Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

MADÁCH BELI EK MADÁCH RÓL1 A Tragédia nagykürtösi fogadtatása Lengyel György érdeme vihar. Múlik felette is az idő. A haja lett legkoráb rosi lakásuk, olyan takaros. Mégsincs nyugalma ennek ^ az embernek. Igaz, egészsé­ge kifogástalan, csak a hal­lásával van baj. Ma már ez nem gond, mert neki is alig sima az ar­akár fiatalabb korában. a fülébe. Pontosan megérti, miről van szó. Kell ez, mert van neki társadalmi megbí­zatása a párttól. A munkás- mozgalmi múlt vizsgálata. Pontosan, lelkiismeretesen, sok-sok beszélgetés során kell összeállítani a végső eredményt. Nem szabad semmit sem félreérteni. Mondta is: X kettős Madách-évfordu­ló és a társulat vállalkozó kedve az oka, hogy különö­sen kezdődött a budapesti Madách Színház idei évada. Rendhagyó e különösség: a színház a szezon első előadá­sát külföldön, a csehszlováki­ai Nagykürtösön tartotta. A januárban Salgótarján­ban kezdődött Madách-ün- nepségek sora — mint la­punkban tájékoztattuk olva­sóinkat — szeptember köze­pén Nagykürtösre és környé­kére is eljutott. S e tény puszta önmagában beszédes és jelentős: ott, azon a vidé­ken emlékeznek meg a Vilá­gos utáni drámaköltészetünk legnagyobb alakjáról, ahon­nan vétetett, ahová élete el- téphetetlenül gyökeredzett, ahol vívódó, magányos életé­nek fonala oly korán elsza­kadt. Alsósztregova, Madách Imre szülőhelye egy ugrás- nyira esik a járási székhely­től, Nagykürtöstől. A szülőföld emelte fel te­hát szavát, és hívta meg ven­dégszereplésre a Madách Szín­ház művészeit. Joggal hihet­jük. nem csupán azért, mert kíváncsiak voltak a magyar- országi színjátszás egyik él­vonalbeli társulatára, hanem azért is, mert élt a vágy: megtudni, miként él Madách szelleme a névadó színházá­ban. * Salgótarjánban a téli ' Ma-] üách-ünnepségen részleteket láthattunk az előadásból, jo­gos volt hát a kíváncsiság az egész iránt. (Megyénket né- Eengyel György kivájó mun- létezés tündére és boszorká- pes vendégsereg képviselte.) katársakat választott, s tud-' nya. így játsszák szerepüket Januárban Sótér István iro- ta is tehetségüket saját akara- — az említés sorrendjében — dalomtörténész, a Madách-1 ta szerint mozgósítani. A dísz- Dunai Tamás, Gáti Oszkár, eletmu mai legjelesebb kuta- let — mindvégig azonos — Papp János és Bencze Ilona, tója úgy ajánlotta a Madách puritánságában nagyszerű. Az A szépen, hatásosan ko'mpo- Színház művészeinek^ előadá- bűnbeesés fái afféle szárnyas- nált jelenetekből és az egy- sat a nézők figyelmébe, mint kerekeknek tűnnek Fehér séges masszából tűnik ki egy- f kBÖSftabb. legpontosabb, Miklós zseniális ötlete nvo- egy apróbb szerepben Tímár leghívebb Madách-értelme- mán. Mialkovszky Erzsébet Béla. Csűrös Karola, Bodor zest. Igazat, akkor, minthogy jelrendszere világos a jelme- Tibor, Vándor József, Men- a dramanak csak keresztmet- zekben, forma- és színvilága szátor Magdolna, szetet láthattuk, csupán sejt- kifejező. Götz Béla a világí- hettük. _ Most, a] teljes elő- tással. Bajkai István a maszk- * adast latva, félremagyarázha- kai, Angelus Iván a mozgás-’ tatlanul meg is tapasztaltuk. sai. Keleti Éva és Bozsán Pé­Az ember tragédiájának is- tér diafotókkal segítette az méretében magam is állítha- előadást. Petrovics Emil zené- tom: Lengyel György rende- je siker ültsége okán külön zése a legtisztábban, a leg- elemzést érdemelne, pontosabban, a leghívebben A rendező lefejt a darab­fejti ki a madáchi mű sok- ról minden misztikumot. Nin- srcúságát, ellentmondásait, csenek szárnyas angyalok, mondandóját. S külön dicsére- kénkövet fújó ördögök. Az méltó követei voltak színiát- te, hogy közben egy pillanat- égiek, bár érződik, hogy emel- szásunknak. A vastaps jogo- ra sem muzeális, modernkedő tebb szint, alapvetően embe- san hívta ki1 őket háromszor divatok előtt fejbókoló. Nem rek. S azok a főszereplők is. a rivalda elé. Eufórikus, ter- tapadt kisiskolás módon az Ádám Luficer testvére a meg- mékenyítő találkozás, alapműhöz sem. Lengyel bát- bicsakló hitben, Luficer pedig Kellenek hoyy tisztán, can húz, a szövegen tömörít, Ádámé a hívő kételkedésben, nczmién ’ pmheWestvéiWnt de sosem -hagyja figyelmen Az Úr eszméiben biztos fia- érezzük egymást, kívül a lényeget: az élet küz- talember. Éva a legátüíőbb el­delemként értelmezését, s az lentmondás, maga az élet, a Sulyok László ember céljának megtalálását vXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXNXXX\XXXXNXXXXX\XXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXX\YXXXXX\XX\XXXY\'' Jelenet az athéni színből: Miltiadészt árulással vádolják (a kép jobb oldalán Dunai Tamás és Bencze Ilona) (Kulcsár-felv.) Nagykürtösre autóbusszal is jöttek a környékről. Mit tapasztaltak 3 nézők? Azt, amit vártak? Nem. Annál sokkalta többet. Ebben a szín­házban legalább úgy él Ma­dách, mint a kor szelleme. A Madách Színház művészei Tisztességgel megélt születésnap K imondhatatlanul kilátás van az kukból a Pipisre, on­nan végig a hegygerincen a Kercsegre, amely felett ott magasodik a Karancs. Ami ködöllik már ilyenkor, ősz­szel szép látvány. A laká­suk is szép, szinte ragyog a tisztaságtól. Még a levegő is fényes benne. Minden együtt van Kusz Jánoséknál. A gazda mégis (ha az ideje engedi) vágtázik kifelé a Gedőcre. Ott Van nekik egy hétvégi házuk. Akár a vá­„„ói V aIvüm tnlrarns SZ3'- ^e °tyan szép a- Akkor fogadtam meg, vágott le Kurz Jani arcára, abla- hogy megbosszulom az apá- hogy menten a földre ro­mát ért fájdalmat. Azóta sok idő elmúlott már és a fogadalomból megvalósult sok minden, dé el kellett viselnie neki is néhány súlyos csapást. A fülét tapogatja. Nem azért, .. ,, ... ., - . ...... , . , , ,,, adja magat. Akkor aztan a mintha faina neki. Inkább . , pisztolytussal, ami csak ra- lelkeben dúl valamilyen . -L .. ’ . ..... . J fért. Fejere a legtöbbet. Habzott a tiszt szája, vér­gyott. Felugrott, szikrázott a szeme, de akkor már a tiszt kezében ott volt a pisztoly, neki meg a kocsin a puskája. Magasra emelte kezét, jelezvén, hogy meg­, ‘ _ , , . . 6. .... ben forgott a szeme. Neki ban mostoha hozza. A füle & . , .. ,, mögött szürkéllik néhány “ a^a ’1utott aki türelmesen elviselte, amikor kiforgatták a lakást. Élve maradni, nem meg- a gondolatában.’ Az emléktől még ma is megfeszültek arcizmai, sze­me összeszűkült, a hangja — Akkor vesztettem el á hallásom. És egyre jobban érlelő-’ e küzdelemben. Az előadás két legszebb pontja a nyitójelenet, és a londoni szín. E csúcsok között mozog értékmérőnk hullám- görbéje, mely többször is a magasba csap, míg az elő­adás vége felé — talán pszi­chológiai oka is van, s a da­rab bosszúsága is ludas ben­ne — elsimul. Lengyel György a oódium- etőadásokon edződött irodalmi színpadi hagyományokat te­remti újjá és termékenyíti meg a színházi gyakorlatéval. Így az előadáson mindvégig érződik az amatőrizmus és » profizmus sajátos, tökéletesen egymásba kapcsolódó, har­monikus egymásmellettisége. Például a nyitó jelenet an­gyalainak körkörös, égő fák­lyákat kicserélgető .mozgása, erősödő dobpergés közepette, ősi rítusokat idéz, egyben- a mindenféle mellékíztől men­tes, értékes amatőrizmus tisz­ta kifejeződése. Ugyanakkor a tömegben megjelenő fősze­replők betoppanásá, módsze­rét. hatásmechanizmusát te­kintve, a tökéletes profizmus megvalósulása. Nem véletlen, hogy — és még számos pont­ján a játéknak — az az' ér­zés borzongat, amelyik akkor szokott, amikor „megfog” az előadás. Keresettek a magyar bélyegek INTERJÚ KISS ERNŐVEL, A MABÉOSZ FŐTITKÁRÁVAL Vannak hobbik, amelyek gyorsan •szenvedéllyé vál­toznak. Ilyen a bélyeggyűj­tés is, aminek megyénkben, az ország más vidékeihez hasonlóan ifjak és időseb­bek hódolnak. A közelmúlt­ban Nógrádban járt Kiss Ernő, a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsé­gének főtitkára, aki szíve­sen válaszolt lapunk kérdé­seire. — A bélyeggyűjtés idő­töltés, hobbi, üzlet. Sok mindent mondanak róla. Miben látja okát. hogy nö­vekvő a filatelisták tábora? — A bélyegek esztétikai értekében első sorban. A magyar bélyegek kereset­tek világszerte. ízlésesek, sok új. információt' továb­bítanak. Mi gyakran beszé­lünk arról, hog.F a bélyeg- gyű.ités és a közművelődés szoros kapcsolatban áll. Fő­ként a fiatalokra, gyere­kekre hat, hiszen sokan NGGRÁD - 1983. szeptember 24,, szombat [ vannak, akik a képzőművé­szeti alkotásokat a bélyege­ken látják először. Ezeken találkoznak a világiroda­lom jelentős alakjainak arc­képeivel, híres épületekkel. Szövetségünk évről évre igyekszik, a bélyeggyűjtés és a közművelődés kapcso­latát erősíteni. Pályázato­kat írunk ki, kiállításokat rendezünk. A Népművelési Intézettel közösen sikerült megszerveznünk a győri ta­nítóképző főiskolán az if­júsági szakkörvezetcí-kép- zést, ami ugyancsak kihat erre a tevékenységünkre. — A bélyeggyűjtésnek vi­lágszerte milliók hódolnak. Említette, hogy a magyar bélyegeket szívesen fogad­ják. Jók tehat a pozícióink a nemzetközi bélyegpiacon? — Erre a külföldi árjegy­zékek a bizonyítékok, s a gyűjtők közptti kapcsolatok. A magyar bélyegeket kivá­ló grafikusok tervezik, tet­szetős nyomdai kivitelezés­ben készülnek, s értékük rendszeresen növekszik. Ez bizonyos bevétellel is jár; Mert tulajdonkeppen öreg- , , . ,, 1 ,, f, . , . halni, volt nek sem mondható. A regi szochazások között valóban fiatalnak számít a hatvan­ésrfélhetö ’ készüléket Tettek ötödik évével amit éppen Ut­most ünnepel, ha eppen fi­gyel az évfordulóra. Mert nem nagyon szereti az ün­neplést. Olyan igazi hétköz-­napi tetteket szerető ember dött benne, hogy a mözga- Kusz Jáncts. lomhoz tartozik. Negyven­Á ,, , , , háromban párttag lett Kusz kkor lágyul el a hang- j^nos és azóta is viseli a ja, amikor az apjáról párttagságot. Azt tartják beszél. Nagyon sze- hogy nagyon i kemény rette. Az meg mindig arra ember, ha a pártról van _ , , ... . tanította, hogy tisztelje a szó< Keménységéért már — Itt emberekről van szó tiszta lelkű embereket íöv • , . uszia ieiKU emcerehei. így meg ls szob;ak De nem tud­kefm‘ történt aztán, hogy kint a ják eltéríteni attól, hogy a így múlnak nyugdíjas- fronton fogatos egészségügyi mozgaiomhoz hűen lehet él­napjai Kusz Jánosnak Sál- oszlopot vitt a vonal felé és nj a párttagnak Ötvenhat- gótarjánban. Eredetileg for- meglátott egy nagyon ág- ban> amikor már hivatásos gácsi gyerek volt, a híres rólszakadt orosz embert az tiszt volt és összekuszálód- Kusz bányászcsaládból. Ap- út mentén. Akkor már tu- tak a gonc[0iatok az embe- ját, mint a munkásemberek dott az ott működő partizá- rekben nekj nem renciült legjobbját emlegetik még ma nőkről. Arra gondolt, hogy meg a ’hite Hanem az egyik is. Pedig régen volt az már,' ez az ember is az lehet, de tiszttársa hangoskodott és amikor az idős Kusz János xgegít rajta. Felvette maga utasításokat adott arra, a tarjám direktórium tag- mellé a kocsira. Nézték hogy Debrecen élelmiszer- jaként osztotta a nincstele- egymásra. Mosolyogtak, raktarát fosszák ki sze­neknek a javakat. Aztán akár a frissen ismerkedők. moijak fe] a pártot és eh- meg harcolt, küzdött, szó- Akkor már csendes voltar- hez hasonló, akkori divatos nokolt a burzsoázia ellen, ra a környék, csak a nyo- szöveeet fúita Kusz Tános- Lázítónak titulálták. Ez járt mok jelezték, hogy moz- b ih dúlt „ kat neki, meg az üldözés. For- gott erre is a föld. Kerül- ^elt midőtt megszSt gácson, amikor megjelentek gették a kidőlt fákat, a le­a rendőrök, csendőrökkel omlott sziklákat, meg a be- 1 1 úe meggondoltad, mit vegyülve, mindenki tudta, robbantott hidakat, dögö- teszel? Kuszék következnek. Volt két, de haladtak előre. Már Majd lenyelte őt az az aztán kegyetlenkedés. A éppen rendezgette gondola- ember. Fenyegette, hogy szalmazsákot az udvarra tait Kusz Jani, hogy majd kikészíti, meg mindent kia- dobták, a szekrényeket fel- megszólal, ahogyan tud, bált rá. Aztán eléje állott borították. A ruhaneműt ki- amikor egy személyautó vá- és ocsmányolta szemében a szórták. Az öreg Kusz meg gott eléjük. Szépen megáll- pártot. Ezzel nyugalmából fogait szorítva állt némán. tak. Egy tiszt csípőre tett kifordította Kusz Jánost. János fia látta csak, egy kézzel állott előttük és in- Nézte, nézte az embert, könnycsepp gördült végig tett Kúsznak. Ö meg tiszte- mert bele akart látni az az öreg bányász barázdás lettudóan. leszállóit. A tiszt agyába. Az meg pattogott, arcán. Amikor emlékezett szó nélkül, bal kezével az gesztikulált Kusz orra alatt, apjára Kusz János, neki is utasára mutatott, a jobb ke- aki végül elvesztette türel- könnybe lábadt a szeme: zével meg akkora pofont mét. Megfordult és vissza­kézből úgy arcon vágta azt a hangoskodó tisztet, hogy menten összeroskadt. Csak annyit mondott neki: — Szégyeld magad, te disznó! Amikor magában volt Kusz János, akkor nagyon bosszankodott, hogy elra­gadtatta magát. De aztán helyrebillent a lelki egyen­súlya, mert megtudta, hogy ez az ember már a kivég­zendők listájára vezette fel az ő neFét is. Messze táv­latból is élnek emlékéi és nyugodtan szembe nézhet azokkal, mert tiszta volt minden szándéka. Azt mondta a legutóbb egy be­szélgetés során« . — Igaz, hogy múlik az idő, de sohasem szabad el­felejteni n múltat. Hiszen abból születik a jelen — A bélyeggyűjtők az or­szágos szövetség helyi szer­vezeteiben, köreiben tömö­rülnek. Rendszeresen talál­koznak, megbeszelik az idő­szerű feladatokat. Melyek ezek napjainkban? — Vissza-visszatérő téma a szervezettség javítása. Fő­kent a fiatalok köréből szeretnénk újabb híveket toborozni a bé’yeggyűjtés- nek. Ennek érdekében ez ifjúsági szakkörökben kell folyamatosabb. szervezet­tebb munkát kifejteni. Az újdonságszolgáltatást gyak­ran érte kritika, mert a megjelenés után néhány hónappal került a gyűjtők­höz az új bélyeg. Ezen a közeljövőben minden bi­zonnyal sikerűt változtatni Javításra szorul a propa­gandamunka is. Örvendetes, hogy különböző kiállításo­kon elismeréseket szerez­nek a magyar gyűjtők, s ez változatlanul feladataink közé tartozik. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége több mint három évtizedes múltra tekinthet vissza, s ez idő alatt számtalan sikert értünk el. Tehát jelentős hagyomá­nyaink vannak, amelyek az elkövetkező időszakban is köteleznek. — Végezetül még egy kér­dés: miként értékeli a nóg­rádi. salgótarjáni gyűjtök tevékenységét? — Csak a legjobbakat mondhatom. Itt is régi és gazdag hagyományai talál­hatók a bélyeggyüjtésnek. Hadd említsem példának a Salgótarjáni Kohászati Üze­mel; bélyeggyűjtő körét. Az Itteni filatelisták tartalmas gyűjteményekkel rendelkez­nek, a hazai kiállításokon sikeresen szerepelnek,, so­kat tesznek a bélyeggyűj- tés népszerűsítéséért. En­gedje meg, hogy ezt az alkalmat is felhasználjam és átadjam jókívánságaimat lapjuk hasábjain keresztül a nógrádi filatelistákmak •— fejezte be a beszélgetést Kiss Ernő főtitkár » «1. «S* B iztosan az apjára gon­dolt, azokra, akik ne­velték. Annyi bizo­nyos,' tisztességei érte meg azt az idei születésnapi év­fordulót. Éljen még sokáig egészségben! Bobál Gyű!#

Next

/
Thumbnails
Contents