Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
Kétszer kettő, szeptemberben (Színhely: egy erkély — ám a szereplők nem különböző neműek... Mindent összevetve, nem erkélyjelenetről, hanem két kamaszlány csevegéséről van .szó.) — Uncsi, mi? — lügen... mi’ — Mi, mi — hát a suli. — Az igen. — Különösen a tanárok — hogy semmit sem változtak! — De a srácok sem — nyomja el cigijét a már-már kifejezhetetlen mélységes unalommal az arcán barátnő ja. — Jobb volt nyáron. Tíem kellett semmit sem csinálni. Csak szórakozhattunk. — Ühüm... áiít rá. (Hogyís hangzott ugyanez a szünet elején, ugyanitt: — ,,Uncsi, mi?.,. „lügen., mi?” ..Mi mi — hát hogy már nincs suli...” Egy az állandó a szép, örök változásban: a: unalom.) (Színhely: egy játszótéri pad, egy lépcsőház tetőbejárata, avagy szintén egy erkély. A szereplők: kiskamasz srácok. A cigaretta változatlan...) — Kár, hogy vége. — Minek ? — Minek, minek — hát a nyárnak. Nekem úgy összejött. — Mi jött össze, te szerencsétlen? Hiszen nem voltatok sehol, még a biciklidet se nagyon használhattad. Napokig csak a városban csavarogtál... — Ez az, látod a város — nem csavargás volt az, hanem üzleti út! t Üzlet? Ne hülyíts, miféle? — Sörben utaztam főleg. — Mi'ii? Fölényes, nagyvonalú mozdulattal kísért a válasz, az elmúlt hetek minden öröme ott sugárzik a szeplős arcon. — Tudod, itt a lakótelepen csak a legritkább esetben van olcsó sor. Akkor is csak egykét óráig. Nomármost: én vagy azt az időt lestem ki, vagy pedig a városból hoztam sört. — De mi ebben az üzlet? — Te pupák! Ezt nem érteni! Először is itt van a faterom, aki nyaranta általában délutános, esti műszakot vállal, hogy velem otthon lehessen, amíg a mutter dolgozik. -Neki természetesen kell egykét üveggel. — Egy-két üveggel kevesebbet bevallva a muttinak... És az is oké, hogy enyém az üvegbetét... És még ott volt egy-két szomszéd is. Én most ettől teljesen elestem, hogy délelőttönként iskola van. (Egy kis hallgatás a válasz — idő kell megemészteni ezt a 10—12 éves fejjel olyan báró ügyet. De a haver hamar összeszedi magát.) —■ Nekem meg most kezdődik az igazi üzlet, mit szólsz hozzá? — Miii? — Hát a suli — az a legnagyobb bolt! — Ne hülyíts, miféle bolt lehetne a suliba járásban? Megőrültél? Vagy nyáron any- nyira megokosodtál, hogy most már csupa ötös leszel, és ezért vágsz le otthon gubát? — Ugyan menj már! Az a legjobb ebben az üzletben, hogy nem kell tanulni igazából érte. — Nyögd már ki! — A suliban mindig kell valamire pénz. Nem minden kötelező, de lehet azt mondani. — Na jó. odaadja a faterod a pénzt és beadod... — És a mutter? És a keresztanyám? És a keresztapám? Meg a nagynénik? — G. M. — Kötet a látogatásról A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség július 18—23-i szovjetunióbeli látogatásáról Baráti látogatás címmel, szép kivitelű kötetet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A kötet az indulástól a megérkezésig követi nyomon a látogatás minden mozzanatát, s tartalmazza többek között a látogatásról kiadott közös közleményt, s a legfontosabb dokumentumok szövegét. A kiadványt illusztráló gazdag képanyag is dokumentumértékű. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Sebestyén András fúvós- müveiből. 8.50: Donizetti: Betly. Vígopera egy felvonásban. 9.44; Egy tehén énekelt 10.05: A fa formálói 10.35: Nótacsokor 11.20: Régen találkoztunk 11.35: Irodalmunk a felszabadulás után. Felelet. 12.43: Színi Gyula: Különös álmok. Bodnár György könyvszemléje 14.09: Irodalmunk a felszabadulás után. 1G.00: Rádionapló 18.00; Ferencz §va népdalokat énekel 19.15: Világhírű zongoraművészek Chopin-felvéteieiböl 20.02: Irodalmunk a felszabadulás után. A lázadó ember. 21.01: Szopránáriák 21.23: Lemezmúzeum. 21.40: Adottságok — lehetfiségek 22.30: Holnap közvetítjük 22.50: Egy igazgató névjegye 23.10: Operarészletek 0.10: Fúvósmuzslka. PETŐFI RADIO': 8.05: Komlóssy Erzsébet operett- és daljátékíelvéte- leiböl. 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelött 13.00:.Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiói. 13.20: Éneklő Ifjúság 13.32: Haydn: Muzsika zenéló- órára. Il.Ofl: válogatott perceink. 16.00: Cigánydalok, csárdások 16.35: Idősebbek hullámhosszán 11.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.35: Újdonságainkból. 19.22: A 04, 05, 01 jelenti. 19.55: Slágerlista 20.35: Bangó Margit nótákat énekel, Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 21.35: Kabarécsütörtök 22.45: Verbunkosok 23.20: A mai dzsessz. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Kiállításon, tárlaton. — Látogatás a lovasiskolában. őszi képek Lillafüredről. — Értekezlet helyett. Gyürkó Géza jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — <18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10; Iskolatévé 4 NGGRAD - 1983. szeptember 15., csütörtök ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ- BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNÉK 50. — Valamennyiüket pozdor- jává zúzom! — bömbölte a báró. — Elfoglalták a váramat, valami Ari ma atyát ültettek belé! Nem tudom, kinek az atyja, de a gyerekei — az úristenre esküszöm — hamarosan árvák lesznek. Kiértek a toronyból. A Ru- matát követő besúgó felbukkant előttük, és elvegyült a tömegben. Rumata intett Bu- dahnak, hogy kövesse őket. A kapu előtt úgy szétvált a tömeg, mintha karddal hasították volna ketté. Hallani lehetett, amint egyesek azt kiabálják, hogy megszökött egy főbenjáró bűnös. A báró a tér közepére ment, és megállt. Sietni kellett. — Valahol itt volt a lovam — mondta a báró. — Hé, ki az ott! Lovat! Az állófánál, ahol a Rend lovasságának ménjei topogtak, sürgés-forgás támadt. — Nem azt! — rivnllt a báró. — Amazt, az almásszürkét! — Az Úr nevében! —• kiáltotta megkésve Rumata. Egy szurtos csuhájú barát ijedten odavezette a lovat a báróhoz. — Állj. állj! — kiáltoztak a toronynál. Dorongos szerzetesek rohantak a térre. Rumata kardot nyomott a báró markába. — Siessen, báró. — Igen — felelte Pampa. — Mozogni kell. Ez az Ari- ma kifosztja a pincémet. Holnap vagy holnapután várom önt, barátom. A báró vágtába kapta a lovát, egyenest a szerzetesek tömegébe száguldott. Az egyik elvágódott, a másik vi- sítoznl kezdett, por kavargóit, paták dobogtok a kőlapokon, és a báró eltűnt. Rumata a mellékutcába nézett. — Nemes donom, nem gondolja, hogy túlságosan sokat enged meg magának? Rumata hátrafordult. Don Reba nézett rá figyelmesen. — Túlságosan sokat9 — felelte kérdéssel Rumata. — Én nem ismerem a „túlságosan" szót. És egyáltalán nem értem, miért ne segíthetne az egyik nemes don a másikon, aki bajban van. Előroszegezett lándzsával lovasok száguldottak el mellettük, az üldözők. Don Reba arca elváltozott. — Nos, jól van — mondta. — Ne beszéljünk erről. — Ó, itt látom a nagy tudomá- nyú Budah doktort... Remek színben van. Felülvizsgálatot kell tartanom a börtönben. Az államellenes bűnözőknek, ha szabadlábra helyezték is őket, nem szabad kisétálniuk a börtönből, az ilyeneket sa- roglyún kell kivinni. Budah doktor szinte vakon feléje indult. Rumata gyorsan közébük állt. — Mellesleg szólva. dón Reba — mondta, —, mi az ön véleménye Arima atyáról? — Arima atyáról9 Pompás katona Jelentős állást tölt be a püspökségemben. Miért kérdi9 — Mint eminenclád hűséges szolgája — közölte meghajolva kárörömmel Rumata —, közlöm önnel, hogy ezt a jelentős állást megüi esedettnek. tekintheti. — De miért? Rumata a mellékutcába nézett, ahol még nem ülepedett le a sárga por. Don Reba is arrafelé pillantott. Arca gondterhelt lett. Már jóval elmúlt dél. amikor Kira asztalhoz hívta a nemes urat és nagy tudomá- nyű barátját. Budah do «tor megmosakodva, megborotválva, tiszta ruhában, igen tekintélyesen festett, Mozdulatai lassúak és méltóságteljesek voltak, okos szürke szemének pillantásai jó indul atú. Mindenekelőtt bocsánatot kért Rumatától, amiért ott a téren megfeledkezett magáról. — De meg kell értenie — mondta. — Szörnyű alak ez/ a Reba, aki csak isteni mulasztás folytán jöhetett a világra. Orvos vagyok, de nem szégyellem bevallani, hogy alkalomadtán szívesen megölném. Hallotta, hogy a királyt meamérgezték. Fz a Reba beállított a cellámba, és azt követelte, hogy olyan mérget állítsak össze, amely néhánv óra alatt hat. Természetesen megtagadtam. Kínzással fenyegetett, én az arcába nevettem. Akkor ez a semmirekellő kiáltott a hóhéroknak, akik behoztak az utcáról egv tucat tíz év körüli kisfiút és kislányt. Sorba állította őket, kinyitotta a gyógyszeres zsákomat, és kijelentette, hogy ezeken a gyermekeken kipróbálja sorjában az összes gyógyszert, amíg meg nem ta- Iái 1* a szükségeset: Hát f*»v mérgezték meg a királyt, dón Rumata... (Folytatjuk.) SZÉPEN EMBERÜL ÁLLATI! SZÉPEN MAGYARUL Már Aesopus, illetve Phaed- rus állatmeséinek szereplői is igen alkalmasak voltak arra, hogy egy-egy állatnévvel bizonyos embertípust szimbolizáljanak, így például a farkas a kegyetlenség, a bárány áz ártatlanság, a kígyó az álnokság jelképévé vált. E kört a későbbi állat- meseírók (La- Fontaine, Krilov stb.) bővítették. Sőt később már nem kellett mesét írni ahhoz, hogy egy bizonyos állatnév egy-egy emberi tulajdonsággá váljék. Gondoljunk csak Petőfi Sándor két versére (Kutyák dala. Farkasok dala)! Itt a kutya a szolgaságot, a farkas pedig a szabadságot jelenti. Nemcsak az irodalomban lelhetők fel efféle kifejezések, hanem mindennapi beszédünkben is gyakran használjuk őket. A kutya itt újabb jelentést kap, mivel többnyire a hűséget jelezzük ezzel az állatnévvel. A hangya és a méh a szorgalmas, gyűjtögető embert jelenti. Aesopushoz képest megváltozott a bárány szó jelentése is, mivel manapság inkább gondolunk a türelemre, mint az ártatlanságra. Ez rendjén is van, hiszen más korok más és más .jelentést csatoltak egy-egy állatnévhez. Sajnos, azt is el kell mondanunk, hogy ebben a vonatkozásban stílusunk kissé eldurvult A buta (vagy legalábbis szerintünk az) embert sokan egészen magától értetődően nevezik marhának, ökörnek, tinónak. Nos, nemcsak férfiakra vonatkozik ez, hanem nőkre is; az argóban egyszerűen tyúknak, pipinek, csirkének, libának hívják a nőket, s többnyire még jelzőket is tesznek elé. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy az állatnévvel kifejezett tulajdonság mindig durva. Nyelvünk mindig igen finoman von határt a durvaság, a szellemiség, a gúny és az irónia közé. Így tehát a szavakat csak a megfelelő környezetben szabad (lehet) értelmezni. Az persze más kérdés, hogy egyesek nem képesek ezt a határt megvonni. A csúnyán evő vagy a durva beszédű embert mindenki disznónak hívja, ugyanígy nevezzük a tin'tapacát is. Ám nemcsak az általunk ismert állatokat „hívjuk segítségül”, hanem olyanokat is, amelyek hazánkban nem honosak. A hiéna szóval több kifejezést ismerünk: árverési hiéna (magas áron akar vásárolni) ágyhiéna (szemérmetlenül magas árat kér az ágybérletért), könyvhiéna, (aki a kereskedelemben megszerezhetetlen könyveket magas áron adja el). Folytathatnánk a sort a majommal (“utánozó), a zebrával (“utcajelzés) egészen az elefántig (két szerelmes között a felesleges harmadik). Tréfásan azt is szoktuk mondani, hogy van „politikai Brehm” is (utalva a tudós világhírű művére). Tudniillik a héja azokat az embereket jelöli, akik a politikai enyhülés ellenségei, míg a másik oldalon a galambok vannak. A gorilla egy-egy politikus vagy üzletember testőrét jelenti, a poloska pedig a rejtett mikrofont. Nemcsak a politikai hírekben szerepelnek állatok, hanem a műszaki életben is gyakran hivatkozunk ráluk — igaz, hogy összetett szó második elemeként: ütközőbak, döngölőbéka. vasmacska, csőgörény stb. Az angolból fordított regényekben gyakran szerepelnek a következők: kilencágú macska (“korbács) szárazföldi patkány. Bátran használhatjuk ezeket a kifejezéseket —, de csak akkor, ha árnyaltabbá akarjuk tenni stílusunkat, és nem akkor, amikor ezekben a szavakban a durvaság, nyegleség és mások lenézése nyilvánul meg. Mizser Lajos 8.45: Környezetismeret védd az életet! 9.05: Földrajz 9.15: Magyar irodalom 9.50: A bika jegyében Francia film. 11.10: Az East együttes műsora Lengyel zenés film 11.40: Képújság 15.00: Iskolatévé: Pedagógusok fóruma 15.35: Kémia 16.10: Magyar irodalom 16.50: Hírek 17.00: Hogyan tanulnak a tornászok. Kubai rövidfilm 11.15: A madarak évszaka. Román rövidfilm 17.25: Tévébörze 17.35: Tizen Túliak Társasága 18.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: A tagok pénze Riportműsor 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Családi kör. Szülök, nevelők műsora 20.55; Hírháttér, Nézetek, vélemények közérdekű kérdésekről. 21.45: Telesport. Labdarúgó- kupanap. 22.25; Tv-hiradó, 3. 2. arcs OR: 19.50: Reklám 19.55; Női kosárlabda E Magyarország—Jugoszlávia mérkőzés. Közvetítés Miskolcról. A szünetben: reklám. 21.15: Tv-hiradó, 2. 21.45: Budapesti beszélgetés Takovits Józseffel. 22.15: A rajzfilmek kedvelőinek: 1. Álca felügyelő. Jugoszláv rajzfilm. Kaktusz érdemrend. 2. Esik a város fölött. Francia raizfilm 22.30: Autó-motor sport. 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19,10: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: J. Blazek: Fejjel a iáinak. Tv-játék. (Ism.) 21.25; Gazdaságpolitikai magacm 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Női kosárlabda EB. 23.00; Hírek !. MŰSOR: 15.05: Képzőművészeti magazin. (Ism.) 18.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész. 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja, 2. rész 21.30: Időszerű eseményei 23.00: A labdarúgó-kupamérkőzések tükre MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ft.. 4-től: Vízipók-coodapók. Színes magyar rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Britannia gyógyintézet (16). Színes angol filmszatíra. — Balassagyarmati Madách: Őrizetbe vétel (18). Színes, szinkronizált francia krimi. — Pásztói Mátra: Ez igen! (14). Színes, szinkronizált USA filmvigjáték. — Szécsényl Rákóczi: A sárkány éve. Színes, szinkronizált szovjet történelmi film. — Kistere- nyei Petőfi: Gyanútlan gyakornok (14). Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígláték. — fagylóc: A profi (16). Színes, szinkronizált francia bűnü»y! film. — Jobbágyi: Feketepiac; Színes szovjet krimi.
