Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. július 6-án Kádár Já­nos elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a. megyei pártbizottságok első titkárai, a bu­dapesti pártbizottság titkárai, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és-titkára, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta el­nöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke, az Ipari Minisztérium államtit­kárai, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és ad­minisztratív osztályának vezető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tá­jékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ’ a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztésére tett javasla­tot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, ipari miniszternek elő­terjesztésében az ipar helyzetéről és fel­adatairól szóló jelentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében a népgaz­daság fejlődésének év eleji tapasztalatai­val foglalkozó tájékoztatót. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az ál­lami szervek külpolitikai te­vékenységét. 1. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a nemzetkö­zi helyzetet továbbra is éle­zik azok az imperialista tö­rekvések, amelyek a katonai erőfölény megteremtésére, a fegyverkezési verseny fokozá­sára irányulnak. Ezek a tö­rekvések súlyosan veszélyez­tetik a világ békéiét, és a tár­sadalmi berendezkedéstől füg­getlenül ellentétesek vala­mennyi nép legalapvetőbb érdekeivel. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy ebben a hely­zetben“ különleges jelentősége volt a hét európai szocialis­ta ország párt- és állami ve­zetőinek részvételével a kö­zelmúltban Moszkvában tar­tott tanácskozásnak. A Köz­ponti Bizottság meghallgatta a találkozóról szóló tájékoz­tatást, és jóváhagyta a ma­gyar küldöttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a ta­lálkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely szerint semmiképpen sem engedhetik meg, hogy a szélsőséges im­perialista körök megbontsák a történelmileg kialakult kato­nai erőegyensúlyt és fölényre tesznek szert. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szoci­alista országok biztonsága, a szocialista vívmányok védel­me követeli meg, hanem ez felei meg az egész emberiség Érdekének is. A Központi Bizottság nagy­ba értékelte, hogy a találkozó résztvevői megerősítették a nVarsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének az 1983. január 5-i prágai nyi­latkozatában megfogalmazott konstruktív kezdeményezése­it. Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-hatótávolságú babéták tervezett nyugat-eu­rópai telepítése súlyos katonai és politikai következmények­kel járna elsősorban Európa, de az egész világ számára is. Kz^rt szövetségeseinkkel együtt síkraszállunk a közép- hatótávolságú nukleáris fegy­verek kiegyensúlyozott, a fe­lek egyenlő biztonságát sza­vatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üd­vözli a nukleáris fegyverkész­letek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladéktalanul kezdődjenek közvetlen tár­gyalások a katonai, kiadások 1984. (január 1-től kezdődő befagyasztásáról, majd csök­kentéséről. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak azt az egy­oldalú kötelezettségvállalását, hogy elsőként inem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonságát nagymér­tékben növelné, ha azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, szin­tén kötelezettséget vállalná­nak erre(. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak­atlanti Szövetség országai egy­más ellen, nem alkalmaznak katonai erőt. A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetet­len a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagálla­mai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő meg­oldását, és minden rendelke­zésükre álló politikai, diplomá­ciai eszközzel folytatják erő­feszítéseiket a békés egymás mellett élés elvének gyakor­lati érvényesítéséért. Meg­győződésünk, hogy a fegyver- korlátozással foglalkozó tár­gyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló fe­lek kölcsönösen figyelembe veszik az érintett államok jo­gos biztonsági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a, hel­sinki megállapodás szellemé­ben munkálkodott az enyhü­lési folyamat vívmányainak megőrzéséért. Küldöttségünk a helsinki záróokmányban ki­fejezett törekvéseket képvise­li a madridi találkozón is. A tanácskozás eredményes be­fejezése reális közelségbe ke­rült, s ennek elősegítése ér­dekében a Magyar Népköz- társaság kész mindent meg­tenni. A találkozó sikere az összes érintett nép érdekeinek megfelelően előmozdítaná a helsinki folyamat továbbvite­lét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a biza­lom és a biztonság erősítését. A Központi Bizottság elis­meréssel méltatta a közel­múltban Prágában, „A béké­ért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért” megren­dezett világtalálkozó munká­ját. A tanácskozás résztve­vőinek széles köre és a leg­alapvetőbb kérdésekben meg­nyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a legkülön­bözőbb világnézetű és párt­állású emberek, mozgalmak, szervezetek világszerte készek a közös cselekvésre a fegyver­kezési hajsza ellen, a nukle­áris és a hagyományos fegy­verek korlátozásáért, a le­szerelésért, a békéért, 2. Ä nemzetközi helyzetet súlyosan terhelik a világ kü­lönböző térségeiben kialakult válsággócok; A Központi Bi­zottság síkraszáll azért, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta hú­zódó és egyre bonyolultabb közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének elen- gedhetelen feltétele az izrae­li csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása Libanonból és a korábban megszállt arab területekről, a Palesz­tinái arab nép jogának a biz­tosítása önálló nemzeti álla­mának létrehozására, a tér­ség valamennyi állama füg­getlen és biztonságos létének garantálása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az új gyarmatosítás, a • faji megkülönböztetés ellen, a szabadságukért, az önálló fej­lődés jogáért harcoló népe­két, mozgalmakat, A Közpon­ti Bizottság megerősítette a magyar nép szolidaritását a hazája függetlenségét, forra­dalmi vívmányait védelmező kubai és nicaraguai néppel. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a szocia­lista építőmunka feladatainak megoldásában, nemzetközi tö­rekvéseink valóra váltásában nagy szerepe van a szocialis­ta országok összefogásának, sokoldalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialista ország közötti kapcsolatokat erősítették az elmúlt hóna­pokban létrejött párt- és ál­lamközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volt a bolgár párt- és állami küldöttség magyar- országi látogatása Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az államtanács elnökének veze­tésével. A tárgyalások ered­ménye, az aláírt hosszú távra szóló gazdasági és műszaki* A Központi Bizottság meg­tárgyalta a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló elő­terjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának állásfoglalá­sát és javaslatait, megállapí­totta: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgo­zók mindenekelőtt a maguk által választott népképvisele­ti testületek és képviselőik út­ján vesznek részt a szocialis­ta állam irányításában, a közügyek intézésében, a tár­sadalmi ellenőrzésben. tudományos megállapodás jól szolgálja barátságunk, a ma­gyar—bolgár kapcsolatok erő­sítését, internacionalista ösz- szefogásunk fejlődését, a szo­cialista közösség céljainak el­érését. Petar Sztambolics elvtárs­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­sége elnökének1 vezetésével Ma­gyarországra látogatott állami küldöttséggel folytatott tár­gyalásaink eredményesen já­rultak hozzá a magyar— jugoszláv jószomszédi kapcso­latokhoz, a népeink érdekei­nek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesz­téséhez. 4. A békés egymás mellett élés elvei alapján, a külön­böző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsola­tok megőrzése és továbbfej­lesztése érdekében az elmúlt időszakban is széles körű, eredményes tárgyalásokat foly­tattunk. Államközi kapcso­lataink bővülését jelenti Gö­rögország, Törökország, Űj- Zéland és Zimbabve minisz­terelnökeinek hivatalos ma­gyarországi látogatása. A meg­beszélések hozzájárultak egy­más álláspontjának jobb meg­ismeréséhez, a kétoldalú kap­csolatoknak a kölcsönös ér­dekeken alapuló bővítéséhez. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzé­séért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért foly­tatott világméretű küzdelem­ben megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonít a kommu­nista pártok és minden más demokratikus, haladó erő ösz- szefogásának. .Az internacionalista szoli­daritást és együttműködést erősítették az elmúlt időszak­ban lezaljott kétoldalú párt­közi megbeszélések, konzul­tációk, vélemény- és tapasz­talatcserék. Pártunk küldött­séggel vett részt a Dán Kom­munista Párt, a mozambiki Frelimo Párt, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kommunista Párt és a Svájci Munkapárt kongresz- szusán. Párt- és állami kül­döttségünk jelen volt az af­gán forradalom ötödik évfor­dulójának ünnepségein. Pár­tunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évforduló­ja alkalmából Berlinben ren­dezett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke megőr­zéséhez, az államközi kap­csolatok fejlesztéséhez fűződő közös érdekeit hasznosan szol­gálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szocia­lista, szociáldemokrata pár­tok képviselőivel került sor. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesz­téséhez. Ezt megfelelően se­gítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban vég­bement fejlődés alapján meg­érett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve tovább fejlesszük a vá­lasztási rendszert. Választási , rendszerünk alapja a néphatalmat megtes­tesítő alkotmány. Rendelte­(Folytalás a 2. oldalon.) A tegnapi központi rendezvényt követően ma a megyében dolgozó több mint kétezer vasutas ünnepel. A 33. vasutas­nap alkalmából ma megemlékezéseket tartanak Balassa' gyarmaton, Kisterenyén, Nagybátonyban, Pásztón, Salgó* tarjánban és Somoskőújfaluban. deső pályaudvarok' rekonst­rukciójának folytatása,'" a vil­lamosítási prográm megvalósí­tása. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a. fejlesztéseknek, határt szabnak a népgazda­ság anyagi lehetőségei. A hi­ányzó eszközöket az eddigi­nél megfontoltabb gazdálko­dással, a belső tartalékok fel­tárásával, korszerű munka- és üzemszervezéssel, továbbá a munkaerő ésszerű foglalkoz­tatásával kell, pótolni. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Havasi Fe­renc köszöntötte a vasút dol­gozóit, elismeréssel szólt a vas­utasok nehéz munkájáról és eredményeikről. Az ünnepségen Pullai Árpád közlekedési miniszter 41 dol­gozónak adta át a Kiváló vas­utas, 61-nek a Kiváló munká­ért kitüntetést. Pénteken országszerte meg­kezdődtek a 33. vasutasnap ünnepségei. A , központi ren­dezvényt Budapesten, a Viga­dóban tartották; ott volt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A vasutasokat Szűcs Zoltán a MÁV vezérigazgatója kö­szöntötte. Ünnepi beszédében szólt arról, hogy ebben az év­ben a vasút hat igazgatóságá­nál a korábbinál korszerűbb szervezetet alakítottak ki, ám az eddiginél eredményesebb tevékenységhez szükség van a külső és belső vál­tozásokat egyaránt követő ru­galmas kereskedelempolitiká­ra is. A hatékonyabb gazdál­kodás igénye megköveteli a vasút további technikai fej­lesztését: továbbra is a leg­fontosabb feladat a pályahá­lózat, a csomópontok, a ren­Bányászati A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete — a SZOT- tal és az Ipari Minisztérium­mal egyetértésben — bányá­szati alapítványt hozott lét­re a bányászati balesetekben életüket vesztett dolgozók családjának megsegítésére, a gyógyházak és rehabilitációs intézmények fejlesztésére, va­lamint a bányabiztonsng foko­zásához kimagaslóan hozzájá­rulok anyagi elismerésére. Az alapítvány induló vagyoná­hoz a bányaiparban dolgozók felajánlották egynapi bérüket. A bányászati alapítvány nyílt, így bárki hozzájárulhat ön­kéntes felajánlásával. Az állami és vállalati segé­lyek, yalamint juttatások mel­lett a bányászati alapítvány alapítvány kamatait használják fel a bá­nyászözvegyek egyszeri, vagy rendszeres segélyezésére, la­káshoz jutásának segítésére, illetve épülő lakóházának be­fejezésére. Az alapítvány vi­seli az árvák iskolai tanul­mányainak költségét is. Az alapítvány felhasználásáról, céljának megfelelő támogatá­sok, díjak értékéről és a jo­gosultak személyéről a SZOT, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete és az Ipari Mi­nisztérium közös bizottsága dönt. Az önkéntes hozzájárulás a Bányászati alapítvány 15.615 csekkszámlaszámon, az Or­szágos Takarékpénztár Buda­pest, VII. kerület, Rákóczi út 86. szám alatti körzeti fiók- ■ jába fizethető be. \

Next

/
Thumbnails
Contents