Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
Kádár János Helsinkiben Mauno Koivisto Európaiad lehetséges a pozitív megoldás Mauno Koivisto elöljáróban kiemelte: különös örömömre szolgál köszönteni önöket Finnországban. A feleségemmel tavaily tett magyarországi utunk benyomásai és különösen az ott folytatott beszélgetéseink emlékei továbbra is erőteljesek. Az a vendég- szeretet és melegség, amelyben ön és minden magyar, akivel találkoztunk, részesített bennünket, érzékletes módon tükrözi népeink egyenes és közeli kapcsolatait. A népeink közötti barátság és élénk kapcsolattartás meglehetősen sok dolgon alapul. A nyelvrokonság, több történelmi tényező és bizonyos időszakban még a nemzeti romantikus áramlatok is, már régóta élénkítették kapcsolatainkat egymással. Az utóbbi évtizedekben az együttműködés a társadalmi élet minden területére kiterjedt. Az állami szervek közötti kapcsolattartás, valamint a legmagasabb politikád szintű találkozások jó hagyományként állandósultak. Finnország és Magyarország nemzetközi kapcsolataikban hangsúlyozzák a népeket ösz- szekötő tényezőket és a közös érdekeket. A társadalmi látásmód különbözőségei nem lehetnek a népek közötti érint- 'kezés akadályai. Az utóbbi néhány év alatt a nemzetközi légkör aggasztóan feszültté vált. Az államközi kapcsolatokat nagy megpróbáltatások érték, ugyanafkkor a fegyverkezés folytatódott és további fokozódással fenyeget. A válságok Száma világszerte növekedett, közülük több a nagyhatalmi ellentétek jellegét kezdi ölteni. A magas szintű párbeszédre most nagyabb szükség van mint valaha. *■ Folytatjuk irányvonalunkat Finnország következetesen folytatja Paasikivi és Kekko- nen már állandósult külpolitikai irányvonalát, arra töreKádár3ános kedve, hogy elősegítse az államok közötti tárgyalási kapcsolat minden körülmények között történő fenntartását Számunkra, mint minden kis állam számára, különösen fontos volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia folyamatának továbbvitele. A nehézségek ellenére megőriztük abba vetett hitünket, hogy Európában lehetséges pozitív megoldás az együttműködés és a biztonság kérdéseiben. A madridi konferencia jó eredményét Finnországban megelégedéssel fogadták. A madridi okmány minden, az együttműködés 1975-ben, Helsinkiben meghatározott területén új erőfeszítéseket követel meg és újabb tanácskozásokhoz vezet. Rendkívül fontos a Stockholmban rendezendő konferencia, amely a bizalmat és az európai biztonságot növelő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozik. E konferencia előkészítő értekezlete több mint egy hónap múlva itt lesz, Helsinkiben. A fegyverkezési verseny és az annak fokozódása miatt érzett aggodalom Európában is gondot okoz az embereknek. A fejlődést most a leszerelés útján kell a biztonság megerősítésének irányába fordítani. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai és a közepes ható- távolságú atomfegyverekről folytatott tanácskozások döntő jelentőségűek. Finnország több alkalommal mély aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, miként alakul az európai biztonság, ha a közép-hatósugarú atomfegyverekről folytatott genfi tanácskozások zátonyra futnak. Ez negatív hatással lenne mind a nagyhatalmak. mind a többi ország biztonságára. A biztonság nem új és az eddigieknél nagyobb pusztító erejű atomfegyverekkel növekszik, hanem azok számának csökkentésével. Most minden eszközt fel kell használni az egyezmény létrejöttének megkönnyítéséhez. Másrészt Európában számos olyan terület van, ahol a kapcsolatok elért pozitív fejlődése fenn maradt, vagy még tovább erősödik. Számunkra fontos, hogy Skandinávia biztonságpolitikai helyzete változatlan maradt. A terület tényleges atomfegyverrnentes- sége a maga részéről hozzájárult a megszilárdult viszonyokhoz. Mi olyan megoldással törekedtünk e helyzet megerősítésére, amelyhez nemzetközi garanciát igyekeznénk kapni. A nemzetközi háttérhez viszonyítva külön is hangsúlyt kap országaink kapcsolataink pozitív és szilárd fejlődése. Egymással folytatott kereskedelmünk tavaly elérte eddigi csúcspontját. Igaz, az idén elmaradtunk az elmúlt évitől, s így van min munkálkodnunk továbbra is. Kapcsolataink egyezményes alapja rendben van. tehát ki kell használnunk a gazdasági és kulturális együttműködés minden lehetőségét. A legutóbbi hetekben folytatott tanácskozásokon is erre törekedtek a felek. Új távlatok kapcsolatainkban Áz ön és felesége látogatása hangsúlyozza a Finnország és Magyarország közötti együttműködés eddigi eredményeit, és új távlatokat nyit népeink gazdag kapcsolatainak továbbfejlesztésére. Remélem, hogy látogatásuk során ön és felesége, valamint kísérete a népeink közötti barátságot és melegséget ugyanúgy tapasztalja majd. mint mi egy éve Magyarországon — hangsúlyozta Koivisto elnök, majd poharát Kádár Jánosnak és feleségének egészségére, Magyarország, a magyar nép sikereire, a két nép közötti barátságra emelte. Ezt követően Kádár János mondott pohárköszöntőt. mennyiségét ott, ahol már vannak. Szükségszerű, hogy maradjon ■ fenn a történelmileg kialakult erőegyensúly, amelynek egyoldalú megbontását saját népünk biztonsága' és az egyetemes béke szemszögéből is megengedhetetlennek tartjuk. Azt kívánjuk, hogy valósuljon meg az egyenlő, garantált biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, szövetségeseivel együtt számos konkrét és megalapozott javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, a béke megszilárdítására. Ezek ma is érvényesek. Célunk az, hogy az államközi kapcsolatok az enyhülés és a konstruktív együttműködés medrébe térjenek vissza. Hisszük, hogy még nem késő. A fegyverkezési hajszát meg lehet állítani és vissza lehet fordítani, a nukleáris katasztrófa nem elkerülhetetlen. Ehhez azonban az szükséges, hogy az államok — társadalmi rendszerüktől függetlenül, saját és mások biztonságpolitikai megfontolásait egyaránt szem előtt tartva —, mindent. megtegyenek a leszerelés előmozdításáért, a bizalom légkörének helyreállításáért. Mi azt valljuk, hogy a társadalmi rendszerek közötti történelmi vitát a békés versengésnek és nem a fegyvereknek kell eldönteniük. Meggyőződésünk, hogy a civilizáció, sőt, az emberiség fennmaradásának nincs más járható útja, mint a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása, a béke megőrzése és megszilárdítása. Jóleső érzéssel nyugtáztuk) hogy az európai enyhülés szempontjából oly jelentős madridi találkozón a kölcsönös erőfeszítések eredményeként végül is megegyezésre lehetett jutni, ésszerű kompromisszum. jó program született, amely hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör javulásához, a kelet— nyugati kapcsolatokban tapasztalható feszültségek enyhítéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Barátaim! Szeretnék röviden szólni Magyarország helyzetéről is. A feszültebb nemzetközi légkör nálunk is nyugtalanítja az embereket, de népünk egységesen támogatja államunk békepolitikáját, üdvözli pártunk, társadalmi szervezeteink, kormányunk széles körű nemzetközi tevékenységét, amely * béke és haladás ügyét kívánja előmozditani. Belső helyzetünk kiegyensúlyozott, hazánkban céltudatos alkotó munka folyik. Népünk értékeli, becsüli az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének eredményeit. Társadalmi vívmányaink megőrzése és gyarapítása, a kedvezőtlen világ- gazdasági viszonyok hatásának leküzdése ma nagy erőfeszítéseket kíván. De nem vagyunk tétlenek, belső erőforrásaink összpontosításával, jobb munkával, ésszerűbb gazdálkodással igyekszünk leküzdeni a saját fogyatékosságainkból és a kedvezőtlen külső körülményekből eredő gondjainkat. Célunk az, hogy az intenzív gazdálkodásra való áttérés folytatásával biztosítsuk a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Népünk értékes eredménynek tartja, hogy országunk fizetőképességét, gazdaságunk belső egyensúlyát ebben a nehéz helyzetben is sikerült megőriznünk. Koruny sok új kérdést is felvet társadalom- és gazdaság építő munkánkban: ezekre szüntelenül keressük a haladás, a szocializmus ügyét szolgáló és a hazai feltételeknek, a mai kor követelményeinek megfelelő válaszokat. Fontos célunk politikai rendszerünk fejlesztése, társadalmi életünk demokratikus vonásainak erősítése. A társadalom egyre szélesebb réteged vesznek részt a politikai, gazdasági döntéshozatalban helyi és országos kérdésekben, egyaránt. Folytatjuk jól bevált politikai gyakorlatunkat, a társadalom valameny- nyi osztályának és rétegének érdekeit kifejező szövetségi politikát, amely belső stabilitásunk egyik pillére. Elnök úr! Magyarországon nagy 1 elismerés övezi Finnország következetes tevékenységét, amelyet a béke és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében kifejt. Nagyra értékeljük az önök békeszerető politikáját, aktív semlegességét, amely az európai és a világpolitika pozitív tényezője. Nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Finnország aa európai biztonsági és együttműködési folyamat eddigi szakaszaiban, legutóbb a. madridi találkozón is kifejtett. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya, miként önök is, mindént megtesz a helsinki szellem erősítéséért, gazdagításáért. Kedves barátaink'! Megelégedéssel állapítom meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai a megnehezült nemzetközi viszonyok közepette is kedvezően fejlődnek. Együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi téren egyaránt gyümölcsöző. Ennek nem mond ellent, hogy különösen gazdasági téren, számos kiaknázatlan lehetőséget látunk még barátságunk és kölcsönösen előnyös együttműködésünk erősítésére. Viszonyunk kedvező alakulásában kétségtelenül nagy szerepe van a rokonság tudatának. Ezeket az érzelmi kötődéseket egyre inkább gazdagítja a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokban meglevő közös érdekeltségünk, és nem utolsósorban az, hogy az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben közös nyelven beszélünk, egyazon irányban tevékenykedünk. Bizonyos vagyok abban, hogy jelenlegi találkozónk, ennek keretében folyó eszmecseréink újabb ösztönzést adnak kapcsolataink fejlesztésének, tovább erősítik: népeink barátságát. * Kádár János elvtárs ezután megköszönte a szíves vendéglátást, és Koivisto elnök és kedves felesége, valamint a jelenlevők egészségére, a testvéri finn nép boldogulására, népeink barátságára és együttműködésére, a békére emelte poharát, , * &z MTI munkatársának értesülésed szerint Kádár János és Mauno Koivisto első, szívélyes légkörű tárgyalás,ukon ■tájékoztatta egymást országuk belpolitikai helyzetéről, áttekintette a magyar—finn kapcsolatok alakulását. Mind az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, mind a Finn Köztársaság elnöke megerősítette: a két ország között jó irányban fejlődnek a politikai kapcsolatok és ehhez nagyban hozzájárulnak a magas szintű látogatások. Fejlődnek gazdasági kontaktusaink is, bár e területen a lehetőségeket még nem sikerült teljes mértékben kiaknázni. A legfontosabb nemzetközi kérdések áttekintése során a nézetek azonosnak, vagy egymáshoz közelállóknak bizonyultak. Mindkét államférfi kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a jelen helyzetben Finnországnak és Magyarországnak együtt kell fellépnie a legfőbb célért? a béke megőrzéséért Békében akarunk élni és dolgozni Tisztelt elnök úr! Tisztelt Koivistóné asszony!- Hölgyeim és uraim! Kedves jinn barátaink! őszintén köszönöm, elnök úr, hozzánk intézett kedves szavait. A magam és feleségem valamint honfitársaim nevében köszönöm a meghívást és a meleg fogadtatást, amelyben részesítettek bennünket. Engedjék meg, hogy ezt az alkalmat felhasználva, átadjam önöknek és önök révén a baráti finn népnek a magyar nép szívből jövó üdvözletét es jókívánságait. Tisztelt elnök úr! Kedves barátaink! Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a Magyar Népköztársaság képviseletében az elmúlt tíz évben immár harmadszor látogathatok el az önök szép országába és élvezhetem finn barátaink kitüntető vendégszeretőt Több ízben volt alkalmam Budapesten is találkozni finn vezetőkkel. Emlékezetes számomra elnök úr és Kcivistó- né asszony múlt évi látogatása Magyarországon. Ennek az utazásnak — a fontos személyes megismerkedésen túl — számunkra az adott különös jelentőséget, hogy az ön elnökké választását és hivatalba lépését követően nem sokkal, első külföldi útjainak egyike hazánkba vezetett. Ebben annak bizonyítékát látjuk, hogy töretlenül folytatódik a hagyományosan jó magyar—finn viszony ápolása. Á népeink közötti kapcsolatok fejlődéséért sokat tett az ön elődje, a Magyarországon is nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő államférfi, Urho Kekkonen űr, és a finn társadalom számos más jeles képviselője, aki ma is itt látható körünkben. Kellemes szólnom arról, hogy Koivisto elnök úrral első budapesti találkozónkon éppen úgy, mint mai megbeszélésünkön, igen fontos dolgokról tárgyalva, kevés szóból, és hamar megértettük egymást. Ennek oka van: az együttműködés szélesítésére irányuló szándék kölcsönös, egybeesik népeink óhajával és törekvéseivel. Kedves barátaink! A magyar—finn barátságnak egyik igen erős tényezője népeink közös béketörekvése. A nemzetközi helyzet kérdései nálunk, s nyilván önöknél is, az emberek figyelmének középpontjában állnak. Találkozónkra olyan időszakban kerül sói’, amikor a nemzetközi helyzet joggal ébreszt aggodalmat Európa és a világ népeiben. A fegyverkezési hajsza fokozódása, az enyhülés megtorpanása, a feszültség növekedése és mindezek következtében az államok egymásközti kapcsolataiban keletkezett zavarok igen veszélyes tendenciát jeleznek. Különösen, igaz ez abban az Európában, amelynek jelentős szerepe van a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Kontinensünkön az évszázad első felében két pusztító világháború robbant ki, amely mérhetetlen szenvedést és káli. okozott. Ezér t az európai népek, nemzetek nagyra értékelik, hogy az elmúlt 38 év földrészünk ismert történelmének leghosszabb békés szakasza. Helsinki számunkra nemcsak a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve milliók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza éppen itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával. A helsinki folyamat fenntartása és erősítése meg- felelne'a béke, a népek közötti megértés és a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítése ügyének. A magyar nép, más népekhez hasonlóan, azt kívánja, hogy továbbra is hallgassanak a fegyverek. Békében alkarunk élni és dolgozni, más népekkel együttműködni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s ne növeljék az ilyen fegyvereik A KISZ Központi Bizottságának ülése Fejti György első titkár el- csaknem fele tagja a KISZ-' nokletével — ütést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen reszt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, és Szekér Gyula, az Országos .Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A Központi Bizottság Juhász Andrásnak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és meghatározta a KISZ feladatait a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A központi bizottság a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok fontos feladataként jelölte meg az agrártermékeink világpiaci versenyképességének fokozásához való hozzájárulást. Á testület a továbbiakban megtárgyalta a KíSZ-nek a műszaki fejlesztésben, valamint a fiatal műszaki-gazdasági értelmiség körében végzett munkája tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. A KISZ a ’70-es evekben termelési mozgalmaival, akcióival a lehetőséghez mérten segítette a műszaki fejlesztést. A fiatal kutatóknak, műszakiaknak és közgazdászoknak nek. A központi bizottság —, abból kiindulva, hogy a műszaki fejlesztés meggyorsításának egyik alapvető feltétele társadalmi céljaink megvalósításának — kötelességének tartja szervezésüket és mozgósításukat az e téren jelentkező feladatok megoldására. A KISZ kiemelt figyelmet fordít a műszaki haladás szem- pon.,játiól meghatározó elektronikai, . számítástechnikai, valamint a komplex anyag-és energiagazdálkodási program megvalósítására. E három témakörben a KISZ Központi Bizottsága pályázatot is hirdet a VI. ötéves terv hátralevő időszakára. A központi bizottság Nyitn rai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében időszerű szervezeti kérdésekkel foglalkozott. A központi bizottság a KISZ szervezeti szabályzata értelmében 1984 tavaszára előírta munkahelyi, tanintézeti KlSZ-szervezeíek- ben es a területi szerveknél, az értékelő feladatmeghatározó taggyűlések, illetve küldött- gyűlések összehívását, valamint a vezető szervek teljes körű újraválasztását. A X, kongresszus határozatának megfelelően a KISZ Központi Bizottsága az elmúlt időszakban kísérletet folytatott a KISZ-szervezetek vezető testületéi megválasztásának de- mokratikusabbá tétele érdekében. A kétéves kísérlet során mintegy száz KlSZ-szervezet próbálta ki « KlSZ-bizottsá- gok küldöttek közbeiktatása nélkül történő megválasztását. A tapasztalatok igazolták e forma életképességét, A központi bizottság határozata arra ösztönzi a KlSZ-szerveze- teket, hogy a jövőben a vezető testületeket s a tisztségviselőket a tagság — küldöttek közbeiKtatása nélkül — közvetlenül válassza meg. Ezzel is erősíthető a választások demokratizmusa, növelhető az előkészítő munka nyíltsága, a tagság szerepe és felelőssége a; személyi kérdések eldöntésében. A központi bizottság máá fontos állami megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett felmentene Szabó Jánost a Magyar Ifjúság főszerkesztői tisztéből, valamint központi bizottsági, intéző bizottsági és titkári tagsága latól. (MTI) i NÓGRAD r 1983, swptoipbBr 21sterdar - 3