Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

Genf előtt Beirúti lángcsóva Bár a bejrúti rádió jelentése szerint sikeresen befeje­ződött a libanoni hadsereg akciója, a mohamedánok által lakott Nyugat-Bejrút megtisztítása a siita milícia tagjai­tól, ezzel a libanoni feszültség aligha csökken. Ellenkező­leg, a hajdanában a Közel-Kelet gyöngyszemének tartott libanoni főváros újabb véres konfliktus kiindulópontjává válhat. Netán azzal a kockázattal, hogy — a több nemze­tiségű erők révén — az összecsapások nemzetközi mérete­ket öltenek. Aggodalomra adnak oköt azok a hírek, amelyek sze­rint Toulon kikötőjéből útnak indítják a Foch repülőgép- anyahajót, a kenyai Mombasából pedig újabb 1600 ameri­kai tengerészgyalogost vezényeltek Libanon partjaihoz. Meglehet, egyelőre ez a csapatkontingens csupán az erő­fitogtatás eszközéül szolgál — készenlétben áll a Bejrút ki­kötője közelében —, az már viszont csak technikai kér­dés, hogy mikor adnák parancsot nekik a partra szállásra. Tankok, csapatszállító páncélozott járművek, nagy kaliberű ágyúk is helyet kaptak a Libanon partjaihoz vezényelt amerikai flotta hajóin, amelyeket partra szálló egységekkel erősítettek meg. A rendkívül érzékeny libanoni belső helyzetben a kül­földi csapaterősítések aligha hatnak megnyugtatóan. Egyre többen kérdezik: vajon a franciák, amerikaiak, britek és olaszok nem Libanon felosztásához nyújtanak-e segédkezet? Mitterrand francia elnök, valamint az érintett országok több más politikusa határozottan cáfolta ezt a feltevést. A valóság azonban — a libanoni helyzet kétségkívül torz tükrén át — mégis mást mutat. Bejrútban az elmúlt napokban-hetekben a több nemze­tiségű erők elszenvedték első veszteségeiket. Eredeti ren­deltetésüknek megfelelően a polgárháborúban semlegesek­nek kellett volna maradniok. Sajnos, nem így történt, ha­nem több alkalommal tűzharcba keveredtek, mégpedig — minő véletlen! — a baloldali fegyveres csoportokkal szem­ben. Valid Dzsumblatt, a libanoni haladó szocialista pórt elnöke egy nyilatkozatában az amerikai tengerészgyalogo­sokat is felelőssé tette a bejrúti harcokban elesett polgári személyek haladásáért. Kilátásba helyezte, hogy amennyi­ben a több nemzetiségű erők nem őrzik meg semlegessé­güket, a baloldal fegyveresei harcba bocsátkoznak velük. Ami az utóbbi napokban Bejrutban történt, újabb ada­lék a közel-keleti feszültség szomorú, véres krónikájához. Aligha csillapodnak a szenvedélyek Bejrutban, a Suf-hegy- ségben, a polgárháború tovább szedi áldozatait, miközben az amerikai segédlettel tető alá hozott libanoni—izraeli megállapodás még saját szűk keretei között is elveszíti jelentőségét, túlhaladottá válik. Bármily nehéz receptet adni a bejrúti feszültség föl­oldására, annyi bizonyos, hogy a portok közelében hor­gonyzó repülőgép-anyahajók, cirkálók és csapatszállítók, az amerikai, francia, brit és olasz felségjelű páncélozott jár­művek puszta látványa olaj a tűzre. Rendkívül lobbané­kony a libanoni helyzet s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a konfliktus magasra x> lángja túlontúl messzire veti a háború csóváját. Gyapay Dénes Közel-keleti hírek Fazekas László az MTI tu­dósítója jelenti: Szeptember 6-nak, az euró­pai rakétákról Genfben folyó tárgyalások felújításának köze­ledtével a szovjet sajtó a megszokottnál is nagyobb fi­gyelmet szentel a rakéták kér­désének. Ami a szovjet—ame­rikai tárgyalások kimenetelét illeti, Moszkvában ezúttal sem bocsátkoznak jóslásokba, már csak azért sem, mert az Egye­sült Államok mindmáig nem adott érdemi választ a Jurij Andropov által egy héttel ez­előtt megfogalmazott legújabb szovjet javaslatokra, s nem ismeretes, milyen álláspontot képvisel majd az amerikai küldöttség a jövő hét kedd­jén újra kezdődő megbeszélé­seken. Attól, hogy ez a reagálás milyen lesz, hajlandónak mu­tatkozik-e végre az Egyesült Államok is gyakorlati lépést tenni a megállapodás érdeké­ben, nagymértékben függ az európai és a tágabb érte­lembe vett nemzetközi helyzet további alakulása. A genfi tárgyalások — mint ezt Ju- rii Andropov a Pravda kérdé­seire válaszolva megfogalmaz­ta — döntő szakaszukhoz ér­keztek. Egyre közeledik ugyan­is az év vége, a rakétatele­pítésről hozott NATO-hatá- rozat végrehajtásának határ­ideje, s ezért szovjet vélemény szerint Washingtonnak is nyíl­tan színt kell vallania. Nem maradhat meg továbbra is a megegyezési szándékát bizony­gató szép szavak mellett, mi­közben változatlanul elfogad­(Folytatás az 1. oldalról.) lalók 80 százaléka a mező- gazdaság és a konzervipar időszaki munkáit segítette, míg 20 százalékuk az építő­iparban, az út- és vasútépí­téseken, csatornaépítésben, tisztázásban és a szolgálta­tóiparban tevékenykedett. A külföldi ifjúsági szerve­zetekkel kialakított együttmű­ködés alapján összesen 7000 külföldi fiatal táborozott ha­zánkban; míg Lengyelország­ba 200, Bulgáriába 600, az NDK-ba 400, Jugoszláviába 200, Csehszlovákiába 200 ma­gyar középiskolás utazott. Ezen kívül 1200 egyetemi­főiskolai hallgató dolgozott különböző országokban a nyá­ri szünidőben. Részt vállal­taik az építőtábori munká­ból a Magyarországon tanuló külföldi diákok íe; összesen 200 vietnami, laoszi, kubai fiatal dolgozott együtt magyar társaival. (Folytatás az 1. oldalról.) arany, ezüst, illetve bronz fo­kozatát, hét bányász, illetve minisztériumi dolgozó pedig a Kiváló bányász, illetve a Kiváló munkáért kitüntetést vette át. Kovács László zárszava után az ipari miniszter fo­gadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A bányásznap alkalmából a különböző munkahelyeken összesen 10 514 bányaipari dolgozó veszi át a Bányász Szolgálati Érdemérem külön­böző fokozatait, Kiváló bá­nyász kitüntetésben 103-an, Kiváló munkáért kitüntetés­ben 314-en részesülnek. Ezek­ben a napokban 1,2 milliárd forint hűségjutalmat osztanak ki a bányászok között. * A tegnap megtartott köz­ponti ünnepségen a Nógrádi Szénbányák három dolgozója: Táborita Imre ménkesi vájár, Usztubszki József kányás-bá- nyaüzemi vájár és Kiss An­tal szorospataki vájár kapta hatalan engedményeket kö­vetel tárgyalópartnerétől. A Szovjetunió ugyan, s ezt több ízben is határozottan kinyil­vánította, a megegyezést ille­tően nem köti magát előre meghatározott dátumokhoz, s nem is hagyja, hogy ezek ré­vén zsarolják. Ám arra sem hajlandó, hogy vég nélküli tárgyalásokba bonyolódjon, s közben megtörténjenek a biz­tonságát fenyegető lépések. Álláspontja rugalmasságának is megvannak a jogos bizton­sági igények szabta határai. A Szovjetuniónak azon­ban meggyőződése, hogy Genfben még mindig van le­hetőség a megállapodásra. Mint Georgij Arbatov akadé­mikus, a leszerelési kérdések, s a szovjet—amerikai kapcso­latok elismert szaktekintélye a napokban a szovjet televízi­óban hangsúlyozta, a legutób­bi szovjet javaslatok gya­korlatilag minden objektív akadályt elhárítottak a meg­állapodás útjából. A Szovjetunió ugyanis, az esetleges csökkentés hatálya alá eső rakétáinak megsemmi­sítését bejelentve azt vállal­ta, hogy mind a hordozóeszkö­zök, mind a nukleáris tölte­tek számát tekintve az 1976- osnál alacsonyabb szintre szállítja le közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverzetét. Csupán annyi rakétát tart meg az ország európai részén, mint amennyivel a két katonailag ve­le szembenálló európai hatalom, Nagy-Britannia és Francia- ország rendelkezik. Ezekről vi­Valamennyi építőtáborban a táiborvezeitőségek által meg­határozott, a brigádvezetők­kel előzetesen egyeztetett program szerint töltötték a táborozók a szabad idejüket Az idén is sikeresnek bizo­nyultak azok a programok, amelyek során a táborozók- hoz közeli katonai alakula­tok látogattak, s politikai, ha­zafias és honvédelmi nevelő­felvilágosító programokat szer­veztek. Kedvezőnek értékel­ték a szakosított építőtáboro­kat is. A KISZ-veze'tőképző, az Ifjú Gárda, a számítástech­nikai, az ének-zenei, a képző- és iparművészeti, a termé­szettudományi, a fafaragó, a makramézó, a testedző szak­táborokon kívül három me­gyében nyelvi továbbképző táborokat is szerveztek. Gon- okozott viszont, hogy az üzemeltetők egy része — a megnövekedett költségekre hivatkozva — a korábbi évek­meg a Bányász Szolgálati Ér­demérem arany fokozatát. * A hagyományokhoz híven tegnap délután Salgótarján­ban megkoszorúzták a Ta­nácsköztársaság-emlékművet a Nógrádi Szénbányák dol­gozói. A salgótarjáni bányász­fúvósok kíséretében a válla­lat irányítói: Tóth József ve­zérigazgató-helyettes, Kecs­kés Ferenc, a vállalati párt- bizottság munkatársa. Németh Tibor szakszervezeti titka rhe- lyettes, és Jákóhalmi Ferenc KISZ-titkár helyezte el a ko­szorút, sok más vezető, dolgo­zó jelenlétében. A bányavállalat fiataljai — a fúvósok kíséretében — meg­koszorúzták a Gusztáv-aknai mártíroknak a salgótarjáni kórház falán elhelyezett em­léktábláját. Koszorúzás volt Gusztáv-aknán is, az ottani mártíremlékműnél. Részben megérkeztek a kül­földi delegációk is a mai bá­nyásznapra. A szlovákiai Prie- vidzáról, az NDK-beli Drez­dából, a lengyelországi Valprzygból jöttek meg már tegnap a bányászok, illetve • üzleti partnerek képviselői. szánt semmiképpen sem haj­landó lemondani, mivel nem sodorhatja veszélybe saját és szövetségesei biztonságát. Moszkvai állásfoglalások már többször leszögezték: teljésen irreális azt várni a Szovjet­uniótól, hogy eltekintsen az egy indításra több mint 600 nukleáris töltetet 4500 kilomé­ter távolságra eljuttatni képes angol és francia rakétaerők fi­gyelembevételétől. Moszkvá­ban soha nem hagytak kétsé­get affelől, hogy az európai ka­tonai egyensúly nem szűkíthe­tő le a szembenálló szovjet és amerikai erők viszonyára, s a Szovjetuniónak saját fegy­verzete meghatározásánál szá­mításba' kell vennie minden, a kontinensen vele szembenál­ló NATO-erőt. Az, hogy Wa­shington és NATO-partnerei megállapodása értelmében Genfben az Észak-atlanti Szö­vetség részéről csak az Egye­sült Államok tárgyal, szolgál­tathat ugyan érveket a pusz­tán szovjet—amerikai szem­benállást hangsúlyozó, s a többi NATO-erőről hallgató propagandához, de semmikép­pen sem teheti elfogadhatóvá az egyenlőtlen, a Szovjetunió biztonsági érdekeit sértő meg­állapodást. Ezeknek a tényeknek a becsületes számbavételét vár­ják jelenleg Moszkvában az Egyesült Államoktól. Washing­tonnak most már érdemi vá­laszt is kell adnia, anélkül, hogy megismételné jól ismert, s elfogadhatatlan egyoldalú követeléseit. hez viszonyítva kevesebb összeggel támogatta az építő­táborok szabadidős-program­jainak szervezését. Nógrád megye diáksága nyégy helyszínre utazott. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban, a dejtári Zöld- ért-telepen, a budapesti álla­mi építőiparnál, s a bulgá­riai nemzetközi építőtáborban serénykedtek a fiatalok. Ál­talános tapasztalat volt, hogy eredményesen helytálltak, be­csülettel elvégezték a rájuk bízott munkálatokat. A török- szentmiklósiak átlagkeresete például elérte a napi 120 fo­rintot. Dejtáron, különösen az első tumisnál munkaszerve­zési gondok adódtak, de a későbbiekben elhárultak az akadályok, így az itt dolgo­zó diákok is elégedetten tá­vozhattak. Sok hasznos ta­pasztalatot szereztek a balas­sagyarmati szakmunkástanu­lók a budapesti építkezése­ken, ahol ki-ki a saját Szak­májának megfelelő munkát végezhetett. Bulgáriában há­rom hetet töltött 30 megyénk- beli fiatal, gyümölcsöt szed­tek, kukoricát címereztek, gyomláltak. A végleges összegzésre szep­tember második felében ke­rül sor, majd a KISZ Nóg­rád megyei bizottsága októ­beri ülésén dönt az elisme­rések, pénzjutalmak odaíté­léséről. Ki gondolta volna, hogy egy Nyugat-Berlinben élő tö­rök fiatalember öngyilkossága politikai botránnyá dagad, és megmozgatja a közvéleményt? Tízezer fős gyászoló tömeg vonult végig a belváros ut­cáin, hogy búcsút vegyen a 23 esztendős Kemal Altuntól, aki a halálba menekült, mert attól tartott, hogy kiadják a török hatóságoknak. Altun 1981 januárjában menekült el hazájából, és Nyugat-Berlinben telepedett le. A hatóságoktól menedék­jogot kért. Esete szokványos, hiszen a török katonai rend­szer helyett sokan a külföl­det választották. Nyugat-Ber­linben is ezrével élnek olyan törökök, akik politikai vagy gazdasági kényszerből ' tele­pültek meg a városban. A hatóságok azonban nem adták meg a menedékjogot Csandra Varsóban A lengyelországi stabilitás fontos tényezője a nukleáris háború megakadályozásának — jelentette ki Romes Csand­ra, a Béke-világtanács fő­titkára azon a bék'etinnepsé- gen, amelyet hétfőn este tar­tottak Varsóban. „Még sosem volt olyan nagy ä nukleáris háború kirobba­násának veszélye, mint ma. Ennek egyik oka az, hogy újabb amerikai fegyvereket akarnak elhelyezni Európá­ban, és a világ minden táján fegyverkeznek” — hangsú­lyozta Csandra a lengyel ha­zafias nemzeti újjászületési mozgalom varsói tanácsa és a lengyel országos békebi­zottság által rendezett béke- manifesztáción, amelyen meg­jelent Wojciech Jaruzelski tá­bornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök és több más lengyel politikai ve­zető is. A Béke-világtanács főtitká­ra a varsói Palota téren ösz- szegyűlt több ezer meghívott előtt rámutatott, hogy mi­közben a földön minden perc­ben egymilliárd dollárt köl­tenek fegyverre, ötázázmillió ember éhezik. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy minden nukleáris háború, amely ma kirobbanna, totális háború lenne, és megsemmisítené a világot. Kínai vélemény a kínai—szovjet kapcsolatokról Ulvözöljük Jurij Andropov- nak azt a nemrégiben kifeje­zett óhaját, hogy fejlesszék a kínai—szovjet kapcsolatokat — mondotta Li Hszien-nien a Kínai Népköztársaság elnöke azon a pénteki fogadáson, ame­lyet Husszein jordániai király tiszteletére adott Pekingben. Mint az Űj-Kína hírügy­nökség jelentette, a kínai el­nök ugyanakkor utalt arra, hogy „tagadhatatlanul vannak még komoly akadályok a kí­nai—szovjet kapcsolatok nor­malizálódásának útjában”. Egyben reményét fejezte ki, hogy ezeket az akadályokat eltávolítják, s Kína és a Szovjetunió a békés egymás mellett élés öt elve alapján rendezheti viszonyát. Li Hszien-nien hangsúlyoz­ta, hogy ezeknek az elveknek a figyelembevételével Kína kész más államokkal is fej­leszteni kapcsolatait. Fogadás Mohamed Ali Zintani a Szocialista Népi Líbiai Arab Dzsamahiriya budapesti népi irodájának vezetője Líbia nem­zeti ünnepe alkalmából foga­dást adott pénteken a Hilton Szállóban. A fogadáson részt vett Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Nagy János külügyi államtitkár, Medve László egészségügyi államtit­kár, Nagy Gábor, az MSZMP . KB külügyi osztályának he- I lyettes vezetője, Oláh István I vezérezredes, a magyar nép­hadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyet­tes, (MTI) Altunnak, hanem bebörtönöz­ték, mert az ankarai kormány terrorcselekmények elköveté­sével vádolta és kiadatását kérte. A vád hamisnak bizo­nyult — később a török kor­mány is visszakozott —, de a kiadatási eljárás megindult. A nyugat-berlini hatóságok döntése ellen Altun fellebbe­zett, de hasztalanul. Kerese­tét elutasították, sőt bekap­csolódtak a bonni nyugatné- ■ met kormányzati szervek is, és sürgették a menekült ha- zatoloncolását. Meghurcolta­tása tizenhárom hónapon át tartott, sorsa egyre kilátásta- lanabbá vált. A fellebbviteli tárgyalásokon Altun fegyőrök kíséretében nap mint nap bilincsbeverten jelent meg. Ismételten kérte, ne küldjék vissza hazájába, mert odaha­za börtön, sőt halál vár rá. Bár a török kormány ígéretet tett rá, hogy nem esik bántó­Moamer el-Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője csü­törtökön, országa nemzeti ün­nepén mondott beszédében élésen bírálta az Egyesült Ál­lamok közel-keleti jelenlétét. A líbiai vezető csütörtökön Tripoliban a forradalom 14. évfordulóján tartott ünnepsé­gen közölte: ha az amerikai haditengerészet bármilyen egysége behatol a Líbiához tartozó Szidra-öböl térségébe, akkor a líbiai erők megtá­madják és megsemmisítik azt Beszédében Kadhafi az arab országok egységét sürgette, te­kintet nélkül az egyes álla­mok társadalmi berendezke­désére. Kadhafi szerint a Li­banonban állomásozó több nemzetiségű erők Bejrút el­foglalására és nem a béke fenntartására érkeztek a li­banoni fővárosba. A líbiai vezető beszédében nem tért ki a Csádban dúló polgárhábo­rúra. * Jichak Samir izraeli kül­ügyminisztert jelölte minisz­terelnöknek az izraeli kor­dása, az ígéretekben Altun nem bízott. Utoljára kedden reggel kí­sérték őrei Altunt a bírósági tárgyalásra. A hatodik eme­leten levő tárgyalóterem ab­lakából a fogoly váratlanul az utcára vetette magát és ször­nyethalt. — Ugyanis azon a napon tudomására jutott, hogy a hatóságok még a bí­rósági eljárás befejeződése előtt ki akarják adni Török­országnak. A tragédia pellengérre ál­lította a nyugatnémet és nyu­gat-berlini igazságszolgálta­tást: kormányzati körökben sajnálkoztak, és elhamarko­dott, kétségbeesett cselekedet­nek nevezték az öngyilkossá­got.. Azt bizonygatták, hogy jog szerint eleget kellett vol­na tenni ugyan a NATO-szö- vetséges Törökország ki­adatási kérelmének, de az ő esetében kivételt tettek voL mánykoalíció magvát képező Herut-párt központi bizottsá­gának mintegy 900 küldötte péntekre virradóra. A lemon­dani szándékozó Begin kor­mányfő utódjául kiszemelt politikus 436 szavazattal 302 ellenében kerekedett felül Da­vid Levi miniszterelnök-he­lyettessel szemben. Samir, je­lölése után adott nyilatkoza­tában védelmébe vette Begin eddigi politikáját, Samir je­lölése még nem jelenti azt, hogy automatikusan ő lesz Iz­rael új kormányfője, mert azt még jóvá kell hagynia a kormánykoalíció többi pártjá­nak is, mielőtt a kérdés a knesszet, azaz az izraeli par­lament elé kerül. * Abdel Halim Gazala, egyip­tomi hadügyminiszter veze­tésével pénteken magas ran­gú katonai küldöttség utazik hivatalos látogatásra Kínába. Az Al-Ahram című lap sze­rint az egyiptomi delegáció a két ország közötti katonai együttműködés fejlesztéséről tárgyal. na. Zimmermann bonni bel­ügyminiszter szóvivője útján olyan nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, hogy beosztott­jai az ő tudomása nélkül kez­deményezték a kiutasítást. Időközben azonban nyilvá­nosságra került a belügymi­niszternek a nyugatnémet igazságügy-miniszterhez inté­zett levele: Ebben Zimmer­mann egyértelműen a kiada­tást szorgalmazta. „Nyugat-Berlinben a nyolc­vanas években a menedékjo­got kérőnek harcos kommu- nistaellenességét kell bizonyí­tania. Akkor minden fenn­tartás, bürokratikus akadály nélkül menedékjogot kap” — jegyezte meg a Die Wahrheit, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt lapja. Altun nem rendelkezett ilyen biztos ajánlólevéllel. Csak egy török emigráns voi3 a sok közül. ___________ 2 NÓGRÁD - 1983. .szeptember 3., szombat Gyorsmérleg az építőtáborokról Bányásznapi ünnepség az Ipari Minisztériumban Áz emigráns halála

Next

/
Thumbnails
Contents