Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

Selmecbányáról Sopronba 175 éves a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Magyarországon Sopron, az erdő- és faipari mérnökkép­zés egyetlen színhelye. A Sop­roni Erdészeti és Egyelem azonban múltjára, gazdag hagyomá­sárlás útján is sok növény került a kertbe. Ettől kezdve szinte évente szerveztek gyűj- Faipari tőutakat a Schneebergre, a nemcsak Raxra, az Irottkőre, ahonnan minden alkalommal gazdag nyaira lehet büszke, hanem havasi növénykollekcióval tér­európai viszonylatban parat- ' lanul gazdag botanikus kert­jére is. tek vissza. Minden tenyész­tett növényfajra kiterjedő törzskönyvet fektettek fel, a Idézük fel röviden, hogy növényeket jeltáblákkal lát­mikér.t született újjá Sopron­ban a volt Selmecbányái akadémia botanikus kertje, több mint fél évszázad mun­kája nyomán. lüOíi-ban Selmecbányán Wilkens Henrik Dávid, az el­ták el. A növénytani tanszék (1925-től intézet) széles körű kutatómunkát végzett, köztük jelentősek az erdei és luc­fenyővel beállított származási kísérletek. A második világ­háború előtti évek krónikájá­ső erdész-tanár előterjesztést hoz tartozik, hogy a meleg 'tett a császári és királyi ud­vari kamarának botanikus kert engedélyezésére. Az en­gedélyt ^ végül is 1335-ben Feistmentel Rudolf kapta 'meg. Ekkor jött létre 3,3 ka- ; tasztrólis holdon a hazai er­dészeti felsőoktatás első bo- itanikus kertje. 183?f-ban akadémia megvásárolta égövi növények teleltetésére három üvegházat szereltek fel. A soproniak számára szo­morú emlékezetű 1944 decem­beri amerikai bombázások — amelyek tragikus vesztesége­ket okoztak a polgári lakos- az ságnak — a kertet is súlyo- az san megrongálták. A másfél ^úgynevezett „Fortuna-házat” esztendős kénvszerű munka­\és annak kertjét. Ez lett I Selmecbányái Bányászati és szünet következtében nagy vésze elvadult a kert a bioló­1 Erdészeti Akadémia kertjének giai csoportok tönkrementek. egyik része, az „alsó kert”. A rendszeres telepítés 1863- |ban indult meg Illés Nándor, ^később Fekete Lajos irányítá- ssával. 1380-ban itt, és a ké- isőbb vásárolt „felső keit”-ben 264 fenvő, közel, félezer lomb- Íaíéleség, 110 hidegházi és 38 mclegházi növény volt. Az é'gykori telepítés egy része nna is látható Selmecbányán, j A világháborús vereség kö­vetkeztében 1918-ban azOszt- riák—Magyár Monarchia, s véle a történelmi Magyaror­szág összeomlott. A Selmec­bányái főiskola 1919 tavaszán Sopronba költözött, ideiglene­sen- a Károlyi-laktanyába, maijd 1922-ben immár végle­ges'! otthonába, a volt Honvéd Főríeáliskolába. Á -főiskola újjászervezésé­vel Segyidőben a katonaiskolá­hoz tartozó 17.2 katasztrális hold területű kertben meg­kezdődött az új erdészeti bo­tanikus kert létesítése. Fehér Dániel professzor tervei alap­ján, amint a krónika feljegy­zi: nagy /ambícióval, de csekély anyagi segítséggel.” Hét 'év leforgása alatt mint­egy > 1300 új növényfajt sikerült megtelepíteni, me­lyek egyharmada fás növény volt. Kezdetben a csemeték nagv részét helyben nevelték, később külföldi cserekapcso­latok (Bécs, Berlin, Finnor­szág, Norvégia, Japán) és vá­A rendbehozatalt 1943 őszén kezdték meg. A növénytani intézet 1943-ban újra beindít­hatta a külföldi magcserét és kiadta Index Seminumát (magjegyzékét). 1943-ban a háború utáni első növénvlel- tár szerint 2 263 névtáblával megjelölt fát, 1 539 cserjét és 1 820 lágyszárú növényt ápol­tak. Másfél százados egvüttmű- ködés után az erdőmérnöki kar kivált a bányász-kohász felsőoktatásból és 1952-ben önálló Erdömérnök' Főiskolá­vá lett. A megnövekedett ok­tatási feladatok a botanikus kert átalakítását Is megkíván­ták, mely munka meg Is In­dult Tuskő Ferenc ' vezeté­sével. Az ötvenes évek végén már jelentős feílődést tapasztal­hattunk. 1969-ben a botanikus kert négv hektárral i gyarapo­dott, 1961-ben oedig elké­szült egy kutatási célokra is alkalmas. 470 négyzetméter, felületű üvegház. 1962-től a főiskola elhunvt neves tanárainak mell­szobrait a kert sétaútjai men­tén állítják fel. Az erdészeti és faipari egyetem botanikus kertjét pár éve az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal természetvédelmi terü­letté nyilvánította. Megyénk közművelődésére a megújulási készség jellemző BESZÉLGETÉS SZILASI ANDRÁS MEGYEI MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESSEL Minden évben ilyentájt kerül sor arra, hogy a köz­művelődés munkásait értékelje a közvélemény, s társadal­mi elismerésben részesítse őket a népművelők napja al­kalmával. Idén különös jelentősége is van ezen időszak­nak. Nógrád megye Tanácsa 1980-ban fogadta el a megye középtávú művelődési irányelveit s a közeljövőben megyei tanácsülésen tekintik át ennek időarányos teljesítését. Ezt széles körű elemző tevékenység előzte, illetve előzi meg, -amelyben gyakorló népművelők, intézmények, megyei ta­nács tagjai egyaránt részt vesznek. Napjainkban sok szó esik arról, hogy a társadalmi, gaz­dasági fejlődésnek nélkülözhetetlen eleme a kultúra, a mű­velődés tartalmi korszerűsítése, módszereinek gazdagítása, hatókörének bővítése, hatásának növelése. Az élet minden területén érvényes, hogy alkalmazkodni kell a változó kö­rülményekhez, természetesen a kultúrában is erre , van szükség. Mi következik ebből? Erről, s az ezzel összefüggő néhány kérdésről beszélgetünk — a teljesség igénye nél­kül — Szilasi Andrással, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetőjével. — Napjainkban mind a mennyiségi, mind a minőségi fejlesztés igénye felvetődik — mondja. — A hatókörbőví­tés és a hatás növelése köve­telményeiből fakad, hogy mi­nél szélesebb tömegek vegye­nek részt a műv'e’.tség elsa­játításában, a kulturális érté­kek létrehozásában és ápolá­sában. Ez a megfogalmazás újszerű kultúrafelfogást su­gall és gyakorlatot ösztönöz, nevezetesen azt, hogy a ko­rábbi egyirányúságot több­irányúság váltsa fel. A meg­újulásnak ez a köveíelmé- n’_s a közművelődési dolgo­zókra s a művelődőkre egya­ránt érvényes, s ez egvben akadalya is a gvorsabb meg­újulásnak, hiszen kultúrát közvetíteni, prezentálni köny- nyebb, már csak azért is, mert ez a jártabb út. A kor­szerű gyakorlatnak minőségi követelményei is lényegesen magasabbak, mert eleve bi­zonyos kulturális igényszin­tet feltételez a művelődök ré­széről és a népművelőktől Is folyamatos megújulást köve­tel. A közművelődés korsze­rű gyakorlatában a művelő­dő tömegek is visszahatnak a kultúrára, tehát aktív, alkotó folyamat jöhet létre. — Milyen fontosabb tenni­valók állnak napjainkban a kultúra előtt? — Abból lehetne kiindul­ni, hogy milyen is a művelt­ségi színvonal? Tapasztala­tok, konkrét adatok alapján mondhatjuk, hogy a megelő­ző 1 bo­dzákban n nagymérték­iskolázottsági, a műveltségi szint. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy a Nóg­rád megyére jellemző koráb­bi kulturális visszamaradott­ság megszűnt. A műveltség és a művelődés feltételei a megyében is megfelelnek az országos átlagnak, s nőtt a művészetek iránti Igény és fogékonyság is. De bizonyos rétegeknél és bizonyos terü­leteken még mindig jelentős a kulturális elmaradottság, és passzivitás jellemző. Az em­berek művelődési igényei nem .fejlődtek kellően, gondok je­lentkeznek az életmódban, a kulturális lehetőségek ki­használásában. Nyilván a kul­turális ellátás hiányosságai, a kulturális műhelyek zava­rai is hozzájárulnak ehhez, de más okai is vannak. Mi tehát a kultúra feladata és hogyan teljesíthető? — Napjainkban — elsősor­ban gazdasági vonatkozásban — sokat beszélünk arról, hogy az előrehaladáshoz moz­gósítani kell a tartalékokat. Ez érvényes a művelődés te­rületére is. Arra van szük­ség, hogy a kultúra területén dolgozók Is jobban építsenek a közönség, a művelődő réte­gek, munkahelyek, a család, az egyes emberek érdekeltsé­gére, aktivitására. A társa­dalmi fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a köz­vetített és művelt kultúra szocialista és humanista szel­lemiségű legyen. S természe­tesen, további teendőink kö­zé tartozik, hogy a még lé­tező — már említett — kul­turális egyenlőtlenségek to­július 1-től került sor ezen intézmények összevonására, így egységes szakmai és gaz­dasági szervezetek jöhettek létre, amelyek lehetővé te­szik azt, hogy a peremkerú letekben működő intézmények is színvonalon tudják biztosita ni a kulturális ellátás alap­feladatait, hasonlóan a vá­rosközpontban levő intézmé­nyekhez. Tervszerűbbé, egyen­letesebbé válhat az intézmé­nyek munkája, mert az ösz- szevont szervezet személyi és tárgyi feltételeinek együttes hasznosítása jobb szakmai munkát és technikai színvo­nalat biztosít. — Mi a helyzet azokon a helyeken, ahol■ a különböző típusú intézmények összevo­nására került sor, mint pél­dául Homokterenyén? — A művelődési miniszter le­hetővé tette, hogy a községek kulturális ellátottságának fej­lesztése érdekében különböző típusú intézmények integrálá­sára is sor kerülhet, vagyis egy munkaszervezetbe kerülhet­nek közoktatási, közművelődé­si és sportintézmények. Egyet­len követelmény van, hogy várhatóan az ellátás vala­mennyi területén javuljon az összevonás eredményeként. Tapasztalataink kedvezőek s több helyen is előkészületben van hasonló intézkedés. Sike­re attól függ. hogy alkalmas vezető legyen és jó segítőtár­sakra találjon munkatársai­ban, s az irányító, fenntartó szervekben. Végül is minden terület jól járhat, mert az egységes irányítás, a személyi és tárgyi feltételek többféle hasznosítása válik lehetővé. — Mi a lényege az egysé­gesített könyvtári ellátó rend­szernek? — A könyvtáraknál a kor­szerűsítés két formája valósul meg. Egyrészt, a körzeti rend­szer kiépítése, báziskönyvtár­és művelődésirányítók feladat ta, hogy ezek alapján kiala­kítsák saját gyakorlatukat,1 melyben a célok és lehetősé­gek szemléleti és gyakorlati összehangolása történik meg. kulturális Tovább kell vinni a bevált megfelelő gyakorlatot, de feltétlenül szükséges, hogy új elemek is bekerüljenek mind tartalmi, mind módszertani, mind pe­dig szervezeti vonatkozásban.’ Az új követelményekhez, le­hetőségeink jelenlegi állapotá­hoz igazodva egyes felada­tokra nagyobb figyelmet kell fordítani és határozottabb megoldási módokat kell talál­ni. Tartalmi tennivalóink kö«' zött a szocialista demokrácia^ a közéletiség fejlesztése jele­nik meg első helyen. A ter­melés és a kultúra közvetlen kapcsolata miatt is a termelés tudati tényezőinek, az általá­nos és a szakmai műveltség fejlesztésének feladatait ugyancsak ki kell emelni. Aa életmódot, a kulturális szoká­sokat s a szabad idő eltölté-. sét alakító, befolyásoló tévé-’ kenységet is átgondoltabbá,' vonzóbbá kell tenni. Az egyé­ni orientációk mellett tovább^ ra is a közösségi művelődés ösztönzése, kiscsoportos tevé­kenységformák fejlesztése á feladat. Ehhez igen időszerű útmutatást adott a közelmúlt-! ban a megyei pártbizottság a közművelődés közösségfor­máló szerepével kapcsolatban^ Továbbra is megküKin-' böztetett figyelmet fordítunk a munkásművelődésre. E terület ten az alapműveltséget, 8 szakmai műveltséget növelő formák bővítése, a kulturált szórakozási gyakorlat alakítá­sa, a közösségi művelődési! formák ösztönzése a feladati Ezen belül segíteni kell a bri-4 gádmúvelődést és az öntevé­keny művelődési forrná khog való kapcsolódást. — Ugyancsak fontos terület az ifjúság művelődésének ha­tékonyabb szervezése, az élet­rák működtetése. Másrészt, az kori sajátosságoknak megfelelő egységesített könyvtári rend­szer kiépítése. Ez utóbbi lé­nyege, hogy a könyvbeszerzés, -feldolgozás, -állománycsere az ellátó központok segítségével történik a társulásban részt vevők anyagi eszközeinek ösz- szevonásával és felhasználásá­val. Ez már korábban meg­vább mérséklődjenek. Csők- valósult a nemzetiségi könyv­kénjén az Igények közötti kü- ellátás terüietén rétsági köz- lönbség, Illetve csökkenjenek ponttal, s kiépítés alatt van az ertékzavarok. Végül, de Salgótarján és Pásztó kőrze- nem utolsósorban szükséges, t^ben. Ezek az ellátó közpon- hogy a kultúra alkotó módon a könyvek beszerzésén. keretek és vonzó formák ltl*i alakítása. Fontos az értéktu­dat határozottabb befolyásolá­sa, megalapozása és az érték­zavarokat létrehozó hatásoki kompenzálása, a periférián lévő rétegek megnyerése és bevonása a mindennapos mű­velődési tevékenységbe. — A rétegtevékenységen belül a nemzetiségi és a ci­gány lakosság művelődésének továbbfejlesztéséhez ugyan­csak érvényes elhatározásaink vannak. Ezek hatékony vág­hasson vissza, a társadalmi, feldolgozásán és cseréjén túl rehajtására szintén érdemes gazdasági fejlődésre. — Kialakult a közművelő­dés intézményrendszere, adói­ak azok a színterek megyénk­ben is, ahol a tevékenység folyik.. Milyen állapotban vannak a közművelődési in­tézmények? S mit kell tenni, hogy a kulturális műhelyek jobban megfeleljenek vállalt feladataiknak? — Mostanában sokszor el­hangzik, hogy a közművelő­dés legfontosabb intézménye különböző egyéb könyvtári felhívni a figyelmet, szolgáltatásokat is nyújtanak, — Nem szóltunk még az ér- például olvasói programokat, telmiség sajátos művelődése kiállításokat stb. E központok ösztönzésének, szervezésének kiépítéséhez a megyei tanács szükségességéről. Ezen belül biztosította a szükséges sze- többi között fokozottan kell mélyi és technikai feltétele- segíteni az ideológiai, politikai tisztánlátást. Szükség van a kultúra területén dolgozó ér­telmiségiek, a népművelők, a pedagógusok munkájának jobb összehangolására, más értelmiségi rétegek bekapcso­lódásának elősegítésére. — Ügy látjuk, hogy a fel­ket, s fokozatosan a többi körzetben is az ellátó rend­szer kiépítését ösztönzi. A könyvtári és a művelődési ott­honi hálózat fejlesztése hosz- szú távú feladat. A korszerűsí­tés főbb tennivalói a körzete- az iskola. Alapozó, nevelő sítés, a .bázisrendszer kiala­szerepének teljesülése nélkül kítása, az ellátó-szolgáltató adatok a nehezebb körűimé-] alapozatlan kulturális épít- rendszer kiépítése, az integ- nyék között is teljesíthetők.' mény jönne létre. Ezért en- ráció, a több célú hasznosítás .Mert bár a kultúra területén nek fejlesztése, korszerűsítő- ösztönzése. elsősorban a közoktatásra se elsődleges feladatunk. Az — A közművelődési intéz- koncentráljuk az anyagi erő- alapellátáshoz tartozó iptéz- mények fenntartása és fej- két, a feladatok differenciált ményeink a könyvtárak és a lesztése a helyi tanácsok fel- ütemezésével, a hangsúlyok művelődési otthon jellegű in- adata. Jelentős különbségek jobb alkalmazásával, a meg- tézmények minden települő- mutatkoznak a gazdaszercp lévő lehetőségek szervezett sen megvannak, általában a teljesítésében, szükség van ar- átrendezéssel, takarékos gaz­település szerepkörének meg- ra, hogy ezek a különbségek dálkodással elegendőek a fel- felelően. Állapotuk és a a jövőben csökkenjenek./ A adatok teljesítéséhez. Me- bennük folyó munka minősé- befolyásolás, ösztönzés a me- gyénk közművelődési tevé- ge azonban nem mindenütt gyei irányítás feladata, most kenységére általában az akti­megfelelő. készül egy terv, melynek lé- vitás, a megújulási készség — Olvasóink már értesül- nyege. hogy minden települé- jellemző. Számos kísérlet fo- tek arról, hogy Salgótarján- sen olyan típusú intézmény jyik, amelyekhez országos legyen, amely a helyi köve- dotációt , is igénybe vehetünk, telményeknek a legjobban megfelel és jól illeszkedik a megyei hálózatba. — Mindezek természetesen ban is sor került integrációra. Mi ennek a legfőbb jellemző­je és mit várunk tőle? — A megyei tanács végre­hajtó bizottsága 1931-ben keZ' deményezte, hogy Salgótar- a közművelődés tartalmi szín- jánban a szétszórtan működő vonalának emelését, hatékony­Ifjú múzeum barátok Salgótarjánban • Nógrádi Sándor Múzeumban. könyvtárak és művelődési otthon jellegű intézmények a városi feladatokat is ellátó megyei könyvtárhoz, illetve megyei művelődési közpo hoz csatlakozzanak. Enne!: íz ösztönzésnek megfelelően idén ságának további növelését célozzák. Szóljunk ezek közül a legfontösabbakról! • — A koncepciók kialakul­tak, országos és helyi doku­mentumokban rögzítettek. Te­hát a művelődésben dolgozók több programunkat .az Orszá­gos Közművelődési Tanács is támogatja. A végrehajtás ter­mészetesen végül is az embe­reken múlik, a főszerep e munkában továbbra is a nép­művelőké, akiknek személyes néldájára. ügyszeretetére, al­kotó munkájára a jövőben is számítunk. — Köszönöm a beszélgetést Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents