Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
ÉTTEREM RÉTSÁGON Amit az asztalnál ülve nem látni Egy régi közmondás szerint: — Reggelizzél bőségesen, ebédeljél szerényen, vacsorázzál mint egy koldus, egészséged így leszen! Ez járt az eszembe, amikor beléptem a rétsági Börzsöny étterembe. Délidő volt. Hát- nem sokan tartották meg a közmondás ebédre vonatkozó részét, az egyszer bizonyos. Telt házal jelent a Börzsönyben a dél. Minden asztalnál minden szék foglalt. Az előfizetésesek „rohamának” ideje ez. A tányérokban disznótoros. .. Balogh Istvántól, az üzletvezetőtől tudom, hogy háromnégyszáz ember vesz részt a közétkeztetésben. — Nem könnyű megfőzni, de kiszolgálni, sem könnyebb — mondja amikor beszélgetni letelepedtünk. Bátran hihetem amit mond, neki aztán van tapasztalata: húsz éve a szakmában dolgozik. Látott már egyet-mást. — Kemény hónapokon vagyunk túlr Mi láttuk el a bán- ki váltótábor és a diósjenői kemping csoportjait. Természetesen a napi munka, az egyébként szokásos napi munka mellett. Ugyanezzel a létszámmal, természetesen. — Jóval több munkával? — Persze — mosolyodik el.' — Nyilván nem jótékonykodásból! — Ez is természetes. Tizenheten dolgozunk az étteremben és havi jövedelmünk függvénye a forgalomnak. Ez- fcel a jókor® többletmunkával természetesen ki-ki többet vitt haza a fizetéskor. — Elnéztem a fölszolgálókat az imént. Ilyenkor nincs egyetlen pillanatnyi megállásuk. — Az ebédidő rövid és Nagyjából kétszázötven ember akar körülbelül egy óra alatt ebédhez jutni. Muszáj nagy sebességre kapcsolni. — Jut idő a kulturált kiszolgálásra? — Lzt a vendégektől kellene kérdezni... Mindenesetre kevesebbet foglalkozhat egy- egy vendéggel, mint a csúcsidőn túl. Az idő kihasználása Végett előre megterítjük az asztalokat és elkészítjük az ételt odabent a konyhán. Az előfizetéses vendégek egyébként is megértők, belátják, hogy ekkora rohanásban a gyorsaság pótolhatatlan. Természetesen ilyenkor sem maradhat el az elemi udvariasság. Hozzáteszem, egy előfizetéses ebédet tizennégy forint harminc fillérből állítunk elő. Kíváncsi lennék arra a háziasszonyra, aki erre képes! Az előírt norma szerint! Mert ha netán megrövidítenénk a vendéget, bizony a büntetés az így nyert soványka hasznot szépén kivenné az ostoba vendéglős zsebéből. — Akadnak próbálkozók? — Ha, babonás lennék, lekopognám. Két esztendeje nem fordult elő nálunk, hogy súlycsontkításért vagy a vásárlók megkárosításáért jártak volna el a hatóságok valamelyikünk ellen. A magam véleményét mondom most, mások lehet másként vélekednek a dologról. Meggyőződésem, hogy a vendéglátásban nincs szükség csalásra. Ha a fölszolgáló becsületesen dolgozik, ha udvariasan fogadja a vendéget, ha a szó igazi értelmében vendégül látja, akkor azt honorálják. Nincs ezen mit szégyellni. A fölszolgáló borravalót kap, ha a vendég elégedett a munkájával. A fizetésüket eleve úgy állapították rrmg, hogy ezt a „mellékest” belekalkulálták. A baj csak akkor mutatkozik, ha netán megbetegszik egy pincér. Volt már rá példa. — Akkor miért maradnak itt mégis? — Kint a placcon, a fölszolgálók között nagy a mozgás. Nem helybeliek, másutt nagyobb pénzt remélnek. Rét- ságról este kilenc után már nem lehet elutazni sehová, nincs mivel, emiatt is itt, hagynak bennünket. Jönnek mások. Bent, a konyhán a vezető szakácsunk Polgári Fe- rencné húsz éve készíti az ételt, mások nyolc-tíz éve léptek be és maradtak". Nagy pénzt nem keresnek, de szeretik, ezt a munkát, szeretnek együtt lenni, megtalálták a számításukat. Összeszokott csapat. — Húsz évre visszagondolva kik változtak nagyobbat, a vendéglátók vagy a vendégek? — Is-is. Mindenki ingerlékenyebb. Vendég, fölszolgáló egyaránt. Ma is akadnak a szakmában nagy példák, de talán kevesebb igazi pincér van, mint régebben. Hamarabb fáradnak el a szakemberek, mint elődeik. Gyorsabb a tempó, nagyobb az iram. Sajnos a vendégek között is akad néhány, kevés, de van akik leszerelik, a vécében a vízcsapot, kiszakítják a falból a villanykapcsolót. Nemrég kaptunk új székeket a placcra, megnézheti, a felét már összehasogatták. Pengével, késsel? Ki tudja. Nem is fontos. Érthetetlen számomra. Ha megfogjuk az illetőt, természetesen megtéríttetjük vele a kárt, dehát... Kivédhető azzal, hogy mindig a vendégek között vagyunk. És nem nyolc órát, mint más munkahelyeken, hanem néha tízet-tizenkettőt, ahogy a vendégek ellátása megkívánja. Rengeteget talpalunk áruért, mert a nagykereskedelem nem mindig azt szállítja, amit kérünk és nem akkorra, mikorra kell. Beszerzési lehetőségeink kötöttek. — A szerződéses láz? — Bennünket nem érintett, de azt hiszem elvállalnánk abban a formában is. Ahhoz még mindent alaposan át kell gondolnunk mindannyiunk- nak. — Ha nyűgös a Vendég? — Ő is vendég. Csak üljön le. Rendeljen. A többi a mi dolgunk. Hortobágyi Zoltán Yanyarci változások Á helységnévtábla már a az óvodában ismerkednek a me a község nemzetiségi falu határában szolgál nemi információval. A kétnyelvű felirat a vidéket kevésbé ismerő utasnak is hírül adja, hogy Vanyarc Nógrád megye szlovákok által is lakott településeinek egyike. De a kétnyelvű felirat a legkevesebb. Sóikkal fontosabb tény, hogy Vanyarcon a mindennapi érintkezésben is igen fontos szerepet tölt be a szlovák nemzetiségűek anyanyelve. — Az ezerhétszáz lakosnak körülbelül a hatvan százaléka érti és beszéli a szlovák nyelvet — tájékoztat Hugyecz Andrásné, Vanyarc tanácselnöke. — Az idősebbek az üzletben, az utcán jobbára ezt a nyelvet használják, de bátran megszólalhatnak anyanyelvükön itt, a tanácson is, ha ügyes-bajos dolgaikkal hozzánk fordulnak. A községi tanács ötfős apparátusából ugyanis hárman szlovák nyelven is- „tárgyalóképesek” vagyunk. S az eredmény? Közvetlenebb így a hangulat, az anyanyelven egyszerűbb szót érteni. A faluban nem mai keletű a szlovák nyelv oktatásával való foglalkozás, egy időben azonban kiesett ez a tevékenység az érdeklődés homlokteréből. Az egykori „mulasztók” mondják is ma éppen elégszer: „Nagy kár, hogy annak idején nem vettük komolyan a tanulást. Milyen jó volna ma a magyar melleit ismerni a szlovák nyelvet is”. nyelv ízével. Ehhez azonban „haza kellett hozni”, egy fiatalasszonyt. — Igen, hazahoztuk — adja a magyarázatot Hugyecz Andrásné. — Itt élt közöttünk, csak éppen máshol dolgozott egy fiatal óvónő, s tudtuk róla, hogy szlovák nyelvű foglalkozásokat is tart a gyerekeknek. Ügy gondoltuk, miért ne gyarapodhatnának ezáltal éppen a mi gyerekeink. Azóta a szlovák nyelv oktatása benne van az óvoda munkaprogramjában is, a kicsinyek szlovák nyelven verselnek, beszélgetnek. Az utóbbi évek változása tehát azzal járt Vanyarcon, hogy új alapokon újra megindult a szlovák nyelv intézményes tanítása. A mai módszer járható útnak tetszik, az óvodában és az alsóbb osztályokban megteremtik annak a lehetőségét, hogy a későbbi felsőtagozatosak szakköri keretek között mélyíthessék el ismereteiket. De nincs minden zökkenő nélkül Vanyar- con sem, az oktatáshoz szükséges tananyag beszerzése például gondot, nehézséget okozott. Oj alapokon Az oktatás azóta újra elkezdődött, az elmúlt évtől az általános iskola 1—4. osztályáig minden gyerek tanulja a szlovák nyelvet. Mi több, sajátos körülmények között már Vízkőoldás Lipcsei kutatók új eljárást alkalmaztak a gőzfejlesztő kazánok és a hozzájuk kapcsolódó csővezetékek tisztítására: a tápvízhez olyan szerves anyagokat adagolnak, amelyek a vízkövet - vagyis a lerakodott oxidokat, karbonátokat és egyéb szennyeződéseket — feloldják vegyületeket alkotva velük. A jelenleg alkalmazott savas tisztításhoz a nagy erőművek gőz- fejlesztő kazánjait egy-két hétre le kell állítani, amellett o sav megtámadja a csövek falát, elősegíti a korróziót. Az új eljárásban a vízhez adott vegyi anyag folyamatosan tisztán . tartja a kazánok és a csövek falát, le sem engedi rakódni rájuk a szennyeződést, ezáltal védi őket o korróziótól, növeli élettartamukat. Az eljárást bevezetik az NDK összes erőművében és ke- leskedelmi hajóján. Mikor lesz bekötve a vízvezeték? A napokban az alábbi levelet kézbesítette a posta, Pál István karancslapujtői lakos-- tói: „A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Faiskola út 5.) már három hónap óta ígérgeti a hálózati vízbekötést, de sajnos a mai napig nem történt meg. Ez idő alatt többször eljártam személyesen is, és a Karancslapujtői Vízmű Társulat elnöke is sürgette. Több mint egy hónapja azt mondták, hogy a bekötésre előjegyzettek között a második vagyok Karancslapuj- tő községben, napokon belül bekötik. Augusztus 30-án ismét hívtam őket telefonon és azt a választ adták, hogy nem is szerepelek a névsorban... A bekötési díjat, 3000 forintot még februárban befizettem és annak alapján lett az igényem bejelentve a Karancslapujtői Vízmű Társulaton keresztül”. Megkérdeztük a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat illetékesét, Balogh Ottót, az üzemviteli osztály vezetőhelyettesét, aki elmondotta, hogy a vállalat a Karancs- lapujlői Vízmű Társulat besorolása alapján végzi a bekötéseket. E listán Pál István neve az 50. helyen szerepel. S a beosztás szerint (50—SO-ig) a mai naptól kezdődően kerül sor a bekötésekre. A halcszt- gatás oka elsősorban a nyári csúcsfogyasztás, illetve a kánikulai szárazság volt. Egyébként a vállalat a Karancsvöl- gye hét községében végzi — most már remélhetőleg zavartalanul — a hálózati vízbekötéseket. Akik segítenek — Segítségünkre sietett fi Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége —, nyugtázza örömmel Hugyecz Andrásné. — Én egyébként választmányi tag vagyok a szövetségnél, s ha Pesten járok, akikor nem is kerülöm el. A kapcsolatunk igazi baráti kapcsolat, a szövetség képviselői is úgy jönnek hozzánk a faluba, mintha csak haza érkeznének. A jó együttműködésnek pedig hasznát látjuk, hiszen a gondjaink és teendőink alapos ismeretében mindig segítségre lelünk. Az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtését egyébként a Nógrád megyéi Tanács is támogatta pénzzel* -számottevően javítva a szemléltetés lehetőségeinek kiszélesítését. Szép célok megvalősításáfaog egyébként is könnyebb patró- nusokat szerezni. Annak idején a Hazafias Népfront megyei bizottsága is a „»sebébe nyúlt”, hogy a vanyarciak nemzetiségi klubjának berendezését segítse. S hogy milyen fontos befektetés volt a helybéliek, a nemzetiségi szövetség és a Hazafias Népfront pénze, arról így vallhat ma a vanyarci tanácselnök: — Vasárnaponként megtelik a klub, itt van a próbatéregyüttesének is. Jól érzik magukat az emberek ebben a környezetben, itt tartunk kiállításokat, egy kicsiny múzeumi sarokban pedig a régi viseletnek állítunk emléket. Túlzás nélkül hozzátehetjük ehhez, hogy a klub az intenzív nyelvgyakorlásnak is színtere. Nemcsak a hagyományápoló együttes műsora és az élőbeszéd révén, de szlovák nyelvű könyveket és újságokat is forgathatnak az érdeklődők. A hagyományok ápolásáról azonban még érdemes bővebben is szót ejteni, Hugyecz Andrásné örvendetes folytonosságról adhat számot. — Tízéves a népdalkörünk, amely nemzetiségi együttessé alakult, a tagok száma eléri a harmincat. S ami igazán örvendetes: együtt dolgozik a kicsiny gyerek az idős emberrel. Megvan az együttes magja, közben újabb és újabb embereket fűzünk magunk köré. így sikerül megteremteni a folytonosságot, minden remény megvan arra, hogy később is lesznek lelkes folytatói ennek a szép munkának. Tények és tervek A lakóhely szeretettnek számos jele van, de az egyik leg-' bizonyosiabb, hogy mit és mennyit képes tenni érte az ember. A vanyarciak pedig —■ beleértve a helyben dolgozókat, vagy éppen az Ikarus gyárába járó férfiakat és asz- szonyokat is, nem sajnálják a fáradtságot. Most is, hogy végre elkészült a várva várt iskola, egymásnak adják a tanácselnöknél a kilincset: „An- nuska, mikor hordhatjuk a bútorokat?” Az áldozatvállalást, mint mindenütt, itt is le lehet fordítani a számok nyelvére.' CW.< í—' Tavaly Í948 forint volt d társadalmi munka egy lakosra jutó értéke, az idén kétezernél többet akarunk elérni. Az a kitűzött célunk, hogy megpályázzuk a megyek első helyet. Cselekvésre pétiig ézernv? lehetőség kínálkozik,' holnap és holnapután, de hosszabb távon is. Még át sem adták az igen fontos létesítményként számon tartott új iskolát,’ de Vanyarc máris újabb nagy vállalkozást fontolgat: meg kell teremteni a jó ivóvízellátás feltételeit. A már igen sokat idézett és jócskán elkoptatott mondás szerint: két nyelven,1 de egy akarattal. Kelemen Gábor, Új gombaölő szer Á MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának tájékoztatása szerint új, kiváló hatású gombaölő szer került forgalomba. A Rovral nevű szer elsősorban megelőzés céljából, a szőlőben fertőzés veszélye esetén, a virágzás végén és aj fürtzáródás idején használható. Az almásokban és diófélékben a moníliás és alter- náriás, valamint tárolási betegségek ellen fehér-, illetve pirosbimbós állapotban kipermetezve alkalmazhatók. A bogyós növényeknél a kezelést a virágzás kezdetén, a fővirágzásban és a virágzás végén kell elvégezni. A kiskertben a permetléhez a szer 0.1—0,15 százalékos fel- használása ajánlatos. A fel- használás előtt gondosan olvassuk el a csomagburkolaton található egészségvédelmi szabályokat. A szer éréskori alkalmazásakor a moníliás és a tárolási betegségek elleni védekezésnél szigorúan tartsuk be az előírt élelmezési é- egészségügyi várakozási időket. Termékek a Mosonmagyaróvári Konzervgyárból Nógrád IV-es típusú szekrénysorok hátlapjának szerelését végzi Neumann János, a balassagyarmati Ipoly Bútorg yár dolgozója. e b. a. = Négyféle új ételízesítővel bővíti termékeinek választékát a Mosonmagyaróvári Konzervgyár. A hagyományos ketchupön kívül megkezdték a pizzaszósz, a pusztaszósz, a paprikaketchup és a milánói szósz előállítását. Az újdonságok alapanyaga a sűrített paradicsom, melyet különféleképpen fűszereznek. A pizzaszósz sajátos ízét a benne lévő cseresznyepaprika, a rozmaring, a tárkony és a feketebors, a pusztaszószét a csípős fűszerpaprika, a milánói szószét a csemege füszerpap-J rika* a feketebors, a bazsalikom és a gyömbér adja. Ä paprikaketchupban a sűrített paradicsomot paszírozott paradicsompaprikával vegyítik, majd ízesítik. Az új termékeket 250 grammos töltősúlyú üvegekben hozzák forgalomba az ország minden részében. Az újdonságokon kívül továbbra is gyártják a közkedvelt ketchupöt, amelyből az idén mintegy 100 tonnát adnak át a hazai kereskedelem-] nek, s 200 tonnát exportálnak az NDK-ba. NÓGRÁD = W83. szeptember ?., péntek
