Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

Hazánkba érkezett az indiai külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett P. V. Nara- szimha Rao. az Indiai Köz­társaság külügyminisztere. Az indiai diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendég­látója dr. Várkonyi Péter fo­gadta. Jelen.volt Túri Ferenc, hazánk delhi, illetve Aravinda Ramachandra Deo, India bu­dapesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar— ipdiai külügyminiszteri tárgyalások. Dr. Várkonyi Pé­ter/ és P. V. Naraszimha Rao áttekintette a kétoldalú kap­csolatokát, s véleményt cse­rélt a nemzetköz.]. helyzet idő­szerű kérdéseiről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke délután a Par­lamentben fogadta az indiai diplomácia vezetőjét. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen je­len volt dr. Várkonyi Péter, valamint Túri Ferenc és Ara­vinda Ramachandra Deo. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminiszté­rium Vendégházában. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka Á legfontosabb fórum A hagyományokhoz hűen határozat falra hányt borsó SfÄ^eh^Ämr/it maradhat a térség problémái­tól mintegy három hónapig nak, illetve a palesztinok hely- végzi munkáját az ENSZ-köz- zetének némileg elkülönítve tárgyalt rendezéséről ugyanis már jó néhány — elvileg kö­telező — BT-határozat szüle­tett, mindeddig eredményte­lenül. gyűlés 38. ülésszaka. Hatékonyságát számosán vitatják, megreformálását sem kevesen sürgetik, abban mé­gis minden szakértő egyetért, A regionális problémák iffiSSSS,“ M* előreláthatólag Ismém,. Túlfűtött képviselőhöz... Áz amerikai képviselőház képviselők szélsőséges hang­szerdán egyhangúlag elfogár nemben ítélték el a Szovjet- dott egy határozatot amely uniót, és beszédeikben ke- teljes mértékben a Szoyjet- _, , . _ . ,. . .. , ,. unióra hárítja a felelősséget ményebb megtor,° '"tezkede- a sgovjet légtérbe behatolt sekre szólították fel Reagan dél-koreai gép sorsáért. A elnököt. (MTI) Begin végleg távozott Csütörtökön lemondott Me- nahem Begin, Izrael minisz­terelnöke. A hetvenéves politikus már augusztus 26-án jelezte azt a koalíció legerősebb pártja. . Begin hat évig állt az izra­eli’ kormány élén, és 25 éven át vezette a Herut pártot, amely a jobboldali Likud szándékát, hogy vissza kíván vonulni a politikai életből. A lemondását hivatalosan és végérvényesen bejelentő, két­soros levelet csütörtökön jut­tatta el Haim Herzog állam­főnek. Mivel Begin betegsé­ge miatt nem hagyhatja el otthonát, a levelet Dán Me- ridor, a kabinet titkára nyúj­totta át az államelnöknek. ■ Az izraeli törvények ér­telmében Herzog államfőnek tanácskoznia kell az összes parlamenti pártok vezetőivel mielőtt kormányalakítási meg­bízást ad valamelyik politi­kusnak. A legesélyesebb erre a 67 éves Jichak Samir kül­ügyminiszter, a Herut párt hivatalos jelöltje. — (MTI) Találkozó Pekingben Kapica Vu Hszüe-csiennél Vu Hszüe-csien, a Kínai Népköztársaság államtaná­csának tagja, külügyminisz­ter, csütörtökön Pekingben fogadta Mihail Kapica szov­jet külügyminiszter-helyettest, aki a külügyminisztérium meghívására tartózkodik Kí­nában. A szovjet diplomata koráb­ban Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter-helyettessel foly­tatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon, amelyeken néhány nemzetközi problé­mát és a szovjet—kínai kap­csolatok kérdéseit vitatták meg, jelen volt Ilja Scserba- kov, a Szovjetunió pekingi nagykövete is. (MTI) Libanoni válság Fokozódik a katonai fenyegetés Fokozódó washingtoni, kato­nai fenyegetés árnyékában folytatódnak a közvetítő tár­testilések szerint — szerdán szemére vetette Robert Mc- Farlane-nak, hogy az Egyesült gyalások a libanoni Suf-hegy- Államok közvetlen katonai ségben dúló polgárháborús harcok megfékezéséről, Az amerikai támogatást élvező szaúd-arábiai kezdeményezés célja mindenekelőtt annak elérése, hogy a szembenálló felek — egyfelől a falangista milíciák oldalán harcba lépett libanoni, kormányhadsereg, másfelől a drúz szocialista fegyveres erők — fogadják el a tűzszüneti felhívást. Ezután az összes politikai-vallási irányzat képviselőinek részvé­telével beható eszmecserét kezdenének a konfliktus poli­tikai rendezéséről, a nemzeti megbékélésről. beavatkozással fenyegetőzik abban a pillanatban, amikor párbeszédet kezd Damasz- kusszal. Az Al-Baath című lap az amerikai ágyúnaszád-dip- lomáciát elítélve azzal vádolta Washingtont, hogy a nemzeti megbékélés és a politikai ren­dezés elutasítására ösztönzi a libanoni kormányt Mint isme­retes, a Libanonban állomá­sozó amerikai tengerészgyalo­gosok közvetlen felhatalma­zást kaptak a légierő és a ha­ditengerészeti tüzérség szük­ség szerinti bevetésére. Valid Dzsumblatt damaszku­fóVny“Sr™«Uy°mwí herceg és Robert McFarlane amerikai megbízott szerdai da­maszkuszi, illetve bejrúti tár­gyalásai után a libanoni la­pok szerény haladásáról szá­moltak be. Továbbra' sem si­került azonban áthidalni a libanoni hadsereg szerepével kapcsolatos ellentéteket. A Valid Dzsumblatt vezette ha­ladó szocialista párt és Szíria ragaszkodik hozzá, hogy von­ják vissza, illetve rendőri ala­kulatokkal váltsák fel a drúz hegyvidékre behatolt libanoni katonai egységeket. A libano­ni kormány — miként Elie Szalem külügyminiszter szerda esti tévényilatkozatában meg­erősítette — elveti ezt a szu­verenitását sértő követelést Egyelőre nyitott kérdés, hogy lehetséges-e az álláspontok kompromisszumos- közelítése. Szalem külügyminiszter mindenesetre kijelentette hogy kormánya kész akár azonnal közvetlen tárgyaláso­kat kezdeni Damaszkusszal elismerve, hogy Szíriát fontos érdekek fűzik Libanonhoz. Az Asz-Szaura című damaszkuszi lap csütörtöki számában arról Irt. hogy Szíria támogatja a politikai megoldás útját egyengető libanoni tűzszünet megvalósítását. Abdel Halim Haddam szífiai shingtont, hogy a vietnami és a kambodzsai hibát megismé­telve ne avatkozzék be Liba­non belügyeibe. Dzsumblatt közölte, hogy a haladó, haza­fias erőket tömörítő nemzeti megmentési front kész a nem­zeti párbeszédre, de a hadse­reg nem kaphat szerepet a bel­ső konfliktus megoldásában. Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint a szaúdi vezetést nyugtalanítja a saját erőfeszítéseit veszélyeztető amerikai beavatkozás és kato­nai ' fenyegetés. Az Arab-öböl sajtója élesen bírálja. Szíria ellen irányuló lépésnek minő­síti a Libanonba küldött ame-: rlkai csapatok hatáskörének legutóbbi kibővítését. A libanoni hadsereg va­dászbombázói csütörtök haj­nalban megfélemlítő. illetve felderítő célzatú mélyrepülé­seket hajtottak végre Nyugat- Bejrút és a drúz hegyvidék légterében. Egyes hírek sze­rint a hetek óta lezárt beírd- ti nemzetközi repülőtérről szálltak fel. (MTI) ségtől terhes világunkban az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének nélkülözhetetlen diplo­máciai szerepe van. A bírála­tok egy része jogos is: az ENSZ határozatait sokszor, so­kan megszegik, közvetitő, jó- szolgálati próbálkozása nem­egyszer sikertelen. Ám ne fe­ledjük, a New York-i üvegpa­lota épp e korlátáival, kudar­caival együtt igazán hű tükre mai világunknak. Ezek a megállapítások külö­nösen igazak az ENSZ-köz­gyűlés évenkénti ülésszakára, ez földünk talán legfonto­sabb fóruma, hiszen nincs még egy olyan hely, ahol eny- nyire összpontosulva jutnának kifejezésre az államok ellen­tétei, összefonódó, vagy szem­benálló érdekei, a vitás kér­désekről alkotott véleményük. A közgyűlés alkalmat kínál a külügyminisztereknek a kétol­dalú megbeszélésekre, a nem­zetközi kapcsolatteremtés és -tartás elsőrangú színhelye. Itt — a Biztonsági Tanáccsal ellentétben — nem kötelező jellegű határozatokat hoznak, hanem csak javaslatokat fo­gadnak el. A közgyűlési aján­lások megszavazásához nincs szükség a nagyhatalmak egyetértésére, vagyis nem ér­vényesül a vétójog. A szavazá­soknál általában az egyszerű többség dönt. Még igy sem könnyű persze bármilyen össz­hangot kikovácsolni, hisz a világszervezet munkájában ma már 150-nél több ország — az egykori alapító létszám há­romszorosa — vesz részt. A bővülő taglétszám, a le­hűlt nemzetközi légkör, a szaporodó válsághelyzetek egy­aránt magyarázzák, hogy év­ről évre nő a közgyűlés napi­rendjére kerülő problémák száma. A legfontosabb várha­tóan az Idén is a béke, a biz­tonság, a leszerelés ügye lesz. Az elmúlt ülésszakokon a szo­cialista országok számos, élénk visszhangot kiváltó javaslattal álltak elő. A Szovjetunió példá­ul bejelentette: lemond a nuk­leáris fegyverek elsőként! be­vetéséről. összességében még- sincs előrehaladás, a nyugati válaszok elmaradták, s a szak­értők szerint a világszervezet­ben sem remélhető áttörés, amíg nem jön létre megegye­zés a szovjet—amerikai tárgya­lási fórumokon. E kérdéskör­ben tehát főként a Genfben elért — pozitív vagy negatív — eredmény fog alapvető ha­tást gyakorolni. A realitásokat felmérve, sze­rény várakozással kell szem­lélni a világ kínzó válsággó­cairól folyó közgyűlési viták .kimenetelét is. A Közel-Kelet például talán a legjobb bizo­nyíték arra, hogy a tagálla­mok tevőleges akarata, együtt­működése nélkül bármilyen pirendre kerül az ellentmon­dásos kambodzsai és1 afga­nisztáni kérdés. Az előbbi ügyében párhuzamosan fo­lyik egy szélesebb, a délke­let-ázsiai helyzet megoldását, s egy szűkebb, Kambodzsa ENSZ-képviseletét érintő vi­ta. Az USA, Kína, s az ASEAN-országok állásfogla­lását ismerve egyikben sem várható előrelépés. A képvi­seleti vitában egyébként a szocialista államok célja az „üres szék” státus elérése lenne, vagyis hogy a köz­gyűlés az el nem kötelezet­tek konferenciáihoz hason­lóan legalább vonja meg az egykori Pol Pot-rendszer kül­döttségének mandátumát. Af­ganisztán ügyében némi re­ményt ébresztett a főtitkár különmegbízottjának közve­títésével folytatott tárgyalás- sorozat. Hazánknak a szocialista or­szágok egyeztetett álláspont­ját képviselve, külpolitikánk alapelveihez hűen aktív, konstruktív szerepe van a közgyűlés munkájában. Hol- lai Imre a 38. ülésszak kez­detére befejezte egyéves el­nöki megbízatását. Utólag is elmondható: egyhangú meg­választása, eredményes tevé­kenysége tovább erősítette ha­zánk ENSZ-beli, s általános nemzetközi tekintélyét. Szegő Gábor Görögország és a NATO A görög kormány szóvivője „pozitív Jépésnek” nevezte a NATO-nak azt a döntését, amely szerint a Görögország­hoz tartozó, égei-tengeri Lim- nosz szigetére is kiterjeszti a „Display Determination ’83” nevű haditengerészeti gyakor­latot. Az olasz, a brit, az ’amerikai tengerészeti erőkön kívül a hadigyakorlaton részt vésznek francia és portugál egységek Is. Ez lesz az első eset, nogy az Égei-tenger északkeleti térségében, a tü­krök partokhoz közel fekvő szigeten az észak-atlanti jszerződés szervezete katonai manővert tart. Az AP amerikai hírügynök­ség a hírrel kapcsolatban fel­idézi azt a nézeteltérést, amely a török és a görög kormány között a sziget státusának ér­telmezését illetően fennáll. An­kara ellenzi, hogy a NATO külügyminiszter — bejrúti ér- - hadgyakorlatát kiterjesszék NÓGRAD — 1983. szeptember 16., péntek Limnosz szigetére is, mivel azon a véleményen van, hogy az 1923-ban (a balkáni hábo­rúk után) kötött lausanne-i szerződés értelmébe^ a szi­get demilitarizált övezetnek számít, ezért tilos ott katonai objektumok elhelyezése. Athén álláspontja ezzel szemben az, hogy 1936-ban olyan nemzet­közi megállapodás született, amelynek értelmében Görög­ország létrehozhat katonai objektumokat a török partok közelében fekvő szigetein. Emlékezetes, hogy tavaly ősszel Papandreu görög mi­niszterelnök azzal vádolta a NATO-t: támogatja Törökor­szág követeléseit Limnosz szi­getének demilitarizálására vo­natkozóan, mivel nem hajlan­dó a szigetet bevonni a ha­ditengerészeti gyakorlataiba. öt évvel ezelőtt Görögor­szág katonai támaszpontot épített a szigeten, és azzal ér­vel, hogy jogában áll csapat­egységeket állomásoztam! ott, saját területének védelmére. Görögország részvétele a NATO szeptemberi-októberi hadgyakorlatán mindenképpen figyelemre méltó eseménynek számít. Az AP amerikai hír- ügynökség athéni megfigye­lőket idéz, akik szerint a NA­TO-nak ez a mostani dön­tése úgy fogható fel, mint le hetséges engedmény a görög kormány számára, cserébe azért, hogy nemrég hozták tető alá az amerikai katonai támaszpontok jövőjét szabá­lyozó szerződést. Mint isme­retes, ennek értelmében az Egyesült Államok további öt évig használhatja Görögor­szágban levő hadibázisait. Tavaly a NATO dél-európai szárnyának parancsnoksága azon az alapon nem volt haj­landó Limnosz szigetére is kiterjeszteni az akkori hadi­tengerészeti gyakorlatot, hogy ott úgymond „nincsenek” ka­tonai létesítmények. Ezért an nak ideién Athén tiltakozásul lemondta az Apex Express ’82 manőverben való részvételét (MTI) Időszerű káderfejlesztési feladatok (Folytatás az 1. oldalról.) 450—550 tehetséges munkásfi­atal kiválasztását, felkészíté­sét végzi a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolya­ma és a felvételi előkészítő bizottság. Eddig mintegy 1100 fiatal szerzett diplomát ezen az úton a főiskolákon, egyete­meken. Jelenlétük a felsőok­tatási intézményekben önma­gában is pozitív dolog, szor­galmuk, társadalmi munkájuk egyaránt elismerést vált ki. Még ma sem mondható el azonban, hogy a szakszervezeti mozgalom minden lehetőséget kihasznált a munkások to­vábbtanulásának, előbbre ju­tásának segítésére. Ugyanak­kor csökkent a vezetői munka tekintélye. A jó szakmunká­sok számára nem vonzó a ve­zetővé válás sem erkölcsi, sem anyagi értelemben. A ká­derek kiválasztásában még ma is sokszor a közvetlen személyes ismeretség a döntő, holott az Igazi értékmérő az kell. hogy legyen: az adott dol­gozó hogyan végzi mun­káját, mennyire kezdeményezőkész, milyen tekintélyt vívott ki ma­gának társai körében, mennyi­re kész segíteni az embere­ket ügyes-bajos dolgaik inté­zésében. — Tegyük lehetővé a közös­ségeknek — mondotta a főtit­kárhelyettes. hogy saját . so­raikból ajánljanak felelősség­gel különböző tisztségekre al­kalmas kádereket. Mindenütt éljenek jobban azzal a lehető­séggel, amelyet a káderek ki­választásában a bizalmitestüle­tek és a különböző társadalmi munkabizottságok kínálnak. Magasabb tisztségre jelölésnél elsősorban azokat vegyék számba, akik több ive jó munkát végeznek. Gondoskod­janak iskoláztatásukról és utána javasolják előléptetésü­ket. Fokozott erőfeszítésekkel kell segitenl a nők vezetővé válását, s folytatni kell a fia­talítást is. A szakszervezeti apparátusokban viszonylag sokan állnak nyugdíj előtt, rendkívül fontos, hogy a cse­rélődésre mindenütt körülte­kintőért, készüljenek fel, s mindenütt biztosítsák a veze­tés folyamatosságát. Az előadó ezután arról szólt, hogy a kádermunkában is szükség van a demokratikus vonások erősítésére. A vállala­ti szakszervezeti szervek ma már rendszeresen véleményt nyilvánítanak a partner álla­mi, gazdasági vezetők tevé­kenységéről. Fontos előrelé- nés alapjait teremtette meg a SZOT elnöksége és a Minisz­tertanács határozata, amely minden ágazatban, minden ál­lami, gazdasági vezetőre ki- terjesztete a véleményezés jo­gát. Az elnökség javasolja a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának, hogy e gyakorlatot a szakszer­vezeti káderekre Is ter­jesszék ki. s ennek gyakorlati rendszerét a közeljövőben dolgozzák ki. A szakszervezeti kádermun­ka demokratizmusának alap­vetően kedvező változásai mellett gyakran él és hat a formalizmus — mutatott rá az előadó. A testületi dönté­sek előkészítésében és meg­hozatalában a kádermunka demokratizmusa ma még kö­zel sem a kiválasztásban, ha­nem többnyire eljárási kér­désekben érvényesül és ott sem mindig ” hibátlanul. A személyi előterjesztéseket nem mindig előzi meg a kel­lő mértékű ismeretszerzés a káder alkalmasságáról. Nem kapnak kellő információt a jelölt életútjáról, munkájá­ról. Több jelölt állítása, vagy érdemi alternatív javaslat csak ritkán fordul elő. Mind­ezek hatására a szakszerve­zeti testületek gyakran for­mális döntésre kényszerülnek, hiszen nincs elegendő isme­retük a tisztségviselő-jelölt­ről, akiről dönteniük kell. A formális döntés következ­ménye, hogy nem érvénye­sül kellően a testületi demok­ratizmus. Sok problémát megoldhat a káderek megbíz­ható, reális minősítése. Már korábban kialakult a minő­sítések egységes rendszere, de még sok a formális elem. Szükséges, hogy a minő­sítések mai rendszerét felülvizsgálják. Inkább ritkábban készülje­nek minősítések, de azok va­lóban megbízhatóak legyenek. Ezután a tisztségviselők ok­tatásának további tökélete­sítéséről, a tisztségviselők egyes munkajogi kérdéseiről szólt. Végül azzal az ellent­mondással foglalkozott, hogy a szakszervezeti tisztségvi­selők és a velük partner gaz­dasági vezetők önállósága, döntési illetékessége nincs összhangban. Nem várható eredményes és gyors érdek- védelmi munka, ha a főbi­zalmi partnereként eljáró ve­zetőnek feletteseihez kell for­dulnia a területén észlelt problémák megoldásáért. Ezért szorgalmazzák a szak- szervezetek, hogy a jogok és a kötelezettségek mindkét fél esetében egységet alkossanak. A vitában is sokan szor­galmazták a szakszervezetek kádermunkájának további korszerűsítését és erről ál­lásfoglalást fogadtak el. Eb­ben egyebek között kimond­ják, hogy tovább kell fejleszteni a szakszervezeti választási rendszert, növelni az egyenértékű ket­tős vagy többes jelölést. Fe­lül kell vizsgálni a káderha­tásköri jegyzéket és azt a mai igényekhez kell igazíta­ni. A többnyire csak formá­lis döntéseket igényló, ru­tinjellegű kérdések alól men­tesítsék a választott testülete­ket, ezek tartozzanak a fele­lős vezetők hatáskörébe. Ugyanakkor érdemi kérdé­sekben növeljék a választott testületek szerepét és felelős­ségét. (MTI|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents