Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

JCHLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLHETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 166. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 15., PÉNTEK Ülést tartott a megyei pártbizottság Äz MSZMP Nögrád megyei Bizottsága l.egnap Salgótarjánban tartotta kibővített ülését, amelyen részt vettek az állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői, a megyei pártbizottság osztályvezetői. A ta­nácskozás résztvevőit Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntöt­te, majd dr. Gordos János, a megyei párt- bizottság titkára az agitációs és propagan­da munkabizottság nevében terjesztette elő A közművelődés szerepe a közösségi magatar­tás erősítésében című napirendet. Az elő­terjesztés fölölti vitában részt vett Rith La- fjosné, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára, Krätshmer Lajos, az öblösüveggyár pártbizottságának titkára, a megyei pártbizottság tagjai, Berki Mihály a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese, Maczkó Jenőné, a pásztói termelőszövetkezet ágazatvezetője, a megyei pártbizottság tagja, Végli Józsefné, a diósjenői termelőszövetkezet ágazatvezetője, a megyei pártbizottság tagja és Fodor Péter, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos közoktatási és kulturá­lis Osztályának politikai \ munkatársa. A tes­tület az előterjesztést és dr. Gordos János összefoglalóját elfogadta. A pártbizottság szünet után Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára elnökletével folytatta munkáját. A testület meghallgatta Géczi János tájékoztatóját az időszerű belpo­litikai kérdésekről, a Központi Bizottság áp­rilis 12—13-i határozata feldolgozásának me­gyei tapasztalatairól, és a Központi Bízott-! ság július 6-i üléséről. A napirendhez hoz­zászólt Orosz Jánosné, a nagybátonyi gép­üzem villanyszerelője. Szalui László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Turiczki János, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár üzemvezetője, a megyei pártbizottság tagjai. A megyei pártbizottság Géczi János tájé­koztatóját és összefoglalóját elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. GYARAPODÓ VEZETÉKHÁLÓZAT Sikeres fél évet zártak... Ha nem is sokkal, de túl­teljesítette idei első féléves tervét az ÉMÁSZ salgótarjá­ni üzemigazgatóságán* dolgo­zó hálózatszerelő gárda. Mun­kájuk értéke a tervezett 25 milliót mintegy 300 ezer fo­rinttal haladta meg. A terv teljesítését anyagellátási gon­dok nehezítették — többek között nehezen volt besze­rezhető a szigetelt szabadve- Kdték, hiány mutatkozott be­tonoszlopokból és transzfor­mátorból. Saját beruházásban 1'2,6 (millió forint értékben végez­itek rekonstrukciót, kereszt­métszet-bővítést, párhuzamos vezetékeket építettek ki, ál­landóbbá téve ezzel az érin­tett területen a szükséges fe­szültséget. Ilyen jellegű mun­kára került sor többek kö­zött Szendehelyen, Patakon, Szandán, Szügyben, Vanyar- con, valamint befejezéshez közeledik egy hasonló rekonst­rukció, — mintegy 1.7 mil­liós értékben, — a megyén kívüli, de az igazgatóság el­látási területéhez kapcsolódó Szűcsi községben. A fennmaradó munkaérték fejében külső megrendelések­re folytattak hálózatbővítést, épülő lakások és más léte­sítmények energiaellátását oldották meg, közvilágítási korszerűsítéseket végeztek. Többek között a pásztói Ho­moki-dűlő, illetve a kórház­rekonstrukció energiaigényeit biztosították, Somoskőújfalun, Magyarnándorban az új isko­lát látták el árammal, Zagy- vapálfalván egy bisztróhoz, Balassagyarmaton egy ABC- áruházhoz építettek vezetéket. Rétságon, Romhányban és a megyeszékhelyen lakások vil­lamosítását végezték el. Genscher Bulgáriában Todor Zsivkov fogadta az NSZK alkancellárját Todor Zsivkov, a bolgár ál- íamtanács elnöke csütörtökön fogadta Hans-Dietrich Gen- schert, az NSZK alkancel­lárját és külügyminiszterét A nyílt v légkörű találkozón, amelyen részt vett Petr Mla- denov külügyminiszter is, idő­szerű nemzetközi politikai kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról egyaránt szó esett. A felek kölcsönösen kifejtették álláspontjukat a genti és a bécsi tárgyalások­ról, a madridi találkozóról és más problémákról. A kétol­dalú kapcsolatok alakulását pozitívan értékelték és köl­csönösen készségüket nyilvá­nították az együttműködés bő­vítésére. 1 * ' Todor Zsivkov csütörtökön ebédet adott Hans-Dietrich Genscher tiszteletére. MAGÁNLAKÁS-ÉPÍTÉS ÉS ANYAGELLÁTÁS Helyzetértékelés a megyei tanácson Nincs elegendő mennyiségű tégla, cserép, faanyag gr1!" li I. ! 1 I Míiiaí Űj utcasorok alakultak ki az elmúlt esztendő építkezései nyomán Balassagyarmaton isi Képünk az Irányi Dániel utcában készült — kép: kulcsár —< A VI. ötéves terv célkitű­zései szerint a megyében 7400 lakóházat kell megépíteni, s ennek több mint nyolcvan százalékát — hatezer ott­hont — magánerőből. Ez az arány lényegesen több mint tíz százalékkal meghaladja az országos átlagot. A saját la­kásépítés iránti megnöveke­dett igényeket híven érzékel­teti az OTP Nógrád megyei igazgatóságának jelentése, miszerint ebben az évben a megyében harminchétmillió forinttal nagyobb összegű kölcsönt folyósítottak erre a célra, mint tayaly. A Nógrád megyei Tanács — érzékelve a teendők je­lentőségét —, már ez év májusában végrehajtó bi­zottsági ülésen tárgyalta meg a magánlakás-építés anyag- ellátásának helyzetét és a to­vábbi teendőket. Ezen meg­állapították, hogy a központi és a helyi intézkedések nö­velték az építkezési kedvet, de ez, az erőfeszítések elle­nére sem párosult az ehhez szükséges anyagok biztosí­tásával. A magánlakás-építést több tényező nehezíti. Nincs kel­lő összhang az anyagigény és a kínálat között, ütemtelen az építőanyag-ipari termelés, késedelmesek és körülmé­nyesek a szállítások, rend- szertelenül érkeznek be a — a megyei szinten szinte el­enyésző mennyiségű — im­portáruk. Hiányos ezzel egy­idejűleg a kereskedelmi szer­vek munkája is a helyi áru­alapok feltárásában, rugal­matlan az árpolitika és a hálózatirányító áruforgalmi munka. * Ezekről a kérdésekről tár­gyaltak tegnap a megyei ta­nácson az Észak-magyaror­szági TÜZÉP Vállalat, an­nak megyei telepvezetői, a megye hét_ ÁB'ÉSZ-ének, vá­rosi tanácsainak és járási hi­vatalainak képviselői. Az anyagellátási körkép sajnos kedvezőtlen. A megye építőipari anyagot árusító telepein a készletek minimálisak, állandósult egyes cikkek hiá'nya, elfek­vő készletek pedig csak azok­ból az áruféleségekből van­nak, amelyekre — a techno­lógiai változások miatt — már nincsen szükség. Szinte állandósult a készleteket meghaladó kereslet falazó-, anyagokból, nyílászárókból, cserépből és hullámpalából, Szovjet—magyar együttműködés: fogyasztási cikkek Magyarországon aligha van lyan háztartás, amelyben ne enne akárcsak egyetlenegy, a izovjetunióból származó árgy, vagy legalább olyan áztartási eszköz, amelynek lapanyaga innen származik. 1 talán igaz ez fordítva is, oha a Szovjetunióban jóval óbb háztartásról van szó. A Szovjetunióba irányuló lagyar exportnak mindössze gyharmadát, az innen szár­mazó importnak pedig esu- ián néhány százalékát teszik :i a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági és élelmiszer- pari termékek, összértékük ledig színe eltörpül a két rszág árucsere-forgalmi gyezményében rögzített évi mintegy nyolcnmilliárd rube- es kölcsönös forgalmában. A ogyasztási cikkek forgalmá- lak jelentősége mégis túlnő a ubelben meghatározható, ér­ékén. A szovjet vásárlók különb­en kedvelik .a magyar köny- yüipar termékeit. A Hunga­rotex, a Modex, az Artex, a Tanmmpex, és még több ma­gyar vállalat konfekciót, kö­töttárut, cipőt, méterárut, bú­tort, szőnyegeket, sportszere­ket, keféket és ecsetárat >— közte évi hatmillió fogkefét — harisnyát, zoknit, táskákat, bőrkesztyűket s még sok-sok cikket szállít a Szovjetunióba s hazánk számára sok egyéb között fabútorokat, szintetikus drágakövekeket, és valódi fél­drágaköveket, textilipari nyersanyagok sokaságát, ház­tartási gépeket, fényképező­gépeket, vagy például — ki gondolná — az oly sokszor hiánycikknek számító seprű- nyeleket vásárol. S akkor még szó sem esett a szovjet személyautókról, amelyek egy másik külkereskedelmi válla­lat profiljába tartoznak. .A moszkvai magyar keres­kedelmi kirendeltségen dolgozó külkereskedőknek ja és ki­terjedt kapcsolataik vannak szovjet partnereikkel; A Hun­garotex, a Modex, a Taimim- pex, és több más vállalat min­den tavasszal bemutatja Moszkvában a következő évi kollekcióját s ezeken a bemu­tatókon az illetékes szovjet külkereskedelmi vállalatok és a belkereskedelmi miniszté­rium képviselőin kívül általá­ban részt vesznek a nagyobb áruházak s az egyes köztár­sasagok nagykereskedelem cé­geinek megbízottjai is. A szovjet külkereskedelem útján külön rendelhet magyar árul a két moszkvai magyar üzlet: a Balaton — amely már mintegy tíz éve szolgálja a vásárlókat — és az idén megnyílt Budapest Áruház. A viszonylag szerényebb Bala­tonban mindig bőséges vá­laszték kínálkozik magyar bőrdíszműipari termékekből, apróbb népművészeti tár­gyakból, magyar italokból és konzervekből. A Budapest Áruházban tető­től talpig felöltözhet a vevő, legyen férfi vagy nő, ha ma még nem olyan bőséges a vá­laszték, mint amilyet az áru­ház lelkes vezetői szeretné­nek. A magyar szakemberek igyekeznek teljesíteni a szov­jet partnerek kívánságait: a Hungarotex a vevők kérésé­re már nem egyszer változ­tatott egv-egy modell Kivite­lén, s például szó esett arról is, hogy a Tannimpex külön cipőkollekciót szállítson a Budapest Áruház számára. Az Ártex szakemberei a megren­delők kívánsága szerint ter­vezik meg és készítik el egész középületek berendezését a falburkolattól ß világítóteste­kig, így legutóbb Örményor­szágban, Grúziában és Kirgi­ziában rendeztek be több in­tézményt. Persze a jó kapcsolatok nem jelentik azt, hogy soha nin­csenek viták. Hosszas tárgya­lások folynak szinte minden egyes esetben az árakról. Előfordult, hogy valamelyik vállalat nem teljesíti a szállí­tási határidőt. A kirendeltség munkatársai elmondják: manapság a ma­gyar gazdálkodási és kereske­delmi formák valamelyest el­térnek a Szovjetunióban alkal­mazottaktól. Ez azonban egy­ben azt is jelenti, hogy a ma­gyar vállalatok — ha igyekez­nek _ kiválóan tudnak alkal­mazko dni a szovjet piac sajá­tos igényeihez, persze csak akkor, ha alaposan tanulmá­nyozzák azokat. Bár a két .ország árucsere­forgalmában a vásárlókhoz közvetlenül eljutó fogyasztási cikkek csupán egy hányadot tesznek ki, ezzel az adattal nem mérhető jelentőségük, hiszen ezek azok az áruk, amelyek a Szovjetunióban, akar a legtávolabbi köztársa­ságokban élő emberek előtt i$ Magyarországot, Magyarorszá­gon pedig a Szovjetuniót kép­viselik a mindennapoKbaa. betongerendákból, bélésanyag gokból. Mindezek mellett ne­hezíti még az építkezők hely­zetét a rossz minőség, a mé­retektől eltérő áruk forga­lomba hozatala, a gondatlan anyagkezelés, s nem ritkán az árdrágítás. A megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak munkatársai az utóbbi időszakban tizenkilenc pró­bavásárlást hajtottak végre, s közülük kilenc esetben ész­leltek jelentős szabályelle­nességet. Sok és rossz álla­potú az építőipari terméke-, két árusító telep, ahol a fej­lesztési összeg hiányában csaknem a szabad ég alatt kénytelenek tárolni az árut. A megállapítások szerint a vásárlásoknál túl nagy az adminisztráció, mit híven érzékeltet, hogy a salgótarjá­ni TÜZÉP-telepen öt alkal­mazott látja el a kiadói mun­kát, hatan pedig az admi­nisztrációval, irodában fog­lalkoznak. Eképpen — nem­csak itt — nincs lehetőség a vevők által igénylendő szak­mai eligazító és tanácsadási szolgáltatásokra. A megye fő ellátója, az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat tájékoztatása sze­rint a múlt évi tízzel szem­ben az idén több mint har­mincmillió forintos áruala­pot sikerült „feltárni” a me­gyében. Az ipolytarnóci, a kisterenyei, a szécsényi tég­lagyárak termelése mellett —• bár ezek a minőségi vizsgá­latok szerint a minimális hő­technikai igényeket sem elé­gítik ki — ebben az évben az építkezők segítségére áll majd betontermékeivel és faáruival a szurdokpüspöki termelőszövetkezet, az AG- ROFA, és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat is. Sőt, a második fél évben im-’ portból származó termékek forgalomba hozatalával is enyhítenek a jelenlegi ked­vezőtlen helyzeten. Jugo­szláviából — igaz, a hazainai lényegesen drágább áron — cserepet, nyílászáró szerke­zeteket, Romániából ajtó­kat, Csehszlovákiából pedig gázszilikátot hoznak be, utób­bi esetben tovább szélesítve a kishatármenti forgalomban még ki nem használt lehető­ségeket. A gondok mellett az érte­kezlet résztvevői foglalkoz­tak ezek enyhítésének lehe­tőségeivel, s a MÉSZÖV ts, rövid időn belül, kilátásba helyezte a feszültségek eny­hítését célzó munkatárgyalás megtartását.

Next

/
Thumbnails
Contents