Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

A NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP VENDÉGEI (4.)’ Két szék között Hogyan érezheti magát az autóvezető, ha első komoly útján, az első útelágazásnál két „behajtani tilos” táblá­val találja szemben magát? Hogyan érezhet az az álta­lános iskolát végzett fiatal, akinek felvételi jelentkezését mindkét választott középisko­lából elutasították? Ezt a két középiskolát is olyan ne­héz volt kiválasztani! S most harmadikat kell találni. Olyan harmadikat, ami az egyéni érdeklődésnek, hajlamnak megfelel, amelyiknek a diák is megfelel, s van hely... Megyénkben 3144 diák fe­jezte be idén a nyolcadik osztályt. 175-en nem óhajta­nak továbbtanulni. A 2969 továbbtanulni szándékozó fia­tal közül 350—400-an megyén kívüli középiskolát jelöltek meg jelentkezési lapjukon. Nógrádban 2716 lányt és fiút vettek fel a középiskolákba. Ez nem csak a korábbi évek számadataitól több, de a ter­vezettől is, hisz’ utólagosan növelték a beiskolázhatók számát a salgótarjáni egész­ségügyi szakközépiskolában és a balassagyarmati Balassi Gimnáziumban. A két sikertelen középisko­lai felvételi vizsga, illetve el­beszélgetés után 220 tanuló élt fellebbezési jogával, 67 nem. 110 fellebbezési kérelmet elfogadott a bizottság, 177 fi­atalt átirányítottak más kö­zépfokú oktatási intézmény­be. Hogy közülük hányán nem fogadják el a felajánlott har­madik iskolát, még nem tud­ható. A végső mérleg: minden Nógrád megyei középiskolá­ba jelentkezett nógrádit fel­vettek valamilyen nógrádi is­kolába. 60—70 olyan fiatal van, akit megyén kívüli kö­zépiskolából elutasítottak. — Első helyen az egri er­dészeti szakközépiskolát jelöl­tem meg, második helyen a mátrafüredi erdőgazdasági szakmunkásképzőt. — Kovács András a salgó­tarjáni Gagarin Általános Is­kolában végzett, úgy érte a szünidő, hogy nincs iskolája. — Miért ezt a szakmát vá­lasztottad? Számok Erdész leszek Miért? — Amikor elérkezett a pá­lyaválasztás ideje, hetedikben, sokat beszélgettünk itthon, mi legyek. Anyu sorolta a szak­mákat, a lehetőségeket Ez megtetszett nekem is, a szü­leimnek is. A pályaválasztási tanácsadóban is azt mondták, jól választottunk. Az iskolában a történelem, a földrajz és a biológia volt a kedvenc tan­tárgyam, nyolcadikban a ké­miát is igyekeztem megszeret­ni, mert a biológia mellett ez volt a felvételi tárgy. Ez utóbbi azonban nem si­került igazán a feketeszemű fiúnak, mert az erdészeti szakközépiskolában épp a ké­miával volt baj — négy pont hiányzott — Füredről hely hiányában utasítottak el. Fellebbeztünk, eddig nem jött válasz. András négyes, azaz jó ta­nuló volt az általános iskolá­ban, s a pályaválasztása nem megalapozatlan. — A felvételi előtt elmen­tem az erdészethez is, beszél­gettem erdészekkel. — S most mi a terved? — Se gyárban, se irodá­ban nem szívesen dolgoznék. Nem szeretem a bezártságot Amikor az erdészetnél jártam, azt mondták, ha nem sike­rül a felvételim, ne kesered­jek el, ők szívesen látnak, van helyem. Tehát elmegyek dolgozni. Gondolom, egy er­dész mellé helyeznek, s azt csinálom majd, amit ő. Az­tán, jövőre újra megpróbálom a felvételit — A demográfiai csúcs min­den megyét érint Szomszé­daink, ha nem is csökkentet­ték a tőlünk felvehető tanu­lók számát, nem is emelték. Ám, ez is csökkentést jelent, ha egyszer nőtt a gyerekek száma — világít az okokra dr. Szalánczay György, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztály vezető helyettese. — Nógrádból egyébként is sokan jelentkeznek hevesi, Pest megyei iskolába, főleg a rét­sági járásból a közelség mi­att. Hozzánk ugyanakkor csak kevés pesti, hevesi gyerek jön, mivel iskoláinknak — profiljuk miatt — nincs olyan kiterjedt vonzáskörzetük. így a tárgyalási pozíciónk nem jó, amikor arról alkudozunk, vegyenek fel több gyerekün­ket, például az egri erdészeti szakközépiskolába. Tovább nehezíti a helyzetünket, hogy a más megyéből visszautasí­tottak nyolcvan, kilencven százaléka lány. Megyénk ipa­rának szerkezetéből adódik, hogy kevesebb a női munka­erőt képző szakközépiskolánk, szakmunkásképzőnk. A szó­ban forgó gyerekeknek a szé- csényi mezőgazdaságit, a sal­gótarjáni gépiparit, s a szak- jnunkásképző intézeteket ajánlhatjuk, itt van még hely. — A megyei gimnáziumok? — A kisterenyeiben és a pásztóiban tudjuk elhelyezni őket. Ezt egyébként azért nem mondtam, mert általá­nos tendencia, hogy a szülők szakmát akarnak a gyereknek mindenképp. Ez amiatt a té­ves hit miatt van, hogy a gimnáziumból tovább nem ta­nulóknak nem lehet állást találni. Megyénkben évek óta nem volt probléma az érett­ségizettek munkába állítása. Bizonyos tehületeken kifeje­zetten szükség van, rájuk. — Bár most felsorolta a le­hetőségeket, Ilihez fordulhat­nak azok a bizonytalan hely­zetben levő, általános iskolát végzettek, akik részletesebb felvilágosítást szeretnének a lehetőségekről ? — A pályaválasztási-neve­lési tanácsadó intézethez. A megyei iskolák egyébként ezt is megjelölik az elutasító levelekben... Veszprémi Erzsébet Új film: István, a király Hascsák József Hascsák József Kassáról ér­kezett a salgótarjáni nemzet­közi grafikai művésztelepre. Kassa szülővárosa is, ahol 1948-ban látta meg a napvi­lágot. A pozsonyi képzőművé­szeti főiskolát végezte el gra­fikai és illusztrációs szakon, Vincent Hloznik volt a taná­ra. — Már főiskolás koromban dolgoztam a televíziónak, kedvet kaptam ehhez a mun­kához — mondja. — Ezért ké­sőbb elvégeztem a színművé­szeti főiskola díszlettervező szakát. Jelenleg is dolgozom félállásban a kassal televízió­nál. jelmezeket és díszleteket tervezek. De készítek külön­böző munkákat a bábszínház­nak, a kassai és a kelet-szlo­vákiai színházaknak is. Ez a te­vékenység sok változatossá­got hoz az életembe, sokszí­nű feladatokat kapok, sok emberrel találkozom, rengete­get tanulok és olvasok, többek között azért is, hogy jelmeze­im, díszleteim hitelesek legye­nek. kifejezzék azt a kort, amelyben a darab játszódik. Mindez termékenyítőén hat képzőművészeti tevékenysé­gemre is. Első önálló kiállítását 1976- ban rendezte a nagymihályi Zempléni Múzeumban. A kö­vetkező évben a kassai Kelet- Szlovákiai Galériában, illetve a pozsonyi Bolgár Kulturális Központban mutatkozott be, korábban bolgár ösztöndíjat kapott. Bártfán és Eperjesen nyílt tárlata 1079-ben, ugyan­csak Bártfán 1980-ban, Po­zsonyban és Kassán 1982-ben. Művei rendszeresen szerepel­nek a hazai és a külföldi, többi között szovjetunióbeli, magyarországi, lengyelországi, romániai, kubai, mexikói, finnországi, algériai gyűjte­ményes kiállításokon, rajzai sikert arattak 1982-ben a fia­talok rajzbiennáléján Svájc­ban. Ebben az évben negyven szlovákiai képzőművész társa­ságában tanulmányúton vett részt Japánban, jártak Hiro­simában, Osakában, Tokióban. — Jaoánban nemigen lát­tunk hagyományos, európai ér­telembe vett murális munkát, de szinte mindenütt minden szép volt, az épületek, a bú­torok, a használati tárgyak magas formakultúráról tanús­kodnak — jegyzi meg. Arra kellene törekednünk itthon, Európa e térségében is, hogy képzőművészeti munkásságun­kon, műveinken keresztül elő­segítsük, gyorsítsuk az itteni hagyományoknak megfelelő formakultúra térnyerését. Hascsák József grafikai munkásságában megkülönböz­tetett szerep jut a népművé­szetnek. — Állandóan izgat például az a kérdés, hogy a népmű­vészeti alkotásokban, madon­nákban. egyéb tárgyakban mi az az erős kisugárzás, amely szinte azonnal megszervezi maga körül a környezetét — mondja. — Egy ilyen népmű­vészeti alkotás úgyszólván azonnal sugárzik, még ha számára idegen környezetbe helyezik is. Ezekhez nem kell környezetet keresni, mint a mai művek többségéhez, ma­guk alakítják ki környezetü­ket sugárzó erejükkel. Aztán később Barcelonában láttam Picasso több grafikáját, s rá­jöttem. hogy valójában min­den jó művészeti alkotásban megvan ez az erő, Picasso, e tudatos művész tehát lénye­gében ugyanazon módszerek­kel dolgozik, mint a népmű­vészet, innen az ereje, sugár­zása. Természetesen, nem a népművészet motívumainak alkalmazásáról van szó, ha­nem — mint mondottam — magáról a módszerről. ami független az alkalmazott esz­közöktől. Ilyen értelemben foglalkoztat engem is a nép­művészet. Első bártfai kiállítása szin­tén e gondolatkörre utal: Névművészeti motívumok Has­csák József alkotásaiban. Az ott bemutatott művek a nép­művészet nyelvén való szó­lás eredményeiről tanúskodtak, kamatoztatva mindazon is­meretet, amelyet a művész eddig megszerzett. Tóth Elemér „Államilag védett". Helyreállított műemlékek Másfél ezer múzeum és állandó kiállítás a Szovjetunióban A MAFILM Budapest Stú­diójában Koltay Gábor Ist­ván. a király című filmjének forgatására készülnek. A film alapját a Szörényi Levente— Bródy János alkotópáros ha­sonló című rockoperája adja, s a produkcióban a színészek mellett rockénekesek működ­nek közre. István király meg­személyesítője Pelsőczy László (énekhamgja a fiatal rock­énekes Varga Miklós). Kop­pányi Vikidál Gyula, a köz­ismert popénekes játssza és énekli. A filmben fontos sze­repet kapott Sára Bernadett, Berek Kati,. Hegedűs D. Gé­za. Balázsovits Lajos, Tóth Enikő. Kovács Ottilia, Halmá- gyi Sándor. Sörös Sándor, va­lamint Deák „Bili” Gyula, Nagy Ferenc. Eszenyi Enikő, Schuszter Lóránd. A csaknem négyszáz táncos produkcióját Novák Ferenc koreográfus irányítja. A filmgyár munka­társai különleges világítási, pirotechnikai és lézereffek­tusokat dolgoznak ki. Érde­kesség: a filmben újra az ere­deti felállásban működik közre az Illés-együttes. Az óbudai anfiteátrumban a rock­opera látványos szabadtéri előadásának jeleneteit, augusz­tus 20-án rögzítik E képek adják a film ..törzsét” — a produkciót ugyanis Andor Ta­más operatőr vezetésével hat kamerával rögzítik —. a töb­bi részét később vidéki hely­színeken forgatják Haranghangverseny Kaunasban A 82. születésnapját ünneplő Vlktoras Kupriavicius zene­szerző felkapaszkodott a kau- nasi történeti múzeum harang­tornyába, hogy harangmuzsika- hangversenyt adjon. A hallgató­ság, mint mindig, igen népes volt, s alul a tér túlzsúfolt. Viktoras Kupriavicius immár három évti­zede rendszeresen megszámolja a régi harangtoronyba felvezető 150 lépcsőfokot, ahol 35 darabból álló haranggyüjtemény kapott helyet. A második világháború alatt a harangok erősen megron­gálódtak, és hosszú Ideig nem találtak olyan mestert, aki a sé­rült harangokat megjavította vol­na. Akkor maga a zeneszerző lá­tott hozzá a helyreállítási mun­kához. Egy teljes évig bűvészke­dett a szokatlan, 35 harangot fo­gantyúkból álló klaviatúrarcnd- szerre erősítette. S ekkor a vá­ros felett ismét szétáradt a ha­rangok ezüstös hangja. A Kupriavicius keze nyomán újjászületett harangok hangver­senyharangokká váltak, nemcsak egyszerűen csengtek-bongtak, ha­nem zenedarabokat játszottak. Az apa példáját hamarosan a fiú, Gcdrius Is követte, s a harang­zongora mellé ült. A család hangverseny-reperto­árjában több mint 500 zenemű szerepel, régi belga és holland harangmuzsika, Bach. Beethoven, Mozart, Csajkovszkij, Ciurlionls alkotásai. „A Kreml ősi templomainak pusztulása.” „A parasztok el­pusztították Lev Tolsztoj há­zát.” „A Téli Palota megsem­misítése” — ilyen és ehhez ha­sonló címekkel röpítette világ­gá híreit a burzsoá sajtó Oroszországban és külföldön az 1917-es szocialista forra­dalom első napjaiban. Ezzel szemben a fiatal szov­jethatalom már az ötödik napján állami múzeummá nyilvánította az egykori cári rezidenciát, a Téli Palotát, s azóta napjainkban több mint másfél ezer nyilvános múzeu­mot és kihelyezett kiállítást tartanak nyilván. Szovjet-Oroszország fiatal kormánya nemzeti kinccsé tet­te a leggazdagabb gyűjtemé­nyeket: az Ermitázst, a moszk­vai Tretyakov Képtárt, Sukin, Morozov, Osztlohunov és má­sok gyűjteményét. 1918. őszén Lenin dekrétumot írt alá a magánszemélyek, szervezetek és intézmények kezében lévő művészeti értékek és régisé­gek számbavételéről és meg­őrzéséről. E dekrétumban az állam biztosítja a tulajdono­sokat, hogy ha együttműköd­nek a nyilvántartásba vett műkincsek megőrzésében, er­ről védetté nyilvánítási ok­mányt kapnak. mentumokat. aláírásokat — melyek magóngyűltemények- ben vannak. „Az egész világnak meg kell mutassuk hogy mi­lyen kulturális munka folyik abban az országban, ahol a ha­talom a dolgozók kezébe került” — mondta. Dekrétum született 1918-ban a levéltá­rak újraszervezéséről. Ennek Az első állami intézkedés nyomán mintegy 750 magán- gyűjteményt és 520 kúriát, majorságot vettek nyilvántar­tásba. 1913—20 között összesen mintegy hatszáz műemlékvé­delmi okiratot . adtak ki Moszkvában és Leniográdljan műkincsekre, műemlék épüle­tekre. Lenin nagy jelentőséget tu­lajdonított a könyvek és le­véltári dokumentumok megőr­zésének. Úgy tartotta, hogy gondosan könyvtárakba és le­véltárakba kell gyűjteni a könyveket, kéziratokat, doku­köszönhetően őrződtek meg napjainkig a múlt értékes do­kumentumai. I Az „Államilag védeit” fel­iratú táblát gyakran látni a Szovjetunióban: régi városi palota pravoszláv templom, falusi kúria, vagy muzulmán mecset falán. Az országban több mint 150 ezer építészeti emlék állami védelem alatt áll. Megőrzésükre, felújításukra az állam nagy összegeket fordít. Újabb törvényt fogadtak el 1976-ban a műemlékek védel­méről és használatáról. Irina Mgerijan műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: Hobbi Dominó 8.55: Nyári szabadságon? 8.10: Zenekari muzsika 10.05: Gyermekeknek 10.32: a Rádiószlnház bemutatója A Liliom apla 11.28: Az „Ifjú Szivek” Magyar dal- és táncegyüttes műsorából 12.45: Magvetők 13.05: operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Angelo Ephrikian együttese Gesualdo-madrigálokat énekel 15.28: Szinusz és az ősember Fantasztikus rádiójáték 16.03: László Margtt operett­dalokat énekel 16.31: Kuruc dalok népi gyűjtésekből 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Robotok a gyárban. . Riport 17.30: Reflektorfényben egy operaária 17.54: Bach: V. brandenburgi verseny 19.15: Világirodalmi Dekameron 19.51: Utry Anna. Reményi Sán­dor és Svéd Sándor nóta fel vétel el bői 20.27: Balassa Sándor: Írisz Or 22 20.40: A zene nem Ismer határokat 22.30: Kancsoljuk a 6-os stúdiót. 4 NÓGRÁD - 1983. július 6., szerda 23.30: Zenekari muzsika 0.10: A Mertens rézfúvós- együttes látszik PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Lehár Ferenc saját müveit vezényli 8.35; idősebbek hullámhosszén 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Fúvósmuzsika a XIX. századból 10.00: Zenedélelőtt 12.05; Gyöngyösi Rá ez Géza népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja ÍR.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35; Újdonságainkból 19.15: Népdalaink világa. X/2. 19 45 A Silden Earring együttes felvételeiből 20.35: Rádiószinhá.z 21.52. Moszkvából érkezett 22.22: Lakatos Miklós és népi zenekara játszik Urbán Katalin és Perczel Miklós nótákat énekel 23.20. Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró- nika. 17.20: Ablak az ' országra. Fodor László jegyzete. 17.30: in­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Exportösztön­zés a DiGE'iP-ben. — Félévi gyorsmérleg. — Emberek és gé­pek az észak-magyarországi föl­deken.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Szerkesztő: Tol­nai Attila.7— Sport. 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétórna. (lsm.) 8.05: Szünidei matiné. Kristóf úr. 8.10: Tündér Erzsébet, (ism.) 8.35: fT'«p«s egy fát, nem éltél hiába! 9.10: Muzsikáló szerszámok. 1. 9.35: A hal kópé (ism.) 3 3 rész • Gubanc. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Nyugtalan szeretet. 11.20: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Eev világjáró viszontag­ságai. 17.20: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből. 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18.20: Kőpor... kőpor... 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám 19.10: Tévétor na 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szicíliai Don Glovannt. Magyarul beszélő olasz film. (14 éven felülieknek!) 21.40: A hét műtárgya. 21.50: Óriáskerék. 13/1. rész 22.20 :-Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Gólyavári esték. 20.40: Tv-hírű dó 2. 21.00: Giacomo Puccini: Bohém­élet. (ism.) 23.05: Képújság. BF.SZTERCEBANYA: 19.30: Tv híradó 20.00: Napjaink városai 20.25: Hangverseny-közvetítés Mlada Boleslavból 21.25; Azimut. Katonák magazinműsora 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20; Évszázadok humora. 22.50: Hírek , 2. MŰSOR: 20.00; Naplemente délben. 21 10. időszerű események 22.00. A rendőrség naplójából 22.10: Pavel Heinz hegedűversenye MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A pro­fi (16). Színes, szinkronizált fran­cia bűnügyi film. Este 8 órától: Bűnös dal a föld (18), Színes finn film. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6-tól: Jézus Krisztus szupersztár. USA film. Este íi órától: Jelenetek a bábuk életéből (18). S7fn*»s NS'/K ,ilm- drnma — Nagyhalon vi Petőfi; Jobb ma egv nő. mint tegnap há­rom (16). Színes. szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Üldözés a sztyep­pén.. Színes szovjet kalandfUns, — Karancslapu.itő: Csillagok há­borúja I—II. Színes USA fantasz­tikus kalandfilm. /

Next

/
Thumbnails
Contents