Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-29 / 178. szám
NYÁRI SZÍNHÁZ Black Comedy A nyári színház minden bizonnyal egyik legérdekesebb darabját mutatta be Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban a debreceni Csokonai Színház, Peter Shaffer Black Comedy — magyarul Játék a sötétben — című vígjátéka egy-másfél évtizeddel ezelőtt diadalmenetben vonult végig a világ színpadjain, s különleges sikert aratott hazánkban is. Nem kerülhette el sorsát a darab a debreceni színház előadásában sem. A salgótarjáni publikum hosszasan ünnepelte az egy és háromnegyed órás egyfelvonásos szereplőit. Ilyen ovációra csak azokon a színházi estéken volt példa, amelyeken olyan hírességek léptek fel, mint Schubert Éva, Bodrogi Gyula vagy Csala Zsuzsa. Peter Shaffer játéka sikerének hol a forrása? Mennyi írható e sikerből a színrevi- vők számlájára? Shaffer formai újítónak tűnik, ha nem tudnánk, ilyen játékkal már lepték meg a színházi világot a kínaiak. Van ugyanis egy régi keletű kínai pantomim, amely a sötétségen alapszik. Az ellenfelek karddal rontanak egymásra, miközben sötét keletkezik egy elfújt gyertya nyomán. De a néző világosban lát mindent, mivel megfordulnak a viszonylatok: ami a szereplő számára világos, az a néző számára sötét, és fordítva. Ezen a bravúros technikán nyugszik a. Black Comedy. Sötétben kezdődik a fiatal, nagy reményű szobrász, IBrindsley Miller csacsogó románca a belváros egyik gazdag leányzójával, Carol Mel- kett-tel. Olyan édes dolgokról ejtenek szót, hogy bosz- szankodunk látatlanságuk miatt. Shaffemak ez, a kíváncsiság ilyetén való felkeltése, nagy érdeme. Aztán, miközben a végletekig szolid fényjátékkal jelzik számunkra a változás közeledtét, egyszercsak kivllágosodik a szín. Rövidzárlat: mely sötétségbe borítja a szereplőket, de megvilágítja, így láthatóvá teszi a színpadot. Mehet tehát a játék, úgy, ahogyan megszoktuk. A sötétség jótékony palást. Szabaddá tesz —, mert eltakar. Alatta nyugodtan lehet szlopálni, játszani az erényeset, el lehet rejteni igazi vágyainkat, s meg lehet találni elfelejtésre ítélt szerelmünket. A sötétben én lehet az én, nem kényszeríti .semmi sem szerepjátszásra. Hiszen úgy sem látja senki. Ebből következik, hogy a sötétség a hamis, hazug embereknek kedvez. Gk megvalósíthatják magukat a lepel alatt. S éppen e gondolatok erőteljes megjelenítésében lép túl Peter Shaffer azon a látványon, konvención, amelyet a pekingi opera művészei bemutattak az ötvenes években. Bohák György, igyekezve elkerülni a hazai előképeket, önálló, sajátos világ megteremtésére törekedett. Ennek hangsúlyt adott színészválasztásban, közelítés- és előadásmódban. Szándéka egyszerű volt, egyben ízig-vérig nemes. Kihasználni a darab adta furcsaságot, felszabadultan szórakoztatni, kinevettetve nevettetni, látva megmutatni, kerülve minden di- daktikumot. Mert ennek a darabnak két csapdája van: ha a vígjátékot röhögtető bohóckodásként értelmezik, ha tanulságait túlontúl pedánsan, szájbarágóan fogalmazzák meg. Bohák jó érzékkel választja a helyes utat, s egységes szellemű, kellemes, de rádöbbentő humorú előadást teremt. Persze azt nem kockáztatom, hogy a színpadra állítás csúcsa ez, ám azt igen, hogy egyik lehetséges, élvezhető, dicséretes változata. A díszlet- és jelmeztervezőknek újabban szinte egyetlen színháznál sincs nehéz feladatuk. De amennyire kényelmes e helyzet, éppen annyira ártalmas is: az anyagi lehetőségek behatároltsá- ga egy idő után tespedtté teszi a fantáziát, mert fölösleges az igyekezete. E szempontot is figyelembe véve Szinte Gábor díszlet- és Gre- guss Ildikó jelmeztervező értékes munkát* végzett. Szinte Gábor a nehezebb feladatát eminensként oldotta meg: játékterén játszani lehet sötétben éppúgy, mint világosban, s tárgyai harmonikusan, magukat kínálva válnak az események részeseivé. A legjobb alakítást az üresfejű, elkényeztetett menyasz- szonyjelölt szerepében Musz- te Annától kapjuk. Az egykori Rózsa Sándor című tévéfilm „hí, be csúf”-ja mutatós senkit formáz, főként akusztikai eszközökre hagyatkozva, Carolból. Apjaként Si- mor Ottó arat sikert. Az idősebb művész csiszolt színészi technikával állít elénk egy ismerős, alapjában rokonszenves típust, a bumfordi katonáét. Böröndi Tamás gesztusokkal, mimikával érzékelteti jól a szobrász szomszédjának , érzelmeit, tulajdonságát. Csorna Judit a meg- únt, majd elégtételt vevő szeretőként — egyébként az egyetlen teljesen rokonszenves figura — nyújt hiteles alakítást. Kár, hogy olykor nem tud gátat szabni kedvének, s maga is mulat a játékon. Csáky Magda szokványos vénkisasszonyt, Welmann György kicsit merev villanyszereiét. Bán Elemér — szerepe ennyi — jelentéktelen milliomost játszik. Rosta Sándor alakítja a főszerepet. Nem sikertelenül, de nem is mindig meggyőzően. Róla mondja a régi szerető: Neked mindig sötétségben kellene élned, mert nem szereted, ha látnak. Milyen jó, hogy van világosság is! Sulyok László ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Don Tameo felnyitotta a szemét — Mivel a király szolgálatában állunk, tőlünk telhető* en a jövőben kell tekintenünk. D*don Szatarina: túlhaladott szakasz. Előre, nemes donok! Az őrhelyre kell sietnem... — Előre! — helyeselt Ru- mata. Don Tameo újra a mellére ejtette a fejét, és többé már fel sem ébredt Don Szera szerelmi diadalairól mesélt. Így jutottak el a palotáig. Az őrszobában Rumata letette dón Tameót a padra, dón Szera pedig letelepedett az asztal mellé, félretolta a király által aláírt parancsok kötegét, és kijelentette, itt az ideje, hogy hideg irukani bort igyanak. A gazda gurítson elő egy hordót — parancsolta —, ezek a kislányok pedig' (az őrködő gárdistákra mutatott, akik egy másik asztalnál kártyáztak) jöjjenek ide. Odajött az őrségparancs- nok, egy hadnagy, s úgy döntött, hogy most talán nem is érdemes őrhelyre küldeni őket. Egyelőre feküdjenek. Rumata elveszített a hadnaggyal szemben egy aranyat, és az új szabvány kardkötökről meg a kardélesitési módokról beszélgetett ,vele. A többi között megjegyezte, hogy szándékában van benézni dón Szatarinához, akinek van egy régi köszörülé- sű fegyvere, és nagyon elszomorodott, amikor arról értesült, hogy a tiszteletre méltó főúr végképp meghibbant: egy hónappal ezelőtt kienged- 1 te foglyait, feloszlatta testőrgégét, rendkívül gazdag kín- zóeszköz-gyűjteményét pedig ellenszolgáltatás nélkül átadta a kincstárnak. Kis kerülőt tett hogy betérjen a Hazafias Iskolába. Az iskolát két évvel ezelőtt alapították dón Reba költségén, hogy kisbirtokos- és kereske- dőifjakból katonai és közigazgatási kádereket képezzen. Modern kőház volt, vastag falakkal, lőrésszerű ablakokkal, a főbejárat két oldalán félkör alakú tornyokkal. Szükség esetén jó ideig ki lehetett tartani ebben az épületben. Rumata a keskeny lépcsőn felment az első emeletre, és a tantermek mellett az iskola gondnokának dolgozószobája felé tartott. Az osztályokból szavalókórusszerű kiáltások hallatszottak. „Ki a király? Dicső felség. Kik a miniszterek? Kétséget nem ismerő, hűséges férfiak...”, „.. .És az Isten, a mi teremtőnk, így szólott: . ’Megátkozom.’ És megátkozta...”, „Midőn pedig a kínzás alatt levő elájul, a kínzást félbe kell szakítani. ..”. Iskola, gondolta Rumata A bölcsesség fészke. A kultúra támasza... Kopogtatás nélkül belökte az alacsony ajtót, s belépett a dolgozószobába, amely sötét és jéghideg volt, akár a pince. Az iratokkal és nádpálcákkal elborított hatalmas asztal mögül egy hóri horgas, beesett szemű ember sietett, elébe, a koronsőrségi minisztérium rangjelzésével díszített, szürke egyenruha feszült rajta. A Hazafias Iskola gondnoka volt, a nagy tudományú Kin atya, a szerzetesnek beállt szadista gyilkos, a „Tanulj mány a feljelentésről” szerJ zője. A cikornyás üdvözlésre Rumata hanyag biccentéssel válaszolt, leült egy karosszékbe. Kin atya állva maradt, a tiszteletteljes figyelem* pózában görnyedt. — Nos, mi újság? — kérdezte Rumata kegyesen. — Egyes írástudókat elteszünk láb alól, másokat tanítunk? Kin atya elviayorodott. _ Az írástudó nem a ki-' r ály ellensége — mondta. — A király ellensége az ábrándozó írástudó, a hitetlen írástudó! Mi pedig...' — Jól van — felelte Ruma-' ta. — Elhiszem. Mit írogatsz? Olvastam a tanulmányodat. Hasznos könyv, de ostoba. Hogyan vetemedhettél ilyesmire? — Nem az eszemmel iparkodtam lenyűgözni —i válaszolta méltóságteljesen Km atya. — Csak arra törekedtem hogy az állam hasznára legyek. Eszesekre nincs szükségünk. Hűségesekre van szükségünk. És mi... — Jól van, jól van. — mond ta Rumata. — Elhiszem. Szóval, valami újat írsz vagy nem? — A miniszter elé terjesztem az új államról szóló értekezésemet, melynek mintájául a Szent Rend Tartományát tekintem. _ Hát ez meg mi? — csodálkozott Rumata. — Mindnyájunkat szerzetbe akarsz kényszeríteni? ( Folytatjuk) \ \. Szécsényi nyár A nyár derekán járunk. A szécsényi művelődési központ programja is a melegebb évszakhoz igazodik. Zömével szabadtéri rendezvény, kirándulás. la:ább, könn/ebb hangvételű program w*. a műsoron. Nagy közönségsikere vr-’t 15 hónap elején a jumáh's »zaba ötéri rend >zvé ív n»k. A Várírertben felállított sz ipádon helyi amatőr művészed csoportok, ismét fővárosi művészek és együttesek szórakoztatták a mintegy ötszáz fős közönséget. Az Erkel Ferenc vegyes kórus tagjai nemrég Eger nevezetességeivel ismerkedtek. A színjátszók és táncosok a Pilis-hegységbe készülnek kirándulni. A hét végeken a fiatalokat a még mindig népszerű diszkó várja. Azok akik nem akarnak táncolni, az ifjúsági klubban „üthetik agyon” szabad idejüket. ' A napköziseknek filmvetítést, közös játékot szerveztek. A költségvetési üzem munkásgárdájában augusztus 26- án nyílik Réti Zoltán festőművész tárlata. A szécsényi művelődési központ házigazdája, helyi rendezője és szervezője az indiántábornak, amelyet július 29-től augusztus 6-ig szerveznek Benczúrfalván. A tábor gazdája a Magyar Népművelők Egyesülete, lakói közművelődési dolgozók gyermekei. ‘ — Sz. F. — Balatonfüred 300 éves patinás üdülőhely és ismert gyógyfürdő a Balaton partján. A műemlékek, a kellemes víz, a szép természeti környezet sok turistát vonz ide. Füred híres barlangját, a Lóczy-bar- langot érdemes felkeresni. A Balaton parttól északra gyalogosan vagy kocsival is jól járható úton jutunk el a Tamás-hegy lábához, a Lódzy- barlang bejáratához. Mindjárt a barlang bejáratánál márványtábla fogad, melyet a Balatoni Bizottság helyezett el ide Lóczy Lajos, a nagy magyar természettudós és kutató emlékére. Lóczy Lajos (1349— 1920) életéből közel 30 évet szentelt a Balaton és a Bala- ton-környék tudományos kutatásának. Jelentős szerepet vállalt a barlangkutatásokban is. A Lóczy-barlang — hasonlóan a többi hegyvidéki barlanghoz — mészkőből alakult ki még a földtörténeti középkorban, a tengervíz által elöntött területen visszamaradt üledékből, mésziszapból. A vulkanikus földmozgások hatására a hegyek kőzetei megtörtek. lesüllyedtek és meg- gyűrődtek. Részben a kőzet repedései mentén beszivárgó csapadék mosta ki a barlangszerű mélyedést, de a Lóczy- barlangban az alulról feltörő hévforrások is hozzájárultak a barlangképződéshez, melynek nyomait az üstszerű bemélyedések, és csigavonalú kürtök jelzik. HAZAI TÁJAKON Füred barlangja Kalandos a barlang feltárásának története. Amikor a kőtörők 1394-ben a Tamáshegyen dolgoztak, hirtelen egy mélyedésre lettek figyelmesek, ahová az egyik munkás szerszáma beleesett. Lenézve látta, hogy keskeny és mély szakadék tátong a lába alatt. Felnőtt ember nem tudott volna bejutni, így egy gyereket kerestek. A nyolcéves Kéry Gábor vállalkozott, hogy lemászik, és kihozza a beesett kőfejtő eszközt. Mikor a gyerek húsz méter hosszú kötélre erősítve leereszkedett a nyíláson, elkiáltotta magát, hogy rövid a kötél, mert még nem ért a hasadék aljára. S elmondta, hogy nagyon szép, cseppkövekkel díszített üregeket lát lenn. Először arra gondoltak, hogy talán kincseket rejt a barlang, s hogy a törökök elől menekülő gazdag főurak rejthették el itt értékeiket kétszáz évvel ezelőtt. De a felülről megközelített barlang nem főúri kincseket, hanem értékes földtörténeti emlékeket rejtett. Mivel abban az időben nem volt megfelelő anyagi fedezet a barlang részletes feltárására, a mélyedést betömték, s így egy ideig tovább őrizte a titkait. Közben Kéry Gáborból asztalosmester lett, s 1930-ban felidézte gyermekkori emlékeit, amikor a barlangban járt, és úgy határozott, hogy részt vesz e barlang tudományos feltárásában. A Földtani Intézet és a Balatoni Barlangkutató Bizottság segítségével elkezdték a barlang szakszerű feltárását, a munkálatokat Kadió Ottokár vezette. Eltávolították a barlangba került kőtörmelékeket, új bejáratot építettek, és újabb járatokat is felfedeztek. 1934-ben fejezték be a feltárását, s ekkor nyitották meg a nagyközönség számára. Gondosan kiépített vasajtón keresztül, ötméteres alag- úton át jutunk be a hosszú felszín alatti üregoe. Ennek oldalán megdőlt mészkőlapok, jelzik a kőzet szerkezetét. Lépcsőn mehetünk tovább az úgynevezett lejtős fülkébe, amelynek oldalán szépen kifaragott téglafalra emlékeztető kőzetek sorakoznak, hűen tükrözve az évezredek termé- szerformáló erejét. Néhol dróthálókkal megerősített dőlt falakra veti fényét a reflektor, és előtűnnek a „cseppkőrózsák”, amelyeket a szénsavas hévíz források alakítottak ki. Egy fa gyökere arról árul-í kodik a zord kövek között, hogy igen közel járunk a fel-; színhez. Lépcsőkön le- és felmegyünk, egy oldalfolyosón keresztül lehúzott fejjel és hajlított derékkal áthaladva az alsó terembe érünk. Ismét lépcsőn jutunk tovább a felső terembe, ahol az átjárót vaspánttal támasztották alá, nehogy a 30 fokosán megdőlt mészkőfal megmozduljon. Ez volt a hajdani barlangbejárat még a kutatások elején, amit azután betömtek. Egy viszonylag vízszintes teremmel végződik a barlang, bejárható része, ahonnan be lehet látni szinte az egész barlangot. Lejtős folyosón jutunk ki a sza-; badba. A Lóczy-barlang légzőszervi megbetegedések, asztma ellen kiváló gyógyhely, melyet a kőzetben lévő hajszálrepedéseken keresztül beáramló ózondús tiszta szennyezetlen levegőnek köszönhet. Kéry Gábor asztalosmester aki a barlang feltárásában je-’ lenlős szerepet játszott, készí-’ tette a füredi vörös templom faragott faszobrait. A barlang megnyitásakor hivatalos barlangvezetőként dolgozott itt a Balatoni Bizottság megbízásából. Ma a barlang a Veszprém megvei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának gondozásában működik,’ és egész évben látogatható. Kádár Erzsébet ’ műsor KOSSUTH RADIO; 8.OS: Műsorismertetés 8.25: A magyar világítástechnika úttörőié 8.40: Dévai Nagy Kamilla népdalokat énekel 9.03: „Vár egy ÚJ világ..." 54. rész 9.33.- Megismerni a kanászt 9.53: Lottősorsolás , 10.05: Gyermekeknek 10.35: Nyár. §7abó Lőrinc versel 10 40: oiasz madrilálok 10.59: Lottóeredmények - Ti 00: Kilátó A rádió világirodalmi folyóirata (ism.) 11.45: Hubay Jenő: Két csárdajelenet 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Tudósítás a vivő VB-ről, Bécsböl 13.01: Rimszkij-Korszakov-ciklus X/6. rész ' 13.45: Arcélek. Munkásábrázolás a magyar irodalomban 14.10: Mozart: D-dúr (Koronázási) Zongoraverseny K. 53? 14.44: Magyarán szólva... (ism.) 15.05: Kagylőzene. Beszélgetés a Játékról 15.35: Schubert: Goethe-dalob 15.58: Hallgatóink figyelmébe 16.00: Velük élünk. Szél Júlia dokumentumműsora 17.05: Üj operalemezeinkből: Joan Sutherland francia áriákat énekel 17.35: Mi közünk hozzá? 18.00: Piros Ildikó és Husztl Péter sanzonfelvételeiből 18.12: Rpklámkalauz 18.15: Hol volt. hol nem volt .. ír z.v Mai könyvaiánlatunk dsm.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe 19.15: Homo ludens. Az Ifjúsági Rádió műsora 19.35: Könyvklub 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Földközelben — a faluszociológusokkal. Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Állomások 23.11: A Juillard vonósnégyes 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO? 8.05: Fúvósindulók 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Slágermúzeum 9.21: Intermikrofon 9.51: Reklám 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk (Ism.) 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Belpolitikai Jegyzet 14.00: Dallamról dallamra ... 15.30; Könyvről könyvért... 15.40: Egészségünkért! Az Országos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója a növény védő szerek ártalmairól • rész 15.45; David Bowie felvételeiből 10 35? Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 17.30: Közvetítés a kardesapatdöntőről. a vívó VB-ről, 17.45: ötödik sebesség 18.35. Popzene sztereóban 19-20: Közvetítés a kardesapat- döntőről, a vívó VB-ről, Bécsből 19.37: Reklám 19.40: Régi nóta. híres nóta 20.35; Közvetítés a Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai versenyről és a kajakkenu VB-ről 20.50: Kubai műsor 21.50: Freebairn—Smith: Részletek az Eper és vér” című film zenéjéből 22.05: Népdalkörök pódiuma 22.30: Nem szentírás! Farkas Zoltán sorozata 23.20: Debreceni dzsessznapok felvételeiből: A Jávory-együt- tes játszik MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időlárás. műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak- Magyarorszáson. (A tartalomból: Az Autóklubban — A szezon közepén — Főznénk de. . .) Szerkesztő: Naf?v István: 10.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.40: Hírek 15.45: Ne lőjetek a fehér hattyúkra! TI/2. rész 16.50; Természetbarát 17.10: Csali. Horgásztízpero 17.20: Képújság 17.25: Pannon krónika 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00: A szórakozott. Magyarul beszélő francia film 21.25: Pénteki randevú 22.25: Aldo Nicolai: Amokfutó című színművének közvetítése 23.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.25: Budapest Nagydíj. Nemzetközi atlétikai verseny 20.30: A pixiláció 20.45: Reklám 20.55: A régensherceg, VIII/4. rész 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Vívó VB 23.15 ? Képújság BESZTERCE.^VNYA: 20 00: Sándor Mátyás. Vlagyar— francia—NSZK filmsorozat 5. ré«;z 80.54: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.35: Miroslav Zbirka és a Limit együttes koncertje, 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Sophia Loren-sorozat: Tegnap, ma és holnap. Olasz film 0.15: Hírek 2. MŰSOR 20.00: Libuskák. Cseh film 21.15: A kubáni gabonaföldek. Dokumentumfilm 21.30: Időszerű események 22.00: Figaro házassága. Színházi előadás közvetítése felvételről (ism.) MOZIMŰSOR* Salgótarjáni November 7.? öld meg a sougunt! (16) Színes, szinkronizált japán történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madácht Fél 4-től: Flep. a róka. Színes, hangbemondásos japán természetfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Gyanútlan gyakornokok. (14) Színes. szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra; Hét merész kaszkadőr. nes amerikai kalandfilm. •— Ré^ ság: No»5 bárkái. Színes ma1?’-!» term^szetfilm. — Szécsényi Rákóczi: A orofi. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Érsekvadkert; Elment az asszony. Színes szovjet film. — Nagylóc: Jézus Krisztus szupersztár. Színes, amerikai film. 4 * NOGfcAD - 1983. július 2$., péntálc
