Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

Á Kárpátok népművészei A szovjet kárpátontúli terület népi mestereinek »lkotósait, a fa­ragott tányé­rokat, csésze­aljakat, az in­tarziával dí­szített dobo­zokat, sétabo­tokat, szeker- céket, hímzett nyakkendőket, törülközőket, szőnyegeket, asztalterítőket, kerámiavázá­kat a világ csaknem har­minc országá­ba szállítják. Az ukrán he­gyilakó hucu- lok művészi alkotásait ott . . . lehet látni Ka- Anton Styepa, az ukrajnai Szvaricsivci naHa Tenwei- íalu ..Guculscsina” kézműipari termelési ore^g. 87az egyesülésének a mestere. Egyesült Ál­lamok, Finnország, Japán, Törökország, Olaszország és Franciaország képzőművésze­ti szalonjaiban. A népi díszítőművészetek közül igen soknak a keletke­zése Kárpát-Ukrajnában csak­nem pontosan nyomon kö­vetehető. Így egy paraszt- ember (az is ismeretes, hogy 1822-ben született), aki a Kárpátokban Koszovo köze­lében telepedett le, először kezdte a hagyományos, fából készült apró használati tár­gyakat fafaragással díszíte­ni. Azt is kiderítették, hogy ez az úttörő mester Javoro- vóban született. Valódi neve, sajnos, nem maradt fenn, ra- gadvány nevén azonban Vés­nöknek, ukránul Skribljaknak nevezték. A ragadványnév­ből később családi név lett, méghozzá igen híres név. Az első Skribljak utódai — fiai, leányai, unokái, ükunokái és dédunokái — viselték és vi­selik napjainkban is. Ennek, a kárpátontúli területen hí­res ezermester-dinasztiának a képviselői dolgoznák a „Guculscsina” kézműipari ter­melési egyesülésben. S a fa­faragás művészete megterem­tőinek arcképei ott láthatók a koszovói tájmúzeumban. Bár a népművészet hagyo­mányai a kárpátontúli te­rületen régen kialakultak, igazi fejlődésük csak a szov­jethatalom éveiben kezdő­dött. Az állam biztosította az ezermestereknek a nehéz munkát megkönnyítő kisgé­pesítési eszközöket, kedvez­ményes feltételekkel meg­szervezte a késztermékek tö­meges felvásárlását, a mes­terek munkáját nemcsak jól megfizette, hanem tekintélyt is biztosított ennek a mun­kának. A népművészeti tár­gyak eladásából származó jö­vedelem lehetővé tette, hogy a mesterek teljesen az al­kotásnak szenteljék magukat. Művészetük nemcsak a Szov­jetunióban, hanem az ország határain túl is hírnevet szer­zett számukra, a mesterek al­kotásainak sajátos, egyéni vonása van, műveik nindig eredetiek, nem hasonlítanak egymásra. Még a rövid gyapjúharisnyák is a művész kézjegyét viselik. Régen minden mester gon­dosan őrizte szalcmai titkát, s e titok örökségképpen szállt apáról fiúra, anyáról leányra. Ma a mesterség tit­kát őrizni egyszerűen hátrá­nyos lenne, hiszen a mester híre és jövedelme jelentős mértékben függ a tanítványok számától. A népművészet mesterei speciális műhelyben, vagy otthon dolgoznak. A kárpá­tontúli terület fővárosában, Ivano-Frankovszkban népmű­vészeti tárgyakat készítő nagy gyár üzemel. Koszovóban nép- művészeti kombinát és kép­zőművészeti technikum mű­ködik. kerámiai, fafaragó, bőr- és fémmegmunkáló kar­ral. A hucu’i alkalmazott mű­vészet tovább fejlődik, sze­mét-szívet gyönyörködtet. És Kárpát-Ukrajna városaiban és falvaiban az öreg meste­rek tehetséges utódai nö­vekednek. G. F. „Acélbriliáns* Lehet-e mesterséges brili­ánst előállítani — acélból? Erre a kérdésre igenlően vá­laszoltak az angol ékszerészek még a XVII—XVIII. század fordulóján. Az Indiából ér­kező óriási mennyiségű drága­kő azonban értéktelenné tet­te az ,•acélbriliánst”, csiszo­lásuk technikáját pedig ha­marosan el is felejtették. Ugyanilyen rövid életű volt a francia briliáns is — marka- zi-tból. Oroszországban a XVIII. század közepén a tulai mesterek ugyancsak markazit- tal díszítettek különféle hasz­nálati tárgyakat; tükrökhöz rá­mákat. toalettasztalkákat, díszdobozokat. Az „acélbri­liáns” is divatba jött. és az ügyes kezű tulaiak nagy meny- nyiségben készítették. Ám a XIX. század végén a „mes­terséges briliáns” itt is ki­ment a divatból. Napjainkban újjászületett a csiszolt acélból készült dísz­tárgyak gyártása — a le- ningrádi iparművészeti kísér­leti és kutatólaboratórium­ban. Az ősi technológia alap­ján modern művészi megol­dásokat találtak. Csiszolt acél­ból és zománcból készítenek dísztárgyakat, különféle kö­vekkel. A markazit újjászüle­tett. Aforizmák A nevetés felszabaduló ener­gia. Azckat a dolgokat nevet­jük ki. amelyektől szeretnénk megmenekülni. (Raymond Devos) x A füst az égnek, a hamu a földnek dicsekszik azzal, hogy a tűz testvére, (Tagore) A „ Hangtárlat' margójára, Olvasóink' közül bizonyára sokan figyelemmel kísérték a Magyar Rádió „Hangtárlat’’ című műveltségi játékát. Fel­tehetően azonban akadtak, akiknek nem volt módjuk meghallgatni valamennyi adást. Többen telefonon ér­deklődtek szerkesztőségünktől, — a salgótarjáni csapat he­lyezése felől. Mint ismeretes, a Magyar Rádió irodalmi osztálya — a Művelődési Minisztériummal és a Szakszerveztek Országos Tanácsával közösen —, múlt év decemberében indította el a rádió hangarchívumának anyagára épülő több fordulós műveltségi vetélkedőt, mely­nek versenyében eredendően 16 művelődési intézmény — köztük a salgótarjáni ifjúsági­művelődési ház — nyolcfős csapata vállalt részvételt. A havonta egyenes adásban a csapatok helyszínéről és a rádió 1-es stúdiójából — jelentkező műsorban mindig két csapat vetélkedett. Nem egymás ellen, hanem a ponto­kért. A júniusi adással csak az elődöntők fejeződtek be, a múlt idő használata tehát va­lójában indokolatlan. Hacsak nem indokolja elfogultságunk; a, középdöntőbe jutott 8 csa­pat között ugyanis a nógrádi megyeszékhely kollektívája már nem szerepel... Idézzünk azonban abból a levélből, melyet a minap kéz­besített a posta a salgótarjá­ni művelődési intézményhez. Feladója Kulcsár Katalin, a Magyar Rádió irodalmi osztá­lyának munkatársa, a „Hang­tárlat” szerkesztője: „Megkö­szönöm fáradozásukat és rész­vételüket a >*Hangtárlat« cí­mű radiósvetélkedőben. Csa­patuk színvonalasan szerepelt, de az már az ilyesfajta játé­kok természetéből adódik, hogy a középdöntőben keve­sebben folytathatják a játé­kot. .. ” Akik hallgatták a vetélkedő március 30-i adását, azok tud­ják, hogy a fenti sorok nem csupán udvarias gesztusként értékelhetők. A salgótarjáni csapat ugyanis — mindvégig szoros „küzdelemben” — mind­össze két ponttal szerzett ke­vesebbet „ellenfelénél” a diósgyőri Vasas Művelődési Központ csapatánál. Természetesen nem vigasz­taló számunkra, hogy a di­ósgyőri csapat sem jutott a középdöntőbe, de az annál in­kább, hogy — mint az az elő­döntők végén kiderült — őket mindössze egy, a salgó­tarjániakat pedig három pont választotta el csupán a to­vábbjutástól, jóllehet egy ilyen szoros, magas színvona­lú vetélkedőben a középme­zőnynél lejjebb sem szégyen végezni. A helytállt csapattagok és a csapatukért helytállt szurkoló rádióhallgatóknak egyaránt készséggel továbbítjuk hát a műsor szerkesztőinek gratulá­cióját, abban a reményben, hogy a műveltség gyarapítá­sáért folyo mindennapos küz­delemhez a „Hangtárlat” to­vábbi fordulói is kedvet ad­nak, nem csak a mikrofonok előtt, de a készülékek mellett ülő játékosoknak is. Hisz cél­ját tekintve, a rádió művelt­ségi vetélkedőjének valameny­nyh-n versenyzői voltunk, és azok is maradtunk. Olvasóink megnyilvánult érdeklődése, no meg az illen­dőség is úgy kívánja, hogy fel­soroljuk a július 20-án kezdő­dő középdöntők résztvevőit, az elődöntők során legtöbb pontott gyűjtött intézménye* két. (Zárójelben az elődöntő­kön szerzett pontszámokat kö­zöljük.) Hevesi Sándor Műve­lődési Központ — Nagykanizsa (97), Kilián György Űttörő és Ifjúsági Művelődési Központ — Kaposvár (92), Pest Megyei Művelődési Központ — Szent­endre (90), Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ — Szekszárd (86), KOMÉP Mű­velődési és Oktatási Központ __Tatabánya (86), Szakszerve­zetek Művelődési Háza — Bu­dapest (85), Dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ (84), és Gyöngyösi Művelődési Központ (83). A július 20-i középdöntőben elsőként a Dunaújvárosi Mű­velődési Központ és a gyön­gyösi intézmény csapatának vetélkedőjét hallhatjuk 19 óra 15 perctől a Kossuth rádió adásaban. p. k. . Nincs szükség több óvónőre A Szántó sorsa A múlt a tanítóképző.— A jövő? Kósza hírek keltek szárny­ra a közelmúltban: megszű­nik a Szántó. Mint a leg­több ilyennek, ennek is van valóságmagva. Mert ugyan a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola tovább gyarapíthatja jó hír­nevét, hagyományait, való­ban profilváltás előtt áll. A megyei és országos szak- igazgatási szervek döntése alapján az 1984—85-ös tanév­ben az óvónői osztály helyett két gimnáziumi osztályt in­dítanak a palóc város hajda­ni tanítóképzőjében. A hír eltérő vélemények megfogalmazására sarkallt, vegyes érzelmeket váltott ki. Sajátos dialektika jellemzi az egykori szántós, óvónőképzős állásfoglalását is: — Rossz is, hogy megszű­nik az óvónőképző és jó is. — Farkas Szilvia két éve szerezte képesítését, a balas­sagyarmati Nógrádi-lakóte­lep óvodájában dolgozik. — Kifejtené? — Rossz azért, mert az óvónőképzőnek olyan hagyo­mányai vannak, ami veszély­be kerül a tagozat megszün­tetésekor. Például a megye egyik legjobb énekkarát a leendő óvónők alkotják, mert zenei képzésük — ez a rá­juk bízandó gyerekek miatt fontos -*■ lehetővé teszi. Az óvónőképző nagyszerű isko­latípus, több mint a pedagó­giafakultáció a gimnázium­ban. A pedagógia tantárgy ugyanis önmagában nem ad alkalmazható tudást, csak ak­kor ér valami t, ha pszicholó­giával, neveléselmélettel, módszertannal és sok gya­korlattal egészítik ki. Miért jó a tagozat megszüntetése? Nagyon nehéz óvónőként el­helyezkedni, munkát találni... Farkas Szilvia érzelmekkel, kötődéssel színezett vélemé­nyében a profiváltás párto­lóinak és ellenzőinek indok­lása együtt szerepel. Megyénkben az „óvodai el­látottság kilencven százalék fölött van”, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a személyi és tárgyi feltételek adottak ahhoz, hogy minden kisgyer­meket felvegyenek az óvodá­ba (százszázalékos mutató­ra nincs szükség, megvaló­sítása objektíve lehetetlen). Több óvodai férőhelyre, óvó­nőre a jövőben sem lesz szük­ség, ha a gyermeklétszám alakulását figyelembe vesz- szük. Az 1979—80-as tanév­ben 3730 hatévest írtak be a megye általános iskoláiban, vagyis, nagyjából ennyien ke­rültek ki az óvodákból. A kö­vetkező évben ez a szám 4276, majd 4120 — ez a de­mográfiai csúcs. 1982—83-ban' 3940 a hatévesek száma, s 1988-ban — számítások sze­rint — már csak 3310. Az óvodák eszerint túl vannak a „nehezén” s újabb ilyen né­pes gyermekhadra majd ak­kor számíthatnak, ha a mos­tani kislányok szülőképes korba érnek. — A számok igazságát, azt, hogy nincs szükség tovább megyénkben erre az iskola« típusra, tudomásul veszem—, mondja Tóth Lajos, a Szán­tó Kovács János Szakközép- iskola igazgatója. — Nem is ért bennünket váratlanul, én már évek óta gondolkodom azon, mi lesz az óvónőképző jövője. A múltja a tanító­képző volt. Oktatáspoliti­kánk távlati terveiben sze­repel a pedagógiai segéderő­képzés. Az iskolákban, okta­tási intézményekben sok olyan munka adódik, aminek el­végzéséhez nem kell diplo­ma, de kell bizonyos fokú pedagógiai tudás, hisz gyer­mekekkel kell foglalkozni. A napközis gyermekfelügyelet­re gondolok, vagy az okta­tástechnikusokra, akikre az audiovizuális eszközök ter­jedésével egyre nagyobb szük­ség van. Én úgy képzeltem tehát, hogy az óvónőképző szakközépiskolát ilyen irány­ban fejleszthetnénk tovább. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának is ez volt az egyik elképzelése. A mi­nisztérium azonban nem hagyta jóvá, mert még nem jött el az ideje ennek a kép­zési formának. így maradt a gimnázium, mint lehetőség. — A pedagógiai segéderő­képzést a továbbfejlődés le­hetőségének nevezte. A gim­náziumot visszalépésnek érzi? — A megszületett döntés értelmében pedagógia- és mű­vészeti fakultációkkal műkö­dik majd a gimnázium. Is­kolánk tradíciói, a tantestü­letben működő tanárok sza­kosodása szempontjából ez a legjobb. Hogy én miként vélekedem a gimnáziumról, annak a döntést előkészítő munkák idején volt jelentő­sége. Mint az intézmény igaz­gatóját, most már az foglal­koztat, hogy ’kellőképpen elő­készítsem az új tagozatot. — Milyen nehézségeket je­lent majd a profilváltás ki­vitelezése? — Nem drágább iskolatí­pus a gimnázium, mint a szakközépiskola, ilyen prob­lémáink nem lesznek. Sze­mélyi gondjaink sem, senkit nem kell elbocsátani. A ta­nárok eredendően egyetemi végzettségű középiskolai ta­nárok, akik később szereztek képesítést az pvónőképzős szakmai tantárgyakra. Most tehát ki-ki visszaáll régi tan­tárgyára, ismét megtanulja, hogyan kell a gimnáziumi tananyagot ' oktatni. Szerve­zési gondjaink lesznek, a köz­ismereti tárgyakat tanítók a gimnáziumban akarnak majd mindenképpen dolgozni, mert ott nagyobb óraszámban, könnyebben lehet boldogul­ni. De még valamit hadd mondjak az előző kérdéssel kapcsolatban. A gimnázium, mint iskolatípus, nem zárja ki a pedagógiai segéderő- képzést. A mi tantestületünk — mielőtt országosan kiter­jesztenék az ilyenfajta kép­zést — vállalná kipróbálását, kikísérletezését. Veszprémi Erzsébet 19.20: Gondolat A Rádió irodalmi lapja 20.16: Gulyás László: Első szere­lem 20.30: A zenéről 21.30: Háttérbeszélgetés 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: :3.30: A budapesti madrigál­kórus énekel 0.10: A Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekará­ból alakult rézfúfós- egyíittes Ottó Ferenc, műveket játszik KOSSUTH RÁDIÓI PETŐFI RÁDIÓ: 6.23: Máté evangéliuma 9.06: Anny Schlemm és Eberhard Wächter operaáriákat éne­kel 10.05: Gyermekeknek 10.35: válaszolunk hallgatóink­nak 10.50: Otto Klemperer vezényli a Philharmonia ének- és ze­nekart 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.09: A felvilágosodás kora, a XVIII. század 15.05: Heinz Holliger oboázlk 15.38: Népi műemlékek védelmé­ben 16.03: Nótacsokor 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Bejáratás 17.30: Filmzenerészletek 17.42: Lemezmúzeum 6.05: Ábrahám Pál operettjeiből 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Sudi Farkas Pál népi zene­kara játszik 10.00: Zenedélelött 12.05: Muzeális nótafelvételeink­ből 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Rímek és ritmusok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 15.49: Messziről — messzire 16.40: Veszélyben 17.10: Könnyűzene Moszkvából 17.30: ötödik sebesség 18.35: Varázskeringő 19.04: Palóc népdalkörök énekel­nek 19.45: Eric Clapton felvételei­ből 20.35: Válasz 21.27: Népdalok 22.04: Házkutatás. Louis Aragon novellája 4 NÖGRAD - 1983. július 13., szerda 22.30: Behár György szerzeményei­ből 23.20: Nyáréji muzsika Könnyűzene éjfélig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykrc- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László Jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai, magazin. (A tartalomból: Betakarítás az észak-magyarországi földeken — Import és napi termelés az EVM- ben — Környezetvédelmi beruhá­zás az SKÜ-ben.) Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szer­kesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Szünidei matiné. Kristóf űr állatai. Csehszlovák rajz­filmsorozat j 9.10: A hétfejü tündér (ism.) 8.40: Plusz egy fő (ism.) 9.15: Muzsikáló szerszámok 9.40: A kalózkisasszony. Magya­rul beszélő NDK klsjáték- film-sorozat 10.10: Delta 10.35: Kint vagyunk a vízből. Magyarul beszélő francia film (Ism.) 12.00: Képújság 16.25: Hírek 16.30: Galambocska. Magyarul beszélő szovjet tévéfilm­sorozat, IV It. rész 17.20: A nyelv világa 18.05: Reklám 18.10: Aratás, ’83. H, rész 18.25: Képújsásg 18.30: „Nem úgy van most, mint volt régen’ , a Muzsikás együttes műsora 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Jogi esetek 20.45: A hét műtárgya 20.50: Egymilliárd évvel a világ vége előtt. Tévéjáték 21.55: Zene, zene, zene 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Formakeresés 20.25: Autó-motor sport 20.45: Tv-hiradó 2. 21.05: Objektív. Fényképek a szocialista világról 22.05: Az ifjú utód. Magyarul beszélő angol tévéfilm 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 17.50: Hírek 17.55: Autósok-motorosok Magazin (ism.) 18.30: URH-kocsival. Magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00; Jaroslav Hasek nyomában 20 40; Jablonec '83. Zenés szóra koziató műsor a nemzetkö zi divaiékSzer-kiállitás meg nyitójának alkalmából 21.20: AZIMUT. Katonák maga­zinműsora 22.00: Ez történt 24 őrá alatt 22.15; J. Merunka: időzített halál Tv-játék 23.10; Hírek 2. MŰSOR: 16.35: Magyar népmesék. Rajz­filmsorozat 2. rész 16.45; Gombóc Misi. Rajzfilmsoro zat 4. rész 17.101 Meghívás a játszótérre 17.15: Alexander Dumas: A pá'. /sí mohikánok. Tv-fllm- sorozat 5. rész 18.25: stúdión), vendége 18.30: A Fekete-tenger partjai mentén (Ism.) 20.00: Magazinműsor 21.15: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.00: Anatollj Vcgyernyikov zongoraművész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Jé­zus Krisztus szupersztár. Színes amerikai film. 8 órától: Villanás a víz felett. Színes, NSZK film­dráma. — Balassagyarmati Ma­dách: Kóma. fi6) Színes, szinkro­nizált USA bűnügyi film. 8 órá­tól: Talpra Győző. (14) Színes magyar filmszatíra. — Nagvháto- nyi Petőfi: A profi. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Adj ki­rály katonát. (16) Magyar film. — Karancslapujtö: Akit Bulldózer­nek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents