Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-26 / 201. szám
Országgyűlések rendhagyó helyszíneken ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Ha az Elnöki Tanács összehívja az országgyűlést, senki sem kérdi, ugyan hová. Mi sem természetesebb, hogy a helyszín a pesti Duna-parton álló Parlament épülete. Aki jártas múltunkban, tudja, hogy a török hódoltságig, azaz Buda ozmán kézre terültéig ugyancsak Pesten, a Rákos mezején jött össze a nemesség törvényt alkotni, azután pedig a Becshez közel fekvő ideiglenes fővárosban, Pozsonyban tartották a tekintetes karok és rendek országos gyűléseiket, a diétákat. Általában így volt. Akadtak azonban szép számú kivételek, a megszokottól eltérő helyen, helységben tartott országgyűlések is. I. Károly Róbert történetesen azért tartott 1323-ban Temesvárott országgyűlést, mert az Anjou- ház hívei a déli részeken voltak túlsúlyban, az őt ellenző oligarchiák viszont az északi országrészeket bírták. Ezért is építtetett először Temesvárott várkastélyt magának. A különleges politikai-katonai helyzet hoztá magával, hogy Hunyadi János kormányzóságának ideje alatt az 1452. február 12-re, Pozsonyba hirdetett országgyűlés testületileg átlovagolt Bécsbe és ott együttes ülésen tárgyaltak az ausztriai rendekkel arról, hogy miként bírhatnák rá Frigyes császárt V. László és a korona kiadására. Hogy ott tárgyalhassanak, annak az adott lehetőséget, hogy Frigyes ekkor éppen Rómában tartózkodott, ahol ez idő tájt, március 16- án koronáztatta meg magát római császárrá. Egyébként ez volt az utolsó római koronázás. Amikor Frigyes V. Lászlóval visszatért és a pápa sem tudta rábeszélni a korona és V. László kiadására, az osztrák és cseh rendek csapatai Bécsújhelyi megostromolták. Frigyes engedett, a magyar küldöttség megállapodott a tizenhárom esztendős V. Lászlóval, hogy 1452. november 11-re összehívja a magyar országgyűlést, mégpedig Bécsbe, amelyre azután a főurak, a köznemesek és a városok követei is igen nagy számban mentek el. A tanácskozások jó hosszú ideig tartottak, általában az „Am Hof” téren még ma is álló templomban. Itt a ma is Am Hóinak nevezett téren ismerték el 1453 januárjában a főurak, főpapok és a köznemesség a Ex libris a szerencsi országgyűlés emlékezetére. király, V. László hatalomátvételét. Egyébként hosszú folyamat eredményeként alakult úgy, hogy a rendek, a főurak és a király következetesen Rákos mezejét, illetve Pestet tekintsék tanácskozásaikhoz a legalkalmasabb helyszínnek. Kezdetben Esztergom és Fehérvár (ma Székesfehérvár) a formálódó első rendi ország- gyűlések helye, ám közben, 1279-ben Tétény, 1289-ben a Fejér megyei Föveny, a következő esztendőben a mai Óbuda. Hunyadi Mátyás gyakran tartott országgyűlést székhelyétől távol. Már mindjárt királlyá kiáltásának évében, 1458-ban, december 6-ára Szegedre hívott össze országgyűlést, hogy sürgősen megváltoztassa a< honvédelmi törvényeket, amelyekről az előző hónapok háborúiban kiderült, rosszul szolgálják az ország védelmét. Mátyás azért hirdette Szegedre a gyűlést, mert kedvelte a várost, hiszen ifjú gyermek korában sokszor megfordult benne. Szegeden és környékén élt a Szilágyi család egyik ága, anyai rokonsága és számított a támogatásukra. 1463-ban Tolnára hirdetett országgyűlést, fejenként hívta meg oda a nemességet, hogy onnan egyenesen a török ellen vezethesse őket. 1468-ban Ismét egy másik vidéki városban, Egerben tartott országgyűlést, 1485 tavaszán pedig Vácott, noha nem volt jelen, mert Bécset ostromolta. Viharos országgyűlés színhelye volt Hatvan 1525-ben. A király az ifjú II. Lajos július 3-án érkezett a városba. A gyűlés a szabad ég alatt zajlott, egy nagy mezőn. Az uralkodó, a külföldi diplomaták és a főurak, főpapok részére emelvényt ácsoltak. A köznemesség számát egy jelenlevő tizennégyezerre becsülte. Verbőczi István hatalmas beszédben vádolta a királyi tanácsot, amelynek tagjai — Szálkái prímás, Báthory nádor és Sárkány Ambrus országbíró — indulatosan védekeztek. Sárkányt csaknem lekaszabolták a király emelvénye előtt, s amikor elmenekült, II. Lajos nyomban eladományozta birtokait Sza- polyai alvezéreínek. Ezután a nemesség elcsapta az ugyancsak elmenekült Báthoryt és helyébe Verbőczit választotta nádorrá. A következő esztendőben a mohácsi csatatéren elvérzett az ország. Ugorjunk át egy századot. A magyarság töröktől, tatártól és császári zsoldosoktól szenved. Az elégedetlenkedők éléré akkor egy kiváló férfi, Bocskai István váradi kapitány, bihari főispán áll. A szabad hajdúkkal győzelmet győzelemre halmozva, már, mint erdélyi fejedelem, 1605. április 15-re országgyűlést hirdet Szerencsre. A tanácskozást a szerencsi református erődtemplom falai között, 1605. április 17—20. között tartották, amelyen a felső-magyarországi és erdélyi rendeken kívül a Habsburg fennhatóság alatti területekről is eljöttek a nemesség követel. Itt kiáltották, ki Bocskait Magyarország fejedelmévé. A törvényeket nem a korábban szokásos latin, hanem magyar nyelven hozták. Itt született meg az az emlékirat, amelyben a nemesség igazolta és indokolta felkelését, annak jogosságát Itt határozták el a további hadműveleteket, amelyek során a seregek Sopronig, Pozsonyig nyomulnak, s 1608. június 23- án megkötik a bécsi békét. Az 1321-ben épült szerencsi templom mai nemesen egyszerű formáját 1480 körül kapta. Kívülről semmi sem árulja el, hogy valamikor hazánk történetének egyik fontos állomása volt. Á 100. évad kezdete az Operaházban A századik évad kezdődik szeptember 3-án a Magyar Állami Operaházban. Legnagyobb dalszínházunk társulata ezen a napon Erkel Bánk bán című operáját mutatja be az Erkel Színházban, a címszerepben Horváth Bálinttal. Az előadás karmestere Kórodi András lesz. Az Operaházban ezekben a napokban megkezdődtek a próbák is a Pillangókisasz- szony felújításának premierjére készülnek. Puccini világhírű operáját ezúttal olasz nyelven éneklik a művészek, s érdekessége lesz, hogy négyes szereposztással állítja színpadra Békés András, a rendező. A négy Pillangókisasszony: Kincses Veronika, Tokody Ilona, Kukely- Júlia és Pitti Katalin. A bemutatósorozatot október 7-én, 14- én, 22-én és november 3-án tartják meg. Az új évad első hónapja több jubileum ideje is. Szeptember 6-án 800. alkalommal láthatja a közönség Bizet' Carmen című operáját. A jubileumi előadás címszereplőjét Szabó Anita alakítja, vezényel Dénes István. Szeptember 10-én 350-edszer mutatják be Mozart vígoperá- já't, a Figaro házasságát. A karmester Kovács János lesz. Az operarajongók külföldi vendégművészeket is láthatnak-hallhatnak az új évad kezdetén. Daróczd Tamás, a kolozsvári magyar operaház tenoristája szeptember 16- án a Parasztbecsület Turid- dujaként lép a közönség elé. Alberto Erede, a világhírű olasz karmester ismét vendégszerepei hazánkban, szeptember 20-án a Hamupipőke előadását vezényli. A hónap végén két előadásban is fellép Lando Bartolini olasz tenorista. A Parasztbecsületben ő .is Turiddut szólaltatja meg, a Bajazzókban pedig Caniót énekli. Az operaház balettegyüttese az új évadot az edinburghi fesztiválon kezdi meg. A vendégek abbahagyták a rágást. Az asztal távoli végén ülő kis arisztokraták a kíváncsiságtól hajtva még fel is emelkedtek kissé, nyújtogatták a nyakukat. Budah néhány üvegcsét szer dett elő táskájából, kihúzta a dugójukat, megszagolta őket, és sorba állította az asztalon. Azután fogta a király serlegét, és félig töltötte borral, A serleg fölött mindkét kezével bűvös mozdulatokat tett, s miután elsuttogta a varázsigéket, gyorsan a borba ürítette valamennyi üvegcse tartalmát. — Ezzel kell bedörzsölni? — kérdezte a király, és fejével a serlegre bökött. — Dehogy, felség — válaszolt Budah. Már kissé ösz- szeszedte magát. — Igya meg. — Megigyam? — A király sértődött arcot vágott. — Nem iszom meg. Dörzsöld be vele. — Ahogyan óhajtja, felség — mondta Budah. — De bátorkodom figyelmeztetni, hogy a bedörzsölésnek nem lesz hatása. — Mindenki bedörzsöli — jegyezte meg a király —, te pedig belém akarod diktálni ezt a konyvalékot. — Felség — jelentett ki Budah büszkén —, ezt az orvosságot csak én ismerem! Ezzel gyógyítottam meg az irukani herceg nagybátyját. Ami pedig a bedörzsölőket illeti azok nem gyógyították meg felségedet... A király dón Rebára nézett. Az együttérzőn elmosolyodott. — Gazember vagy — mondta a király kellemetlen hangon az orvosnak. Mindjárt a pofádba vágok ezzel a serleggel. .. — Belenézett. — És ha kíhányom? — Akkor meg kell ismételni felség — jelentette ki bánatosan Budah. — Jól van no, velünk az isten! — mondta a király, és már-már szájához emelte a serleget, de hirtelen olyan hevesen tolta el, hogy a bor kiloccsant. — Nosza, előbb igyál csak , magad! Ismerlek én benneteket, irukaniakat, eladtátok szent Mikát a barbároknak! Budah sértődött arccal felvette a serleget, és néhányat kortyolt belőle. — Nos, milyen? — kérdezte a király. — Keserű, felség — felelte Budah. — De meg kell inni. — Ke-ell... — dohogott a király. — Magam is tudom, hogy kell. Add ids. No lám, a felét megittad. Egy szuszra felhajtotta. Az asztal mentén együttérző sóhajok szálltak — és hirtelen mindenki elcsendesült. A király mozdulatlanná dermedt. Szeméből patakzott a könny; lassan bíborvörösre vált, azután elkékült. Az asztal fölött kinyújtotta a kezét, görcsösen pattingatott ujjaival. Don Reba sietve odadugott egy sós uborkát. A király szó nélkül dón Rebához vágta ári uborkát, és megint a kezét nyújtotta. — Bort... — nyögte reked-' ten. Amikor a kancsó kiürült, a király Budahhoz vágta, de elhibázta. — Te szemét! — dörögte. — Miért öltél meg? Nem eleget akasztottak fel közületek? Elhallgatott, és megérintette a térdét. — Fáj! Mégis fáj! — Felség — szólt Budah.l — A teljes gyógyuláshoz legalább egy hétig naponta kell innia ezt az orvosságot... — Kifelé! — kiáltotta a ki-í rály. — Kifelé innen! Mindenki ! Az udvaroncok a karosszé- keket feldöntve rohantak az ajtóhoz. t — Kifelé-é-é! ... — ordította a király;, s leseperte az edényt az asztalról. A herceg ágyasháza előtt éjfélkor kellett átvenni az ügyeletet és Rumata, úgy határozott, hazamegy és megnézi, minden rendben van-e, s átöltözik. Az esti város képe megdöbbentette. Az utcák síri csendbe merültek, a kocsmák zárva voltak. Az utcakereszteződéseknél rohamosztagosok álltak csoportosan. Az előszobában együtt vol-' tak a cselédek, mindenkinek a kezében fegvver Kiderült, hogy már néhányszor megpróbáltak" bejutni a házba. Rumatának ez nem tetszett. (Folytatjuk) Á Palócföld legújabb számáról A megújhodott Palócföld művelődéspolitikai, irodalmi, művészeti folyóirat harmadik számát lapozgathatja az olvasó. Miközben az olvasnivalók végefelé halad, egyre erősödik benne valamiféle hiányérzet. A lap rovatai — ez régóta köztudott — nem képviselnek azonos minőséget. Legerősebbnek változatlanul a kritikai rovat, míg leggyengébbnek — bár az irodalmi résztől hajszálnyi különbség választja el — a „Változó valóságunk” rovat mutatkozik. S hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz, hogy a krónika, mely a történelmi tanulmányok fóruma, ezúttal mesz- sze elmarad megszokott színvonalától. Mindezekre tekintettel, úgy vélem, szükségtelen tételesen végigmennünk a megjelent írásokon. Emeljünk ki inkább néhányat, olyanokat, amelyek adekvátak a laphoz, megállapításainkhoz. és valamilyen szempontból okulásul szolgálhatnak. Találó, élvezette! olvasható pályaképet rajzol Fejes Endréről Dérczy Péter az író novelláinak és regényeinek kapcsán. Elméleti felkészültsége önálló gondolkodással párosul, s e kettős fedezékből képes a puszta ténymegállapítást meghaladni: korábbi állításokat kérdőjelez meg, helyesen feledve a tekintélyt, saját meggyőződésének, hitének erejére támaszkodva. Ez a tisztességes emberi, tanulmányírói álapállás, magatartás. Állításra állítással válaszolni, megalapozottan, körültekintően, okfejtően. Rendkívül elgondolkodtató Dérczy dolgozatának zárószakasza, amelyben Fejes Endre és nemzedékének írói válságát pendíti meg, jelezvén, hogy olyan komplex problémáról van szó, amely átfogó elemzést érdemelne. Nemzetiségi témakörben három recenziót olvashatunk. Valamennyi, a maga értékeivel, azt juttatja eszembe, hogy ezt a témát érdemes lenne hosszabb távon felkarolni. A csehszlovákiai magyar li- teratúráról három recenzió tájékoktat: Mészáros János Görömbei Andrásnak a II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalomról írott kqnyvét méltatja, Botlik József az életének nagyobbik részét Szlovákiában töltő Szalatnai Rezső Két hazában egy igazsággal című posztumusz válogatott kötetét ismerteti, Szkárosi Endre a pozsonyi Madách Kiadó Főnix Füzetek sorozatának hat darabját elemzi kritikusan. Az irodalmi rovat négy költője közül Madár János intellektualizmusa, csapongó szelleme, áradó fantáziája, képalkotó ereje, és Kara István társadalmi érzékenysége, az erkölcs, a tisztaság, a béke — egyszóval, a jó — melletti, poétikailag átélten megfogalmazott kiállása ragad meg. Gondolati, tartalmi szempontból Kara verseivel harmonizál Laczkó Pál IBUSZ- szal a SALT—II-re című útiesszéje. Az írás egy magyar turistacsoport kivételes és mulatságos bécsi kalandját meséli el. A hadászati és hadérőcsökkentési tárgyalásokon részt vevő Carter amerikai elnök tévedésből nem az őt üdvözölni kívánó amerikai világjárókkal kezelget le sorban, hanem a várakozók közt tétován kíváncsiskodó magyarokkal. A történet lehetőséget nyújt az írónak öniróniája, ironikus humora megcsiH'og- tatására, jövőbeli reménye kimondására. A pontosan végiggondolt, világosan szerkesztett írás azonban túlméretezett: a tény és a ráépülő gondolatköteg nem bírja el a terjedelmet, s figyelmünk el-ellankad. A „Változó valóságunk” rovat három írást tartalmaz. Andorka Rudolf A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon című könyvének recenziója kapcsán Kerékgyártó T. István szinte külön tanulmányt közöl. A rovat riportjait Molnár Pál (Fúj a szél malom nélkül) és Tanka László (Enyém, tiéd, miénk... kié?) írta. Témájuk nagy horderejű és időszerű: az újítások születése, elbírálása, sorsa, illetve a munkahelyi erkölcs és a társadalmi tulajdonhoz való magatartás- formák visszásságai. Mindkét szerző közös erénye: a problémalátás és -felvetés, valamint a továbbgondolkodás igényének a felkeltése. (ok) műsor KOSSUTH RADIO: 8.S0: Mai kulturális programok ».25: Fogamzásgátlás férfiaknak papp György kandidátussal ' beszélget Sári László *.35: Fúvószene tánerttmusban 9.03: „Vár egy új világ...” 55. rész 9.33: Vidéki óvodások énekelnek 10.05: Gyermekeknek 10.16: Nem adhatsz többet Benjámin László verse 10.51: Bessenyei Fereno sanzonfelvételeiből 11.00: „Csütörtök...” 11.35: Dolmányt: Pierrette fátyla — balettszvit 12.30: KI nyer ma? — Zamárdlban 12.45: Bukaresti muzsikusok között. Magyar Kornél műsora — n/2. rész 13.30: A megkoronázott forradalom, I. rész Robespierre után 14.19: Pablo Casals gordonká- zik 14.44: Magyarán szólva 15.05: Más muzsika kell — (befejező rész) 15.42: Két vegyes kar 16.00: Tűzpróba 17.05: Népdalok, néptáncok 17.35: Jön a nyugdíj... 18.00: Wally Stott zenekara filmzenékből játszik 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Homo ludens 19.35: Könyvklub 20.35: Operettkedvelőknek V, 21.30: Hajnal a Hanságban 4 NÓGRÁD - 1983. augusztus . 26., péntek 22.30: Magyar fúvósok 23.30: Moniuszko operáiból o.lo: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Lepsényi Pergel Géza nótáiból 8.20: Portrésor és interjűláno 6. rész 8.35: Slágermúzeum 9.18: Intermikrofon 9.38: Kiskassza 9.48: Hanglemez-MK 10.00: zenedélelött - ll.J5: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 14.00: Dallamról dallamra 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 15.45: A police trió felvételeiből 16.35: Jó utatl 17.30: ötödik sebesség — Finnországból 18.35: Popzene sztereóban 19.15: Tudósítás az úszó Európa- bajnokságról — Rómából 19.40: Régi nóta. híres nóta 20,31: Olasz slágerek 21.10: „Költőnk és kora” 22.10: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 22.30: Igen is, nem Is 23.20: A debreceni dzsessznapok felvételeiből, II. rész MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Új könyvek — Program- ajánlat.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.30: Hírek 15.35: Ali Baba és a negyven rabló. Szovjet—indiai film, II/2. rész 16.50: Természetbarát 17.10: Csali. Horgásztlzpero 17.20: Képújság 17.25: Pannon krónika 17.55: Reklám \ 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó / 20.00; Szeszélyes évszakok 21.10: Pénteki randevú 22.10: Tv-híradó 3. 22.20: Kocsis István: Megszám- láltatott fák című színművének közvetítése 2. MOSOK: 19.55: Vizilabda-EB. Magyarország—Románia mérkőzés közvetítés Rómából 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.30: A régensherceg. Angol filmsorozat. vill/8. rész: Vereség és győzelem 22.25: Oszó-EB közvetítés Rómából 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradő 20.00: A harmadik vendég. 1. rész 21.00: Szórakoztató vetélkedő- műsor 21.40: Könnyűzene! műsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szerelmes levél 23.45: Hírek 23.50: É. Kaminsky zenei világa II. MŰSOR: 19.25: A Verne Gyula klub műsora (isin.) 20.00: Srácok, köztünk maradion. 21.30: Időszerű események 22.00: Halál jár a hegyekben (lsm.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Gyilkos bolygó, (10) Színes, szinkronizált USA fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách.- Fél 4től: Haro a . vízen Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Tűto- rony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film. — Pásztói Mátra- A biztosan ölő sárkány Lady. (16) Színes (apán kalandfilm. — Réfság: A pilóta felesége. (14) Színes, szinkronizált francia Szécsényi Rákóczi: A kétcsh'-ű menyasszony Színes, «oviét Cm. — Érsekvadkerl: Szegény Dzsoiil és Arnika. Színes maavar film. — Nagylóc: A kis darázs. (H) Színes francia film.
