Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
\ NÓGRÁDI SAJTÓTÖRTÉNET (4.) Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése A SPATULAS EMBER BORSOSBERENYBEN „Azt beszélik, milliomos lettem...!" A MEZÖGAZDASÄG SZOCIALISTA átszervezésének befejező szakaszához az útmutatást Nógrád megyében is az MSZMP Központi Bizottságának 1960. október 29-i határozata adta meg. Messzemenőkig figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a szövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit, lehetségesnek tartotta, hogy . a tél folyamán a mező- gazdaság szocialista átszervezése terén olyan jelentős lépést tegyünk előre, amellyel a tömeges számszerű fejlesztést, a mezőgazdaság szocialista átszervezését befejezzük”. Nógrád megyében az 1960. rtoverhbér 'lfíT megyei pártbizóttsági ülés foglalkozott a tsz-szervezés- folytatásának szükséges tennivalóival, a soron levő legfontosabb feladatokkal. Ezzel kapcsolatosan határozati javaslatot is elfogadott. A megyei vezetés — reálisan mérve fel a kialakult helyzetet — célul tűzte ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezését 1960/61 telén. Bár a Nógrádi Népújság a fent említett központi, illetve helyi határozatokat nem közli, a lapban megjelent írások továbbra is egyértelműen a tsz-mozgalom ügyét szolgálják, a szövetkezeti mozgalmat erősítik. Nem elsősorban direkt módon a tsz-szervezés befejezését sürgetve, hanem Inkább úgy, hogy rendszeresen hírt ('adnak a közös gazdaságok helyzetéről, az őszi betakarításról és a soron levő feladatok teljesítéséről, a zárszámadások előkészítéséről. Olvashatunk például arról, hogy a megye országgyűlési képviselőcsoportja 1960. november 29-én Rétságon a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésének, szilárdításának kérdéseit vitatta. Kétségkívül a közös gazdálkodásra való áttérés szükségességét igyekszik tudatosítani megyénkben a lap azzal, hogy az 1960. december 10-i szám első oldalán fényképes tudósítást közöl az országgyűlés ülésszakáról, amely a külpolitikai helyzet értékelése mellett a mezőgazdaságunk előtt álló feladatokat hangsúlyozta. Kivonatosan közli Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszámolóját, amelynek kétségkívül legfontosabb gondolata ez volt: „A kormány elérkezettnek látja az időt, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjeszkedésével lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését.’’ I Gyakran előfordult, hogy á lap a tsz-mozgalom előrehaladásával, a számszerű gyarapodással, az új belépőkkel először csupán a hír továbbadásának szintjén foglalkozott. Az 1960-as karácsonyi szám például kiemelten az első oldalon, vastag betűvel szedve közli a „lapzártakor érkezett hírt: Kétbodony, bi-. ósjenő, Nógrád, Bércéi, Va- nyarc, Kálló és Becske termelőszövetkezeti község lett”. S később, mikor az újság munkatársai a helyszínen is tanulmányozzák a kialakult helyzetet, s azt, hogy hol tart a falu, mik a további lehetőségek, akkor születnek meg azok az átfogóbb, elemző írások, amelyek túlnyomó többségükben reális képet adnak a megtett útról, a falu új arculatáról, az emberek hangulatáról — a pozitív példák kiemelésével erősítve a nagyüzemi gazdálkodás eszméjét, helyességét, a jövő iránti biztonság érzését. Az említett ünnepi számban megjelent „Magabiztosan megyünk előre” című szerkesztőségi cikk hangvételével, agitatív jellegével minden bizonnyal jól szolgálta e legfontosabb célkitűzéseket. Nem ritka ez idő tájt a lap hasábjain a portré sem. Egy- egy tipikusnak mondható parasztember életútjának reális leírásával, környezetével és saját magával való vívódásának, kistulajdonosi szemléletével , történt szakításának bemutatásával pozitív példaként szerepelhetett mások előtt, hiszen egész sorsa, s nem utolsóként maga az elhatározás ténye, kétségkívül hatást gyakorolhatott a még döntés előtt álló, ingadozó parasztemberekre. A jól végzett munka örömét sugallja a Nógrádi Népújság 1961. január 18-i száma, amikor az első oldalon, kiemelt helyen adja hírül: „Nógrád megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése”. A'tudósítás szerint ([“bejelentésre 1961. január 14-én, az érsekvadkerti Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezet ünnepi alakuló közgyűlésén került sor, amelyen a megyei és a balassagyarmati pártbizottság első titkárán kívül jelen volt Frantisek Pisek, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Mihail/Baluela, a besztercebányai kerületi nemzeti bizottság elnökhelyettese és Viktor Kvak, a losonci járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának titkára. Jakab Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a gazdákat, majd a következőket mondta: „Itt, a megye legnagyobb határú és lélekszámú községében közölhetem elsőnek, hogy Nógrád megyében befejeződött a mezőgazdaság szocia-, lista átszervezése”. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG első titkára 1961. február 2-án — a megyei párt- bizottság és a megyei tanács együttes ülésén — a fenti bejelentést megismétli: „Jelentjük a pártbizottság, a megyei tanács tagjainak, közöljük a meghívott elvtársakkal, hogy a párt határozatának megfelelően január közepére megyénkben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Teljesült nálunk is a második moszkvai nyilatkozat azon megállapítása, hogy a népi dmokratikus országokban megoldották, vagy sikeresen oldják meg a szocialista építés legnehezebb feladatát, a parasztság önkéntes' áttérését a kisüzemi magángazdálkodásról a nagyüzemi, szövetkezeti, szocialista gazdálkodás útjára.” A továbbiakban hangsúlyozza a párt politikájának helyességét, a munkásság szerepét, s azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése a dolgozó parasztsággal együtt, vele egyetértésben történt. Köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik „szervezői tisztségben” is elősegítették a termelőszövetkezetek fejlesztését. A szocialista mezőgazdaság országos méretű győzelmét a megyei lap 1961. február 22-i száma teszi közzé. Ebben olvasható a Központi Bizottság nagy jelentőségű közleménye, amelynek legfontosabb megállapítása: „... a VII. párt- kongresszus határozatát megvalósítva, mérföldkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság átalakításában: az ipar után a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szó-, cialista termelési viszonyok. Az ország szántóterületének kereken 90 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik.” 1961 februárjában tehát országosan és a megyében is alapjaiban véve befejeződött az a munka, melynek jelentősége csak a legnagyobb gazdasági és társadalmi változások mércéjével mérhető, amely döntő változást hozott a magyar parasztság életében. « összességében elmondhatjuk, hogy a Nógrádi Népújság egy meglehetősen nehéz helyzetben, jó néhány feltétel hiányában jól szolgálta a fenti célt, a közös gazdálkodásra történő áttérés kérdése tudatosult az emberekben, a megye lakossága informálódhatott a fejleményekről, lépést tarthatott az eseményekkel, s hogy a tsz-mozgalom Nógrádban is társadalmi ügyként szerepelt. Minden erejével arra törekedett, hogy az embek gondolkodásmódját helyes irányba befolyásolja, s a választást, a döntést megkönnyítse a dolgozó parasztság számára. 1 a közzétett írások növelték a bizalmat a párt és a kormány politikája, a parasztság új élete iránt. Az azóta eltelt több mint két évtized pedig egyértelműen igazolta az optimizmust, a biztos jövőbe vetett hitet. Dr. Boző Gyula (Vége) — József Attila utca tizenöt? Azt én, kérem, nem tudom. Ja, a Korsós Imre háza? Ezzel kezdhették volna! Amott befordulnak, s mindjárt látni fogják, melyik az — igazát útba Borsosberény- ben az árokparton füvet ka- szálgató öregember. Hogy miről fogjuk látni, azt nem mondja, de amint odaérünk, azonnal kitetszik; fölösleges lett volna. A jó állású, csinos ház falán faborítás, az udvaron gúlába rakott farönkök, hátrébb a fa hordására szolgáló traktor ácsorog. Igen, Korsós Imre fafűrészelő kisiparos háza, csakis ez lehet. A műhely csöndes, bár a mester itthon van. — Még itthon — bólint szomorkásán a 39 esztendős férfi. — A jövő héten aztán állásba megyek. Készletkezelő leszek a nagyoroszi té- eszben. Raktáros magyarul. Muszáj, nem megy a bőt. Ezen meg mi csodálkozunk, hiszen az a hír járja a mesterről, hogy teflonkanalai a börzsönyalji falucskából egyenesen Londonba utaznak. — Persze! Ez igaz is — majd kesernyés iróniával hozzáteszi: — Azt is beszélik a faluban, hogy milliomos lettem á kanalaimmal. Biztos azért állok be raktárosnak, ahelyett, hogy a millióimból élnék... A szóbeszédeit talán nem Iá annyira veszi a szívére. Az fáj inkább, hogy mire igazán berendezkedett az angol exportra, apadni kezdtek a Rendelések. — No, kezdjük akkor az elején, a jobb világgal — fog neki a mesének a fa mestere. — Ügy volt, hogy öt éve kiváltottam az ipart fafűrészelésre, aztán ilyentájt, szeptemberben elutaztam Budapestre, a kisipari termeltető vállalathoz, volna-e megbízatásuk számomra. A Pest megyei kirendeltségen egy pipás ember fogadott, tovább küldött mindjárt az exportkirendelteégre. Szerencsével jártam, azon helyben adtak fél vagon ruhacsipeszre szóló nyugatnémet megrendelést. Meg is csináltam, igen pepecs munka volt. A rájövő ! évben kezdődött aztán az angol teflonkanál. Kovács János, a KTV üzletkötője nagyon korreikt magatartást tanúsított irányomban, amit tudott, segített. Én meg évről évre mind több spatulát adtam, az igények egyre emelkedtek. Ügy dolgoztam, mint egy robotgép. Még jó, hogy cigarettával amúgy sem élek, mert egy füstölésre elég szünetet se engedélyeztem magamnak. Mutatja spatuláit. Az angolt, meg amiket azóta kitalált, Kecses, formás valameny- nyi. Konyhai falidísznek is megteszi. i — MutaitÓ6, azt \ mondják? — csillan fel a szeme a dicséretre. — Lehet, hogy elmenne itthon is? Ez jár most már a fejemben. Valamit ki kell találni, ha nem akarom egészen abbahagyni. Volna, Megtárgyalta a szakszervezet Termelő* és szociális beruházások Az újonnan tervezett, bükkfából készült kanalak, villák (Kulcsár József felvétele) persze más munka Is, ablakkeret, hármas ajtó, ez-az, amit másutt nem kapni. Csakhát... nem egészen mindegy nekem, mi lesz a fából. Böhöm deszka, vagy valami csinos kis jószág.Az idén még meglesz á 70 ezer kanál Angliának, de már jövőre a fele is alig. So- ványodik az igény, amott is jól megnézik, hol talál a pénz helyet. Ezen még Korsós Imre elsőrendű minősége sem változtat. — Ezt persze maguk nem tudják megítélni, de a MERT- es ember értette a dolgát. Nem is turkált, kútászkodott az én árumban soha! Éppen csak egyet-egyet megnézett, arra se volt rossz szava. A mester azonban úgy határozott, korai volna még föladni. Lehet bízni, van miben. A Hungarocoopnál ott vannak az újfajta Korsós-spatuláik, a tészíakiszedö. á főze- lékkavargató nagy lyukú, a püréformáló, a favilla. Ki tudja... Időmként elgondolkodva siklik végig tekintete a maga készítette intarziás mozaikparkettán is a gyerekszobában. Hm. Ahogy a szép parkettái; keresik, , mostanában-. Na; ne gondolják azért; hogy elkeseredett ember vagyok! — szabadul rövid meditációjából nagy levegővétellel a mester. — Hogy elkallódnék, az még odébb van! Ügy volt eddig Korsós Imre, hogy élőbb teifaragja a világmindenséget kőrisfából, mint vevőfélének kínálgassa portékáját. Amennyire boldogító elfoglaltság az, annyira fanyargós mesterség ez utóbbi. Pedig rászánta már magát: mégiscsak emerre kell sori. keríteni} szendi—s Buszjárat az orvosi rendelőkbe Tsz-segítség a borsodi aprófalvaknac. Három borsodi termelőszövetkezet, a krasznokvajdai, a baktakéki, valamint a felső- gagyi tsz anyagi támogatásával a fenti településekhez tartozó 14 társközségből .„menet-’ rendszerű” járatokkal szállítják a betegeket a körzeti orvosi rendelőkbe. A hét meghatározott napján fordul a mikrobusz a betegekkel, akik ugyanott a felírt gyógyszereket is ki tudják váltani. Ezen a területen, Borsod megye északi részén a társközségek 100—500 lakosú aprófalvak. Népességüknek több mint 70 százaléka hatvan éven felüli. Orvosi ellátásukat eddig, megnehezítette, hogy az orvosi rendelők felkeresése a Volánbuszjáratokkal szinte egy teljes napot vett igénybe. A mostantól rendszeresen közlekedő mikrobusz!, amely csak betegeket szállít, a megyei tanács egészségügyi osztálya adta, s a megyei tanács fizeti a két gépkocsivezető bérét is. A gépkocsi üzemeltetéséhez a három tsz évi 100 000 forinttal járul hozzá, a szervizelést, valamint a garazsirozást a krasznokvajdai tsz vállalta. A tapasztalatok alapján Borsod megye más aprófalvas vidékein is megszervezik a betegellátásnak ezt a módját. a Nógrádi Szénbányáknál A folyamatban lévő termelő- és szociális beruházások helyzetével foglalkozott minapi ülésén Salgótarjánban a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága. A tájékoztatóból kitűnt, hogy az elmúlt ötéves tervben ilyen célokra 670 millió forint állt a vállalat rendelkezésére. A mostani ötéves tervben a lehetőségek továibb bővültek. Több mint egymilliárd forint fejlesztési összeggel rendelkezik a vállalat. Ennek célszerű és hatékony felhasználása garantálja a széntermelés zavartalan feltételeit, a bányászok élet- és munkakörülményeinek javítását Az idén különböző pénzügyi források biztosításával mintegy 205 millió forint tervszerű felhasználásáról keil gondoskodni. Ezen összeget elsősorban a szénvagyon és gépek pótlására, a beruházások kivitelezésére, a munka biztonságának növelésére, és a szociális körülmények javítására kívánja felhasználni a vállalat. A termelőberuházások sorában megnyitásra került a Nyírmed II. külfejtés, és a szénvagyon pótlását szolgálja a Mizserfa II. bányanyitás előkészülete. Jelentős a pán- célkaparóteknő-gyártás Kjste- renyén. A legfontosabb, folyamatban lévő beruházás Kényás fejlesztése. Az a cél, hogy évente 770 ezer tonna jó minőségű szenet adjon a bányaüzem. Ennek fejlesztésével szoros kapcsolatban van a nagybátonyi durvaszén mosó, melynek építése várhatólag a jövő év elején megkezdődik. Jelenleg folyamatban vannak az előkészítő munkálatok. A beruházásokkal kapcsolatban a szakszervezeti bizottság felhívta a figyelmet, hogy az érintettek fordítsanak nagyobb figyelmet a beruházások körültekintő előikészí- tésére, a kivitelezési határidő betartására, és a beruházási összegek takarékosabb felhasználására. Mérlegeim kell, hogy a nagybátonyi durvaszén mosó felépülésével a. gépüzemben tovább fokozódik a zsúfoltság. Gyors intézkedésre van szükség, hogy a beruházás toylteiezese mellett a szén zavartalan feladása is biztosított legyen. Figyelembe kell venni, hogy Kányás-öányaüzem fejlesztésével a létszám várhatóan háromszázzal növekszik és e bányászok szociális igényét is ki kell elégíteni. A szociális beruházások területén az elmúlt években sikerült mérsékelni a korábbi lemaradást. Erre elsősorban a •központi szervek támogatásai nyújtottak fedezetet. Jelenleg zajlik Nagybátonyban a gépüzemi fürdő kivitelezése, és a Bányász Művelődési Ház nagyarányú felújítása. Emellett több más, a szociális körülményeket javító kisebb munkálatokat is végezlek az akij-a- ü zeniekben. Gyorsan r»ov5 fa Ä kazahsztáni Balhas-tóéi! délre elterülő sivatagban az erdészeti szakemberek kis ligetet neveltek fel egy új fafBj- tából. A fa, amelyet a kazahsztáni tudósok több éves kutatómunka eredményeként nemesítettek ki, « védett turan- ga és a nyárfa hibridje. Jól elviseli a talajban bőségesen felhalmozódott ásványi anya-( gokat, a száraz forrd szele-i két, az évszakok köaotti hőmérséklet-csökkenéseket. Áin ami a legfontosabb: ez a fa, fc többi fánál gyorsabban növekszik. A növekedése egy év alatt 3 méter, a törzsének átmérője ugyanezen idő alatt 4—5 centiméterrel »fi. A gyorsan növő fák az öntözőrendszerek védelmére, a partok elodálása és a homokhordalékok ellen számos helyen sokkal eredményesebbnek bi- ’ zonyultak, mint a csövek lefektetése, vagy at csatornák betonborítása. A* új telepítési anyag Közép-Ázsia más köztársaságaiban is felkeltet-; te a parkosítók figyelmét. NÓGR4P » im g«*pt«mbßr . 3 I
