Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

2®f?i tanácsadó ÖRÖKÖLHET-E A MOSTOHA- ÉS NEVELT GYERMEK? T. E.-né karancskeszi olvasónk kérdése * A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának ide vonatko­zó állásfoglalása szerint „A mostoha szülőnek az a köte­lessége, hogy háztartásban eltartsa a vele együttélő házas­társának az ő beleegyezésével odahozott kiskorú gyerme­két, a másik vér szerinti szülőt tartási kötelezettsége alól nem mentesíti. Ha a nevelőszülő a nevelt gyermek tartásáról, gondo­zásáról közös háztartásban hosszabb időn át ellenszolgál­tatás nélkül gondoskodott, a nevelt gyermek a rászorult nevelőszülőt eltartani köteles”. A Polgári Törvénykönyv alkalmazásában a közeli hoz­zátartozók fogalmi körébe kell sorolni a mostoha — és nevelt — gyermeket. Ügy a családjogi törvény, mint a Polgári Törvény- könyv ide vonatkozó rendelkezése elismeri a mostoha — nevelőszülő és mostoha — nevelt gyermek családi kapcso­latát. A tartással kapcsolatosan a Csjt. tartási kötelezett­séget, a Ptk. pedig a közeli hozzátartozókkal (egyeneság­beli, rokon, örökbe fogadott gyermek) azonos jogokat biz­tosít. Ezek a rendelkezések azonban az örökléssel kapcso­latosan ném vehetők figyelembe. Az öröklési jog kétféle öröklési lehetőséget biztosít: 1. Végintézkedés esetén az öröklés rendjét ez határozza meg. 2. „Végintézkedés hiá­nyában az öröklés rendjére a törvény az irányadó”. A törvényes öröklés rendje szerint pedig elsősorban a leszármazók örökölnek. „Az örökbefogadott — az örök- befogadás fennállása alatt — az örökbefogadó vérszerinti leszármazójaként örököl. (Ptk. 617. paragrafus.) Megjegy­zendő, hogy az örökbefogadás nem érinti az örökbefoga­dott törvényes öröklési jogát a vér szerinti rokonai után, — vagyis az örökbefogadottnak kettős törvényes öröklési joga van.) Leszármazók hiányában a házastárs, ha nincs házas­társ sem, az örökhagyó szülői, illetőleg azok leszármazói örökölnek. Az öröklési jog a 'mostoha-nevelt gyermek öröklési jogát nem biztosítja, azért a mostoha, illetve ne­velőszülők törvényes örökösként figyelembe nem vehető. Nincs azonban akadálya annak, hogy a mostoha, vagy nevelőszülő a szerzeményi vagyonát végrendelettel a mos­toha vagy nevelt gyermekére hagyja. Abban az esetben azonban, ha a végrendelkezőnek le- származója (gyermek, unoka stb.) is van, a leszármazók — kérelmére — kötelesrész illeti meg, ami a törvényes örök­részének a fele. A LAKBÉR MÉRTÉKE ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK FŐBB TÉNYEZŐI K. I. salgótarjáni olvasónk kérdése: A havi lakbér mértéke -r- a különböző komfortfokozatú la­kások alapterületének' figyelembevételével —• négyzetméte­renként a következő összkomfortos lakás esetében Í5 fo­rint, komfortos lakás esetében 12 forint, félkomfortos lakás esetében 7,5Ö forint, komfort nélküli lakás esetében 4,50 forint. A régi építésű lakások méreteire (kellőképpen ki nem használható, a szükséges méretet jóval meghaladó magas­ságú helyiségeire) figyelemmel a jogszabály a lakbér meg­állapításánál lakásalapterület felső határokat, állapított meg. Eszerint az 1971. január 1. napja előtt épült lakásoknál a felső határ: egyszobás lakásnál 50 négyzetméter, kétszo­bás lakásnál 80 négyzetméter, háromszobás lakásnál 100 négyzetméter, négyszobás lakásnál 120 négyzetméter. (Az 1983. január 1. napja után kiutalt nem szociális bérlakás lakbérét azonban — a közöltektől eltérően — a lakás tel­jes alapterületének a figyelembevételével kell megállapí­tani.) Négynél több szobás lakások esetében a lakásalapte­rület felső határa lakószobánként 20 négyzetméterrel nö­velhető; ha a lakásban félszoba is van, a felső határokat félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni. Társbérleti jogviszony esetén a társbérleti lakásrészek alapterületét együttesen kell figyelembe venni. Ha a bérlő a lakást saját költségén — bérbeszámítási igény nélkül — úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. MILYEN RENDELKEZÉSEK VONATKOZNAK AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÁLTAL ÉPÍTHETŐ ÜDÜLŐKRE? M. J. salgótarjáni olvasónk kérdése; Az állampolgárok által építhető üdülőkre az 51/1982. (X. paragrafus) MT. számú rendeletben foglaltak az irányadók. „Az üdülőtulajdon szerzésére jogosult személy, illető­leg család — az építkezés szervezésének és bonyolításá­nak módjára tekintet nélkül — egy olyan háromszobás­nál nem nagyobb üdülőt, illetőleg üdülőegységet építhet, amelynek alapterülete családi üdülő (egy üdülőegységből álló épület) esetében a 80 négyzetmétert; társas üdülőben vagy egynél több üdülőegységet magában foglaló épület­ben pedig a 60 négyzetmétert nem haladja meg”. Ennél nagyobb üdülő építésére akkor adható építési engedély, ha az építtető családjának körébe tartozó sze­mélyek száma a hatot meghaladja. (A hatot meghaladó személyenként egy-egy további fél szoba — annak meg­felelő alapterülettel — építhető.) Ezt a mértéket állampolgár tulajdonában álló üdülő nagysága, bővítés (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldalék) és átalakítás esetén sem haladhatja meg. Az alapterület megállapításánál az összes (lakó-, fő­ző-, egészségügyi,v közlekedő- és tároló-) helyiség teljes te­rületének az 1 méter 90 centiméter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá a loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni. A közös használatra szolgáló he­lyiségeket és területeket, továbbá a nem lakás céljára szol­gáló (pl. műterem, garázs) helyiségeket figyelmen kívül kell hagyni. . „Üdülőben minden olyan lakóhelyiséget szobaként kell számításba venni, amely nem kiegészítő (főző-, egészség- ügyi, közlekedő- és tároló-) helyiség, alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja és a szabadba, vagy függőfo­lyosóra nyíló ablaka van.” Abban az esetben azonban, ha az alapterülete a 12 négyzetmétert _ nem haladja meg (pl. 6—12 négyzetmétert), fél szobának, kell tekinteni. (Két fél szobát egy szobaként kell számításba venni.) Az üdülő tetőtérben kialakításra kerülő helyiségek alap­területének csak a felét kell számításba venni. Ez a sza­bály azonban a kizárólag tetőtérként kialakított üdülőre nem vonatkozik, a többszintes tetőtérnél pedig csak a legfelső szintre alkalmazható. Felhíviuk olvasóink szíves figyelmét arra. hogy az is­mertetett rendelet 1983. január 1. napján lépett hatályba: rendelkezéseit kizárólag a hatályba lépést követően indult építési engedélyezési eljárásokban lehet, illetőleg kell al­kalmazni. Dr- S. K. Gy. BÍRÁLAT VAKVÁGÁNYON? Hég egyszer a kukoricáról Tisztelt szerkesztőség! A július 7-i NÖGRÄD utol­só oldalán „Kukoricás a sí­nek között” című írással kap­csolatban szeretném kifejte­ni nézetemet. Én nem lát­tam, nem figyeltem még meg, hogy valóban igazat állít-e, de elhiszem. De vajon a szerző, aki majd hogy gúny tárgyává teszi a vasutas dol­gozókat, gondolt-e már az alábbiakra: Nem hinném, hogy a vasú­ti dolgozók szolgálati ide­jük alatt, vagy annak letelte után szórták volna szét, az említett terményeket. De lát­ta-e mór a tisztelt szerző, a va­súti kocsikat — különösen az üzemekből ki jövet — kirakás után? Főleg, ha gépi erővel történik a rakodás, az emberi nemtörődömség következté­ben igen siralmas állapotban árugyár balassagyarmati gyá­rának két jelentős eseményé­ről tájékoztatott tudósítónk, Balkó Imréné, szb-titkár. A közelmúltban kerül megren­dezésre a Budapest Sportcsar­nokban a pályakezdő ifjú szakmunkások II. országos avatóün népségé. melyen a gyárat 30 ifjú szakmunkás képviselte. A fiatalokat elkí­vánnák. Megsérülnek az ol­dal- és fenékdeszkák, mely­nek kijavítására sok milliót áldoz a vasút. De ha ki van javítva az a kocsi, akkor is óhatatlan, hogy egy-egy rés- nyi hely ne kerüljön, ahol el­pereghet a berakodott szem. Számomra hihetetlennek tű­nik, hogy a berakodó válla­latnál ne akadjon egy darab deszka, vagy préselt lemez, ennek megakadályozására. Én nem akarom védeni a vasutas dolgozókat, de jóma­gam is húsz esztendeig szol­gáltam a MAV-ot. Embere válogatja ott is, és főképp a rendszeretet. De azért ne ve­gyük egy kalap alá az összes dolgozót, mint azt a cikk szer­zője teszi, mikor az egész vasutastársadalomról ír — például e szavakkal: „termést takarítanának be a vasuta­sok”. sérték életük nagy eseményé­re, a hozzátartozók, szakmun­kásképző oktatói, a gyár gaz­dasági vezetői és a tömeg­szervezetek képviselői, jelfen- létükkel is rangot adva az ese­ménynek. A megielenleket dr. Martos Istvánné, a Textilipa­ri Dolgozók Szaksze' vezetőnek főtitkára, dr, Szabó Imre ipa­ri miniszterhelyettes köszön­tették. Az esemény sziapora­Én leszázalékolt vasutas vagyok, de ha az egészségi állapotom lehetővé tenné, el- töltenék még néhány szolgá­latot a bírálat szerzőjével. Meglátnánk, hogy a tizenkét óra munkaidő letelte után volna-e kedve kukoricát lo­csolni, netán csákányolni is. Ügy vélem, sokkal haszno­sabb lett volna, ha városunk tisztaságával, a közterületek rongálóival foglalkoztak vol­na, hisz’ ez az ügy úgy ér­zem égetőbb. Mindent egybe­vetve az említett írással kap­csolatban az a véleményem, hogy az élcelődést próbáljuk „egy másik vonatba átszállí­tani”, mielőtt az vakvágány­ra futna. Zubor Károly nyugalmazott MÁV-felvigyázó Salgótarján, Űttörők útja 21. pás divatbemutatóval zárult. Másnap szakszervezeti na­pot rendeztek a balassagyar­mati gyárban, melynek mint­egy 40 résztvevője a nagy hő­ség ellenére élénk figyelmet tanúsított és nagyszámú kér­déssel igyekezett ismereteit üővi leni. Fogadó­szobánkból É V I K E ! Még egészen ki-’ cfei gyermek voltál, amikor megismerkedtem Veled.1 Édesanyád fogtá a kezed és jöttetek, hogy segítsek nektek a mindennapi élet nehéz dol­gaiban való eligazodásban. Később egy-egy kérvény, ké­relem megírásában, s mert nem volt gyámolítótok. Édes­anyád egyedül nevelt. Szíve-! sen vállaltam mindent. Eltelt 15 év, felnőttél,- dol­gozó nő lettél, s alig kaptad meg első havi kereseted ez* már felhatalmazott Téged ar­ra hogy elhagyd édesanyá­dat, aki féltő gonddal, millió kínnal, bajjal egyengette uta­dat. Azt, hogy elvégezd a nyolc általános iskolát, hogy majd később felnőtt fejjel ne őt okold ha netán tanulásra szánnád magad. Mire tehát keresővé váltál, szegény édes­anyád is megnyugodott. Elfor­dulásod okozta betegségét, ki­merült, elfáradt, hosszú ide­ig kórházban ápolták. Aztán1 hazabocsátották, s te megta­gadtad, mejf sem ismerted.' Üzent hogy keresd őt fel, fe­léje sem néztél. Visszaüzented,' hogy már nem az édesanyád. Azóta férjhez mentél, jó férjet szép otthont kaptál. Érzelmi világod átalakult. Minden fia­tal arra törekszik, hogy meg­találja az igazi boldogságot,' hogy ketten vállalják az élet­ben azt is ami szép, azt is ami rossz, fgy van ez rendjén, de talán mégsem kellene egy­szerűen hátat fordítani min­denkinek. Különösen nem édesanyádnak. Miért „lelkizek” én most mindezeken — gondolhatod. Ügy érzem még talán semmi nem késő. Még megtalálha­tod azt az utat, amelyik édesanyádhoz vezet. Az adja levelem apropóját: megtud-! tam, hogy a közelmúltban Te is anya lettél! Édesanya. Most kisgyermeked fölé hajolva a legjobbat, a legszebbet kívá­nod neki, azt szeretnéd, ha 3 lenne majd a világ legboldo-! gabb embere! Arra nagyon vigyázz, hogy m‘ajd egykoron nehogy édesanyád sorsára juss! Kívánom soha ne keljen panaszkodnod, hogy megtaga­dott a gyermeked.- tj - i Köszönet „Szilvinek" Négynapos dunántúli kiJ ránduláson vettünk részt mintegy ötvenen. Nők, férfi­ak, gyerekek. A kirándulás igen jól si­került, ami nagyrészt „Szil­vinek”, a busz vezetőjének köszönhető. Egy igazi hon­ismereti propagandista; sze­rinte igazán kár addig kül­földre járni, amíg nem ismer­jük hazánk gazdag és csodás tájait, műemlékekben gaz­dag városait, helységeit. „Pilótánk” Lackó Szilvesz­ter ő „Szilvi”, — egy rend­kívül jó természettel megál­dott ember. Négynapos len­gyelországi úttal a háta mö­gött, hajlandó volt minket is négy napra elvinni az em­lített kirándulásra, annak el­lenére, hogy a születésnapja is e négy nap egyikén volt. Természetesen elárasztottuk jókívánságainkkal. Ötven utas kérése, kíván­sága, kénye-kedve, érdeklő­dése számára természetes volt.' Valóban ismeri az ország szép és megtekintésre érdemes he­lyeit. Az idegenvezető hiva­talos ismertetésén túl, szin­te minden városban és tájon fel tudta hívni a társaság fi­gyelmét valami érdekesre, szépre, amit esetleg nem emf lített az idegenvezető. Mindenki gazdag élmény­anyaggal, szép emlékekkel és jókedvűen ért haza. A busz vezetője emberségből, ember- baráti szeretet bői és szakmai felkészültségből csillagos ötösre vizsgázott. Köszönjük a Volán 2. sz.' Vállalatának is, hogy ilyen jól képzett, lelkiismeretes buszvezetőkkel áll a kirándu­lók szolgálatára. Az ötven kiránduló utas ne­vében : Völgyi Sándor Balassagyarmat | NOGkÁD - 1983. július 14., csütörtök Maximálisan egyetértek Tisztelt Levél­írónkkal abban, amit az emberi — rakodói nemtörődömségről ír. Pontosan az ebbéli há- borgásból született meg az említett cikk. Több ízben tapasztaltam ugyanis, hogy a va­sutak mentén kilométeres hosszúságban ki- gyóznak a különféle elhullajtott termény­szemek, táplálékul az ég madarainak. Ma­gam sem hiszem, hogy valakik szemenként szórták volna szét a magokat. Sokkal inkább hiszem, amit levélírónk is, hogy a helyte­len szállítás áldozataiként kerültek a sínek közé. Ennek megakadályozására azonban úgy gondolom, megfelelő előírások vannak. Glosszámban aligha tűzhettem célul a rész­letes oknyomozást, tényfeltárást Csupán, a glossza műfajának törvényei szerint ismé­telten szóltam negatív emberi tulajdonsá­gokról, cselekedetekről, feltételezve, hogy a vasúti hivatal pontosan ismeri a szállítóit» s érvényt tud szerezni a szállítási előírások betartásának. Egyébként tisztelője vagyok a vasutasok­nak. Munkájukat — édesapám egy életet töltött el a vasút szolgálatában — meglehe­tős közelségből ismerem. Talán jól tudom azt is, hogy a vasút területén nőtt füvek és egyéb növények ottlétéért, vagy kiirtásáért a MÁV a felelős'. Gyermekkoromban több éven keresztül magam is füvet pucoltam a hyári szünetekben. A glossza logikája sze­rint a „locsolás” és „csákányolás” éppen az ellenkezőjét, vagyis a kiirtást jelenti. Fű- pucolás dolgában pedig van a MÁV-nak — legalább is az általam ismert állomásokon — még bőven tennivalója Végül pedig remélem, hogy a szállítással kapcsolatos észrevételek a vasút, a vasutas dolgozók segítségével eljutnak a valóságos címzettekhez is: a konkrét szállítókhoz. Sulyok László Alig néhány hete élvezik a diákok a vakációt, a következő tanév már hallat magáról, leg­alábbis az üzletekben. Iskolatáskák, tanszerek, füzetek árusítása kezdődött el a szakboltok­ban, s egyelőre tolongás nélkül válogathatnak a szülők, diákok az eszközök között. Képünk a salgótarjáni Centrum Áruházban készült, ahol a kirakati üzletsort rendezték be a tan­szervásárlóknak. ' —kj— Szakmunkásavató —szakszervezeti nap A Budapesti Finomkötött­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents