Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
EGY ESTE LUCFALVÄN x Hét nyelven egy akarattal NYERESÉGESED GXZDAIICODM^^ Szeretném folytatni a kedvező folyamatokat SÖTÉT ÜLTE MEG a bár- kányi völgyet, amikor megérkeztünk, ám az iskola kivilágított ablakai jelezték, Luc- falván valami készül. Meleg fogadtatásban részesültünk, s a legilletékesebbek, Ben- kocs Imre, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöke, Cserényi János iskola- igazgató, Krajcsi János igazgatóhelyettes amolyan rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak, megelőzendő a kibővített népfrontbizottsági ülést, amely egyben nemzetiségi küldöttválasztó értekezletre hívta össze a község lakóit. Már az első mondatokból kiderült, hogy bár Luciáivá kistelepülés, alig nyolcszáz lakót számlál, mégis van mivel dicsekednie. Hát igen, köny- nyű ott érvényesíteni a nemzetiségpolitikai célkitűzéseket, ahol az emberek 89 százaléka még ma is beszéli, a napi gyakorlatban használja a szlovák nyelvet. S ennek kapcsán élnek a hagyományok, a népi kultúra kincsei. A gyerekek már az óvodában tanulnak szlovákul, aztán nyolc éven keresztül az általános iskolában fejlesztik tovább tudásukat. Más községekkel ellentétben, itt nincs hiány szlovák szakos pedagógusból — hatan vannak, kölcsön is tudunk adni közülük — jegyezte meg tréfásan az iskola igazgatója. A nyelvoktatás színvonalát fémjelzi, hogy például 1980-ban a lucfalvai iskolások Békéscsabán az országos tanulmányi versenyen második helyezést értele el. Hogyan maradhatott ény- hyire élő a nyelv ezen a területen? A kérdés taglalásakor Benkocs Imre, a HNF elnöke. vissszakanyarodott a hatvanas évekhez, amikor Luciáivá bekötőút hiányában közlekedési gondok miatt el volt zárva a külvilágtól. A lakosság helyben keresett munkalehetőséget, helyben választott párt magának. — Aki meg benősült ide más faluból, kénytelen volt megtanulni szlovákul, ha az anyóssal, apóssal szót akart érteni. Mint jómagam is! A küldöttgyűlés előtt azt is megtudtuk, hogy az általános művelődési központban két függetlenített népművelőt alkalmaznak, s közülük az egyik szlovák. (Úgy véljük, megszívlelendő példa ez más nemzetiségi községek számára !) ESTE HATRA járt az idő, amikor megkezdődött a kibővített népfront bizottsági ülés, a küldöttválasztó értekezlet. A tanteremben igen kis számú hallgatóság gyűlt egybe, a völgy lakói ez idő tájt szőleik szüretelésévelfog- lalatoskodnak, uram bocsá’ netán a kedd esti tévéfilm, a „Kórház a város szélén” tartotta otthon az embereket... Mindenesetre, akik eljöttek, nem bánták meg, akik otthon maradtak, sajnálhatják. Krajcsi János, az iskola helyettes igazgatója beszámolójából megtudtuk (ami az előzetes beszélgetésből kimaradt), hogy igen jók a határmenti kapcsolatok, a helyi termelőszövetkezet a láváikkal, az iskola pedig a gyetvai úttörőházzal és iskolával épített élő együttműködést. Kölcsönösek oda-vissza a látogatások, a kultúrműsorok, jól bevált a csereüdültetés. Lucfalvai gyerekek Syetván. az ottaniak pedig Zánkán üdülik Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységének dolgozói közül sokan munkájuk mellett szerezték meg szakmunkás-bizonyítványukat. Scneider Lászlóné is — képünkön — azok közé tartozik, akik, hogy szakmai hozzáértésüket növeljék, vizsgát tettek elektrolakatos-ismeretekből. 1976 óta hatékonyabban, minőségileg magasabb szinten láthatja el feladatait, amelyek ezekben a hónapokban szüntelenül növekednek, ugyanis a berceli gyáregységből mind több termék készül exportra. Ezek az áruk a piac megtartása érdekében csak kifogástalanok lehetnek. — kulcsár — tek. A pedagógusok gyakran járnak a határon túlra továbbképzésre, a termelőszövetkezetek aratás idején nyújtanak segítséget egymásnak. A tanulmányi versenyek első helyezettjei Besztercebányán tölthetnek egy hetet. Megtudtuk azt is, hogy a könyvtár állományának fele szlovák nyelvű, ám ezt elsősorban a gyerekek forgatják, az idősebb korosztály nem él a lehetőséggel. Népszerű a faluban a miskolci rádió szlovák nyelvű adása, ám kérik az emberek, hogy ennek műsorait jobban, részletesebben propagálják. Krajcsi János végezetül arra kérte a megjelenteket, hogy a párt, a tanács, a népfront segítségével gyűjtsék ősszé a padlásokon, lomtárakban fellelhető népi, tárgyi emlékeket, mert ilyen községben, mint Lucfalva, elkelne egy szlovák tájház. A hozzászólásokból egyértelműen kicsengett, szlovák, magyar, nem választható el egymástól. Egy helyütt, egy faluban élnek. A nemzetiségi politika dicséretes, a nyelv, a hagyomány őrzése feladat. A gondok, a problémák közösek. Azokat megoldani együttes erővel lehet, s ez már nem nemzetiségi kérdés. Az például, hogy Lucfalván hosz- szú évek óta rossz a vízellátás. Fúrtak ugyan kutat, szó van a vízműtársulás megalakulásáról. De csak szó van, tett annál kevesebb. A válaszból kiderült, a szóban forgó kút vize vizsgálatra szorul, a vízműtársuláshoz nagyon sok pénz, az állami támogatáson túl a lakosság tetemes anyagi hozzájárulása szükséges. Megoldást találni sürgető szükség. A Nagybár- kányi közös Tanács mindent megtesz ennek érdekében. S, hogy ki képviseli a november 19—21. között megrendezendő országos nemzetiségi kongresszuson a falut? Az egybegyűltek egyöntetűen Cserényi János, helyi pártalapszervezeti titkár, az iskola igazgatója mellett tették le voksukat. CSERÉNYI JANOS, mint a megyei nemzetiségi bizottság tagja legfontosabb feladatnak a közoktatás, a köz- művelődés tárgyi feltételeinek javítását tartja. Azt, hogy a kultúrotthon megújuljon, hogy az öntevékeny együttesek nagyobb támogatást kapjanak, hogy a falu több pontján működő iskolai osztályok közös épületbe kerüljenek, hogy ^ Lucfalva lakói segítsék és támogassák a községpolitikai célkitűzéseket. Két nyelven egy akarattal! Kiss Mária Kedves, közvetlen, az arcán pedig állandóan biztató mosoly látható. Herboly Györgyről, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárának új vezetőjéről van szó, aki ezt megelőzően ugyanennek a kollektívának volt a gazdasági vezetője. — Innen azért egészen más foglalkozni a gyárral, a tennivalókkal, mint az előző munkahelyemen, bár akikor is részletesen ismertem eredményeinket, gondjainkat, a megoldásra váró feladatokat. Űj beosztásomban szeretném tovább folytatni, szélesíteni, még értékesebbé tenni az eddigi jó irányú folyamatokat, amelyek több tekintetben gyors sodrásúak is voltak — sűríti egybe vezetői elképzeléseinek lényegét, amit hitvallásának is felfoghatunk, örökség magának Is Ezek után nézzük meg milyen örökséget hagyott önmagának? — Az első féléves tőkéster- vet és a belföldi kötelezettségeinket teljesítettük. Árviták elhúzódása miatt minimális lemaradásunk van a szocialista exportnál. Nyereségünk viszont meghaladja a tervezettet. Mindegyik piacra nyereséggel állítjuk élő a termékeinket, berendezéseinket. Kirívóan nagyon rossz, vagy nagyon jó nyereséget hozó gyártmányaink nincsenek. Termékeink egyediek. Csupán az olajipari berendezéseinknél vannak visszatérőek, de azok elektronikai megoldása eltér egymástól. A gyártmányokhoz természetesen alkatrészeket is készítünk. Amit a nyereséggel kapcsolatban mondtam, az termelési adó nélkül értendő — mondja az új gyárvezető. Mivel jelen pillanatban meg- rendelésgomdjaifc nincsenek, érthető, hogy figyelmüket elsősorban a termelés folyamatosságának biztosítására összpontosítják, mondván: ez az egyik feltétele a gazdaságosságnak. Egyébként a gyakorlat számtalanszor bebizonyította, rádöbbentette őket, hogy akármilyen ügyesen is formálják a feltételek kialakítását, valami mindig megzavarja a legjobb elképzeléseket. Ilyenkor aztán soron kívül és gyorsan kell intézkedniük, ami bi-- zony költségtöbblettel is jár. — A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében eddig nem volt szükség újabb különleges intézkedésekre — utal a jelenlegi állapotokra Herboly György: — Minden termelési szervezet tudja milyen költségekkel gazdálkodhat, s ennek megfelelően oldja meg feladatát. E tekin- letben az első fél évben viszonylag kedvezően alakult a helyzet. Például a rezsiköltségeknél 3 milliót takarítottunk meg a tervhez képest. Az anyaggazdálkodásban mind a főmunkaidőben, mind a vállalati munkaközösségeknél biztató kezdeményezések születtek. A takarékoskodás érdeke az üzem dolgozóinak, különösen az előkészítő üzemben és minden vezető beosztásban lévő irányítónak. Az újabb eredmények elérése érdekében az anyagkiírásnál felhasználjuk a korábbi tapasztalatokat, azaz jobban testre szabjuk a felhasználható anyagmennyiséget. A gazdálkodás javítása céljából gépesítjük a műszaki előkészítést, mert ma már olyan bonyolultak gyártmányaink, hogy képtelenek vagyunk azok anyagszükségletét fejben tartani, végigkísérni Az ezzel kapcsolatos felmérő munka már folyik, a végső megoldást 1985-ne tervezzük. — S mi lesz addig? — A műszaki előkészítés korszerűsítését végző csoport által felvetett okos gondolatokat muszáj hasznosítanunk. Ennek megfelelően meg kell gyorsítanunk a vitás esetek eldöntését Ugyanez vonatkozik a számlázásra és az anyagmódosításra. Közelebb kell hozmunk a tervezői állmokat a valósághoz, azaz az eddigieknél gyakrabban kell élnünk a helyettesíthető anyagok alkalmazásával. A felsorolt gondok szorítását korábban is éreztük, csupán any- nyiiból ért váratlanul bennünket, hogy egyszerre szakadt a nyakunkba. Ennek megfelelően kell meghoznunk n múlhatatlanul szükséges többirányú intézkedéseket. — Nehéz egy rendelési ügy összeállítani, hogy az a meglévő munkaerőt optimálisan lekösse — kór ismét szót a gyámegységvezető, majd a következőket momdjai Gazdálkodni gazdálkodni — Egyrészt «gyecfi gyártmányaink, másrészt az alkatrészek sokfélesége miatt. Azt sem szabad elfeledni, hogy az innen kikerülő termékek minden esetben életveszélyt jelentenek, mert robbanásves/éFöldrengésjelző Tahititól mintegy 1600 taré délnyugatra amerikai tudósok földrengésjelző állomást rendeztek be a Csendesóceán fenekén. Az állomás érzékelőkből áll, amelyek jó tíz méter hosszú és 20 cm vastag csövekben rejtőznek, valamint egy adatfogadó lyesek, ebből adódóan igen magasak a műszaki követelmények. Ilyen körülmények között kell megoldanunk a gazdálkodással kapcsolatos szigorúbb követelményeket. Csak azt az anyagot lehet beszerezni, amit az első számú vezetők engedélyeznek. Arra töieksizünk, hogy csak olyan anyagokat és akkor szerezzünk be, amikor azt azonnal felhasználjuk. — Megszokták ezt az új helyzetet az érdekeltek? — Az anyagmegrendelések eleve úgy kerülnek elém, illetve elénk, hogy a fele már ki van húzva. Van amikor viszont csak rákérdezésre zsugorodik a lista. Máskor meg újabbakkal bővül, mert így kívánja a termelés folyamatossága. Olyan viszont nincs, hogy nem rendeltük meg...’ — Egyéb módszert is alkalmaznak az eredményes gaz-' dálkodás érdekében? — Igen. Például megerősít tettük az előkészítő üzemünket. Ennek során több feladatot átadtunk a vegyipari gép-*’ gyártó üzemnek. Az expozív üzem két műszakos termeléséi háromra kívánjuk átállítani, amennyiben meg tudjuk hozzá szerezni a szükséges lét-J számot. Egyébként ez a leg-’ nagyobb gondunk. A tervhez képest 30 fővel kevesebb a fizikai dolgozók létszáma. Hogy meg tudjuk tartani a jó szakembereket, s megfizetni is képesek legyünk, ezért más esetekben kisebb képességű emberekkel is be kell érnünk — mondja gondterhelten í'et'- boly György, Más pozrdábato A tervoMus első évében’ szaladtak a megrendelők után. Aztán egyenesbe jöttek. Olyannyira, hogy valószínű jövőre sem lesznek megremdelésgond- jaik. Kicsit tréfásam, így bú-; csúzoitt az új gyárvezető: — Legnagyobb gon d uók, hogy 1985-re még nincs kőnk-' rét megrendelésünk. A megváltozott, előnyösebb pozíció viszont nem ad-; hat okot semmiféle önelégültségre. Ellenkezőleg: még haté-; konyább munkára ösztönöz. » ; Venesz Károly ] a tengerfenéken szintből, amely egy számítógépnek, egy adatrögzítőnek és telepeknek ad otthont. Egy 150 méter mély fúrólyukba lesüllyesztve a szonda a szárazföldtől oly távoli rengés-; hullámokat rögzít, amelyek a szárazföldön elhelyezett szeizmográfokkal nem vehetők. EGY KOMMUNISTA HARCOS EMLÉKEZETE Hetvenöt éve született Gyáros László Hetvenöt évvel ezelőtt, 1908. október 1-én született Budapesten Gyáros László, a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló harcosa. Az érettségi után aranyművesszakmát tanult, s már 18 évesen tagja lett a nemesfémes-szakszer vezetnek. Abban az időben még élt a hagyomány: a felszabadult fiatal segédek mielőtt elhelyezkedhettek volna, „vakoltak”, vagyis külföldi útra mentek s olyan helyeken dolgoztak, ahol az adott szakma fortélyait, leginkább el lehetett sajátítani. Gyáros László Belgiumba ment s Brüsszelben kapcsolódott be a kommunista pártba, 1931-bea. Később a belgiumi magyar nyelvű pártcsoportok központi vezetőségének titkára lett Amikor 1936 júliusában spanyol ellenforradalmár tisztek fellázadtak a demokratikus kormány ellen, magyar kommunisták egész sora sietett a spanyol nép segítségére. így 1936 őszén — sok-sok társával együtt — ő is tagja lett a nem-, zetkozi brigádnak. Századosként, zászlóalj politikai tisztként küzdött. A fronton háromszor sebesült meg, harmadik alkalommal elvesztette — ez Jara- mánál történt — a balkezét. A véres polgárháború ekkor már a végkifejlethez közeledett, a németek és olaszok által is támogatott fasiszta túlerővel szemben hasztalan volt minden hősiesség. A spanyol földet elhagyó nemzetközi brigadis- ták franciaországi internáló táborba kerültek. Innen jutott el 1939-ben Gyáros László — szovjet segítséggel — Moszkvába, ahol gondos gyógykezelésben részesült. Felépülése után a moszkvai rádió magyar szekciójának munkatársa lett, s az idegen nyelvek főiskolájának francia szakán folytatta tanulmányait. A második világháború kitörése után — a rá any- nyira jellemző módon — nem élt a spanyol polgár- háború sérültjeinek kijáró kímélettel. Közvetlenül részt akart venni a fasiszták' elleni harcokban, Magyarország; felszabadításában. Magára öltötte hát a szovjet hadsereg politikai századosi zubbonyát, hogy a fronton folytassa a fasizmus ellen azt a küzdelmet, melyet a spanyolországi vereség félbeszakított, számtalan ütközetben vett részt, s harcokkal, megpróbáltatásokkal teli életének nagy elégtétele volt ez. Annak idején ösztönös lázadóként, mint képzetlen iratai munkás vágott neki a világnak. Most mint tudatos, harcedzett, tapasztalt kommunista térhetett vissza felszabadított hazájába. A szovjet hadsereg lapjának, az Üj Szónak lett a segedszerkesztője, majd szerkesztőként tevékenykedett a Magyar Távirati Irodánál és különböző lapoknál. Több mint egy évtizedet töltött fontos diplomáciai posztokon. Volt a Külügyminisztérium szóvivője, s az ellenforradalom leverését követő időszakban a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke is. Mint ízig-vérig internacionalista és nagy tapasztalaid diplomata, mindig fontos feladatának tekintette a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésén való munkálkodást mind a sajtó területén, mind pedig a partizán- szövetségben, amelynek élete végéig aktív és megbecsült tagja, funkcionáriusa volt. Sokan szerették, s bár kora if júságától kezdve jócskán volt köze a történe-’ lemhez, annak formáiásá-i hoz, s a kommunista mozgalom első soraiban küzdött, soha nem öltötte magára a veterán megkövült pózát. Személyisége szinte időtlen és örökifjú maradt: ezért is talált olyan köny- nyen utat mindig a fiata-l labb generáció szívéhez. U. L . ’ r NÓGRÁD - 1983. szeptember 30., pértfek 3 /
