Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

t Vizsgálat a vgm-eknél 'Ipoly-parti kábelgyártók exporftermeTese Jő célokat szolgálnak Rég lobbant bs akkora se­bességgel egy közgazdasági betűszó a köztudatba, mint a vgm. Nem sokan akadnak az országban, akik szán,ára is­mételten tudatosítani kell, hogy a három betű egy J'982 elejétől hódító új vállalkozási formál, a vállalati gazdasági munkaközösséget jelöli. Az 1983 Május végi adatok össze­sen i)5i)0 vgm-et és szakcso­portot számlálnak, 60 ezer részvevővel. Az új vállakózás! formák előnye, haszna közis­mert: pótlólagos munkaerő- forrást teremtenek, többletjö­vedelemhez juttatják a több­letmunkát vállaló dolgozókat, enyhítik a háttéripari és koo­perációs gondokat, szűk ter­melési keresztmetszeteket ol­danak fel, s segítségükkel könnyebben megtarthatók a kvalifikált szakemberek. A kedvező gazdasági hatá­sok közé sorolható az is, hogy a vgm-nek négyötöde fizikai munkát végez, ezen belül több mint ötven százalékuk háttér­ipari tevékenységet lát el, és a közösségek tagjainak mint­egy 70 százaléka főállásának, szakismeretének, gyakorlatá­nak megfelelő tevékenységet folytat. A felmérések szerint a munkaközösségek több mint kilenctizedé kizárólag az anyavállalat részéve vállal munkát. A közösségek tagjai többségükben munkaszüneti napokon és kisebb mértékben a munkaidő után dolgoznak, egy órára eső jövedelmük ál­talában két-háromszorosa a főállásban kapott órabérnek. Az említett adatok és jelzé­sek többsége tovább erősíti a végeemek előnyeiről nem alap­talanul elterjedt híreket. Lé­tezésük tehát fontos, és egyént, vállalatot, országot te­kintve egyaránt jó célokat szolgál. Mindez nem feledtet­heti azokat a veszélyeket, amelyekre több száz közösség ellenőrzése során fény derült. A szefzett többletjövedelem miatt keletkező vállalati belső feszültség kisebb a vártnál. Elégedetlenség inkább ott van, ahol lenne igény közösség alakítására, de a vállalatve­zetés csak szűk körben enge­délyezi. Nincs nagyobb baj az adózással sem. A vizsgála­tok azt bizonyítják, hogy a közösségek általában szabályo­san szeretnének eleget tenni befizetési kötelezettségeiknek. Az adóhiányok többsége a hozzá nem értésből, valamint a félreérthető, esetenként hé­zagos szabályozásból fakad. Ugyanakkor az is tény, hogy a közösségek néhol kor­rupciós veszélyeket is előidéz­hetnek. Előfordul, hogy a vál­lalat némelyik felelős' beosztá­sú szakembere csak akkor ad folyamatos és jól fizető mun­kát, ha a közösség ..lead egy ady-v’. Gondot okoz az is, hogy jogilag nem teljesen tisztázott, ki lehet tagja és ki nem a munkaközösségnek. Összeférhetetlen például, ha a végéemeknek munkát adó, vagy a terméket, szolgálta­tást átvevő, ellenőrző vállala­ti dolgozó is tagja a munka- közösségnek. Ha nem is általános, min­denesetre előfordul az ügyes­kedés a közösségekben. Az el­lenőrzések beszámolnak olyan esetről, amikor a munkakö­zösségek az elvállalt munkát 15 százalékos haszon ellené­ben kisiparossal végeztette el. Egy másik példa: előfordult, hogy a végéem saját talál­mánya alapján gyártott ter­méket, az értékesítési kísérle­tek azonban kudarcba fullad­tak. Nem lett volna baj, ha a közösség saját kontójára próbálkozott volna. Ám a vál­lalattól előleget kaptak a ter­melés finanszírozására, ami­nek révén mellesleg százezer forint jövedelemre tettek szert Márpedig ez — eladha­tatlan termékek esetén —• aligha tartozhat a bocsánatos- bűnök sorába. Az ilye« rendeHenességekre* a jövőben jobban óda kell figyelni. Már azért is, hogy ne- árthassanak a több mint hat­ezer törvénytisztelő mtwrkakö-s zösség jó hírének, Maünár Patrícia Jubilál a Építéstudományi Intézet Fennállásának 35. évfordu­lóját ünnepli az Építéstudo­mányi Intézet^ amely 1948- toan létesült. Az évforduló al­kalmából szakmai napokat rendeztek az intézet szent­endrei kísérleti telepén, ame­lyen a legújabb kutatási eredményeiket mutatták be « sajtó, illetve az ÉTI-vei együttműködő építőipari, ipa­ri és más vállalatok képvise­lőinek. A felvételünk a sajtó- bemutatón készült, e az ÉTI sikeres munkájával ismertet meg. Fertő: készülnek a téli aratásra Sárgul a Fertő aranyat a hád, ahogyan hűvösödnek az éjszakák, úgy hullik le egyre több levél a nádszálakról. Az aratás kezdetéig még van idő, de a Fertői Nádgazdasági Vál­lalat gépműhelyében már az aratógépek előkészítésén dol­goznak, tizenhét masinát vizs­gálnak át, javítanak ki. A különleges kerekeken gördü­lő dán aratógépekkel a víz­ben és az iszapban is bizton­ságosan tudnak dolgozni. A vállalat szakemberei készítet­tek öt úszó gépet is; ezekkel magasabb vízállásnál aratnak. A Fertő tavi nádarató flottá­hoz harminc rocsó és több tnint négyszáz ladik tartozik; az 1700 köbcentis, 20 lóerős motorral felszerelt rocsók egy­szerre tíz-tizenöt náddal meg­pakolt csónakot vontatnak ki 6 csatónákon át a partra. A Fertő tó magyar oldalán terül el aZ ország legnagyobb összefüggő nádasa. Évente mintegy kétmillió kéve nádat aratnak le a hatezer hektáros nádrengetegben. A Fertői Nádgazdasági Vállalat brigád­jai vágják a nádat, a Kisal­föld kisebb tavain, a Balaton északi partján és több alföl­dön bérelt területen is. A ná­dat feldolgozva értékesítik, nagyobb részt exportra, a nyugat-európai országokon kí­vül szállítanak Amerikába is. Á feldolgozóüzemben most sincs idényszünet, a nád­készletek elegendők lesznek addig, míg megkezdődhet a friss nád feldolgozása. Évi 30 ezer tonna betonacélt lehet megtakarítani a magyar házgyáraknál, az ÉTI legújabb kutatási eredményei révén. Képünkön acéltakarékos paneleket látunk az ÉTI tartószer­kezeti laboratóriumában, ahol a hegesztés nélkül készülő házgyári lakások összeszerelési technológiáját mutatták be. Kivitel és beleszólás Beteezólhatnak az exportüz­letek megkötésébe a balassa­gyarmati kábelgyár illetéke­sei: az MKM idén elnyert közvetlen kiviteli joga ré­vén az Ipoly-partiak is átté­telek nélkül érzékelik a nem­zetközi piac hatásait. Első nyugatra irányuló kábelex- ,portjuk már a balassagyar­matiak által is diktált üzleti föltételek közt történik. Kényes igény Telített piacon pióbálrják termékeiket elhelyezni a me- gyénikbeli kábelgyártók. Az idei export!érv készítésekor az előirányzott kiviteli érték­nek csupán alig több mint egyharmadura voflt kész meg­rendelés. Az arány mostanra, a harmadik negyedév végi­hez közeledvén sem javult túlságosan, mégis remény van rá, hogy az exporttervnek mintegy a felét megvalósít­ják az esztendő végéig. Ez több mint négyszázmillió fo­rint értékű kivitelt jelentene nyugati pénzzel fizető vevőik­nek. Maguknak a megrendelé­seknek a „beszerzése” termé­szetesen nem a balassagyar­matiak feladatat erről a ká~ belművek szakapparátusa •igyekszik gondoskodni. A nógrádiaknak „csak” a gyors (anyagbeszerzés és a rugalmas, helyzethez igazodó termelés .a teendőjük. íheienlteg egy ©antes Qs kö­nnyes igény kielégítésén fá- Tadoantak: VDF-szafovány sze. •rimt kábelt készítenek egy osztrák megrendelőnek. Ez gz jeis/ó nyugati káüelmemdetes, eddig csak az alacsonyabb fel­dolgozottsági fokú vezetéke­ket sikerült eladni tőkésve­vőnek. A kért 520 kilométer hosszból eddig 320 kilométert vett át a cég illetékese. Az igény kényességét az jelenti: legkevesebb 475 méter hosszú hibátlan kábeldarabokból á% hat a szállítmány. Két-há- rom méterrel rövidebb darab már a gyártók nyakán ma­radhat, ha nem sikerül má­sutt eladni. A balassagyar­mati gyárban mintegy 6 szá­zalék a „maradvány” aránya: ezt elkerülhetetlennek íté­lik. Belföldre próbálják „ki­árusítani” a kitűnő terméket, amely bár nem magyar szab­vány szerinti, de —, mint a gyáriak tréfásan megjegyzik — „ugyanúgy vezet» az ára­mot!” Vevők piaca Jetertfeg előkészületben van egy 140 millió forint értékű exportügylet megkötése egy afrikai vevővel. A több kon- kurrens közül az MKM-nek jó esélye van a sikerre, de — mivel a kábelpiac jelenleg erősen a „vevőik piaca” — csak a pecsétek, aláírások pa­pírra*, helyezése után válik biz­tossá az üzlet. A lebonyolí­tási; nehezíti, hogy elvben hat­van nappal a kívánt beérke­zés előtt ‘föl kell adni az anyagrendelést. A- heteket el­vevő levélváltás, a gyártóka­pacitás szervezéssel való meg­teremtése után kérdéses, idén mi valósul meg egy-egy kiviteli vállalkozásból. Merevíti a gyártóknak a piacon -wafó mozgásai, hogy a* egészségesnél nagyobb erőfeszítésekkel jár az anya­gok előteremtése. Részben az alumínium-kontingenst kell bővíteni a tröszttel, részben importengedélyt kell beszé-, rezni a megfelelő minőségű acél behozatalához. Az első fél évben átmeneti fönnaka- dást ökozott a pvc-hiány ist ez mostanra megoldódott, s pvc-ügyben derűlátóan néz­nek a jövőbe. Borúsra váltó­sak azonban a tekintetük, ami*, kor a kábeldob beszerzésé­nek föladatára irányul a fi­gyelem. A sokszor — lapunk­ban is — taglalt gond még nincs megnyugtatóan meg­oldva: régi dobok felújításá­ból nyerik a-z utánpótlást. Szabad a vásári Bonyodalmaik ellenére szór» gaimasan készülnek a jövő­beli nagyobb kivitelre az Ipoly partján. Ha új erős­áramú üzemük teljes kapaci­tással termelni kezd: sok és sokféle exportterméket állít­hatnak elő. A piac „megdoIJ gozásához” szükséges, hogy nyugati minősítő intézetek­nél úgynevezett „approbáció- nak” vessék alá kábeleiket.’ Ez azt jelenti, hogy a megfe­lelő szabványok szerint min­tadarabokat készítenek, s az intézet igazolja, hogy a gyár képes a kellő minőségű áru előállítására, azaz szabad a vásár! E minták elkészítése moi3t meglehetős időbeli, fá- radozásfaeld befektetéssel jár,' de a következő évékben vár­hatólag busásan megtérülnek a ráfordítások, (molnár) j Egyre'inkább -előtérbe heraS a széntüzelés, az eddig olaj­jal működő erőművi kazáno­kat a rekonstrukciójuk során fokozatosan az olcsóbb ener­giaforrásra állítják át, s az üzemekben, gazdaságokban is szénnel váltják fel a tüzefő- ola;jal. A szenet porítva fúj­ják a tűztérbe, így ég el jó hatásfokkal. A fűtőanyag elő­készítésére fejlesztett ki őrlő­malmokat a Jászberényi Aprí­tógépgyár. társasági szerződés­ben a Villamosenergiaipar í Kutató Intézettel. Kilenc kü­lönböző telj esi tményű beren­dezést szerkesztettek, a leg­kisebb malom óránként egy tonna, a legnagyobb ötven tonna szenet tud megőrölní- A berendezések előnye a ko­rábbi gyártmányokkal szem­ben, hogy a gyenge barnasze­nek és a lignit őrlésére is al­kalmasak. rÉ mahnok'kfteüt az elsőt a« bánhidaS erőműbe« helyezték üzembe, és a próbajáratás sze­rint kiválóan működik. A ki­sebb teljesítmenyűek közül egy őrlőmalmot a Fejúr me­gyei Közúti Építő Vállalat állított munkába dunaújvárosi aszfaltkeverő telepén. Működ­tetésével lehetővé vált,' hogy olcsó, kiskalóriájú szénnel fej­lesszék a kőszárító berende­zéshez szükséges hőt. Jövőre a Heves megyei Közúti Építő Vállalat tér át hasonló beren­dezés üzemeltetésére, s ha ezek a kísérletek beválnak, az ország valamennyi aszfaltke­verő telepén szénnel váltják fel az olajat. Az aprítógép­gyár mérnökei most a mező- gazdaság terményszárítóiban használható szénőrlő berende­zések kifejlesztésén dolgoz­nak. az eMtritasoknak t Különleges védőruháit do*í goztak ki szovjet szakembet rek az ezer volt feletti feJ szültségfi hálózatokon és bH rendezéseken végzendő mun^ kához. A ruha, a cipő, és 4 kesztyű, az áramot jól sziget telő szövetből készült. Feíü4 Jetüket hajlékony huzalok há*í iózzáfc be. A rabéhoz jelződ műszerrel hétszereit védősisak) te tartózik, amely hangjelzési ad villamos tér jelenlétében! Minél erősebb a mező, annál hangosabban jelez. Ilyen vé-j dőöltözetben a villanyszere lő-í két a villám sem fenyegeti,' mível a sönthuzaáak azonnal levezetik a földbe. Mégcsak nem is köhög az öreg terepjáró, amint a Ka- rancs hegy csúcsára kapasz­kodik. Pedig a durván kikö- vezétt hegyi út helyenként olyan meredek emelkedőt vesz, hogy az utas hátát az ülés támlájához szorítja. A salgótarjáni városi rádió­klub tagjai csaknem minden hét végén megjárják ezt az utat. Ha a száraz út meg­tartja a kivénhedt terepjárót, azzal, de nekierednek gyalo­gosan is — télen akár övig érő hóban. Mert odsfönn, a csúcson, alig húsz méterrel a kiáltó alatt egv kis faházikó- ban áll a klub versenyállo­mása, s ott -az egész földke­rekség várja az amatőr rá­diósokat. Hétszáz méter magason Sza­bó József klubtitkár leállítja az autót, téglát tesz kerekei elé, nehogy neki lóduljon a mélynek. Kinyitva a faházikó ajtaját, első dolga belelapoz­ni a forgalmi naplóba. — Ess jó. Egészen jó! — bó­lint a sorok olvastán. — Ba- tó András és Hollandi Ist­ván volt kinn a hét végén, Negyvenkét összeköttetést csi­náltak, 432 megaherzen, ez igazán nem rossz! Hegycsúcson a nagyvilág sem rossz, sőt! Az ötvenes években alakult klub ver­senyállomása mára az ország három legjobbja közé vere- kedte be magát. Egészen biz­tosnak látszik, hogy idén elé­rik a másodosztályú szintet: Magyarország rövidhullámú országos bajnokai lettek mindkét kategóriában, meg­nyerték az MHSZ 35. évfor­dulója alkalmából rendezett emlékversenyt is rövidhullá­mú kategóriában. Évente 16 rádióforgalmi világversenyen vesznek részt — olyan ered­ménnyel, hogy az európai mezőnyben sem kell elbújni­uk. Az állomás jelenlegi csú­csa: 48 óra alatt 4200 össze­köttetés létesítése az egyik világversenyen! Amit az MHSZ salgótarjáni városi rádioklubjának 85 tag­ja művel — az általában véve — Emberfeletti munkát ta­kar ez az eredmény — mond­ja a klubtitkár. — Az esztendő egyhatod részét töltjük el a berendezések, készülékek mel­lett, s ez még csak a tiszta versenyidő! csakhogy admi­nisztrálni is kell, s egy-egy verseny után ez is hetekbe telik. Adminisztráció. Vélné az ember, ezt unhatják csak iga­zán a vérbeli rádiósok. Pedig ez sem egészen így van. Mert egyfajta admnisztrác-ió a vé­telnyugtSzó lapok megkérése és gyűjtése a világ legkülön­félébb pontján lévő állomá­sokról — s lám, az egyiken Husszein Jordániái király sa­ját kezű aláírása látható! Vele Bató András váltott szót bő tíz éve. Kézzel festett kártyá­val igazolta az összeköttetést- a kongói rádiós, de kaptak a salgótarjáni rádiósok vétel­nyugtázó lapot Marokkóból, a Guam szigetekről, Grönland- ról, Monacóból. Jóval több mint száz orszából — ezt iga­zolja az 1971-ben elnyert DX Century Club diploma. — Az igazi kuriózum az ex­pedíciói állomásokkal létesí­tett kapcsolót — magyarázza Szabó József. — Nagy fegy­vertény volna az is, ha Kína egyetlen rádió amatőr állomá­sát „befognánk”. Még nem sikerült. * Hogy mi módon válthat szót egy salgótarjáni rádiós példá­ul egy reunion-szigetivel? Termesztésen angolul, az ama­tőr rádiózás világnyelvén. Ha ráér s nem okoznak gondot a nyelvi nehézségek elcseveg­het akár óraszámra. A csa­ládról, gyerekekről, a ví- kendről s egyebekről. Hallván ilyen beszélgetést egy londoni rádióssal, egy érdeklődő meg­kérdezte: te, miért nem kérsz tőle farmert? Rádiós ilyet sohasem tenne, hiszen ennek a sportágnak is megvan a ma­ga illemtana, s azt legalább annyira komolyan veszik, mint a morzejelek megtanu­lását. * Az amatőrök a legkülönfe-' lébb versenyformák közül vá­laszthatnak. A sportág ki­rálynőié mindenesetre a rá­dió többtusa. A fizikai erőt és a szellemi fölkészültséget egy­képp igénybe vevő verseny­szám Magyarországon 11 első- osztályú sportolót számlál köz­tük a salgótarjáni Lakatos Lászlóval és Hollandi István­nal. A rádió-iránymérésben- köz­keletű nevén rókavadászat­ban a tízet sem éri el a ma­gyar elsőosztályú versenyző, a salgótarjáni H’odtír Károly azonban megszerezte e minő­sítést. Akad a klubtagok közt, aki kimondottan konstruktőri tevékenységgel foglalkozik, mások a rád iótáví rászatot kedvelik jobban, s van Olya»,’ aki a i ádióforgalon* mellett voksol. 1 Tizenkét éves kerátSÍ "bárki klubtag lehet, aki érdeklődik a sportág iránt, s vállalja a. tanulással járó kemény mun­kát. Mert addig, amíg adó-í készülék elé ülhet,' tanfolyam mot leéli végezni, vizsgázni,' alaposan fölkészülni. Az éli ményt ki kell böjtölni! — Húsz jelentkezőből egy ha megmarad — közli a klub­titkár. — Az; arány javítására most úttörőknek indítottunk tanfolyamolt. az MHSX-ben Ok ott kezdik, ahol kell, az alapoknál. Ezt teszik egyébként: á 21 i sz. Ipar; Szakmunkásképző In­tézetben működő kihelyezek szakosztálynál is,' nem ok nél­küli, hogy éppen onnan je­lentkeznek legtöbben-a klub­ba. Horváth László intézeti igazgató — noha ő maga nerr klubtag — soha nem utasítot­ta még vissza rádiós kérését f Nevet, tekintélyt szerzett aa «többi években a salgótarjá­ni városi Tääiökhtb. Mérnö­kök, tanárok, szaifcmankások tették rangossá: Olyanok, mint —- a már említetteken túl — "WSlőczi György,.5!ilcsek Sándor, Pálmai Gyula , és Di­cse István. Azok, akik - nem sajnálják asa áldozaté* # sem attól á semmihez sem fogható kalandtól, hogy a hegy csécsi faházba-hozzák a nagyvilágot. Szondi Márta ' NÓGRÁD -1983. október 18,,-kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents