Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

legi tanácsadó Gyermekgondozási segély megszakítás utáni újbóli igénylése, munkaviszony megszűnése esetén 1 Az anyának egyéni joga az, hogy igénybe kívánja-e ven­ni a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadsággal egybe­kötött segélyezést. Joga, illetőleg lehetősége van a gyermekgondozási segély megszakítására is. A segélyezés megszakítását, illetőleg annak folytatását az ide vonatkozó jogszabály több ízben is lehetővé teszi: a férj, illetve eltartó halála vagy tartós megbetegedése: ka­tonai szolgálatra való bevonulása; szabadságvesztés bünte­tése; az életközösség megszakítása; a nő újabb szülése vagy tartós betegsége; a gyermek tartós kórházi kezelése esetén. Ha azonban az anya egyéb ok miatt szakítja meg a se­gélyezést, akkor a fizetés nélküli szabadságot joga van igénybe venni (a gyermek hároméves korának betöltése előtt) bármikor, de segély folyósítására csak egy esetben van lehe­tőség, mégpedig sikkor, ha a munkáltató él a jogszabály ál­tal biztosított lehetőséggel és az egyéb címen megszakított fígélyezés újbóli folyósítását engedélyezi. (Erre csak egy 4f *tben van lehetőség.) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendeletből kitű­nően a segély igénybevételekor az anyának munkaviszony­ban kell állnia. Ha nem áll munkaviszonyban, annak ellené­re, hogy a szülés időpontjában rendelkezett az előírt felté­telekkel — tehát jogosult lenne a gyermekgondozási segély­re — annak folyósítását nem lehet elrendelni, mert nem áll munkaviszonyban, ezért fizetés nélküli szabadságot nem vehet igénybe. A kedvező elbírálás érdekében szükséges tehát, hogy az anya munkaviszonyt létesítsen, mert csak a fizetés nélküli szabadság igénybevétele után állapítható meg a segély. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha az anya a szülés ideje alatt fennállott munkaviszonyát megszünteti és újabb munkaviszonyt létesít. A házastársak közös tulajdona és annak értékesítése „A házasság megkötésével a házastársak között a házas­sági életközösség idejére házastársi vagyonközösség kelet­kezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tu­lajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házas- társ különvagyonához tartoznak. A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni. (Családjogi tör­vény 27. §.) (Különvagyonnak kell tekinteni a házasságkötéskor meg­volt vagyontárgyakat; a házasság fennállása alatt valamely kitüntetéssel kapcsolatban kapott, továbbá öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgyakat, végül azo­kat a vagyontárgyakat, amelyek a különvagyon tárgyainak helyébe léptek.) „A Csjt. a házastársak vagyoni jogviszonyai rendezésé­nek alapjává — a teljes egyenjogúság elvének megfelelően — a házastársi vagyonközösség intézményét teszi. Ennek a családjogi intézménynek a jellegéből: a házastársak köl­csönös támogatási kötelezettségének jogi és erkölcsi tartal­mából következik, hogy a házastársak jogviszonyainak ren­dezésénél a közös vagyon védelmét fokozottan szem előtt kell tartani.” Ebből következik, hogy a házasfelek sem az életközösség fennállása alatt, sem az életközösség megszakítása után nem rendelkezhetnek szabadon a közös vagyoni illetőségük­kel. • Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése — házas­sági vagyonközösség esetén is — a Ptk. rendelkezésének megfelelően történhet, vagyis a közös tulajdon tárgyait el­sősorban természetben kell megosztani, ha pedig erre nincs mód —, és a tulajdonostársak körülményeire tekintettel in­dokolt —, megfelelő ellenérték fejében a bíróság a tulaj­donossá váló házastárs tulajdonába adhatja. [Amennyiben az ingatlant OTP-, vállalati, vagy egyéb tartozás terheli, azoknak megfizetését a szerző félnek (valamelyik házastárs­nak) kell vállalnia. Ehhez azonban a hitelező vagy hitele­zők hozzájárulása szükséges.) Abban az esetben pedig, ha a megosztás más módon nem történhet, és az ingatlan értékesítésére kerül sor, a tulaj­donostársakat (házastársakat) az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben megilleti. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a házastársak közös tulajdonában álló ingatlan (lakóház, OTP-kölcsönnel vásárolt lakás) közös használata is megszüntethető. Abban az esetben ugyanis, ha a házastársak az életkö­zösséget megszakítják és az együvétartozást minden vonat­kozásában felszámolják, a bíróság a volt közös lakás kizá­rólagos használójául — a közös kiskorú gyermek vagy gyer­mekek érdekeinek figyelembevételével — a házasfelek egyi­két is kijelölheti. A Jogi tanácsadóban H. G.-né és Sz. J.-né salgótarjáni ol­vasóink kérdésére is válaszoltunk. Dr. S. K. Gy. e v e I e z o i n j e lentik Brigádélet a BRG-ben címmel bemutatunk néhány brigádot a BRG-ből. írunk közösségi életükről, gazdasági, társadalmi eredményeikről. A gyáregység területén egyik ki­emelt szakma a mérős, erről a területről mutatom be a Kandó Kálmán, háromszoros bronzkoszorús szocialista bri­gádot, akik Selmeczi György vezetésével 1977-ben alakul­tak tizennégy fővel. De mi­vel ebben az esztendőben ve­zetőjüket művezetőnek jelöl­ték, a brigád irányítását Máté Sándor vette át. Gazdasági és társadalmi munkájuk igen figyelemre méltó. Munkakörükből adó­dóan sokat tudnak és tesz­nek is a hatékonyabb munka elérésében. A kitűzött határ­időket szem előtt tartva vég­zik munkájukat. Rendszere­sen járatja minden tag a szaklapokat, igyekeznek lé­pést tartani a technika roha­mos fejlődésével. Részt vettek a gyáregység által szer­vezett mérőstovábbképzésen, ahol az új gyártmánycsalá­dok indításával kapcsolatos műszaki kérdésekről kaptak tájékoztatást. A brigád több ízben tett javaslatot célmű- ' szerek korszerűsítésére, mé­rési műveletek meggyorsítá­sára, melynek megvalósulásá­val hatékonyabbá vált gazda­sági munkájuk. Társadalmi munkában be­szerelték az ifjúsági házba. Válaszol az illetékes az erősítőket és hangszórókat, s vállalták ezek jövőbeni kar­bantartását is. A mozgássé­rültek megsegítésére indított akció keretében a brigád 104 munkaóra bérét, 2100 forintot ajánlott fel. A tagok 90 százaléka KISZ-, 60 százaléka párttag, közü­lük ketten ML esti egyetem­re, egyéves pártiskolába jár. A brigád tagjaiból tízen 9—12 éve a gyáregység dolgozói. Ez a kis kollektíva a gazdasági és társadalmi munkában el­ért eredményeivel, és emlé­kezetes közös programjaival Tisztelt szerkesztőségi Idegesítő üzemi zaj A NÓGRÁD 1983. augusztus 30-i számában „Zajcsökkentő kezdeményezések” című cikk­ben olvastuk a követező mondatat: „A más városokban esetleg jellemző üzemi zajról itt nem lehet beszélni.” Az egész várost elárasztó, a város minden pontján hallha­tó üzemi zaj nincs, de van olyan környezet, ahol szánté állandó, változó üzemi zaj nyugtalanítja a lakókat. Ilyen az Úttörők útja — öblösüveg­gyár áiltail határolt része!' Az üveggyár északi-északke­leti kapui közelében van el­helyezve egy kis gépház, mely­ből zajszigetelés híján éjjel- nappal erős gépzúgás hallat­szik, és zavarja a környék la­kóit. Mellette van a vagon­fordító, ahonnan időnként éj­jel is, nappal is vaskerékcsi- korgások, ütközőcsattanások adnak zavaró zajokat Az északi kapu mellett, a lakóházak közelében van el­helyezve a gyár szeméttelepe. Ami aztán ezzel a szemétte­leppel együtt jár, az a zajár­talom felsőfoka, a környezet­és egészségvédelem megcsú­folása ! ízelítő abból, mi is történik itt! Motorositargoncák nagy ber­regéssel, főleg vastartályokban szállítják ide az üvegcserepet és mindenféle gyári szemetet. Aztán óriási csörömpöléssel zúdítják ki a tartályokból az üvegcserepet, szemetet. Ez­*3Í1/'on,5l'tía,,a brigádmozgalom utan a tartályokat vasdoron­jelentőségét. Céljuk az arany­koszorús cím elérése, amit még jobb munkával kívánnak megvalósítani. Lőcsei Lászlóné BRG, St. gyáregysége Felelőtlen volt az üzlet vezetője Lapunk augusztus 7.-i szá­mában „Idegenforgalmi sze­zonvizsgálat” címmel cikket írtunk, amelyre az Utasellá­tó Vállalat Komárom—Nóg- rád—Pest megyei területi igazgatósága az alábbi tájé­koztatást adta: — A cikkben foglaltak alapján a vállalatunk 340. sz. Salgótarján MÁV főtéri egységében vizsgálatot ren­deltem el, a vizsgálat az alábbiakat állapította meg — írja Berend István területi igazgató. u Az üzlet szerződéses veze­tőjét, Tarján Károlynét meg­hallgatva elmondta, hogy az ellenőrzést végző személyek­től az ellenőrzésre jogosító igazolványt kérte, mely nem „Sokat kaptam a KISZ-től" jelentette azt, hogy az ellen­őrzés jogosságát vonta két­ségbe. A cikkben szereplő többi, az egységre vonatkozó negatív megállapítások: a nyugati eredetű rágógumik­ról a bizonylatok hiánya, az árdrágítás ténye, valamint lejárt szavatosságú áruk for­galmazása a valóságnak meg­felel. A súlyos vétséget el­követő Tarjáni Károlyné munkáját, illetve az üzlet szakmai tevékenységét a jövőben gyakrabban fogom ellenőriztetni és szükség ese­tén a megfelelő intézkedése­ket, felelősségre vonásokat megteszem. Sajnálatos számunkra, hogy az üzlet vezetőjének felelőt­len munkája nemcsak a Sal­gótarján főtéri üzlet, hanem Újabb nyugati vevők a vállalatunk hírnevét is rontja. Nevezett figyelmét írásban hívtam fel arra. hogy az is­mételten előforduló fogyasz­tói .megkárosítások esetén a vele kötött, 1985. március 1-ig szóló szerződés felbontását kezdeményezem. Bízom ben­ne, hogy intézkedésem hatá­sa meghozza a kívánt ered­ményt és hasonló jellegű hiá­nyosságok feltárására a jö­vőben nem kerül sor. Megjegyezni kívánom, hogy a Salgótarjáni városi Tanács kereskedelmi osztályával kö­zösen végzett vizsgálat a vál­lalatunk 298-as és 368-as sz. salgótarjáni egységekben kedvező volt. Munkájukat be­csületesen a vállalat jő hír­nevéhez méltóan végezték. Varga Erzsébetnek hívják, jainak összetartó munkájáról, — Okoz-e problémákat á sok a Táncsics Mihály Közgazda- s hogy kiemelkedő munkát vé- közösségi munka a magánéle- sági Szakközépiskola III. ősz- géznek a másodikosok. ör- tedben? tályos diákja. Tagja a városi vendezik miilyen jó az alap- _ Igaz. hogy szabad időm KISZ-bizottságnak, iskolájában szervezetük, az osztályfőnök jelentős részét elveszi a moz­szervező titkár — így nem is lelkesen részt vesz a moz- ^aimtevékenység, de emiatt szocialista exporton és a bei- meglepő, hogy beszélgetésünk galomban. Csillogó szemmel sohasem bánkódtam igazán, kereskedelmi termékeken kí- a salgóbányad politikai képzé- idézi fel a baiatongyöröki or- Még akkor sem, ha keveseb- vúl egyre több tőkésbér- si központban zajlik, két elő- szágos tábor vitáit, azt, hogy bet hódolhatok két szenvedé- munkát vállalnak. 1983. III. adás között. szereti Salgóbányát, a falusi lyemnek, a zenehallgatásnak negyedévében a tőkésmeg­Pávások együtt a divattal Homokterenyén a Páva Ru­hagyár 2. sz. üzemében a gokkal alaposan ütik, verik, püfölik, hogy szemét ne* ma­radjon bennük. Így megy ez éjjel is nappal is. Éjjel erőtel­jesebben megy a püföilés, hogy aki nem ébredt volna fel ed­dig — ébredjen! Fel is riadunk többször éjszakámként, tehát meg is van a kellő hatás. Az­tán következik a szemét el­szállítása. Jön a markológép. Csengő van ugyan a kapu mellett, de a dudálás nyilván kényelmesebb. A környezet meg nem számít. Majd ha­talmas zúgással, berregéssel, csikorgással, csattogással ne­kilát először felhalmozni a csörgő, porzó szemetet. És jön a tehergépkocsi — sokszor az is dudálva — és az előző zajok mindegyikével együtt porfelhő közepette megtörténik a szemét fölrriarkolasa és gép­kocsira zúdítása. Ismét száll a por, de a környezet nem szá­mít. Olyan zörej, por van itt, hogy a lakásokban nem hall­juk a rádiót, de még egymás szavát sem. Szellőztetni, ab­lakot nyitni csak akkor lehet, ha kivárjuk amikor éppen nem zörögnek, szemetelnek. Mindezt azonban hallani, érez­ni, átélni kellene! Az új lakbér megállapítása során több lakó fel is vetette ezt az áldatlan körülményt, és kérte az új lakbér mérséklését a nagy üzemi zaj miatt. Sajnos ezt a kérésit minden kivizsgá­lás, meggyőződés nélkül, ele­ve elutasították. Igaz, a lak­bérmérséklés nem oldja meg ezt az embertden helyzetet. Emberi érzéssel, jóakarattal meg lehetne szüntetni ezt az állapotot, ha az üveggyár gon­ink eljutnak Hollandiába, Olaszországba is. A többnyire női blúzhoz és. doskodna a gépház megfelelő Amikor megkértem, rnutas- fiatalokról is beszél, akikben sa be önmagát, egy kedves rengeteg felszabadítható erő fintor jelent meg az arcán, rejlik. Tele van tervekkel. Ne- aztán hol komolyain, hol moso- héz Ismét saját magát a köz- lyogva maga elé nézve töp- pontba állítani, rengett néhány percig. Végül — Mit adott neked a szö- kibökte: vétség? — Azt hiszem, egy kicsit — Sokat kaptam a KISZ­és az olvasásnak. A napokban vitatkoztam egy lánnyal arról, lehet-e egy magamfajta „közösségi sajtkukacnak” iga­zi barátnője, barátja, hiszen szinte mindig rohan, annyi embert ismer, olyan sok más fontos számára. Én úgy hi­a rendelések aránya lékra emelkedett időszak 19 pest. 65 a szaza­bázis­beképzeltnek látszom. Ezt so- tői, felsorolni nem is tudnám. Sz6rrii [ehet, csak nehéz megte- igén munkaigényes női hiú­ban mondták már. de hozzá- Életem eddiai legszebb élmé- zokat. A szalagok dolgozói­kan mondták már, de hozzá- Életem eddigi legszebb élmé tették, hogy ez csak látszat, nyelnek nagy részét a mozgal- a minit megismertek, megváltó- mon belül szereztem. Nagyon zott a véleményük. Ügy érzem, fontos számomra, hogy sok- ez annak köszönhető, hogy sok embert megismerhetek, s közvetlen vagyok, könnyen te- a legnagyobb öröm az, hogy rerntek kontaktust. S alighogy az emberi kap­csolatokra terelődik a szó, azonnal kezd mesélni az osz­tályról, az iskoláról, ahová tartozik. A KISZ-bizottság tag­bíznak bennem. Én kevésbé vagyok nyílt, önmagámról csak szüleimmel és közeli ba­rátnőimmel beszélgetek. Sze­retném kissé feloldani zárkó­zottságomat. remteni az összhangot... Nézem, amint hirtelen vál­tozó arccal, széles mozdulatai­val kísérve szavait, megint másakról kezd beszólni, s köz­ben egyre az a fél mondat motoszkál a fejemben, amit az ismerkedés, a sok barát kapcsán mondott: az embereket!” ruhához szokott szorgos ke- zeknex új volt a nyugat­német ELKONT cég megren­delésére gyártott női overall és disconadrág. A nyár elején az ESKA százalékához ké- osztrák cég legnagyobb meg­rendelésére 10 500 darabos, kétrészes női ruhát készítet­tünk, amelyet egy újabb 45 ezer darabos megrendelés kö­vetett. Az üzem kollektívája min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy termékeik a világ­piacon versenyképesek marad­janak, és minél több meg­rendelést kapjanak. A nyugatnémet KUSZNER és BOHNE cégnek már évek óta gyártja a szebbnél szebb, zokat. A szalagok dolgozói' nak már nem okoz különö­sebb gondot a nehéz meg­munkálást igénylő kis széri­ák gyártása. zajszigeteléséről, a szemétte­lep másTiová helyezéséről, és a gépkocsi-hangjelzések elő­írásszerű betartásáról. A leírtaikat szíves figyelmé­be ajánljuk a salgótarjáni öb­lösüveggyár vezetőségének, és minden érintett szervnek, amely tehet valamit a helyzet mielőbbi megszüntetéséért. A környék 43 lakójának saját kezű aláírása Salgótarján, Úttörők u. 7. Hogy mennyire sikerült a változó divathoz és piaci igé­nyekhez alkalmazkodni, bi- ,Szeretem «»nyitja az is: újabb nyugati vevőket sikerült megnyerni, (mihalik) Az NSZK-n kívül terméke­Vincze Jánosní Páva Ruhagyár, Homokterenye összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1983. szeptember 29., csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents