Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
Mit jelent a korlátozott cselekvőképesség? „Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizen- íiegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen." (Ptk. 12. §) A kiskorú akkor cselekvőképtelen, ha kiskorúságának idején — nagykorúságának eléréséig — cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezték. „Kiskorú az, aki a 13. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasság nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek”. (A törvény szövegéből kitűnően tehát a házasság megkötésével megszerzett nagykorúság nem szűnik meg a házasság felbontása miatt.) „Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt — tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent”. (Ptk. 13. §) A nagykorú személy gondnokság alá helyezésénél legnagyobb jelentőségű annak az állapotnak a meghatározása, amelynek megállapítása esetén a bíróság — tekintet nélkül arra az okra, amely ezt az állapotot előidézte — a gondnokság alá helyezést indokoltnak találja. (A jogszabály elegendő útmutatást ad a döntéshez.) Az „időszakonként visszatérő” fogalom nem jelenti a rendszeres vagy azonos időszakok eltelte után való visszatérést. Ennek az állapotnak a megszűnése vagy időnkénti szünetelése a cselekvőképesség korlátozottságán nem változtat; az mindig fennáll, amíg a gondnokságot meg nem szüntetik. A gondnokság megszüntetése a cselekvőképesség korlátozott voltát is megszünteti. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a szülő vagy a gyám, a nagykorú vonatkozásában pedig a gyámhatóság által kirendelt gondnok jogosult hozzájárulásával pótolni a cselekvőképesség fogyatékosságát. Ez a joguk azonban csak a cselekvőképesség korlátozottsága alatt áll fenn, annak megszűnésekor még függőben levő jognyilatkozatok tekintetében a cselekvőképessé vált személy jogosult dönteni, ami ráutaló magatartással is történhet. Vannak azonban olyan jognyilatkozatok is, amelyek a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül is érvényesek. Pl. a mindennapi élet szokásos szükségleteit fedezheti; rendelkezik a munkával szerzett keresményével (kiskorú azonban —, ha a szülei háztartásában él — köteles a háztartás költségeihez keresményének megfelelő részével hozzájárulni); nem terjed ki azonban a keresetéből vett sorsjeggyel (totó, lottó) nyert összeggel való rendelkezésre, mert az nem munka- keresmény. Tehet a korlátozottan cselekvőképes olyan személyes jellegű jognyilatkozatokat, amelyre jogszabály feljogosítja. fPL; közvégrendeletet tehet (közjegyzőnél); a személyéhez fűződő jogokat csak személyesen érvényesítheti, annak védelmében maga is felléphet. Ilyen lehet: gyermektartásdíj, apaság megállapítása stb.j „A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő nyilatkozatát pótolja.” (Ptk. 14. g.) A Jogszabály azért biztosít a törvényes képviselőnek az alándék visszautasítására jogot, mert előfordulhat, hogy az ajándék a kiskorú tisztességtelen befolyásolását célozza, aminek a veszélyét a kiskorú nem ismeri fel. A gyámhatósági revízió lehetősége nedig azért szükséges, mert eléggé gyakran előfordul, különélő vagy elvált szülőknél, hogv az a szülő, akinél a gvermek el van helyezve, a másik szülő ajándékait visszaküldi avégből, hoev a "''ormokét a másik szülőtől elidegenítse vagy a másik szülőt bosszantsa. Or. S. K. Gy. A Jog! tanácsadóban E. I.-né, salgótarjáhi olvasónk kérdésére válaszoltunk. Vízgondok Újlak-pusztán Csak tanácsot adhatunk Húsz család ivóvízellátásának ügyében fordulok a szerkesztőséghez. Vizslás- Üjlak-pusztán egy régi bányai kútból nyertük a vizet hosszú évtizedek óta. Másfél hónapja viszont a KÖJÁL illetékesei kint jártak, s megállapították, hogy „A víz nem iható!” Ezt ki is írták egy táblára és a csapokat leszerelték. Utóbb a csapokat visszatették, hogy a jószágok ihassanak. De hozzánk. emberekhez senki nem szólt. Nincs vizünk. Pedig, vannak itt kicsik, nagyok, aggastyánok. Honnan vegyünk vizet. Elvégre nem ihat mindig colát az ember! Eddig voltunk a vizslási tanácsnál, az útkarbantartó üzemnél, a tanácstagunk a bányánál is járt. De mindenütt azt mondták, hogy nem rájuk tartozik. Kérjük, mondják meg kihez forduljunk? Olvasóink vízgondjával — noha a KÖTAL-nál is érdeklődtünk — mi is a község és a hozzá tartozó puszta gazdájánál, a községi közös tanácsnál kopogtattunk, hogy a helyi lehetőségeket jól ismert h*'v--ől szerezzük be a szükséges információt. Megtudtuk, hogy a kútnál elhelyezett fi- gye'meztető táblát komolyan kell venni az ott élő lakosságnak, mert a víz nem ivóvíz. Hiába, hogy évtizedekig e célt szolgálta, most különböző vegyi anyagok okozta fertőzés miatt egészségügyileg nem engedélyezhető emberi, főként a csecsemőknek, fogyasztásra. Esetleg forralva és lehűtve, de erre sem vagyunk hivatottak, hogy ilyen tanácsot adjunk. Azt is megtudtuk, hogy a Vizsláson lévő tíz kút vize sem lenne minden szempontból megfelelő, ha azt a KÖJÁL vizsgálatnak vetné alá. Sajnos nincs olyan anyagi helyzetben a tanács, hogy törpe vizmű építését tervezze, mivel nincs olyan forrás, amelynek vize erre a célra kielégítő lenne. Tehát jelen esetben mindenképpen csak az előbb említett megoldás — a vízműépítés — oldaná meg Vizslás és Újlak vízgondját, de erre sem anyagi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak. Olvasóink türelmét kérve meg merem kockáztatni a javaslatomat: jó lenne olyan irányba terelni a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal a tárgyalásokat, hogy lajtkocsiban bizonyos időközönként ivóvizet szállítana a pusztán élő húsz család számára. (A szerk.) Készülődés a tizedik Palóc szőttesre Ebben az évben immár tizedik alkalommal rendezik meg augusztus 20-án a Palóc szőttes kulturális napot, amelynek a szokásokhoz híven ebben az évben is Hollókő ad helyet. 1973-ban először lépett színpadra az öt Szécsény környéki község — Nógrádsi- pek, Varsány, Rimóc, Nagylőc és Hollókő — azzal a céllal, hogy a rárósi naphoz hasonlóan felelevenítsék a falubeli népszokásokat. A községekben már hónapokkal ezelőtt elkezdték a készülődést, hogy méltóképpen szerepeljenek a jubileumi kultúrműsoron. Az öt község az elmúlt tíz évben legsikeresebben bemutatott műsorát adja elő az idén a hollókői szabadtéri színpadon. Felvételeink a ri- móci folklórcsoport elmúlt évben bemutatott „Legényavató” című műsorából adnak ízelítőt. (Fotó: Rigó Tibor) Szentendrére kirándultunk A pásztói járás Vöröskereszt-titkára, Kanyó Pálné figyelemmel kíséri a nyugdíjasklub életét. Legutóbbi beszélgetésünk során megemlítettem, hogy kirándulni szeretnénk. Akkor megígérte, hogy majd kér kocsit a számunkra. Nagyon jól választott, amikor a szérszám- . és készülékgyár igazgatójától kért autóbuszt. A mindig segítőkész Pádár Sándor, a szerszám- és készülékgyár igazgatója, most sem tagadta meg önmagát. Nagyon megörültek a klub tagjai, amikor foglalkozáson bejelentettem, hogy megyünk kirándulni. Elérkezik a várva várt nap augusztus 4-e. Az autóbusz pontosan érkezik. Űticélunk Szentendre. A busz vezetője, kedves, megnyerő modorú ember, jól ismeri Budapestet. Szentendrén megtekintettük a múzeumokat, a művelődési központot. Éppen előttünk vártak az eszperantis- ták, hogy bejussanak a Kovács Margit Múzeumba, amely gyönyörű látnivaló volt számunkra is. Jobb idő reményében előbb indultunk vissza Budapestre, megnéztük a bazilikát, utána a Vidám-parkba mentünk, hisz volt aki még most járt először Budapesten. Gyerekek lettek újra a nagymamák, dédmamák, ki a siklót, ki az űrrakétát próbálta nagy élvezettel. Hazafelé vidáman csendültek fel a nóták. Emberségből jelesre vizsgáztak mindazok, akik a nyugdíjasklub tagjai részére —kiknek egész életében csak a munka jutott osztályrészül — biztosították a kiránduláson való részvételt. Szebbé tették életük Blkonyát. Köszönjük szép napot. e felejthetetlen Fekete Lászlóné klubvezető Pásztó r Ut- és postaépítés Mátrakeresztesen Mátrakeresztes Kékesi utca egyik szakasza nagyon gödrös, elhanyagolt állapotban volt. Javítását 1931-től minden évben tervezték. Végre most, augusztus 3-én elkezdődött az igen forgalmas utcaszakasz aszfaltozása. A munkálatokat Holtner László irányítja. A Nógrád megyei Tanács Útkarbantartó és Költségvetési Üzeme útépítő brigádjának tagjai között mátrakeresztesi lakosok is vannak, így tehát úgy is mint az út rendszeres használói, igyekeznek minőségi munkát végezni. A már kijavított útszakaszon a közlekedés máris biztonságosabb, s az út elkészültével a házakra sem verődik fel a sár, ha arra jármű halad el Mint a munkavezető elmondotta — a kápolna felé vezető Tóhegyesi út gödrös részeit is aszfaltozzák, kijavítják. Az ABC-élelmiszerbolt mellett elkezdődött a posta alapozása. Az alapra faépület kerül. A tervek szerint még ebben az évben átadják. Ennek létrejöttével a község lakossága újabb szolgáltatással gazdagodik. — szűcs — Nyolc tanterem és „egyéb" Már, falazzák a magyarnár,- do.ri új iskolát, ami annyit tesz, hogy közelebb kerültek a terv megvalósulásához: nyolc tantermes iskola épül a faluközpontban. A művelődési ház mellett magasodnak már a falak. Azért éppen ott. meri a már mes’évő és a jövendő énület végül is közös funkciókat is ellát. A távolság semmikénp nem lesz majd akadálya, hiszen nemcsak közös szárny köti majd össze ezeket, hanem a fűtést is közös kazánház szolgáltatja. A nyolc tanterem mellé négy egyéb — tanműhely, szakköri szobák — csatlakoznak és lesz természetesen tornaterem is. A .székhelyközség óvodáinak és iskolájának étkeztetési gondjain segít a 400 adagra „kalibrált.” konyha, a hozzá tartozó étkezővel. A kivitelező, a szécsényi ÉPSZÖV az idén 13 millió forintnyi munkák elvégzését ígéri, s a tervek szerint jövőre már, itt csöngetnek be a magyarnándori diákoknák. Ezt a környék gazdasági egységei is támogatják forinttal és társadalmi munkával. A Drogunion, a termelőszövetkezet és az állami gazdaság 250 ezer forinttal járul hozzá az építkezéshez. A falubeliek 1 millió forintos társadalmi munkát ajánlottak föl. Fogadászobánkból ®yászruhás, kisírt szemű fiatalasszony keresett meg kedden reggel a szerkesztőségben. Segítséget kért. Ö még nem volt itt soha — mondta, de most nem is tudja miért, valami azt súgta neki, hogy mint a NÓGRÁD olvasója keresse fel a szerkesztőséget. Tanácsot akart kérni, mert úgy érezte egyedül nem boldogul a családja által reábízott feladattal. Miben segíthetünk — kérdeztem. — Meghalt a bátyám, akit édesanyánk ápolt már hosszú ideje. Neki volt egy CSÉB 40 biztosítása, s most a biztosítóban úgy tájékoztattak, hogy mivel a biztosítási hagyatékra édesanyám és a testvéreim a jogosultak, a feltételek szerint édesanyánk nem kaphatja meg az összeget. A testvéreim — heten vagyunk testvérek — pedig mindannyian lemondunk a biztosítási hagyatékról. Csak akkor fogadják el, ha ezt közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondjuk, s csak ezután kerülhet sor arra, hogy édesanyánk hozzájusson a pénzhez. Ez így érthető is, rendben is lenne, ha volna a családban bárkinek is készpénze. Ugyanis a temetésről gondoskodnunk kell, de mielőbb. Telefonon szóltam az Állami Eiztosító Nógrád megyei Igazgatóságához, ahol Molnár- nétól kértem tanácsot, útbaigazítást. A biztosító és a szerkesztőség között kialakult munkakapcsolatban bízva, reméltem most is úgy intézik olvasónk panaszát, mint már annyiszor. Egyszóval gyorsan, rugalmasan, valóban a bajbajutott ügyfelük, vagy hozzátartozóik gondját szinte sajátként fogva fel. Molnárné azt kérte, ktildjem át olvasónkat, s majd ő elkíséri az illetékes ügyintézőkhöz. Alig telt el egy fél óra, amikor megcsörrent a telefonom és Molnárné közölte: addig is amíg a hagyatéki eljárás a közjegyzőnél lerendeződik a biztosított édesanyjának tízezer forint előleget azonnal kifizetnek. Olvasónk nevében most rám vár az a feladat, hogy az Állami Biztosító dolgozóinak ezúton köszönjem meg a gyors ügyintézéssel párosult emberségüket! Brigádkirándulás A közelmúltban a pásztói Béke Termelőszövetkezet, erdészeti ágazat „Petőfi” Szocialista Brigádjának tagjai 2 napos kiránduláson vettek részt. Megismerkedtek Jósvafő, Aggtelek, Szilvásvárad, Miskolctapolca és Lillafüred nevezetességeivel. A kiránduláshoz az autóbuszt a termelőszövetkezet biztosította. Tisztelt szerkesztőségi Külföldiek Kazáron Kazáron nagyon mozgalmasan telnek a napok, már ami a pajtások nyári vakációját illeti. A minap külföldi pajtások és nevelők érkeztek falunkba. A 10 jugoszláv, 10 bolgár és 5 olasz pajtással 12 nevelő is érkezett. A falu ap- raja-nagyja örömmel és vendégszeretettel fogadta a külföldieket. Az úttörők két hetet töltöttek a gyönyörű úttörővárosban, Csillebércen, majd 3 napos országjáró útra indultak. Ezúttal Nógrád megyét érte az a megtiszteltetés, hogy vendégül láthatta a pajtásokat. A faluba érkezett 25 pajtást és a felnőtteket a kazár! gyerekek között osztották el. Feladatunk az volt, hogy a reánk bízott pajtást hazayigyük, s megvendégeljük. Este nyolc órakor minäen gyermek ott volt a gyülekezőnél. majd buszra szálltak és elindultak Salgótarján felé. Biztosan jól érezték magukat nálunk! Szabó Erzsébet Kazár összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1933. augusztus 18., csütörtök 5
