Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
ŐSZINTÉM „PISZKOS ÜGYEINKRŐL” Sokat szemetelünk, vagy keveset takarítunk? Gyakran szokás mondogatni: nem az a baj. hogy keveset takarítunk, hanem hogy sokat szemetelünk! Nos, hogy ebben mennyi az igazság azt városa, embere és vállalata válogatja. Tény azonban, hogy „piszkos ügyeink” körül sok a tisztázatlan kérdés, s ennek megválaszolására nagyszerű aktualitást ad az október elején kezdődött őszi tisztasági akció. Balogh Ivánt, Salgótarján város Tanácsa műszaki osztályának vezetőhelyettesét kerestük föl kérdéseinkkel. — Bevezetőül: nézzük mi célból hirdették meg az őszi tisztasági és környezetvédelmi akciót? — Mondhatnám, hagyományosan tavasszal és ősszel meghirdetjük ezen akcióinkat, jelezvén, hogy a sikeres végrehajtás érdekében széles körű társadalmi munkára, összefogásra, a területeken működő vállalati, szövetkezeti, intézményi kollektívák közreműködésére van szükség. Melyek a fő feladatok? A közterületek. az utcák, a parkok, játszóterek, sporttelepek őszi nagytakarítása, a zöldterületek gondozása; a kulturális, egészségügyi, szociális létesítmények, történelmi emlékhelyek környezetének ápolása, a kiránduló- és üdülőterületek kulturáltságának javítása : a patakmedrek, árkok karbantartása, .takarítása. Valamint a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények belső területein, környezetében a rend és a tisztaság megteremtése, a gondatlanul létesített hulladéklerakó helyek fölszámolása. — Milyen szerep jut ebben a városgazdálkodási üzemnek? — Többrétű: egyebek között biztosítja a társadalmi munkavégzéshez szükséges szerszámokat, gondoskodik a közterületen összegyűjtött szemét elszállításáról, az ütemtervben megadott időben díjtalanul Aztán elvégzi a város területén lévő zöldterületek, parkok, hősi emlékművek, játszóterek őszi nagytakarítását, a közforgalmú járdák és útfelületek lemosását. Megszünteti a kialakult Illegális szemétlerakó helyeket, a garázsok és a hétvégi szabadidő-kertek környékére konténereket helyez ki, ily módon teszi lehetővé a szemétgyűjtést és -elszállítást. S még egy teendő: a városi tanáccsal közösen ellenőrzi a Köztisztasági Szabály rendeletben előírtak végrehajtását. — Hogyan fogadja a lakosság a fölhívást, mennyire tekintik közügynek a tiszta városért mozgalmat? — Némi túlzással mondhatom, semennyire’ Jő példaként csupán a családi házak környékét említhetem, a Sugár üli. a Vöröshadsereg üti és a Károly-aknal területeket. Sajnos a többi heh’szípeken nagyon rosszul állnak e kérdéshez. Sokan úgy vélik. hogy a városgazdálkodási üzem egyedüli feladata a takarítás! Nem mint műszaki osztályvezető-helyettes, hanem mint magánember mondom: nincs meg a korábbi lendülete az állampolgári aktivitásnak ezen a téren. A környezeti kultúra, különösen a lakótelepeken egyenlő a nullával... Menjen végig a lakótelepi utcákon, s nézze meg mennyi az eldobált szemét, a gyűjtőhely mellett szanaszét szórt hulladék! — Éppen itt az ékes példa a főtéren: a Karancs Szálló és a művelődési központ tőszomszédságában ott vannak a lerakott és el nem szállított építési hulladékok, maradványok. .. — Jellemző példa! És, sajnos ez is általános. Mert az üzemek, intézmények zöme semmibe veszi azon kötelességét, hogy a környékét ő köteles rendben tartani. Talán három kivétellel: a síküveggyári. az öblösüveggyári és a TIGÁZ-i. A kérdésben említett példa, egyébként túlmutat önmagán, hiszen ahol szemétkupacok, építési maradványok vannak, ott valami baj van a munkaszervezéssel: nem annyi anyagot és oda vitték, amennyi és ahová kell! Vajon ezeket a pluszköltségeket ki fizeti meg? — Viszont az is jogos kérdés, hogy önök mennyire élnek büntetési lehetőségükkel? Kezdcrr.ényezik-a ilyen esetekben a szabálysértési eljárásokat, magyarán: milyen gyakran büntetnek? — Három közterületi felügyelőnk van a városban, s számos esetben kezdeményezik a szabálysértési eljárásokat. Gyakran fényképfelvételeket is készítenek, s maximálisan háromezer forintra, büntethetők a szabály e’len vétők. Dehát ennek kivitelezése nem olyan egyszerű! Ugyanis, álcád olyan aki még a fotó láttán is képes letagad* ni. hogy például személygépkocsijával a park, vagy a köztér kellős közepén parkírozott. .. Nem különb a viselkedése néhány vállalatnak sem, ahelyett, hogy következetesen igyekezne érvényt szerezni a tisztasági rendszabályoknak. .. — Kissé pesszimistának tűnik az ön helyzetképe, amely viszont a realitásokat tükrözi minden bizonnyal. — Nem vagyok én pesszimista, sőt optimistának tartom magam! Mert a helyzet ennél sokkal rosszabb is lehetne. Am az embereknek tudomásul kellene venniük, hogy a környezeti kultúra a fejlett civilizáció ismérve, s hogy nem kell megvárni, amíg becsenget a társadalmi munkaszervező, avagy éppen bírságol az illetékes, hanem — és nem csak az akciók során! — mindennapos szívüggyé kell, hogy váljon a rend és a tisztaság. Ehhez persze rendszeres szervező munkára, aktív tanácstagokra, népfrontosokra van szükség, hogy valóban közügy legyen a környezeti kultúra. T. L. Á tervek időarányosan teljesültek INTERJÚ DR. SZITTNER ANDRÁSSAL, A VÁROSI TANÁCS ELNÖKÉVEL A Salgótarjáni városi Tanács legutóbbi ülésén készített mérleget arról: a VI. ötéves terv időszakára előirányzott tanácsi fejlesztési terv és működési költségvetés az elmúlt két és fél esztendő alatt miként teljesült, a tervidőszakból hátralevő idő alatt, melyek a legfontosabb feladatok. A tapasztalatokról, a tennivalókról beszélgettünk dr. Szittner Andrással, a városi tanács elnökével. — A tervciklusra szerényebb anyagi lehetőségek álltak rendelkezésre a korábbiaknál, milyen szempontok alapján igyekezett a városi tanács a szűkösebb eszközökből biztosítani az életszínvonal elért eredményeit? — A VI. ötéves tervben igyekeztünk erőinket a legfontosabb feladatokra összpontosítani. Ügy rangsoroltuk a tennivalókat, hogy azok segítsék elő a lakosság ' érdekelt leginkább szolgáló várospolitika érvényesülését. Főbb társadalompolitikai célkitűzésként határoztuk meg a lakásellátás javítását, a gyermekintézmény! hálózat fejlesztését, az egészségügyi ellátás feltételeinek bővítését, az idős- korúakról való fokozottabb gondoskodást. — A tervciklus „félidejében” miként sikerült e célokat időarányosan teljesíteni? — Középtávú tervünkben fontos helyet foglal el az önálló lakással nem rendelkezője igényeinek kielégítése, a szociális követelményeknek nem megfelelő lakások szanálása és pótlása. Az ötéves tervben összesen 1828 lakás megépítésével és 500, a szociális követelményeknek nem megfelelő lakás szanálásával számoltunk. Tavaly és tavalyelőtt a terv 628 új otthon befejezése volt, ezzel szemben 750 új í lakásba költözhettek be. Ez akkor is jelentős eredménynek számít, ha ez idő alatt adtuk át rendeltetésének a 130 lakásegységből álló szobabérlők házát. Némileg sikerült túlteljesíteni a cél- csoportos építkezést, ütemesen teljesült a kolóniapótló lakások terve is. Az igazsághoz tartozik, hogy ütemcsúszás következett be a Besz- terce-lakótelepen, és késve kezdődött a nyugati városrész építése. — A városi tanács miként segítette a magárerős lakás- építkezéseket? — Elsősorban az ehhez szűk-, séges építési telkek kialakításával. Az idén például minden eddigit meghaladó korszerű csoportos és családi házas telekkialakításokat, teljes és részleges közművesítéseket végzünk. Üj vonása telekgazdálkodásunknak, hogy együttműködési megállapodás keretében anyagilag is támogatjuk a városkörnyéki települések tedekkialakítási törekvéseit. Azzal a szándékkal, hogy ezáltal olcsóbb telekigényeket; is képesek legyünk kielégíteni. — Milyen egyéb beruházások valósultak meg a tervciklus eddig eltelt két és fél esztendejében? — Az egészségügyi ellátás javítása érdekében a tervezett felnőtt- és gyermekkörzeti orvosi rendelőket üzemeltetésre átádtuk. A Beszterce- lakótelepen átalakítással oldódik meg a bölcsődei ellátás, Eredeti tanácsi tervünkben ugyan nem szerepelt, de a tervciklus végére ugyancsak e lakótelepen elkészül a kereskedelmi és szölgáitatóház, benne egy-egy felnőtt- és gyermekkörzeti orvosi rendelővel. Jelentős eredménynek tartom, hogy városunk általános iskoláiban továbbra sem kellett visszatérni a két mű. szakos tanításhoz. Ehhez hozzájárult a Gorkij-telepen terven felül elkészült öt tantermes általános iskola is. Ami a kulturális ágazat beruházásait illeti: a Beszterce-lakótelepen 150 személyes óvodát vehettek birtokukba a legkisebbek, átadtuk a városi sportcentrumot. Ezzel nemcsak alapellátási igényeket elégítettünk ki, az ellátás minősége is javult. — A kereskedelmi és szolgáltatóhálózat megfelel-e Salgótarjánban a követelményeknek? — összességében igen, hiszen a korábbi esztendőkben ennek érdekében jelentős erőfeszítések történtek. A VI. ötéves tervben is folytattuk a hálózat korszerűsítését. Így került átadásra a Mérleg úti épületegyüttes III. üteme, amelyben egyebek között ruházati bolt, fodrász- és kozmetikai szalon, könyvesbolt, bizományi áruház kapott helyet. A BRG gyáregységével szemben és a Beszterce-lakó- telepen új élelmiszerboltok épültek, a vásárcsarnoki pavilonok terven felül valósultak meg. Ha a beruházásokat ágazatonként tekintjük át, elmondhatjuk, hogy a városi tanács tervét időarányosan teljesítette, sőt a gyermekintézményeknél és a kereskedelmi hálózatban sikerült valamelyest túlteljesíteni előirányzatunkat. — A folyamatban levő beruházások milyen reményekre jogosítanak fel? — Ami a lakásépítést illeti, a tervezett lakásszámot, ha nem is a tervezett konstrukciós megoszlásban, de túlteljesíthetjük. A többi beruházásunk előkészítése is jónak mondható, s a tervciklusban olyan létesítmények indítása, mint például az Arany János üti iskola, a szociális otthon a kivitelezőktől függ. — A működési költségvetés elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy az intézmények a korábbi színvonalú ellátást biztpsítani tudják? — Törekvésünk, hogy az alapellátás eredményeit megtartsuk, biztosítsuk intézményeink maradéktalan működését és kiemelt társadalompolitikai céljaink megvalósítását. A költségvetési bevételek a tervhez képest valamelyest emelkedtek, így e területen sem jelentkeztek zavarok. Példaként emlitem aa időskorúakról való gondoskodást. Salgóbányán húszsze- mélyes öregek napközi otthonát adtunk át, a Május 1. úti hasonló intézményt felújítottuk, felszerelését kiegészítet-1 tűk, a garzonházban lakó idősek orvosi rendelését biztosítottuk, szélesítettük a szociális gondozóhálózatot. Megfelelő a városban a bölcsődei ellátás. A fejlesztések eredményeként kielégítünk minden óvodai igényt, csökkent az óvodák zsúfoltsága. A demográfiai hullám közelgő csúcsa azonban megköveteli, hogy további általános iskolai tantermeket alakítsunk ki városunkban. — Melyek a tervciklus ideje alatt hátralevő legfontosabb feladatok? , — Indokolt meggyorsítani a nyugati városrész és a »város- központ építésének üteméi- Különös figyelemmel kísérjük a Hársfa úti 1—2 jelű épületek kivitelezését, hiszen.; ezekben kolóniapótló lakások lesznek. Az öblösüveggyár lebonyolításával valósul meg a Csizmadia úton hetven kolóniapótló lakás, amihez a tanácsnak ugyancsak közre kell működnie. Az anyagi lehetőségek függvényében továbbra is támogatjuk a korszerű csoportos és családiház-kivitele- Zéseket. Természetesen ea csak feladataink egy része. Továbbra is számolunk a lakosság, a város üzemei, szocialista brigádjai, a különböző kollektívák tevékeny részt- vételével a városfejlesztésben, hiszen a társadalmi összefogás égjük fontos feltétele annak, hogy a tervciklus végén újabb eredményekről számolhassunk be — fejezte be a beszélgetést dr. Szittner András. M. Szabó Gyula Társasaim! munkával a környezetünkért Régi hagyományai vannak Nógirád megye székhelyén a társadalmi munkaakcióknak. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács közösen koordinálja az önkéntes városfejlesztő tevékenységet, amelynek keretei között szemmel látható sikerek születtek. A városban található ipari üzemek, szövetkezetek, intézmények kollektívái számos alkalommal bizonyították : személyesen is részt vállalnak a város fejlesztéséből, a környezetük kulturáltabbá, otthonosabbá formálásából. Nem véletlen tehát, hogy Salgótarján egymást követő három alkalommal érdemelte ki a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót. EGYSZÁZHÁROMMILLIÓ A három zászló —, amelyet, még emlékezhetünk rá, május elsején ott vittek a megyeszékhelyen a felvonulók soraiban — kicsit jelkép is. Az összefogás, az önzetlenség, olykor a lemondás szimbóluma. Hogy erre szükség van, mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy a népgazdaság helyzete a számítottnál kedvezőtlenebbül alakult, az ország teherbíró képessége nem teszi lehetővé, hogy minden jogos kérésit azonnal és tanácsi forrásokból megoldjanak. A rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségek csupán a legfontosabb feladatokra elegendőek. Olyan tények ezek, amelyek befolyásolják napjaink gazdálkodását az élet minden területén. Ilyen körülmények között különösen nagy a szükség a társadalmi összefogásra. Az elmúlt esztendőben például 103 millió forint értékű közhasznú munkát végeztek a salgótarjániak, s az idén nem kisebb a célkitűzés, mint ennek túlszárnyalása. Számos létesítmény, objektum tanúsítja, hogy mire képes az alkotó erő. Említhetjük a Kemerovo körúti általános iskolát, vágy a városi sport- és szabadidő-központot. Említhetünk tucatnyi játszóteret, kilométerszámra járdát, utat, ezerszámra facsemetét. A társadalmi munkamoz- galomnak — hiszen a társadalmi munkaakciók mozgalommá nőtték ki magukat a megyeszékhelyen is — kialakultak a keretei. Üzemek, szocialista brigádok pa.trónu- sai egy-egy gyermekintézménynek. Megszokott dolog már, hogy a óvodák, iskolák nyári tatarozás! munkálataiban, felújításaiban részt vesznek. A lakóterületi népfrontbizottságok szervezik a tisztasági akciókat. a pa.rkok, zöldterületek tisztén tartását. A tanácstagok többsége kisebb munkákra jól tudja hasznosítani a tanácstagi alapot. járdaépítéseket különösen a£ új kiosztású telkeknél« — Pin- tér-telepen, Rózsafa úton — szorgalmazza. Továbbra is a társadalmi összefogást kívánja a vízelvezető árkok járdalappal történő burkolása, játszóterek, parkok fenntartása, felújítása és őrzése, a környezetrendezési akcióban való részvétel. Régi kívánság, s mind gyakrabban tapasztalni, hogy aa üzemek, intézmények a saját* közvetlen környezetüket tartsák rendben. A lakótelepeken is változatlanul sok lehetőség kínálkozik. A tanács nagyobb parképítést tervez például a Pécskő utca számviteli főiskola alatti részén, a Beszteree-lakótelepen, a Tarján vendéglő melletti emlékparknál. A szándékot tapasztalni, hiszen a Lovász József út 3. szám alatti lakásszövetkezet vállalta a most helyreállítás alatt levő park később bi gondozását, felügyeletét. Hancúrozó gyermekek a Budapesti úti Altaian»* Iskola udvarán. Az öt tantermes „piros iskola” társadalmi munka ellenértékéből ké-íüli. KÉT HÓNAP LEHETŐSÉGE Az elmúlt esztendőkben számos alkalommal kiderült, hogy az értelmes célkitűzések mozgósító erejűek. Igaz, . az esztendőből már alig van hátra két hónap, de az időjárástól függően, még mindig számtalan Jehetőseg kínálkozik a társadalmi munkára. A mozgalom felpezsdítésére hivatott a városi tanács vezetésének és az üzemi szak- szervezeti bizottságok titkárainak megbeszélése. Az iskolaigazgatók, óvónők tanévnyitó értekezlete ugyancsak jól szolgálta a közös célkitűzést. A hét végén a város sok üzemében tartanak ismét kommunista műszakot, amelynek ellenértékét a tóstrand melletti sportcentrum kialakítására használják majd fel. Alkalom kínálkozik még facsemeték telepítésére, a környezet szépítésére is. A társadalmi munkák jövő évi programja már lassan kialakulóban van. A tanács a JÖVŐRE GONDOLNAK A társadalmi munkák értékét a városi tanácson számon tartják. Némi gondot okoz azonban, hogy a munkálatokról késve érkezik az információ, s joggal kérik az' érdekelteket, hogy egy-egy. sikeres akciót jelentsék a tanács illetékes osztályán. Miként gyűjtik a jövő évre esedékes társadalmi munkaigényeket is. Azért, hogy idejé-' ben tudják az ehhez szükséges feltételeket, — anyagot, tervet, fuvart, szakmai irányítást — biztosítani. A Salgótarjáni városi Tanács és a Hazafias Népfront városi .bizottsága együttműködési megállapodása tartalmazza a társadalmi munkamozgalom továbbfejlesztésé-' hez szükséges tennivalókat. Mindezek megvalósítása azon múlik: a városban élők és dolgozók miként ápolják e nemes hagyományokat, mennyiben érzik magukénak környezetüket. A válasz rá, a társa- lalmi munkák során, hétről-' hétre fogalmazódik. (Sz) J
