versenyképességérül Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban, székhazában a megyei pártbizottság. A testület tagjain kívül részt vettek az állami, a tömegszurvezetek és intézmények vezetői, a kiemelt ipari üzemek párttitkárai, gazdasági vezetői. A megjelenteket Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ballai László, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A megyei pártbizottság elfogadta a megvitatásra javasolt témákat. Elsőként A termékszerkezet változásának hatása m versenyképességre és "a minőségre a megye kiemelt ipari üzemeiben című előterjesztést tárgyalta meg. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz dr. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Üjszerű, komplex, és tegyük hozzá nem könnyű feladatra vállalkozott a megyei pártbizottság, amikor napirendre tűzte a kiemelt ipari üzemek piaci versenyképességének kérdését. Tette ezt azért, mert kulcsfontosságú, rövid és hosszú távra szóló politikai feladatról van szó. Immár öt éve, az egyensúly javításának politikai rangra emelésével egyidejűleg követelményként fogalmazódott meg, hogy az ipar versenyképességének javításával a korábbinál nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly javításához, az ország fizetőképességének megőrzéséhez. A pártszervek és -szervezetek kiemelt figyelmet fordítottak a gyártmánystruktúra fejlesztésére, a versenyképesség és a minőség javítására. Támogatták az innovációs törekvéseket, segítették a helyes szemlélet és gyakorlat kialakítását, az ezekhez szükséges helyi politikai feltételek megteremtését. A szakszervezet és a KISZ- szervezebek, a különböző mozgalmak révén segítői és szervezői vottak a gyártmányszerkezet korszerűsítését szolgáló tevékenységnek. Hol tartunk ma? Milyen a termékek műszaki színvonala ? A versenyképesség megítélése sok tényezőből áll. Közülük első helyre kívánkozik' a termékek műszaki színvonala, minőség^. A megye kiemelt ipari üzemeiből kapott tematikus információkon túl a minősítésbe több országos és megyei szervezet tapasztalata is szerepel. Ennek alapján a megyében gyártott termékek műszaki színvonala, minősége a differenciálódás mellett ösz- szességében közepesnek minősíthető. Ezen belül több olyan gyártmány is van, amelyik a legmagasabb piaci igényeket is kielégíti, sőt megfelelnek a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak. Ezek általában a legutóbbi években gyártásba vett termékek közül kerülnek ki. (Erősáramú kábelek, alumínium radiátorok, bányatá- mok, erőművi szerkezetek.) Szélesebb a paletta, ha a rubelelszámolású piacokon vizsgáljuk versenyképességünket. A piaci versenyképesség kedvező alakításában fontos szerepe van a tervszerű gyártmányfejlesztésnek. Bár a termékek életkora vizsgálatának tapasztalataiból messzemenő következtetést nem szabad levonni, de az ágazati sajátosságok figyelembevételével alkalmasak a korszerűség, a .műszaki színvonal, a műszaki fejlesztési tevékenység megítélésére. Általában igaz, hogy a fiatalabb termékek korszerűbbek, de a piac nem egy esetben több tízéves gyártmányokat is jó kereslettel illet. Például a Salgótarjáni Kohászati Üzemek összexportjának 75 százalékát a nem rubeleí- számolású, kivitelének 75 százalékát az 1950 előtt gyártásba vett termékek adják. Az üzemek többségében azonban a tízévesnél fiatalabb gyártmányok túlsúlya a meghatározó. Sajátos képet kapunk, ha ér" tékesítési relációként végezzük az elemzést. Az exportra kerülő termékek 20—40 százalékkal fiatalabbak, és bizonyára korszerűbbek is a hazai piacra kerülőknél. A tőkéspiacra küldött gyártmányok viszont idősebbek, mint amiket szocialista piacokra szállítunk. Az előbbiek mögött a régebbi keletű, anyagigényes, alacsonyabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya húzódik meg. Az időbeni termékváltás, a folyamatos gyártmánykorsze- rűsítés előnyét és egyben szükségességét, legmeggyőzőbben az mutatja, hogy ma a háromévesnél fiatalabb termékek az árbevételnek 20 százalékát, a nyereségnek pedig; több mint 50 százalékát biztosítják. A műszaki fejlesztés termékszerkezet korszerűsítésére irányuló gyakorlatának gyenge pontiai az alábbiak: a legutóbbi időkben bevezetett új gyártmányok jelentős része már a gyártásba vétel időszakában sem érte el az élenjáró nemzetközi színvonalat. Üzemeink nem fordítanak kellő figyelmet a megvásárolt termékek és technológiák továbbfejlesztésére. De szükség van a kutatási, fejlesztési kooperációs lehetőségek jobb kihasználására is. már ésszerűbb, takarékosabb az anyag- és energiagazdálkodás. Ha a versenyképességet nem a korábbi önmagukhoz, hanem a piaci versenytársakéhoz hasonlítjuk, akkor már érezhető a lemaradásunk. Anyag- és energiafelhasználásunk átlagban 20—30 százalékkal, az élőmunka-felhasználás pedig 50—100 százalékkal magasabb a nemzetközi színvonalaiéi. > A piaci versenyképesség megítélésekor a termék van reflektorfényben. Minősítésénél meghatározó szerepe van a gyártmányt létrehozó termelési és gazdálkodási háttérnek. Vagyis a ráfordításokon kívül a versenyképesség alapvető feltételrendszere a termelő berendezések és az alkalmazott technológiák korszerűsége, a termelés és gazdálkodás személyi feltételei, a technológiai és munkafegyelem, a minőségellenőrzés hatékonysága. Figyelembe véve az üzennék. e tekintetben megnyilvánuló differenciálíságót is, országos összehasonlításban a berendezések és technológiáit színvonalát összességében közepesnek, illetve attól valamelyest, alacsonyabb színvonalúnak ítélhetjük meg. A tények nyomatékosan arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi és a jövőbeni versenyképesség biztosításának nélkülözhetetlen feltétele a folyamatos beruházási és technológiai fejlesztés. Erre az igen szűkös lehetőségek mellett is van mód. Ezt bizonyítja a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a síküveggyár, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat példája, ahol a vezetők keresték a lehetőségeket, éltek a hitelfelvételi és kooperációs adottságokkal, gyorsan reagálva kapcsolódtak a központi fejlesztési programokhoz, keresték a megújulást. Á személyi feltételekről Növekvő fontossága miatt szólni keil a termelés-gazdálkodás és értékesítés személyi feltételeiről, a Vezetés munkájáról. mely a legaktívabb szerepet tölti be a piaci versenyképesség formálásában. Ma az ipari üzemek vezetőinek többsége alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. Munkájukban mind jobban érvényesül a rugalmasság, az új iránti fogékonyság, a problémaérzékenység. A sommás értékelés azonban differenciáltságot is takar. Vannak olyan vezetők, ak'k jól reagáltak a megnövekedett követelményekre, s a megváltozott gazdasági feltételrendszerben is viszonylag (Folytatás a 3. oldalon.) Verseny a Volánnál Munkaversenyben dolgoznak a Volánnál. A verseny a megyei személy- és áruszállítás minőségi emelését segíti többek között az energiatakarékosságban és a pontosságban. Komoly feladat bárul például a Nógrádi Szénbányák három külszíni fejtésénél dolgozó Volán-egységekre. Képünkön a bányák területén üzemelő gépeket! karbantartó Április 4. brigád látható a salgótarjáni telephelyen. Levegőmérési eredmények á két salgótarjáni üveggyárnál Befejezte munkáját az üvegipari munka- és üzemegészségügyi konferencia Egészségügyi kérdések taglalásával folytatta munkáját tegnap az üvegipari munka- és üzemegészségügyi konferencia Salgótarjánban. Elsőként dr. Dömsödi Péter, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa számolt be a megyeszékhelyen végzett levegőszennye- ződési mérések vizsgálati eredményeiről. A KÖJÁL 1979-461 folyamatosan méri a levegőbe kerülő szennyező anyagok mértékéi Salgótarján kijelölt 13 mérési pontján. Ezúttal a két üveggyár levegőszennyezésének alakulását tekintette át a konferencia mintegy százfős hallgatósága előtt. A salgótarjáni öblösüveggyár ólomtartalmú festékeket használ termékei festésére. A festékkel dolgozó munkások ólomártalmának veszélyeit már korábban kiküszöbölték, az ólom azonban mindmáig a levegőbe kerül, s jelentősen befolyásolja a város légterének ilyen irányú terhelését. A szennyeződés mértéke meglehetősen komoly, ezért az igazgató főorvos sürgető feladatként jelölte meg a leválasztó berendezések felszerelését, illetve a már működők hatásfokának javítását. A légtérbe kerülő szóda a levegő normál összetételét lúgos irányba tolja el, a mérések kadmiümtartalmat is jeleznek, ez azonban nem éri el a határértéket. A síküveggyár környékén azbesztport jeleznek a mérőkészülékek. A megyei KÖJÁL igazgató főorvosa megállapította előadásában, hogy a két üveggyár rekonstrukciós törekvései sokat segítettek a levegőszennyezés mértékének csökkentésében. Az ólomszen nevezéstől eltekintve mindkét gyár. megfelel a környezetvédelem levegőszennyezést szabályozó előírásainak. A következőkben dr. Zsö- gön Éva, az Országos Munkács Uzemegészségügyi Intézet főigazgatója Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek az üvegiparban címmel tartott előadást. Majd Kárpáti Judit és dr. Szerdahelyi József, az Országos Munka- és Üzem- egészségügyi Intézet osztály- vezetője, illetve osztályvezetőhelyettese az üvegipari porártalmakról és a munkahelyi hőártalmakról, azok megelőzési esélyeiről szólt a konferencián. Az üvegipari munka- és üzemegészségügy! konferencia tegnap befejezte munkáját.----------------------I M eliorációs szakemberek tanácskozása Balassagyarmaton Kétnapos meliorációs tanácskozás kezdődött tegnap Balassagyat rnaton, a Nógrád megyei .Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson a Magyar Agrártudományi Egyesület talajtani szakosztálya, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valaDöntő szerepe van A piaci versenyképesség alakításában egyik legjelentősebb terület a termelési költségek megfelelő alakítása. Üzemeink e tekintetben tudnak a legtöbbet tenni. Hogy a piaci árversenyben árajánlataikban meddig tudnak észszerűen elmenni, abban döntő szerepe van az egy termék- egységre jutó fajlagos ráfordításoknak. A megye iparában itt a legnagyobbak a lehetőségek, de a legtöbb tennivaló is talán e területen van. Még akkor is, ha az elmúlt években figyelemre méltó fejlődés következett be. Az élőmunka termelékenysége az országosat meghaladó mértékben emelkedett. Ma az egy foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 30 százalékkal több mint 1975-ben, és közel 11 százalékkal haladja meg az 1980. évi szintet. Több intézkedés jelzi, hogy ma Gromiko az amerikai fogadta nagykövetet Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsárak első elnökhelyettese, külügyminiszter Moszkvában fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok szovjetuniobeii nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélésen a szovjet— amerikai kapcsolatok fontos kérdéseiről volt szó (MTI) mint az agrokémiai állomás szervezésében. A 34 érintett üzem képviselői, valamint a tervezők jelenlétében Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitó szavaiban a meliorációnak a megye mezőgazdaságában betöltött szerepét, jelentőségét emelte ki. Ezután Zagyvái Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elemezte a megyében • tapasztatható földhasznosítást, a rekultiváció és a melioráció eddig elért eredményeit. Külön hangsúlyozta , a völgyfe- néki vízrendezés fontosságát: a nógrádi mezőgazdasági üzemek ebiben, az • ötéves tervben az előirányzatot meghaladóan már 1300 hektárt rendeztek. Hátrányosnak tartotta viszont a savanyú területek talajjavításának visszaesését. A következőkben Frisch Oszkár megyei meliorációs főfelügyelő elemezte az eddig megépített meliorációs létesítmények karbantartásának, helyzetét. A korábbi években bevezetett szigorú ellen- .őrzések és egyéb intézkedések hatására lényegesen emelkedett a fenntartási munkák színvonala. Kiugróan jó teljesítmény, hogy az üzemekben az e célra fölhasználható pénzösszeg is örvendetesen megnőtt, ami bizixjsítja a létesítmények működését. Ezt követően Szabó Róbert,’ az AGROBER iomérpöke a tervezés és lebonyolítás helyzetéről beszélt majd Horváth Vilmos, a VIZITERV, osztály- vezetője záróelőadásában a megyénkben kiemelt fontosságú talajvédelem új, korszerű műszaki megoldásait ismertette. A tanácskozás résztvevői ma az endrefalvai, a szécsényi és a varsányi gazdaságban ismerkednek a komplex meliorációval. I
