Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

VfOíio VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMf* NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF„ 231. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK A KORMÁNY TÁRGYALTA Napirenden: a nagyberuházások, a termékek minősége ' A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén Lázár György tájé­koztatást adott George Bush- nak, az Amerikai Egyesült Ál- , lámák aleinökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudo­másul vette. A Minisztertanács elfogadta az Állami Tervbizottság je­lentését az állami nagyberu­házások kivitelezésének hely­zetéről, valamint a közelmúlt­ban befejezett egyes nagyléte­sítmények üzemeltetésének ta­pasztalatairól és megerősítet­te a bizottság állásfoglalását, amelyben a tapasztalaitok hasznosításáról intézkedik. A kormány áttekintette a termékek minőségének javítá­sára hozott határozatok vég­rehajtását. Ügy ítélte meg, hogy az előrehaladás nem ki­elégítő, ezért további intéz­kedéseket tart szükségesnek. Egyebek között meg kell szi­gorítani az ellenőrzést és a minőségi előírások megszegői­vel szemben következeteseb­ben alkalmazni kell az erköl­csi és anyagi szankciókat. (MTI) ALAPELLÁTÁS A KÖZSÉGEKBEN A változás kedvező, de van még mit tenni ÜLÉSEZETT A NÓGRÁD MEGYEI TANÁCS ' Tegnap a megyei tanács székhazában ülést tartott Nóg- rátl megye Tanácsa. A testület munkájában részt vett Pozs- gai Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Géczi Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. A napirendek egyik leg­fontosabbika a községi alap­ellátás helyzetének és a főbb tennivalóknak elemzése volt. Az ügy fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Nógrád adottságainál fogva kis- és aprófalvas település- szerkezetű, a lakosság 72 szá­zaléka, mintegy 170 ezer em­ber falun él. A róluk való gondoskodás fontosságára utal az az alaptételnek is felfog­ható megállapítás, amit Ro­masz Adolf megyei tervosz­tályvezető mondott szóbeli kiegészítésében, miszerint: „Az alapellátásnak nincs alterna­tívája, az semmi mással nem pótolható”. A hozzászóló ta­nácstagok erősítették ennek igazát, hozzátéve a még meg­levő gondokat, melyek meg­oldását kérve a további fej­lődést sürgették. Az alapellátás fogalomkö­rébe a lakás- és telekellátás, az ivóvízellátás, az út- és jár­dahálózat, a tömegközleke­dési kapcsolatok, a hírközlés, a lakosság villamosenergia­ellátása, a körzeti orvosi el­látás, az általános iskolai el­látás és a napicikk-kereske- delmi ellátás tartozik. Nógrádban közel minden ötödik család 1970 után új otthonba költözött. A háiom- és több szobás lakások ará­nya. az említett évtől 8 szá­zalékról 28-ra emelkedett évi viszonyításban, s ez megha­ladja az országos átlagot. A községekben a Lakások majd­nem 91 százalékban személyi tulajdonban van. Ez továb­bi tendenciának is vehető, ugyanakkor a beszámoló és a hozzászólók megáüapítása sze­rint a lakásépítést tovább gyorsíthatná a mainál lénye­gesen jobb építőanyag-ellátás, a telekgazdálkodás és lelek- arpolitika további javítása. A 125 községből 35-ben tel­jes közüzemi vízellátás van, 10-ben részleges, azaz a te­lepülés egy részét köthették be a hálózatba. Súlyos gon­dot okoz, hogy a felszínkö­zeli talajvízre kiépített ásott kutak egyre inkább elszeny- nyeződnek. 52 község tarto­zik a közegészségügyileg ve­szélyeztetett kategóriába, s ez 42 ezer embert érint. Ezen helyeken egyetlen olyan kút sincs, amelynek vizét egy éven aluli csecsemők fogyaszt­hatnák. Bonyolítja a megol­dást az aprófalvas település- szerkezet, a vízkészlet korlá­tozott volta és egyenlőtlen eloszlása, minőségének válta­kozása. , Az országnak utakkal leg­sűrűbben behálózott területe Nógrád. A kiépítettség meg­haladja a 45 százalékos or­szágos átlagot, ám a közutak nagy hányadának minősége a községekben nem felel meg a kor követelményeinek. Vál­tozást a megyei tanács pá­lyázati rendszere adhat, a he­lyi lehetőségekkel együtt. A közlekedésben a menetrend betartásánál és az utaztatás kulturáltságában jelentkeznek gondok. A postaforgalomban és a távbeszélő-szolgálatban jelentős a fejlődés, mégis ösz- szességében elmarad a reá­lis szükségletektől. A rádió- és tv-műsorszórás viszont több­nyire megfelelő. A megye községeinek villamosenergia- ellátása megközelíti a 100 százalékot (néhány külterüle­ten levő épületben nincs áram), de a növekvő igény csak rendkívül korlátozottan lesz kielégíthető. Az egészségügyi alapellá­tást szolgáló körzeti orvosi hálózat kiépült, tárgyi és sze­mélyi feltételei kevés híján, mindenütt adottak. A beszá­moló és a tanácstagok is je­lezték, hogy elsősorban az úgynevezett társközségekben, a felszereltség hiányos, meg­oldást kell találni a segély­hívás meggyorsítására. Az általános iskolai okta­tás feltételei alapvetően meg­felelőek. Az intézmények 77 százalékában adott a napkö­zis ellátás, bár az igénybe vevő tanulók aránya mind­össze 35 százalék. A legfeszi­tőbb gond: a tornaterem, csak 17 községben van, harminc­ban tornaszobában tarthat­ják az órákat, viszont 52 településen nincs ilyen lehe­tőség sem. Ezerkiiencszázhetven óta a megyei bolthálózat aiapterü- letének majdnem egyharmada a községek ellátását javította. Jelentősen javult a technikai ellátottság is, ennek ellenére a hálózat 20 százalékában csak részben felelnek meg az üzletek a kulturált kereske­delem követelményeinek. Az ellátottság alacsonyabb a me­gyei átlagnál, de megegyezik az országos mutatókkal. Alap­vető élelmiszerekből és napi cikkekből összességében meg­felelő az ellátás, az áruután­pótlás kiegyenlítettebbé vált. Az alapellátás a községek megtartó erejének egyik leg­fontosabb része, A fejlődés ellenére — állapítja meg a beszámoló — e terület egyes részeiben, színvonalában el­marad a szükségletektől. A legnagyobb feszültség az egészséges ivóvíz és az út, valamint a járda minőségé­ben tapasztalható, de a vil­lamos hálózat kapacitása sem elegendő a változó igények­hez. Ezért fontos, hogy kap­jon az eddiginél nagyobb sze­repet a községi alapellátás fejlesztése. r­'VN', Export az utolsó negyedévben Kelendő ruhák és üvegáruk - Régiek mellett új megrendelők A Salgótarjáni Ruhagyár fizemszervezői a hazai és export ruhák készítésének új módsze­reit alakították ki. Három gyártószalagot hoztak létre, amelyek irányítását a korábbiaktól képzettebb szakemberekre bízták. Mindegyik munkacsoportnál úgynevezett műszaki anyag- készitők is dolgoznak, akik a ruhavarrást optimális munkaműveletekre bontják, folyamato­san ellenőrzik a gyártásközi minőségi munkát. Képünkön: Molnár Ildikó ruhaipari techni­kus, műszaki anyagkészítő, Szandai Sándorné szakmunkásnál az NSZK-beli exportruhák varrását ellenőrzi, •— kulcsár — Megyénk gyáraiból, üzemei­ből az év utolsó negyedében is nagy mennyiségű terméket in­dítanak útnak a világ külön­böző országaiba. A Salgótarjáni Ruhagyár­ból eddig 75 millió forint éi- tékű árut szállítottak külföld­re, s a tervek szerint az év utolsó három hónapjában újabb 30 millió forintnyi ter­méket exportálnak. Vásárlói között egyaránt vannak régiek és újak. Ez utóbbiak közé tar­tozik a svéd F.übo cég, amely 17 ezer női ruhát rendelt a salgótarjániaktól. Ennél is többre — 20 ezer darabra — tart igényt még ez évben a szintén svéd Wástgöta, amely a gyár régi üzletfelei közé tartozik. A két osztrák cég, a Dauber és az ESKA összesen több rtiinit 50 ezer női ruhára kö­tött szerződést az utolsó ne­gyedévre, mintegy 20—23 mil­lió forint értékben, devizahi- teles konstrukció keretében. Ugyanilyen megállapodást kötöttek a svájci Brand cég­gel, amelynek négy és fél' millió forint értékben szállíta­nak 15 ezer női ruhát és az NSZK-beli Elkont céggel, amely hatezer ruhát vár a salgótarjániaktól mintegy egy­millió 800 ezer forintért. A finn Rissanen idén je­lentkezett először nagyobb megrdndeléssel. Hogy az utol­só negyedévben pontosan mennyi női ruhára tartanak Igényt, az a napokban derül ki, de feltehetően több tízez­res szériáról lesz szó, több Zászlófelvonás A fegyveres erők napja al- tonai tiszteletadással vonták kai mából zászlófelvonási ün- fel a magyar nemzeti lobogót népségét rendeztek csütörtök es a nemzetközi munkásmoz- reggel a Gellérthegyen, a fel- galom vörös zászlaját, szabadulási emlékműnél. Ka- (MTI) Tervasztalon a jövő nógrádi faluja Készülnek a jövő nógrádi falujának tervei. A megyei tanács kezdeményezésére és megrendelésére a Budapesti Városépítési Tudományos és Tervezőintézet a korszerűsí­tett regionális fejlesztési terv alapján — megkezdte negy­venkilenc úgynevezett alap­fokú település részletes tele­pülésfejlesztési tervének el­készítését. A munka első fo­kozataként a tervprogramo- kat állítják össze, amelyek az adott településre vonatko­zó általános fejlesztési el­képzelést — koncepciót — és a területfelhasználási tervet tartalmazzák. Ezeket. mi­helyt elkészülnek, falugyű­léseken és helyi tanácsülése­ken megvitatják. Az eddig közzétett huszonhárom prog­ram ismertetését a helyi la­kosság mindenütt nagy ér­deklődéssel fogadta, sokak részvételével zajlottak a vi­ták. 1985-ig mind a negyvenki­lenc település tanácsa kéz­hez kapja községe részletes településfejlesztési tervét, amelyet már a helybeliek ész­revételeit, javaslatait is fi­gyelembe véve készítették el. A terv a település jelenlegi és várható gazdasági eltartó- kepessége,, lakosságának mos­tani és előrelátható lélekszá- ma alapján a többi között ki­jelöli az óvodai, iskolai, in­tézményi és közműellátás, va­lamint más szolgáltatások kétezerig megteremtendő szintjét. A szakembereknek sokféle igényt kell kielégíte­niük, hiszen terv készül az alig két-három száz lakosú, a főútvonalaktól távol eső, dom­bok közt megbúvó Garábra, Bérre éppúgy, mint a Salgó­tarján vonzáskörzetéhez tar­tozó kétezer-háromszáz lel­ket számláló Karancskeszire. Egy. alapeiv azonban kis és nagy településre egyaránt vo­natkozik: Nógrádban nincs elnéptelenedésre ítélt tele­pülés, ezért a legkisebbek fejlesztését, ellátását sem szabad hanyagolni. A Nógrád megyei Tanács vállalkozásának több indítéka is van. Tény, hogy a megye összesen hatvannégy tele­pülése közül e negyvenki­lencnek egyáltalán nem volt semmiféle településfejleszté­si terve, s e2 az általános tervkészítések . idején rög­tönzésekhez vezetett. Egy másik ok a városok túlnépe­sedése, amit csakis a falvak eltartóképességének növe­lésével, infrastruktúrájuk fejlesztésével lehet ellensú­lyozni. A kezdeményezés mel­lett szól, hogy a városba áramlás mellett tapasztalható egy mindinkább erősödő el­lenáramlás városból a falu felé, amit részben egy egész­ségesebb életmód iránti vágy ösztönöz, részben anyagi, gazdasági indítékok: a ház­táji növénytermesztés, kisál­lattenyésztés segít a megszo­kott életszínvonal fenntar­tásában. A jövő nógrádi falujának tervezését figyelemmel kíséri é_s követendőnek tartja az Énítési és Városfejlesztési Minisztérium is, amely a ter­vezés költségeinek egy ré­szét is magára vállalta.’ mint hárommillió forint ér­tékben. A gyár idén tízszeresére nö­velte a hegesztéssel készülő gépkocsiutánfutó- .és motor­kerékpár-takarók exportját. A többféle méretben és kivitel­ben készülő praktikus termé­kekből ez évben már 8 millió forint értékben szállítanak Franciaországba, s ebből az utolsó negyedévben készülő termékekért 2 és fél millió fo­rintra számítanak. A Salgótarjáni Ruhagyár nagy vásárlói közé tartozik a Szovjetunió, ahova ebben az évben mintegy 104 millió fo­rintért szállítottak női ruhá­kat, kétrészes együtteseket, sportos pamut- és gyapjúöl­tözékeket. A salgótarjáni öblösüveggyár idei tervében négymillió dol­lár és ugyancsak négymillió rubel értékű export szerepel. Az utolsó negyedévben még mintegy 35—40 millió forint értékű tőkés megrendelésnek kell eleget tenniük. Legna­gyobb megrendelőik az Egye­sült Államokból, az NSZK- ból, Franciaországból jelent- kezték, de akadnak új vevők a harmadik világ országaiból is éppen úgy mint Nyugati Európából. A szocialista országokba irá­nyuló export legnagyobb fel­vevőpiaca a Szovjetunió, de jelentős mennyiségű üveg­áru kerül az NDK-ba is. Az utolsó három hónapban 60— 70 millió forint értékű termék kerül ki a gyárból szocialista partnereik megrendelésére. Az általános tapasztalat sze­rint a vevők elégedettek a salgótarjániak termékeivel — erre mutat a növekvő export­arány — de a minőségi köve­telmények sokkal szigorúbbak, mint 2—3 évvel ezelőtt. Min­denesetre biztató, hogy a ré­gi partnerek megtartása mel­lett újakat is sikerült szerez­ni, ami lehetővé teszi, hogy ez évben is a gyár termelésé­nek mintegy 45 százaléka küU földön talál gazdára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents