Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

SULIDEMOKRÁCIA - TÖBB SZEMSZÖGBŐL' ' Mennyit ér a diák szava? Alighogy becsöngettek az el­ső órákra az iskolában máris komoly tartalmat kapott ez a szó. sulidemokrácia. Iskolája és embere válogatja, hogy mennyiben veszik figyelembe a diákok véleményét, milyen á távolság a szavak és a tettek között, hogy milyen az összhang az oly sokat emlegetett jogok és kötelességek között? Egy­szóval megkezdődött a szep­tembertől június derekáig' tar­tó tanár-diák „közelharc” az érdekek érvényesítéséért. Me­gyénk négy iskolájának egy- egy diákvezetőjét faggattuk ar­ról, ők hogyan látják a suli­demokrácia lehetőségeit? Fő a közvetlenség! — Varga Erzsébet vagyok^1 á salgótarjáni Táncsics Mi­hály Közgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskola harma­dik osztályos tanulója, egyéb­ként a KISZ itteni szervező titkára. Azt hiszem, túl' sok panaszra nem lehet okunk, hiszen mind a tanári, mind a diákgárda megtalálta azt a hangot, amely alapján együtt lehet dolgozni. Néha még ta­lán, mi diákok érezzük úgy, hogy többet kellene kezde­ményeznünk. Mondok egy példát. Az elmúlt év végén az igazgatónk említette, hogy gyerekek, nem kellene a szak­munkásképző intézet diákjai­val egy közös rendezvényt csinálni? Ők biztosították az anyagi feltételeket, mi pedig összeállítottuk, szerveztük a műsort, nagyon jól sikerült. S csökkentette azt a sokat kifo­gásolt szakmunkásképző-szak­középiskola közötti távolságot. Szerintem, az iskola hangula­tának elengedhetetlen feltéte­le, hogy közvetlen legyen a kapcsolat a tanárok és a di­ákok között. Hogy minden bajunkat, panaszunkat el­mondhassuk valakinek, még­ha jelentéktelen dologról van is szó, de választ kapjunk rá! A múlt évi mozgalmi mun­kánkat a legmagasabb kitün­tetéssel, a vörös vándorzász­lóval jutalmazták, nem túlzók, ha azt mondom, hogy az ele­ven KSZ-élet, a jó mozgalmi munka is nagyban hozzájárult a jó iskolai közérzet kialakí­tásához, a Varga Erzsébet Tórák Tünde Siklósi Zoltán Oláh József mindenről és mindenkiről ugyanakkor korát tekintve ^Videmokrácia' úgy ahogy elmondja a vélemé- alig néhány évvel idősebb tő­megerősödéséhez. nyét, javaslatát, aztán amikor lünk. Azelőtt ugyanis, ahogyan Min! vagy nem mini.^ — Nálunk a kisterenyei gimnáziumban — Siklósi Zol­tán vagyok harmadéves IKV- titkár — általában demokra­az öregebbek mondták, nehe­zebb volt egy-egy ügyet „sínre vinni.” De van itt ám egy másik oldala is a kérdésnek, nevezetesen, hogy mi mennyit teszünk a beleszólás jogáért? A kicsit hivatalosan megfo­kimennek az iskola kapuján már írott malaszt marad az egész. Mi ezt a problémát úgy hidaltuk át, hogy valamennyi taggyűlésen ott van egy-egy tanár, vagy a pártösszekötő, akinek kötelessége a hallotta­kat tolmácsolni, illetve a kér- galmazott mondat alatt azt ér- tikusnak minősíthető a légkör, désekre válaszolni. Éppen ezért tem. hogy sokszor csak be- noha nem kevés a csatározás kúlcsszerep jut az összekötő- szélünk-beszélünk, de ha ten- bizonyos ügyeknél. Például? nek, aki tulajdonképpen „két ni kell valamit, akkor egy- Vegyük a miniruha és a rö- tűz” közé kerül olykor-oly- másra várunk és mutogatunk! vidnadrág esetét. Mindkettőt kor... Hál’istennek nálunk Ba- Mint alapszervezeti titkár lázs Pali bácsi személyében gyakran tapasztalom ezt. Mon- ölyan rátermett ember végzi dóm, fiúk, mit kéne csinálni? ezt a munkát, aki a több év- Innen is onnan is jönnek a tizedes tanári hivatás mellett javaslatok, de mikor aztán a meg tudott maradni egy kicsit tettek „mezejére” kellene lép­Ki védje meg a vásárlót? tilos hordani az iskolában! A diákság zöme nem tudja meg­érteni és elfogadni, hogy ép­pen Kisterenyén miért nem lehet a divattal haladni?! Fel­téve, ha az a jó ízlés határain belül van. Nagyon sokszor jártam emiatt az igazgatói szobában, kértem, könyörög­tem, de mégsem engedélyez­ték. Hiába’ mondtam, hogy ne a külsőségek alapján próbál­juk megítélni az embereket, hanem a tanulmányi előmene­tel legyen a mérvadó... Egyéb­ként a szűksbb diákvezetés­ben maximálisan igyekszem betartani a demokratikus já­tékszabályokat. Arra próbá­lom rávenni társaimat, hogy bátran, őszintén, nyíltan mondják el ami szívükön-szá- jukon van, s aztán közösen döntsünk, aminek a következ­ményeit is együtt kell vállal­nunk! Az igazsághoz tartozik, hogy korántsem ilyen egysze­rű a dolog a valóságban, sok­szor hiányzanak az ötletek, a vélemények, s főként a kollek­tív munka. Ha van kapocs — Tórák Tündének hívnak, a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskolába járok, ß ha minden sikerül akkor két év múlva óvónő le- . szék. Egyébként a suliban a sportos rendezvények szerve­zője vagyok. Véleményem sze­rint az egyik legnagyobb aka­dály a sulidemokráciát ille­tően, hogy bizonyos informáci­ók nem jutnak el az illetékes­hez. Megtartják például a KISZ-gyűlést, ahol mindenki diáknak is. Szóban igen, tettekben már kevésbé — Az esztergályosszakma alapjaival ismerkedem a sal­gótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a nevem: Oláh József. Én, úgy érzem, hogy azóta javult sokat nálunk a sulidemokrácia, mióta a IKISZ-titkárunk nem diák, hanem nevelő, aki ni, akkor alig vagyunk hár­man-négyen. Tehát nemcsak követelőzni illenék, . hanem lépni is... XXX Hogy mennyit és hova az az elkövetkező hónapokban minden bizonnyal kiderül. Csak az ilyen felelősségtelje­sen gondolkodó diákokat hagy­juk minél nagyobb térhez jut­ni. Hátha kezdeményező ked­vük másokra is átragad! Tanka László Szovjet turistacsoport reg­gelizik a salgótarjáni Karancs Szálló éttermében. Étkezésük vége felé tartanak, a vendé­gek zöme szedelőzkodik. Ek­kor áll föl az egyik asztal mellől egy hazai „vendég” — véletlenül éppen kereskedel­mi felügyelő —, hogy meg­kérdezze a pincért: A narancs- juicet miért nem szolgálták föl? A válasz nem volt, túl meggyőző: Hát... nem kérték. Nem, valóban nem kérték. Ilyet nem is tehettek volna, részint, mert nem tudtak magyarul, részint, mert fo­galmuk sincs, mi jár nekik a reggelihez. Kísérőjük utána­nézhetett volna, de nem né­zett. (Egyébként több jel mu­tat arra, hogy ez az eset a szál­loda éttermében egyáltalán nem magábanvaló.) 0 0 0 0 <1 Véget ért az idei idegenfor­galmi szezonvizsgálat is Nóg- rád megyében — mérlege nem emeli magasba a boldog lel­keket. Csaknem száz boltba jutottak el a megyei tanács felügyelői, valamint községi és társadalmi segítőik — min­den második ellenőrzés fele­lősségre vonással végződött. Csak a két nyári hónap so­rán kevés híján 40 ezer fo­rint pénzbüntetést róttak ki azokra, kevésbé megkárosították a vevőt. kereskedelmi utasításból adó­dóan jól körülhatárolt teen­dőik vannak a kereskedelmi ellátás szervezésében és el­lenőrzésében! Valóban, s fog­lalkoztatnak is kereskedele­mért felelős embert, ha nem is mindig önálló munkakör­ben. Őket egészítenék ki a nagyközségi, községi taná­csoknál dolgozó előadók, ők azonban már rendszerint csa­tolt feladatként látják el eb­béli dolgukat. Ennek ellenére rendre besegítenek a na­azoncsítja azokat a kosará­ban levő holmikkal. (Hogy is tudna eligazodni az oly sűrűn változó árak közt?!) A visz- szajáró aprópénzért pedig egyszerűen odatartja kinyi­tott bukszáját. Bár jól tudja, hogy a kiszemelt árut akár pár fillérrel olcsóbban sem kapja meg, mégis restelkedik „filléréskedni”, ez valahogy olyan zsenánt... Meg aztán hosszú a sor mögötte is, a kö­vetkező már oldalába nyom­ja a kosarát, az ajtó előtt már gyobb megyei vizsgálatokba, percek óta ordít a babakocsi­ban hagyott gyereke .. Hát igen. A vásárló csak igen nagy méltánytalanság esetén szokott a sajkára állni. az általuk végzett föltáró munka javulóban van. Ki védheti még meg a vá­sárlót. Álljanak csatasorba a társadalmi ellenőrök, hiszen csak az SZMT nyilvántartá­sában több mint kétszáz üze­mi ellenőr szerepel! Nem is szólván a községi társadalmi ellenőrökről! Megteszik a tő­lük telhetőt, ám gondjuk-ba- juk ezernyi. Képzésük megle­hetősen változatos színvonalú, meg aztán ki vizsgálódik szí­vesen saját falujában? Hogy sógor-koma-utcabéli haragud­jon rá, s amint tudja, viszo­nozza a kellemetlenkedést? Akkor védje meg a vá­sárlót? Álljanak csatasorba a szén ha valaki, az tudja iga­zán, hová kell nyúlni! Csak­hogy a belső ellenőrök ener- akik rafinált, vagy giáit kimeríti a leltározás, a leleményes módon különféle, vagyonvédelemmel kapcsolatos vizsgálódás, a fo­gyasztói érdekek képviselete így hát háttérbe szorul. Még csak fokozzák a nehézsége­ket a szépen szaporodó szer­ződéses boltok, melyek szem­mel tartása megint csak meg­oldatlan. A szerződésbe adó gazdák nemigen csinálnak tit­kot belőle: ha az átalánydí­jak pontosan érkeznek, ré­szükről az üzlet ügyeit rend­ben levőnek tartják.’ És kü­lönben is, van elég bajuk a szoros elszámoltatású egysé­gekkel...! Mit mondhat e gyászos sta­tisztikára az ember....? Leg­feljebb ennyit: ez abszurdum! 0 0 0 0 Bizony az.1 Okot ad arra, hogy a vásárló kétségbeeset­ten nézzen körül: ki védi meg őt? Ki védi meg azoktól, akik pénzéért silány árut adnak, akik röviden mérnek és hosz- szan számolnak, akik fittyet hánynak kötelességükre s csak pénzét akarják kihúzni a zsebéből? Ki védje meg a! vásárlót? Vegye oltalmába a megyei kereskedelmi felügyelőség, az „ákáefes” gárda! Amúgy is kemény társulatnak ismerik megyeszerte, hát csapjon oda, ahova kell! Csakhogy ez a le­génység a vezetővel együtt is mindössze háromtagú, s nagy eredmény, ha évente legföl­jebb egyszer benyit a bolt­ba. Az üzletben dolgozók, akiknek mostanában részük volt e látogatásban, nagyjá­ból biztosak lehetnek abban, hogy egy-két évig „nyugtuk” lesz. Na jő, de hiszen léteznek alsóbb fokú tanácsok is, akik­nek tanácstörvényből és bel­Végtére a boltvezető is véd­heti a vásárlót. A kisebb-na- gyobb turpisságokból nem ré­szesedik. s egyébként is ér­deke a minél nagyobb forga­lom. Bizonyára energikusab- bak is lennének a fogyasztói érdekek képviseletében, ha...' Ha nem merülnének ki a szállítókkal való hadakozás­ban, az áru utáni kajtatás- ban, a betöltetlen helyek és a sokszor táppénzbe vonuló női alkalmazottak pótlásában. Ha nincs más, álljon sar­kára maga a vásárló, s véd­je meg magát, ahogy tudja! Jobb híján kézenfekvő meg­oldás ez, a vevő azonban rit­kán adja össze a blokkon sze­replő tételeket, még ritkábban 0 0 0 0 Hallom már szinte az ol­vasó megrovását: ha jobbat nem tudnak kitalálni, leg­alább ne vegyék el a vevő kedvét! S a kereskedők meg- bántottságát is: már megint egy kalap alá vesznek min­denkit, pedig a többség igenis becsületes, tűzbe merjük ten­ni értük a kezünket. Igazuk van. A baj csak az, hogy' a kisebbség — tanú erre a nyá­ri szezonvizsgálat is igen szép számú!. Nem becsüljük le a társadal­mi kontroll erősítésére irá­nyuló igyekezetei, sőt. Bár működne hatékonyabban ez a kontroll! Mégis úgy véljük, a fogyasztói érdekek hatha­tós védelmét olyan emberek­re kell bízni, akik ezért és csak ezért felelősek. Joguk van számon kérni, s ők is számon kérhetők. Képesek ar­ra, hogy átfogják, átlássák a hozzájuk tartozó területet, s felkészültségüknél fogva is talpraesett gazdái az ottani kereskedelmi ellátás szervezé­sének, ellenőrzésének. Négy­öt falu (például igazán „el­tarthatna” egy főállású, önálló munkakörű kereskedelmi szakembert! Az ő idejéből még a társadalmi segítők mozgatására, s az ezzel kap­csolatos papírmunkára (mun­kahelyi kikérők, igazolások; stb.) is jobbam futná. öooo Bár mostani háborgásunkat az idegenforgalmi nyári sze­zonvizsgálat tapasztalatai vál­tották ki, meg kell mondani, ez az ellenőrzés semmi külön­legeset nem állapított meg.' Ami e két nyári hónapban megesett, az megtörténik más­kor is, és nem csak ott, ahol ezúttal jártak a felügyelők. Ezért olyan sürgős a meg­nyugtató válasz kérdésükre: ki védje meg a vásárlót? Szendi Márta Úszó halkeltető üzem Első ízben keltettek ki ér- érdeklődést keltett a halkész- tékes . fajú halivadékokat ab- letek természetes vízmeden- ban az úszó haltenyésztő cékben való újratermelésének üzemben, amely, Kujbisev vá- problémáival foglalkozó szak­ros közelében a Volgán hor­gonyt vetett. Az országban egyelőre ez az egyetlen ilyen típusú hajó. Az Asztrahánban épített ha­jó, amelyet bemutattak az Interribprom-kiállításon, nagy emberek körében. Az üzem­ben a legértékesebb halfajok ikrái keltethetők ki. Az úszó­üzem kísérleti jellegű. Jelenleg az új technológia és berende­zés kipróbálásának szakaszá­ban van. A tiszta, esztétikus városért &J| utol«, iirdik, porlcok A salgótarjáni városgazdál­kodási üzem tevékenysége sokirányú. Dolgozói az építési munkákon túl részt vállalnak a kommunális feladatokból, parkokat, játszótereket öltöztet­nek új köntösbe, a köztiszta­ság gondos őrei és saját vál­lalkozásé építési munkákat is felmutatnak. városrészben a Móra Ferenc híd költséghelyen. Ennek oka, és Szondi út építésének első üteme. Balesetveszély miatt soron kívül — határidő előtt — átadták a Schuyer Ferenc, Damjanich, József Attila úti, valamint a Gagarin úti isko­la melletti lépcsőt. Az üzem fontos feladatai között szerepelt az utakon ke­Az első fél évben végzett épí- letkezett balesetveszély azon­tési munkák közül kiemelkedik a Korvin Ottó út építése, a szennyvíz- és ivóvízhálózat kiépítése. A közművekkel kap­csolatos feladatok több mint kétmillió forintba kerültek. Befejeződött a Kistarján út nah megszüntetése. Az első fél évben 27 esetben vonult fel a karbantartó részleg, az el­végzett munkák értéke 667 ezer forint. KRESZ-táblákat 294 ezer forint értékben he­lyeztek ki. A feladattervben korszerűsítése, az öblösüveg- szereplő társadalmi munkához gyár előtti járdaszakasz felújí- az anyag kiszállítása a terve- tása. Elkészült Somoskőújfalu zett ütemtől elmaradt az út­hogy különösen járdalapból beszerzési nehézség volt. Befejeződött az 1982-ben elkezdett, áthúzódó munka­ként megtervezett Szánas-pa- tak rendezése és a Tarján-pa- tak tisztítása. A városgazdálkodási üzem dolgozói felújították a Lenin téri, az OTP előtti parkot, a Pécskő Üzletháznál új zöldfe­lülettel takarták el a távfűté­si akna környékét, söpörték, locsolták, mosták a járdákat, utakat. A köztemetők gondo­zására fordított összeget az év első felében 15 százalékkal túlteljesítették, elkészült a te­metőtámfal-építés több mint négyszázezer forint értékben, felújították a központi teme­tőhöz vezető utat, hulladék- gyűjtőket helyeztek el. A saját vállalkozású építési munkák közül a legjelentőseb­bek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek futófolyosójának, a Volán park- és labdarúgópá­lyájának, valamint az öblös- üveggyár parkjának kialakí­tása. Az üzem a jövőben tovább szélesíti a szemétszállítást és arra törekszik, hogy megóvja a megyeszékhely tisztaságát, növelje esztétikumát. A kút titka A litvániai. Ignalinszkij já­rás Mesonisz falvacskájában P. Csepulisz kolhozparaszt el­határozta, hogy kutat ás a há­za mellett. Már néhány méter mélységre jutott, amikor egy­szer csak sziszegést hallott. Á gödör, mint egy hatalmas szivattyú, beszívta a levegőt. A vilniuszi egyetem tudósai feltételezik, hogy ezen a terü­leten föld alatti források van­nak. De lehet másik magya­rázat is a rendkívüli jelenség­re: egy jégtömb, amely még a jégkorszakból maradt, fokoza­tosan olvadt és űr keletkezett.' Ä karsztképződést tanul­mányozó tudósok több ilyen esetről tudnak. A láthatatlan föld alatti boltozatok általában beomlanak, és hatalmas üre­gek keletkeznek. így keletkez­tek legendák az Ignaliszkij já­rásban is a föld alatti palo­tákról, eltűnt városokról. így magyarázzák a helyi lakók a Kancseginosz és Kikozero víz­tározók keletkezését. Mind­kettő néhány ezer éve jött létre — természetes folyama­tok következtében. NÓGRÁD - 1983. szeptember vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents