Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
Bányász és képviselő G yengélkedik, az idegei, meg a dereka kínozza. Hiába, a megtett út nem volt könnyű. Ha össze lehetne fűzni az éveket, akkor azok színes életképet vetítenének. Mert abban nem különbözött az emberi élettől, hogy voltak iskolai évek, amikor gondoskodott róla a bányász édesapa. Aztán jött az önállóvá válás ideje. Azt mondta a legutóbb, hogy ezek mind a bányához kötötték. A vájáriskola, a bányában való munka, aztán az aknászkodás Szurdokon, miközben Kazáron éveken át betöltötte a párttitkári tisztséget. Bányásznép lakik ott is többségében. Még a falubeliek dolgainak intézése, a politikai ténykedés is, valahogyan mindig ott, a bányánál kötött ki. Van a hangjában valami tartás mikor mondja1 — Ősi bány. család vagyunk mi... Való igaz, mert még a déd- nagyapja is bányász volt. Aztán amikor a választás során országgyűlési képviselőnek választották Tőzsér Gáspárt, akkor is Mindszenttől Nagy- bátonyig, Mátranovák, Nádújfalu lett a választókörzete. Ott is, hiába hogy mindenféle üzem működik már, mégis bányászok leszármazottai élnek. Azoknak pedig a maguk fajtája kell, azzal tudják jól megérteni egymást. Tőzsér Gáspárnak, a képviselőnek van is mit számon tartani. mondhatja bárki. De 6 leinti a lelkesedőket: — Nem, nem így van. Nem az én munkám kizárólagos eredménye ez. Mindannyiunké... Egyszóval nem szereti az ajnározást. Ahogyan a munkásember egy sem szereti. Mert gondoljuk csak meg, Novákon házsorokat építettek. Kazáron óvodát, iskolát, meg minden szép mást. Nádújfaluban az öregek foglalják imába a nevét a napközijük miatt, mert mindenütt ott van a neve. Hosszú lenne a lista, mert ha nem is a körzete, de keresik a Karancs völgyéből, járnák nála a rónaiak, akik ismerik. Valahol a bányában, vagy most a szakszervezeti munkája során találkozott velük, beszélgetett és befogadták. Bizalmasuknak tekintik az emberek. Jó természetű. megnyerő külsejű ember Tőzsér Sáspár. Halk, megfontolt minden szava. Még a kor nem kezdte ki az arcát, csak sápadtabb valamivel, mint lenni szokott. Hiába az idegei megviseltebbek. És a kányási szerencsétlenség még inkább megviselte. A legutóbbi országgyűlésen a televízió kamerája rászegező- dött. Nem észlelhette, mert olyan megviselt arccal ült a székben, hogy a tévénéző felesége azzal fogadta, amikor hazaért: — Mi a bajod? Sok esztendőn át élnek nagyon szép együttlétben egymással. Tőzsér Sáspárnak szinte ellágyul a hangja amikor a feleségéről, született Secse Margitról ejt szót. Azt mondta, hogy ilyen megértő a piac A salgótarjáni vásárcsánok igazgatójától kaptuk a hírt, hogy augusztus 22-től időlegesen néhány méterrel arrébb költözik a piac egy része. Az úgynevezett alsó szabadpiaci részen ugyanis a városi tanács városgazdálkodási üzeme elkezdi a tér szilárd burkolattal való befedésének munkáit. A vásárcsarnok vezetése ezért úgy intézkedett, hogy a szokásos hétfői és pénteki piaci napokon felszabadítja a csarnok előtti parkírozót, és ott biztosít helyet a vásározóknak. Intézkedtek a baromfik és a használt cikkek eladásának új helyéről is. Ezek vásárát a csarnok gazdasági udvarában tartják A helyet a bányamúzeum felőli kapun lehet megközelíteni. A térburkolati munkák az előzetes felmérés és tájékoztatás szerint várhatóan két hónapot vesznek igénybe. asszony mellett lehet olyan utat megtenni, amit ő is megtett. Nappal a bányában, késő éjszakáig a párt, meg az emberek szolgálatában. Nem is akarta feleségét nyugtalanítani és úgy tett mintha nem hallotta volna a kérdését. De az nem tágított. Ismeri a férje természetét. Nem panaszkodik amíg teheti: — Mond meg mi a bajod? Akkor már napok óta álmatlan múltak az éjszakái. Valaha dolgozott ős is Hányáson, ismerte a bányát meg az embereket többségükben. Vannak fiatalok, akiket ő édesgetett a bányába. Gyurkó Sanyit például, azt a derék fiatalt, aki éppen hogy megúszta a tragédiát, mert társai ott vesztek. De megrendítette az ország más területén lévő szerencsétlenség is. -Éppen Mén- kesen tartózkodott néhány társával, bányabiztonsági kérdésekkel foglalkoztak. Ez a kenyérkeresete, amit a bányászszakszervezetben tölt be, munkavédelmi felügyelő címen. Lelkiismeretesen látja el feladatát, ahogyan az életében megszokta. Ott voltak Ménkesen és a márkushegyi szerencsétlenséget bemondta a rádió. Nagyon feszült lett a hangulat. De azért mentek végezni feladatukat. Tiribesen jártak, amikor megkapták az értesítést, hogy Hányáson is omlás történt. Megkövültén néztek egymásra társaival. Tőzsérnek mintha megszorult volna torkában a levegő. Amikor felfogták mi van, már indultak is a helyszínre. Egész úton Gyurkó Sanyi, az ő neveltje járt az eszében. Számolt mikor van munkában. Bárhogyan is sorolta, mindig az jött ki, hogy most van a bányában. A fiú fiatal feleségének képe jutott az eszébe, aki áldott állapotban van. Csak cammogásnak tűnt, ahogyan haladtak. Mire odaértek már folytak a mentési munkák. Indult ő is le a helyszínre. A mentők hordágyon egy embert hoztak — Ki ez? — kérdezte. mikor tudomására hozták, hogy Gyurkó Sanyi, lehúzta a fiú arcáról a takarót. Apjaként hajolt föléje. Remegett az ajka és alig hallhatóan kérdeztem. — Édes fiam, mi történt? — Omlás a meghajtónál. Még azt kérdezte, hogy honnan induljon a mentés és mentek tovább. A fiút vitték a mentők. Tőzsért nem nyugtatta meg, hogy beszélt Gyur- kőyal, mert nem tudta nincs-e komolyabb baja, hiszen olyan sápadtan feküdt a hordágyon, mint aki vérét vesztette. De most már az is izgatta, hogy mi történik bent. A bányamentés és -biztonság a szakmája. Neki most ott a helye lent és menteni ami menthető. Gyurkó mondta, hogy ketten az omlás alatt vannak, azt is, hogy honnan közelítsenek hozzájuk. Siettek hát késedelem nélkül a helyszínre. És akkor a nagy feszültségben megfeledkezve az óvatosságról, mert ki törődik ilyenkor azzal, rálépett egy nedves sínre. Kicsúszott a lába és teljes súlyával, derekával ráesett a vasra. Elakadt a lélegzete és hányinger fogta el. De nem szólt a többieknek, feltápászkodott és ment tovább. Este volt már amikor a mentőalakulatokkal rátaláltak az áldozatokra. Akkor ült le Tőzsér Gáspár egy kis pihenőre. Még restelkedett is önmaga előtt: mit jelent most ő, amikor omlás alatt emberek fekszenek és mindenki erejét megfeszítve küzd értük. Legfeljebb annyit, amennyit nyújtani tudott a mentéshez. Leküzdötte hát a fájdalmat és segített. Későn este, amikor már minden kiderült, akkor vánszorgott ki a felszínre. Nem látszott arcán a fájdalom. Sápadtságát a bőrét fedő por eltakarta. Másnap a Parlamentben ezért helyezkedett olyan kínos arccal az ülésteremben, amit senki, csak a felesége látott meg. Azt mondta neki, de mindent lezáró hangon: — Megütöttem magam. Elestem és a derekam... — odanyúlt. Most is úgy van, hogy nem azt fájlalja hanem, hogy a szerencsétlenség bekövetkezett. Mindig a tanítómestere Kómár Gábor, nyugodjon békében, jut az eszébe. Azt szokta ‘mondogatni, még amikor fiatal bányászként dolgozott: „Vigyázz fiú, a bánya nem játék. A bánya szolgálja az embert, de ha az ember nem jól bánik vele, megbosszulja magat...” J1 E zt kéne nagyon hangosan mondani mindenkinek, aki a föld alatt dolgozik, hogy meghallják és megfogadják. Mert a bányának lenni kell, ahogyan bányásznak is. Rányitott a munkahelyén Kertész Gyula, az a magas növésű KISZ-es fiú. Azt kérdezte. hogy mit csináljanak a nagybátonyi óvoda kerítésével, mert jelentkeztek a fiatalok, hogy az alkotmány évfordulójára kész legyen a kerítés. Felnézett a fiúra: — Jól van, én is ott leszek! Mintha megkönnyebbült volna a hangja. Hiába, az életnek menni kell tovább. Bobál Gyula Nagyobb ütemet, tervszerűbb, egyenletesebb munkát A célkitűzések teljesíthetek — nincs szükség újabbakra Interjú a megyei pártbizottság titkárával A megyei pártbizottság az ez évi gazdasági építőmunka eredményes irányítása, szervezése, segítése és ellenőrzése érdekében két fő célkitűzést fogalmazott meg, tekintettel a központi elképzelésekre, valamint a megye adottságaira. Az egyik: a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodással, a fejlődés minőségi jegyeinek erőteljes kibontakoztatásával, a megyében tevékenykedő gazdasági egységek eredményesebben járuljanak ho.zzá az egyensúlyi helyzet javításához. A másik: biztosítani kell az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának helyi, politikai feltételeit. A végrehajtás eddigi tapasztalataival és a további tennivalókkal, többi között, legutóbbi ülésén foglalkozott a megyei pártbizottság. Ennek kapcsán arra kértük Ozsvárt Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, hogy a beszámoló és a vita alapján válaszoljon a témával kapcsolatos kérdésekre. — Miként felelt meg megyénk gazdasága a változó új követelményeknek? — Egy mondatba sűrítve a lényeget, azt mondhatom, hogy a megye gazdasága a legtöbb területen az előirányzathoz közelállóan fejlődött. Az iparban növekedett a dollárelszámolású export, a mezőgazdaságban a jó évkezdet eredményeként is kedvező eredmények születtek, bár az aszály hatása bizonyos területeken a megyében nehézséget, illetve kiesést okozott. Örvendetes, hogy területfejlesztési célkitűzéseink időarányosan megvalósultak a jelenlegi készültségi fokok pedig azt jelzik, hogy éves terveinket e területeken is teljesíteni fogjuk. Az eredmények mellett az iparban a korábbiakhoz képest csökkent a növekedési ütem és a termelékenység. Ezek viszont ellentétesek az országos tendenciával. — Az előbb elmondattak egyúttal minősítik a pártszervek és -szervezetek munkáját is? — Természetesen. A munkahelyi párlszerveknek és -alapszerveknek a korábbiakkal szemben nagyobb az önállóságuk és ennek megfelelő-, en a felelősségük is a legfon- tosahb gazdaságpolitikai kérdések; a népgazdaság helyzetének és feladatainak megértetésében, a helyi tennivalók kialakításában és elfogadtatásában. Tapasztalataink szerint politikai munkájukkal lói segítették a minőségileg magasabb követelmények megértetését, a végrehajtás helyi politikai feladatainak megteremtését. Kedvezően változott munkájuk színvonala és tartalma, a megyei pártbizottság ajánlásai plánján pedig több kezdeményezés történt. Jó dolog, hogy legtöbb területen rugalmasan alkalmazkodtak a változó feltételekhez, a növekvő követelményekhez. Az Ebben az évben mintegy 2,5 millió négyzetméter síküveget exportálnak a salgótarjáni síküveggyárból tőkésmegrendelőknek, többek között az NSZK, Anglia, Kanada, Ausztria és az USA vásárlóinak, amely mintegy 115 millió forint értékű devizát hoz a népgazdaságnak. Az elmúlt hónapban 185 000 négyzetméter síküveget szállítottak ki külföldre, amelyből 36 000 m-' képüveget az óceán túlsó partjára — Kanadába — szállítottak. Ezen felül angol, német és osztrák üzletfelek igényeit elégítették ki a pálfalvai gyárban. Képünkön a Zagyva 111. üvegolvasztó kádkemence vezérlőterme és az exportüveg vágása látható alacsony hatékonyságú üzentekben dolgozó pártszervezetek pedig következetesen ellenőrizték az intézkedési tervek végrehajtását. A 3° kezdeményezések mellett sajnos vannak kedvezőtlen jelenségek is. Több helyütt a magasabb követelményeknek a korábbi, célra nem vezető módszerekkel igyekeztek eleget tenni, de találkoztunk az önállóság hiányával, az indokolatlan külső segítségre várással. — Mivel az előbb közölt átfogó értékelés nem fejezi ki eléggé érzékelhetően az egyes ágazatok differenciált fejlődését, arra kérem, hogy most erről beszéljen. — Az ipar termelése 2 százalékkal kisebb az elmúlt iév azonos időszakáénál. A korábbi években elkezdődött differenciálódás viszont továbbfolytatódott. A* ia lábazatok közül legdinamikusabban a gép és gépi berendezések gyártása fejlődött. Figyelmet érdemel a textilruházati ipar 5 százalékos termelésfelfutása is. A recessziótól erőteljesen sújtott Salgótarjáni Kohászati Üzemek szinten tartotta termelését. A termeléssel igen szoros összhangban alakul az export. Az első negyedéves felmérések 30 százalékos növekedést jeleztek, amely az első fél év végén több mint 20 százalékban realizálódott. A rubelelszámolású kivitel ugyan 13 százalékkal kevesebb, a kötelezettségek teljesítéséhez azonban mindenütt legyártották a kért termékeket, csupán a szállításuk húzódott el. — Bár az előbbiektől nem nagyon választható el, mégis jó lenne külön szólni a beruházásokról is. — A beruházásoknál, a műszaki fejlesztésben is előnyös változások történtek, aminek kedvező hatása megtalálható az elért eredményekben. Például szervezési intézkedéssel meggyorsították a szeggyártás rekonstrukcióját, megteremtődtek a feltételek a nagybátonyi szénmosó kivitelezéséhez. A szűkös hazai lehetőségeket a Világbank által biztosított pályzati feltételek tovább bővítették. Jó, dolog, hogy tovább nőtt a technika megújítására szánt összeg, ugyanakkor az építési hányad a legszükségesebb szintre csökkent. — Ezek után térjünk rá a jövedelmezőség, a nyereség alakulásának ismertetésére! — Ennek nagysága, alakulása szoros összhangban van a termeléssel, az exporttal és a fejlesztésekkel. Azokban az üzemekben nőtt gyorsabban, ahol nagyobb ütemet diktáltak a termelésben. Elgondolkodtató, hogy 17 termelő-gazdálkodó egységből 7 nem teljesítette nyereségtervét. — Rátérve a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre, milyen kép tárul elénk? — Az első féléves eredmények összességében kedvezőek. A fő ágazatok közül a növénytermesztés és az állattenyésztés a terveknek megfelelően alakult, a kiegészítő tevékenység pedig kismértékű lemaradást jelez.' Csak elismeréssel és köszönettel szólhatunk arról a szervezett és fegyelmezett munkáról, amelyet a mezőgazdaság dolgozói eddig végeztek. A betakarított gabonatermés 4 ezer tonnával haladja meg az 1980. évi rekordtermést. A szakemberek jelzése szerint az őszi betaksJ rítású növényeknél — napra-" forgó, Cukorrépa, kukon caj gyümölcsfélék — csapadékhiány miatt, kisebb mértékű kieséssel kell számolni. Ezt a gabonánál jelentkező többlet-^ termeléssel a gazdaságok mér-* sékelni tudják, tehát jelentősebb bevételkieséssel nem számolunk. A nagyüzemi állatállomány — a juh kivételével — min-j den állaitfamál meghalad-} ja az előző évit. Aa 1982. évi visszaesés utáni emelkedett a vágómarha-értékesítés, a vágóállatokból pedig 5,9 százalékkal adtak el többet mint az elmúlt év azo-i nos időszakában. Továbbra ia sikerült megőrizni a háztáji és kisegítő gazdaságokban a termelési kedvet, amelynek eredményeként 19 százalék-* kai növekedett a vágósertésfelvásárlás. A jelentős erőfeszítések eW lenére a kiegészítő ágazat ter*i melése több gazdaságban je-j lentősen elmarad az előirány-j zattól. Ez elsősorban a csökkenő kereslettel és az egyra szigorodó piaci feltételekkel függ össze, ugyanakkor esetenként találkozunk nem eléggé megalapozott ágazatfejlesztési tevékenységgel is. Szövetkezeteink többsége, a ni gazdálkodás feltételeinek szigorodása ellenére is alapvetően, kiegyensúlyozottan gazdálkodott. Több helyen pénzügyileg zavart okoz a pénzfolyamatok lelassulása, a vállalatok esetenkénti fizetési késedelme. Néhány gazdaságban nyugtalanít bennünket hogy az emúlt évről áthúzódó elszámolási problémák pénzügyi feszültséget állandósítanak. — Figyelembe véve az elmondottakat hallhatnánk arról is, miként alakult a lakosság életszínvonala, életkörülménye? — A népgazdaság és a me-* gye gazdaságának erejét bizonyítja, t hogy a. pénzbevételek 7 százalékkal nőttek, az áruellátást sikerült kiegyensúlyozott, jó színvonalon tartani, javult a szolgáltatások színvonala is. A tanácsi tervekben szereplő kiemelt társadalompolitikai célokat, időarányosan teljesítettük, ami jobb lakást, általános iskolai, egészségügyi és ivóvízellátást jelent a megyében. Jelentősen — 80 százalékkal — nőit a családi ház építésére engedélyezett kölcsönök száma, ami teljes összhangban' van az új lakásrendelettel. — Végül arra kérem önt, hogy szóljon a tennivalókról! — Hangsúlyozni kívánom, hogy az 1983. évre előirányzott célkitűzések teljesíthetők, tehát az év elején megjelölt feladatok jó elvégzésén kívül újabbak meghatározására nincs szükség. Néhány területen azonban a jelenleginél nagyobb erőfeszítésekre, tervszerűbb munkára van szükség. Vonatkozik ez a termelés ütemének növelésére, annak egyenletességére, az exporttervek teljesítésére, az ésszerű importakarékosság- ra, a teljesítményekkel arányos differenciált jövede em- szerzésre, a megszerzett piaci pozíciók megtartására. A mezőgazdaságban a termelés és gazdálkodás feltételeinek maradéktalan biztosítása, az őszi munkák jó elvégzése, a tervszerű, veszteségmentes betakarítás, valamint a költséggazdálkodás javítása tartozik a legfontosabb tennivalók közé. A kívánatos siker indokolja a vezetői színvonal emelését, a kezdeményezőkészség fokozását, a vezetői fegyelem erősítését és a példamutatást. Az előbbi feladatok eredményes segítését, azokra való mozgósítását kell a politikai munka középpontjába állítani a pártszerveknél, pártszervezeteknél és -alapszervezeteknél — fejezte be gondoltait Ozsvárt József. Venesz Károly NÓGRÁD — 1983, augusztus 20., szombat
