Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Ötvenéves a MAVAD AZ MHSZ ÉLETÉBŐL Már nemcsak vadászattal keresik a valutát Fél évszázaddal ezelőtt — 1934 őszén — Magyar Apró­vad Értékesítő KFT néven, szerény alaptőkéjű új válla­latot jegyeztek be a fővárosi c -"bíróság nyilvántartáséba.- vállalkozók nagy reménye­ket fűztek az új kezdemé­nyezéshez, mert az akkortájt hazánkban járt magas rangú külföldi vendégnek feltálalt nyúl- és fócánpecsenye nagy sikert aratott az ínyenc láto­gatók körében. Még a walesi herceg szakácsa is elkérte az itt készült falatok receptjeit Bármilyen reményeket is fűztek azonban a cégalapítók kezdeményezésükhöz, azt ál­mukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk — a MAVAD — már rangos nem­zetközi hírnévnek örvend majd a szakmában. Arra még kevésbé számíthattak, hogy e jogutód cég —, mint erről az 1932. évi mérleg tanúskodik — konvertibilis valutában egy esztendő alatt egymilli- árd 160 millió forint értékű exportforgalmat bonyolít le. A nyűi, a csiga meg a többiek A jelenlegi forgalom leg­jelentősebb tényezője a vadá­szát, még néhány évvel ez­előtt igencsak elhanyagolha­tó bevételi forrás volt. A ré­gebbi feljegyzések szerint 1957-ben mindössze 15 va­dász látogatott el hozzánk, hogy költséges szenvedélyé­nek hódoljon erdeinkben. Ma ezrekre rúg a számuk. A MAVAD nyilvántartása sze­rint tízezer-harminchat va­dász látogatott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszor­szágból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett vadászok, ötszázmillió forintnál többet költöttek itt-tartózfcodásuk idején. A külföldi piacokon kelen­dő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élő­vad is. Különösen az olasz és fran­cia? nagykereskedők vásárol­nak évről évre több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A lőtt vadakból is jelentős mennyi­ségeket szállítanak az előbbi piacokra, illetve az NSZK-ba és Svájcba. A rangos szállo­dák étlapjainak elmaradha­tatlan ínyencsége már a ma­gyaros nyúlpaprikás, a ma­gyar fácán-, fogoly- és ga­lambpecsenye. S ugyan ki gondolná, mi­lyen karriert futott be a csi­ga. Az elmúlt évben 71 mil­lió forint értékben több mint egymillió-négyszázhar- mincezer kilót szállított külföldre a MAVAD. Ez az exportcikk egyébként több erre vállalkozó diáknak, s kisebb keresetű nyugdíjas­nak nyújt kiegészítő bevételi forrást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevéte­lét szaporítja továbbá a ma­gyar puli és komondor, va­lamint a pióca, a galamb és a rák. Feldolgozva — magasabb áron A vadászat gyors növeke­désének példája ösztönzi a vállalatot arra, hogy ez utób­bi, jelenleg még kis volume­nű szállítások növelését szor­galmazza. Ügyes piackutató munkával — nemegyszer ép­pen az Ideérkező vadászok-1 kai kiépített jó személyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagykereskedő­vel teremtenek kapcsolatot, e jelenleg még aprócikknek lonlartalmú meleg szelek A meleg, száraz bukósze­lek — ilyen például Olasz­országban a sirokkó, az Al­pok vidékén a főn, az Egye­sült Államok Sziklás-hegysé- ségen a chinook, Egyiptom­ban és Izraelben a khamszin — sok kellemetlenséget okoz­nak. Megfigyelték, hogy ha­tásukra az emberek egy részé­nek a lába fájdalmasan meg­dagad, orruk és szemük viszket az asztmások zihálva lélegze- nek, mások fájóssá, ideges­ít de ha nem akarunk olyan messzire utazni azért a pulykakakasért ugorjunk el Kisterenyére a vásárba. Ér­demes körülnézni, bár ha az ember nem tud elég szilárdan ellenállni a sokféle portéka csábításának, aligha marad együtt a kakasra való pénz! Van itt bőven látni-, enni-, és innivaló, az árusok hang­jától zeng a környék. A be­járatnál tengernyi fonott, fa­ragott, holmi: szakajtó, faka­nál, füles szatyor, tál, fűszer­tartó, vágódeszka, fedeles ko­sár, szalmakalap.., Aki kínál­ja: Borsos Görgy. — Családi hagyomány a kosárfonás, több mint hatvan éve foglal­kozunk ezzel. Az áruk készí­tésében ma is mindenki részt vesz, a nagymamától a gye­rekekig. — Szereti csinálni? — Magát a munkát igen, de az eladás... Sokszor még a benzinpénz sem térül meg, pedig ezt másképn szállítani nem lehet. Gödöllőn lakom, de az egész ország területére kapok meghívásokat. Sajnos Budapesten nem árusíthatok, üzletet nyitni pedig nem tu­dok. Ilyenkor, nyáron Siófok­ra érdemes elmenni, persze, azt hiszem nem bánom meg, fcogy ide is elhoztam a kő­táraimat. sé válnak és van, akit hány­inger gyötör. Ha a khamszin fúj, Izraelben sokkal gyako­ribbak a közlekedési balese­tek. De az is gyakori — kü­lönösen az Idősebbek közt —, hogy csökken a szervezetben az adrenalin termelése, s emiatt lemegy m vérnyomás és romlik a szívműködés. Jeruzsálemi kutatók szerint ezeket a reakciókat a forró és száraz levegő megnöveke­dett pozitív iontartalma vált­ja ki. nyilvánított termékek piacá­nak bővítésére. E tevékeny­ségnek érdekes eredményei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar díszhal- export. Néhány kezdeménye­zőkészségéről ismert terme­lőszövetkezetben — a válla­lat ösztönzésére és segítségé­vel — már melléküzemági díszhaltenyésztés szervezésé­vel is foglalkoznak. Mind nagyobb szerepet szánnak a MAVAD-nál an­nak, hogy termékeiket, ne na­túr állapotban, hanem külön­böző módokon feldolgozva juttassák el külföldi vásár­lóikhoz. E cél érdekében, a múlt évben Vecsésen kísérle­ti telepet létesítettek. Itt kü­lönféle szakmák rangos szak­emberei tevékenykednek. Je­lenleg például azzal kísérle­teznek, hogy a csigát — bur­kától megszabadítva —kony­hakész állapotban szállít­hassák — természetesen a mainál magasabb áron — a külföldi vásárlóknak. Párhu­zamos kísérletek folynak a megmaradó csigaház feldol­gozásának módszereire Is, hi­szen a csigaház egyebek kö­zött a gomb- és díszmüipar- ban hasznosítható. Újdonság a vadbőrrel be­vont, valamint a fűz- és vad­bőr kombinációjú bútorgar­nitúra is. Ezt az NSZK-ban megrendezendő őszi nemzet­közi bútorkiállításon mutatják majd be. Számítanak a téeszekre A MAVAD mindinkább elő­térbe kerülő termelő-termel­tető tevékenységében foko­zott szerepet szán azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, téeszeknek, állami gazdaságok­nak —, ahol az év bizonyos időszakában jelentős munka­erő-tartalékok szabadulnak fel, s keresik a lehetőséget e kiegészítő tevékenységek okos megszervezésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználva a mindig új kezdeményezésekre törekvő vállalat a megújulás útját keresi a feldolgozó te­vékenység bővítésében. Eköz­ben azonban arról sem feled­keznek meg, hogy a már jól bevált valutaszerző tevé­kenységet további szolgálta­tásokkal, olyan színvonalra emeljék, amivel nem csak állják az egyre fokozódó nemzetközi versenyt, hanem az ideérkező külföldi vendé­gek fogadásával, udvarias ki­szolgálásával hazánk idegen- forgalmi jóhírét is erősítik. Kasznár Zoltán A sorköteles fiatalok, a lakosság érdekében Beszélgetés Horváth András őrnaggyal, a gépjárművezető-képzés lehetőségeiről A vezetési Ismeretek elsajátításának egyik legnehezebb szakasza a rutinpályához kö­tődik. Képünkön Czibula István oktató ellenőrzi a gépkocsival való beállás pontossá­gát. (Barna Alfréd felvétele) A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Nógrád megyei gépjár­művezető-képző iskolája mi­nőségi új szolgáltatást vezet be a sorköteles fiatalok és a lakosság számára. Ezért az iskola vezetése a legkülönbö­zőbb vállalatok vezetőit ke­reste meg azzal, hogy teljesít­sék fő feladatukat, a sorköte­les fiatalok honvédelmi haza­fias nevelését, elősegítsék a honvédelmi előképzést és munkájukat eredményesebbé tegyék. És hogy ez a munka mennél kulturáltabb legyen, a most bevezetett új szolgál­tatásról váltottunk szót Hor­váth András őrnaggyal, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség Nógréd megyei gépjárműisko­la vezetőjével. — Számunkra egyik leg­fontosabb feladat a sorköteles fiatalok honvédelmi, hazafi­as nevelésének eredménye­sebb végrehajtása. A szolgál­tatásainkból eredő bevétel is a honvédelmi előképzést segí­ti és ennek anyagi feltételeit javítja, munkánkat eredmé­nyesebbé, a képzést kultúrál-, tabbá teszi. Az amatőr kép­zésünk érdekében döntöt­tünk úgy, hogy az állami irányárral szemben Salgótar­jánban és Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsériyben és Rét- ságon a szövetségen belül ol­csóbban tudjuk biztosítani a gépjárművezető-képzést. Ezért döntöttünk úgy, hogy a vál­Debrecenbe kéne menni..; Vásárfia Kisterenyéről Nem is hlnnék, hogy hét­köznap délelőtt ennyi embert itt találunk. Zömében diá­kok, délutáni műszakosok, nyugdíjasok. Szomszéd Já- nosné Kisterenyén lakik, ter­mészetes, hogy elsétált szét­nézni. Nem győz csodálkozni mennyivel modernebbek a vá­sárok az idő haladtával, mennyi újdonságot találnak ki a kisiparosok. — Az igazi szenzáció a ma­lacvásár, olyankor akkora a tömeg, hogy alig lehet megta­lálni az állatokat — mondja, miközben alaposabban szem­ügyre vesz egy fekete szok­nyát. Ruhaneműből, kötöttáru­ból bőven van választék. A legtöbb sátor táblája „Divat- cikkek”-et hirdet. Itt már nagyrészt a tulajdonos ügyes­ségén múlik, kinek sikerül a legtöbb vevőt magához csalo­gatnia. Buli Rudolfné nem ta­karékoskodik a hangjával — gyűlnek is köré a lányok, asz- szonyck. — Régi kereskedő családból származom — mondia egy lé­legzetvételnyi szünetben — s bár Budapesten lakom, az egész országot bejárjuk. Ez bizony nagyon fárasztó, és nem is mindig kifizetődő. 1 — Mi a legkelendőbb? — Ezek a vékony női pu­lóverek — mutat egy halom aranyszállal átszőtt blúzra —, bár néha kénytelen vagyok engedni az árából, mint most is, hogy hamarabb fogyjon. Nézze, milyen jól áll ennek a szőke hölgynek, asszonyom, mintha magának tervezték volna, ugye tetszik, csupán száznegyven forint, köszönöm. Tessék parancsolni. Van itt néhány olyan ipa­ros, is akik a hagyományos igényeket, az idősebbek kí­vánságát elégítik ki. Pintér Istvánná nemti nyugdíjas egy kényelmes papucsot szeretne. — Mennj'iért adja? kér­dezi az árustól, aki maga is hatvan felé jár. — Százkilencven — feleli az. — Hiába, drága ez a világ! Mintha ma lenne, amikor még negyven forintért vettem magamnak egvet hímzett bár­sonyból, pedig van annak már tíz éve is! Leánykorom­ban házalók is jártak. Válluk- ra vették az összekötözött pa­pucsot, bekopogtak az abla­kon, mi meg kikiálltottunk: hogy a papucs? Akkoriban negyven fillér körül volt pár­ja. De hát azok az idők már elmúltak — sóhajt Pintérné. Dél körül jár. Sokan már vásárfiával megrakodva in­dulnak haza. Kisgyerekek sza­ladgálnak Sandokan-póló- ban, az anyukák egymásnak mutogatják legújabb, konyhá­ba való szerzeményeiket. Akinek még maradt némi szfbpénze, vásárolhat példá­ul rekamiét vagy karosszéket. Szabó László kárpitos Bu­dapestről hozta el munkáit egy nagy utánfutóval. — Ki vesz a vásárban bú­tort? — Idősek, fiatalok vegye­sen. Már ma is eladtam egy ülőgarnitúrát. A vevő kifize­ti, megadja a címet és én házhoz szállítom. Az én búto­raim nemcsak jó minőségű­ek, hanem olcsóbbak is, mint az üzleti kínálat. — Néhányan megpihennek a kényelmes fotelekben, van­nak akik hazafelé ballagnak, s olyanok is, akik bekapnak egy finom ebédet a lacikony­hánál. S bizonyára nagy több­ségben megállapítják: ez jó vásár volt, ide máskor is el­jövünk! Mihalik Judit lalatok által vezetett objek­tumban 25 vagy ettől több fő jelentkező lenne és ha az in­tézmény helyiséget is tud biztosítani részünkre, akkor az elméleti oktatást ott hely­ben, közvetlen munkaidő utá­ni kezdettel tudjuk végrehaj­tani. A gyakorlati képzésnél biztosítjuk, hogy a tanulókat az üzemek által megjelölt he­lyen vesszük fel, illetve tesz- szük le. így próbáljuk csök­kenteni a munkaidőből való kiesést, illetve a fiatalok sza­bad ideje túlzott igénybevéte­lét. Amennyiben a kiképzés­re váró fiatalok távol esnek az üzemtől, úgy 25 fős lét­szám és megfelelő helyiség biztosítása esetén kimegyünk oktatni a helyszínre és vál­laljuk a tanulók vizsgahely­re történő beszállítását, gya­korlati képzését. Természete­sen minden kihelyezett tan­folyamnál külön árkalkuláci­ót végzünk, de az állami irányárt, a 3700 forintos ösz- szeget eddigi számításaink szerint sehol sem kell túllép­nünk a megyében. Ami igen fontos, ezeken a tanfolyama­inkon részt vehetnek a nyolc általánost végzett és 17. élet­évüket betöltött, orvosilag alkalmas fiatalok, állampol­gárok. El kell azt is mon­danom, hogy ezekkel a tanfo­lyamokkal párhuzamosan foglalkozunk motorkerékpá­ros-, valamint segédmotorke- rékpáros-képzéssel, elfogad­ható tanfolyamdíjért. — Mi a helyzet az iskolák­nál? — Felhívásunkban szeret­nénk az iskolaigazgatók fi­gyelmét arra felhívni, hogy a megye egész területén 30 fős, vagy efeletti létszám esetén vállaljuk a szervezett tanfo­lyamok vezetését, az elméleti képzést tanítás után; ha le­hetséges, akkor helyben, az iskolában, amennyiben az ne­hézséget okoz, akkor az okta­tást saját bázisainkon foly­tatjuk le. Az iskolában szer­vezett tanfolyamok vezetésé­re, az iskolai igazgatók en­gedélyével felkérnénk egy-egy szaktanárt, akik számára ter­mészetesen tiszteletdíjat is fizetünk. Terveink szerint az elméleti képzést úgy irányí­tanánk, hogy a gyakorlati kép­zés zöme a téli szünidőre, il­letve az iskolaszünetes na­pokra. vagv délutánokra es­sen. Természetesen itt is vál­laljuk a motorkerékpáros- és a segédmotorkerékpáros-kéo- zést, esetenként az igények­nek megfelelően egyéb kate­góriákat is, mind például a gépkezelői, vagy a hivatásos B—C kategóriában. Segéd- motorkerékpár-tanfolyam el­végzésénél az alsó korhatár 14, motorkerékpárnál pedig 16 év. — Hol tartunk a sorkötele­sek képzésével? — E téren igen jók az ered­ményeink. Éppen ezért a sor­köteles gépjárművezetői kép­zésünk által ki nem használt kapacitásunk terhére hiva­tásos személy B, teher C és személy—teher B—C tanfo­lyamokat is szervezünk. A vállalatok és intézmények ál-, tál beiskolázott dolgozók ré­szére itt is kedvezményt nyúj­tunk. Dolgozóikat egyesével és csoportosan is foglalkoz­tatjuk és a folyamatosan in­duló tanfolyamainkon beis­kolázzuk őket. Kedvezmé­nyünk a C kategóriánál 15, a B—C kategóriánál 10 száza­lékos árengedmény. El kell még mondanom, hogy a 20 fő­nél nagyobb csoport egyide­jű beiskolázása esetén a cso­portban levő 18—22 éves fia­talok képzéséért, amennyiben a hadkiegészítési és terület­védelmi parancsnokság en­gedélyt ad, külön kedvez­ményben részesítjük. Képzéseinken igyekszünk mindent megtenni, hogy azok gyorsak, pontosak, udvaria­sak és a tanulók igényeinek messze megfelelőek legye­nek. A gyakorlati és gépke­zelői vizsgáztatásokat két sa­ját bázisunkon, Salgótarján­ban és Balassagyarmaton hajtja végre a vizsgabizott­ság. — Mennyi az ideje a gép­járművezető-képzésnek? — Az amatőr tanfolyama­ink ideje másfél-négy hónap,' elméleti és gyakorlati kép­zéssel együtt. A hivatásos tanfolyamaink ideje kettő- hat hónap. Ez függ természe­tesen a tanulótól, a képzés helyétől, jellegétől. — Amit még feltétlen sze­retnék elmondani. A Magyar Honvédelmi Szövetség gép­járművezető-képző tanfolya­maira az ország területén minden MHSZ-kirendeltségen lehet jelentkezni. Megyénk­ben Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton, Pásztón, Szé- csényben, Rétságon és Nagy- bátonyban. Ezeken a helye­ken kívül lehet jelentkezni mindenütt, ahol MHSZ-klubok működnek. Abban az esetben, ha a tanfolyam közben a hallgató a megyét huzamo­sabb időre elhagyja, de a képzést nem kívánja megsza­kítani, úgy a más megyében működő MHSZ-iskolák ga­rantálják a képzés folyama­tosságát, mi pedig ennek az intézését. — Befejezésül annyit, hogy a tanfolyam megkezdésétől számítva minden, a gépjár­művezetői tanfolyammal kap­csolatos ügyintézői feladatot magunkra vállaljuk és tanu­lóink érdekképviseletét a tör­vényesség keretén belül vá- laljuk — mondotta a beszél­getés során Horváth András őrnagy, az MHSZ Nógrád me­gyei gépjárműiskola vezetője. Somogyvári László NÓGRÁD — 1983. augusztus 23., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents